Pesti Hírlap, 1918. május (40. évfolyam, 103-128. szám)

1918-05-09 / 109. szám

Budapest, 1918. m ^ 1918 MÁJ. 9 ; atwjilMj* íyam, 109. (13,726). szám. jns 9. ELŐFIZETÉSI ARAK 2 Egész évre 52 K — 1 Félévre 26 „ —„ Negyedévre...... 13 „ —* Rgy hóra ........ 4 „ GO„ Egves szám ára helyben ós vidéken 18 tillér, pályaudvarokon. 20 fillér. Mirdatés 4a apré hlrtfetéi dijasabáa Mariát KESZTÖSÉS Él I ADÓ HIVATAL: Bn<í5j>e3t»V.,Vilmo«pii«z4r-4t Ti. TELEf 122—81 %2~#9f 122­1*2-94 122—36. (Éjjel 122—91 122—9J hrntudó.) nÖKKIApóiilVATAL l Budapest, Erzaéb«t-körút L Toleíoa r József 62—M. ídkozott határőrzés. Burián ur ma ama bizonyos történelmi |aslatra emelkedett, ahonnét oly fen­KŐbbséggel nézhetett végig Budapesten, akár csak a gellérthegyi kilátóról. A Bukarestben aláirott békeokmány duzzasztotta zsebét, önérzet dagasztotta mellét, jövő dicsőségé­nek kápi-ázata feszitette agyát, amikor Bécs­be való visszautaztában húsz peroet töltött a budapesti pályaudvar perronján és ott fo­gadta a főváros hivatalos üdvözlését. Bár­nzy főpolgármester szokásos stilisztikai gya­korlatára a külügyminiszter mindjárt ki­vágta a rezet azzal a hatásos szólammal, hogy ezzel a harmadik békekötéssel immár az egész Keleten béke van tengertől tenge­rig, a román békének meg éppen különös jelentősége van hazánkra, mert keleti hatá­rainknak teljes és végleges biztonságot nyújt Sőt olyan lelkes magyar frázisig is ragadtatta magát a külügyminiszter ur, hogy a Kárpátok bércei ezután támadhatat­lanul fognak őrt állani. Egy égése életpá­lyáján a diplomácia hűvös légkörében ne­velkedett urnák ilyen hevüietes kijelenté­séhez csakugyan illik egy kis taps is, és nem ütődhetünk meg rajta, ha az üdvözlő városi vezetők jámborul fejeiket bólogattál:, mintha a büszke hirdetést szószerint el is hinnék. Mi azonban a román békekötéssel szemben most is annál a szkeptikus fölfo­gásnál maradunk meg, melyet a békealkudo­zások folyamán több izben kinyilvánítot­tunk. Szó sincs róla, mi is örvendünk an­nak, hogy a folyton égő és terjedő világliá­boruságnak legalább keleti oldalán helyre­állott az aránylagos békeviszony és elismer­jük, ennek az eredménynek gyorsabb eléré­se meg is érdemelt részünkről valami előzé­kenjrséget, bizonyos mérvű engedékenysé­get. De elhamarkodott dolog, ha Burián óva­tos diplomata létére oly népgyüléses pathosz hangján hirdeti Erdély határainak végle­ges biztosítottságát, a kárpáti bércek jövő megtámadhatatlanságát. Elhiszszük, hogy az nj határkiigazitást amolyan katonai „szakértők" csinálták meg, de ezekről a szakértőkről is kitapasztaltuk már, hogy agyuk is szivük alkotásánál jobban tanulmá­nyozzák a tiroli határ védelmét, mint a ma­gyar határét és szivesebben hatolnak bele az Alpesek stratégiai titkaiba, mint a Kár­pátok honőrző lelkületébe. íibben az aggodalmunkban határozot­tan megerősít a békekötésnek egy másik pontja, amelynek kissé eltakart szövegezése. Besszarábia jövő helyzetét engedi sejtetni. Azt mondja ez a pont, hogy a román Hadse­regnek most elrendelt leszerelése nem ter­jed ki azokra a csapatokra, amelyek Bessz­arábiát megszállva tartják. Bajos ezt más­kép értelmezni, mint hogy a középhaí;#nak már kötelezően odaígérték Besszarábiát Romániának, noha az uj ukrajnai állam az első pillanattól fogva fenyegetően tiltako­zott minden olyas foglalás ellen, amely Besszarábiának nagyobbrészt ukrajnai la­kosságát elszakitaná a törzsországtól. Való­ban csodálatos diplomáciai művészet, amely Romániát a mi monarchiánkon elkövetett gyalázatos hitszegésért a neki juttatott nagy területszerzeménynyol ezután még eresebbe tenné, mint amilyen a háború előtt volt. A mi határaink biztosságára nézve a legyő­zött Romániának ez a vigasz-szerzeménye pedig olyféle kiegyenlítést jelenthet, hogy amig a régi Románia felé néhány kilomé­ternyi határkitolással amolyan tessék-lássék parádés őrizetet akarunk szerezni, a román i Besszarábia felől megkétszerezett veszedel- j mek viharfelhőzetét engedjük összetorlód- : ni Talán azt a második árulást, amelyet Románia Oroszországon követett el, kell megjutalmaznunk, és Burián ezt talán zá­lognak veszi arra, hogy Románia jövőre a hála és hűség érzelmeivel lesz irányunk­ban eltelve. Amikor Románia Oroszország csábító Ígéreteiért áruló módon ellenünk tá­madt, mi erre a szép szövetségre ráidézhet­tük az aesopusi mesét, hogy járt pórul az a szamár, amelyik az oroszlánnal közös zsák­mányolásra állott össze. Persze csak ugy, ha az oroszlán vállalata sikerült volnál De hát a félelmetes oroszlán nagy ugrás közben bélszakadástól fölfordult és a szamár nagy garral rugdoshatott rajta, bele is harapott. Burián azt hiszi-e, hogy ez a vállalkozó sza­már ezután a mi szelid háziállatunk lesz és ő még kedvtelve nyargalhat rajta? Burián nála nagyobb elődjének, gróf Caerninnek örökségét vette ét, ami talán gazdagabb eszmei tartalékot jelent szá­mára, de ebből nem következik, hogy Czer­ninnek fölfogásait minden pontban magáé­vá kell tennie. Czernin hagyatékához szá­mítjuk azt a törekvést is, hogy a román királyi dinasztiának trónja birtokát tovább­ra is biztosítsák, a félkegyelmű Hohenzol­lernt az ő szépséges királynőjével, a román közvéleményben újra megerősítsék. Honnan származott Czerninnek ez a kűlönö^, gyön­gédsége, még nincsen a nyilvánosság előtt világossá téve. De nevezetes .„dolog^hógv éppen a német politika vezérei és a német udvari körök helytelenítették legjobban az elfajult Hohenzollern-sarjnak ilyen túlságos kímélését Nyilván, ennek a dinasztia-segí­tő mizerikordiánus hajlandóságnak nagy része van abban, hogy az elesett Romániát most a kövér beszarábiai alamizsnával megvigasztalják. Románia belső állami rendezkedésébe beavatkozni ugyan semmi okunk, de azt gonaoljuk, magát a helota­sorsra szorított a bojáruralom által régtől kizsákmányolt és végromlásba taszított ro­mán köznépet még a besszarábiai hóditás sem vakíthatja el annyira, hogy az oly bű­nös királyi udvarral ne végezze el a nagy leszámolást amelyhez a háború mérhetet­len szenvedéseiből a kell ;j fölvilágosítást is. a kellő elszántságot is már meg kelleti^sTP^/ \ reznie. agyarország uj határai. A Romániával kötött békesz rzödés területi változtatásait ma térképpel is'szem­léltjük,,. Ez a térkép a laikus számára is elegei mond. Világosan megcáfolja azt az állítást, mintha Magyarország határait Ro mánia felé stratégiai szempontból a buka­resti békében biztosítani sikerült volna. És azokkal szemben, akik még mindig kétel­kednének és azt hinnék, hogy Magyaror­szág strtágiai érdekeit a bukaresti békében kellően megvédte hadvezetőségünk és diplo­máciánk, talán elég arra a táviratra utal­nunk, amelyet Marghiloman román minisz­terelnök intézett királyához ós arra a nyilat­kozatra, melyet Árion román külügyminisz­ter tett. Marghiloman szerint a béketárgya­lások utolsó napjaiban Romániának ujabb engedményeket sikerült kicsikarnia és Árion szerint, a kívánt határki igazításokból csu­pán 20— 30 százalékot adott meg. Valóban szánalmasan fest a térképen is az a keskeny sáv, amely Magyarország régi és uj határa közti különbséget mutatja. Ez a különbség a Duna vonala mellett a régi óit uj határ közt Turn-Szeverinig mind­össze. 14- jíilométert tesz ki, a Vulkáu-szoros­nál 6. a f: ;raoki-5zorosn:il (Peírozscny) 9, a Vöröstoronyinál 16, a Tömösinél (Prede­ál) 8, a Bodzáinál 10, az Ojtozinál másfél, a Gyimesinél 6, a Békásinál 3 és végül a Töl­gyesinél 10 kilométert. Egyszerűen nem igaz, hogy Magyarország mindenütt a Kár­páti hegylánc legmagasabb pontjainak birto­kába jutott volna s a határ kiigazítás éppen azoknál a szorosoknál ütött ki a legsová­nyabban, amelyeken át Romániának a legha­marább sikerült magyar földre özönlenie. A Székelyföld védelme pedig szemetöklelőon botrányos. Lesz még alkalmunk a bukaresti béke gyatra stratégiai eredményeit bővebben is kifejtenünk, egyelőre csak annyit, hogy amikor Árion román külügyminiszter aat mondja, hogy Románia a kivánt határld­igazitásokból csupán 20—30 százalékot adott meg. akkor el lehet hinni, milyen élet­bevágó stratégiai érdeket reprezentált az a 70—80 százaléknyi eredeti követelmény. minden kényszerítő ok nélkül, bölcsnek ne­vezett mérsékletből, igazában bűnös nagy lelküségből engedett lealkudni ha&yezetősé / günk és diplomáciánk. S A Pesti Hirlap mai száma, 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék