Pesti Hírlap, 1918. október (40. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-23 / 248. szám

1918. október 23., szerda. PESTI HÍRLAP a tanáregyesület vezetőségének. A budapesti kör tiszti karának is le kellett mondania és uj tisztikar alakult. pi-hirek. A spanyol járvány leküzdése. A régi nagy orvosokra emlékezem most, hogy a tudományos folyóiratok elmellőzésével, a­ legnagyobb magyar napilap hasábjain keresz­tül szólok a nagy közönséghez és az ijesztően pusztító járvány gyors leküzdését nagyon egy­szerű eszközökkel ajánlom. .. lüdlövés/. letiprá­sának országa­ szervezetét is a napilapok se­gélyé­vel hozta le'e alá a halhatatlan Korányi tanár és IN­D­ I, amidőn naponta sok száz ember­élet koporsója fölött kesergünk, kényszerítő kö­telesség minden orvosra, hogy a járvány leküz­désére vonatkozó eredményes tapasztalatait ha­­ l­ laz és zene. * (Nagy Endre) konferánszeszélye spanyol járvány következtében november 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Royal­ Apollóban. A megváltott jegyek érvényben maradnak és a Színházi Élet boltjában (Erzsébet-körút 29.) e hét végéig becserélhetők. * (A Mári Terézia-film körül.) Noha még a nagy nyilvánosság elé nem került, de azért so­kan tudják, hogy a Star-filmgyár műhelyében Mária Terézia címen 6 felvonásos történelmi film készült el. Már csak azért is sokan tudnak róla, mert sokfelé készült és pedig sok, minden­féle faktor bevonásával. Többek közt magának Károly királynak is része van a film elkészítésé­ben: t. i. ő engedte meg, hogy a kiváló magyar filmgyár a schönbrunni és a laxenburgi udvari kastélyokat a filmfelvétel céljaira felhasználhas­sa. Királyi engedélylyel használhattak csak fel több történelmi requizitumot is. De egyebekben te olyan splendid eszközökkel készült ez a film, amik egészen kivételessé teszik. A film pompáza­tos eszközei csak keretül szolgálnak annak a romantikus és bájos jeleneteket igérő mesének, aminek főadozgatója Mária Terézia. És míg eké­pen a Star fáradságot, pénzt nem kimért, csak­hogy ez a filmje minél tökéletesebb legyen, volt egy egés­zen magától értetődő számítása is, hogy t­i. mindene­kelőtt Budapest és Bécs majd kapva­kap ezen a filmen, azután Ausztria tartományi fővárosai, Prága, Lemberg, Laibach, a magyar birodalom határain belül pedig Zá­gráb. A mos­tani forrongó történelmi események azonban erő­sen megkorrigálják ezt a számítást Prága, Lem­berg máris elveszett a Mária Terézia-film szá­mára, elveszett i­­, mint dinasztikus hűséget ki­váltó attrakció és ezekben a városokban majd tisztán azon múlik sikere, milyen mértékben jó film mindentől függetlenül a Mária Terézia. * (Premier van ma), a F­i­ga­r­ó új száma vontatja be a Gráf Rinatót, Írásban, muzsikában­­és képben. Az operett meséjét Szil Gyula írta meg, a komponistáról Lakatos László adott portrét, a főszereplőket és a főbb jeleneteket pe­dig Biró, Feiks és Geda rajzolták. Szenzációs, leleplezős számba menő cikket írt az új Figaróba Porzsolt Kálmán a régi Népszínház most meg­szűntetett csődjéről. Kosztolányi Dezső riportja egy ,s­panyol" előadásról, Karinthy Frigyes ka­caigtató t­zomorgádája, melynek Nyámnyuska a témé, Kacsér Illés cikke Tangóról, sok apróság, intimitás, pletyka, rajz, Fedá­nc-fotográfiák a Majd a Vicából vannak még a Figaró új, ma­­ megjelent számában, melynek egy korona huss fillér az ára. * (Lendvai Ervin), a német földön élő ima,gyár zeneszerző, mint annak idején említettük, Elga cím­mel operát irt, Grillparzernek A sendo-111 iri klastrom című novellájából Zobeltitz Márta által készített szövegre. Ezt az operáját a man­heimi bemutató után alaposan átdolgozta, és az új formájában most került szinre Elga a lipcsei vá­rosi színházban, de itt is csak mérsékelt sikert aratott, főleg a szövegkönyv hibájából; a zené­nek is azt rójják föl hibául, hogy drámai ereje csekély és érzelmi részeiben sem eléggé hatásos. A jelen volt zeneszerzőt mégis többször függöny elé szólították. * (Király Ernő tíz éve) tagja a Király­színháznak. Ez az idő egyszersmind a magyar operettvilág tíz évének érdekes részleteit is je­lenti. A Színt­ázi Élet új számában Király Ernő maga mondja el pályájának főbb mozzanatait és cikkét tíz év operett ábrái tarkítják. Incze Sándor népszerű hetilapjának ez a száma különben is feltűnően gazdag. Orosz színházakról például Mokrouszoff Jenő, a román királyné darabjairól Isac Emil írt érdekes cikket. A kottamelléklet pedig Szomory Dezső dala a Matuskából. Egyes szám­ára 1 korona 20 fillér. ladéktalanul a napilapok útján adja közre, hogy már órák múltán mindenkinek módjában legyen a jó tanácsot megfogadni. Mielőtt rátérnék a legsúlyosabb esetekben is célravezető gyógymódra, néhány szóval ki kell térnem a látszólagos ellentmondásokra, a­melyek egy ilyen járvány leküzdésénél eredmé­nyes tapasztalat és merev theória között fennál­lanak. „Kerüljünk minden szeszes italt", hang­zik rendszerint sablonosan, valahányszor figyelmeztető hirdetések oktatják ki a közönsé­get járványos időben. A gyakorlat valamiképen ezt a tételt egyenesen meghazudtolja. Nem ez a hely az, hogy bővebben magyarázgassam az alkohol hatásait, de talán szabad ezeknek a zöld asztalnál ülő antialkoholistáknak éppen Korá­nyi mester azóta már mindenütt elfogadott azt az ajánlatát figyelmükbe hívnom, hogy legsú­lyosabb tüdőgyulladásnál, ami pedig, fájdalom, — a spanyol betegség réme — a nagy alkohol­mennyiségek, erős borok, pezsgő, bámulatos eredményeket adnak és a legkritikusabb válsá­gokon átsegítenek. Valamiképen ez, no meg a harctéren ko­lerabetegek között szerzett megfigyeléseim ve­zettek arra, hogy spanyol­ betegeim százának ezt az egyszerű orvosságot ajánljam: nagyok erős borból készítsenek borlevest és ebből na­ponta nagyon forrón három-négy csészényit igyanak meg. De nemcsak a betegeknek ajánl­tam ezt, hanem a teljesen egészségeseknek a beteg környezetében. Betegeim között voltak olyanok, akikhez már akkor kerültem, amidőn teljesen eszméletlenül, súlyos tüdőgyuladásban feküdtek. Napokon keresztül mesterségesen — talán ilyen komoly járványidőben nem tiltja az illem kimondani — végbélen keresztül adtam napjában többször a borlevest. Mindegyik bete­gem fölépült és a környezetből, ha meg is kap­ták a bajt, nagyon enyhe lefolyású volt, soha tü­dőgyulladássá nem fejlődött Négy nappal ezelőtt sürgős hivatalos ügy­ben a fővárosba kellett jönnöm. A vonatnál két­ségbeesetten várt testvérbátyám, végső veszély­ben levő spanyol­ beteg tizenkilenc éves leányká­ja betegágyához hivatott. A legsúlyosabb tüdő­gyulladás tünetei között találtam kis húgomat. Arca halovány, ajka kékes, nehezen pihegő mel­léből szállani készült az Élet. Forralt bor, pezs­gő,­­ forralt bor fölül és alul! Délutánra Be­nedikt tanárt hívták előző napon. Meg is jött, megvizsgálta, mindkét oldali tüdőgyulladást ál­lapított meg, majd hozzám fordulva, szomorúan mondta: „Azzal tisztába kell lennünk, hogy na­gyon komoly az állapota". Elmondottam neki, mit kap a beteg, — nem rendelt mást. Kis hú­gom két napig eszméletlenül feküdt, — most alig merem kiejteni: tragédiától tartottunk minden percben. És harmadik estére elmúlt a szeren­csétlenség, a leányka túl van a veszélyen, élni fog! Ennek a néhány sornak nem „holmi tudo­mányos fölfedezés" a célja, hiszen bizonnyal sok orvos követ hasonló eljárást, hanem az, hogy egy nagyon egyszerű és eredményes gyógymódot egy huszonnégy órán belül orszá­gossá tegyen. Dr Müller Vilmos kir. tanácsos. Az if­júságért. Az Egyetemeik Kórház Egylete, az Általános Egye­temi Segítő Egyesület és a Menza Akadémika részére a következő adományok érkeztek: Székely gazdák szövetkezete, Marosvásárhely 500.— „ Gróf Apponyi Sándor 500.— „ Gróf Apponyi Irma 600.— „ Magyar ált. kőszénbánya r.-t. 100.— „ Baranya vármegye 300.— „ Haditermény r.-t. 100.— » Vitilyos Géza főszolgabíró, Radnót 188.50 „ M. kir. 309. h. gy .-ezred I. zászlóalj tisztikara 150.— „ Bloch Gyuláné elhalálozása alkalmából Herz Géza és neje 100.—• D­öm­erey Gábor, Tokaj 100.— „ Klein Sándor Bethlenháza 50 K, Selmecbányai kir. kath.. főgimnázium ifjúsága 50 K, Wittenberg Samu Zsolna 50 K, Eperjesi ügyvédi kamara 60 K, Komárom vármegye 28 K, Adony község 25 K, Strasser Erzsike Gyón 25 K, Déri Gyuláné Eperjes 20 K, Horváth Ru­dolf Feketehalom 20 K, Kiliti község 20 K, Máthé János Debrecen 20 K, Gerő Testvérek Balassagyarmat 25 K, Bertalan Tivadar 20 I­, Schurmmer Emánuel Belényes 20 K, gróf Somsieh Béláné Babocsa 20 K, Tibolddaróci fogy. és irt. szövetkezet 20 K, Szabó Teréz Budapest 35 K, r. F. Mezőkövesd. Francia Kiss László járrtsbiró utján 1 ! K ti.! !, Budasi József Érkörtvélyes 10 K, Fuchs Adalf Beregszász 10 K, dr Ráró Sándor vm. tb. fö­fisfrész Debrecen 10 K, Wisz Bertalan Debrecen 10 K, Wien­er Adolf Dei­rceci: 10 K, Vír­ v-Illyi vegyész­­i mű­­vek 10 K, R.M Zichy Lujza Irossjuhetíny 10 K, Kdei­men Ernő Budapest .10 K, Burger József Dabrecen 113 K, Berger Mis­ka Pécs 10 K, Krautz és Polgár Csillag-Linya 10 K, dr Szőke L­ída F.-hill-gitrRiat 10 K, Gw­. ncz Károly Gservenka 9 K, dr Miklósy Ernő Bőnyrét­alap 6 K, Növi Józsefné Kisbál & K, Sághy Ferenc Deb­recen 6 K, Kohn Róza Abony 5 K, Kun Sándor Eperjes­­ 5 K, Tipaweller Róbert Fehértemplom 5 K, dr Balpa­taky Imre kir. közjegyző Eperjes 1 K, Theisz Ármin Eperjes 5 K, Bislits György- mérnök Zimony 6 K, össze­sen 370­ K IS­Z. Előző kimutatásunk összege 182.438 K 22 f. VOBÖsszeg 186.142 K 35 l. — (Az ötödik kitüntetés.) A király Kirchner Béla tartalékos tüzérhadnagyot, az ellenség előtt tanúsított, vitéz magatartása elismeréseül a hadiokitmánynyel és kardokkal díszített harmadosztályú katonai érdemkereszt­tel tüntette ki. Ez már az ötödik kitüntetése. Kivált a hírszerzési szolgálatban tűnt ki nagy bátorságával és ütegénél a dandár legvitézebb földeritője elnevezéssel tisztelték meg. — (Ripka Ferenc — udvari tanácsos.) A király dr Ripka Ferencet, a gázművek vezér­igazgatóját, közgazdasági és közéleti működé­sével szerzett érdemei elismeréséü­l az udvari tanácsosi méltósággal tüntette ki. A gázművek­nek a megváltáskor lett helyettes vezérigazga­tója, majd Heltai Ferenc főpolgármesterré tör­tént megválasztásakor vezérigazgatója Ripka Ferenc. Az ő működésének igen jelentős része van abban, hogy a gázgyár a fővárosi kezelés­ben beváltotta a megváltáshoz fűzött várakozá­sokat. Nagy érdemeket szerzett közéleti szerep­lésével is, kivált a Klotild-szeretetház újjáal­kotásával. Tevékeny részt vesz az első kerület minden társadalmi munkájában és sok jóté­kony, kulturális meg egyéb intézmény fölvirá­goztatása fűződik az ő lelkes, buzgó munkássá­gához.­­ (A spanyol járvány.) Ijesztő adatokat tár föl a spanyol járvány legújabb statisztikája. A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint hétfőn hetvenheten haltak meg. Október hónapban ez ed­dig a legnagyobb halálozási szám. A kerületek­ből 775 megbetegedést jelentettek be. A Szent-Gel­lért-kórházba 21 férfit és 39 nőt, a Zita-kórházba 18 férfit és 75 nőt vettek fel. Az összes megbete­gedések száma 928. A kerületekben meghaltak 36-an, a Szent Gellért-kórházban 8 nő, a Zita-kór­­­­házban pedig 12 férfi és 21 nő halt meg. A kór­házakból tegnap 116 egyént bocsátottak el gyó­gyultan. A kórházi létszám jelenleg 1708. Üres ágy 494 áll a spanyol betegek rendelkezésére. A járvány­bizottság csütörtökön délben tizenkét óra­kor ülést tart, melyen tárgyalják a már eddig megtett és még ezután teendő intézkedéseket. Dr Sándor László államrendőrségi főkapitány a pol­gármester megkeresése folytán rendeletet adott ki, amelynek értelmében a gyakorló orvosok részére nemcsak éjjel, hanem nappal is öt egyfogatú bér­kocsi fog rendelkezésre állani. E bérkocsik reg­gel 7-től este 10-ig telefonon is megrendelhetők a főkapitányság bérkocsiosztályának telefonján. Este 10-től hajnali 3-ig pedig ilyen egyfogatú bér­kocsik 109—44 számú telefonon rendelhetők meg. Az orvosok természetesen a rendes díjakat tartoz­nak a bérkocsi használata után fizetni, azaz a viteldíjjelző által mutatott összeg háromszorosát. Az orvosok kötelesek a bérkocsisok ellenőrzése céljából egy kis papírlapon igazolni, hogy mily időponttól és mennyi időn át használták az egyfo­gatú bérkocsit. — Eperjesen az iskolák a spanyol járvány miatt november ötödikéig zárva ma­radnak. — (A­ temetkezési vállalkozók uzsorája ellen.) Bódy polgármester a járványbizottság legutóbbi ülésén éles szavakkal kelt­­ki a temetési vállalkozók uzsorája ellen. A tanács már felhí­vást is intézett a vállalatokhoz az anomáliák megszüntetése tárgyában. Ma a legegyszerűbb temetés is négy-ötszáz koronába kerül, ami túl­ságosan nagy és kegyeletlen ár. A száz-kétszáz koronás temetkezési segélyek nem voltak elegen­dők. Ebben az ügyben a Népjóléti Központban értekezletet tartottak, amelyen megjelentek a te­metkezési vállalatok képviselői is. Havonta átlag ezer szegény temetésről lehet szó, amelyeknek javarészét az Első Magyar Temetési Részvény­társaság vállalta, a fenmaradó háromszázötven temetés elvégzését az értekezleten résztvett hu­szonöt vállalkozó vállalta oly módon, hogy a temetések elvégzését naponként föl fogják osz­tani önmaguk között.­­ (A kávéhá­zi árak újabb szabályozása.) Az Országos Árvizsgáló Bizottság újonan sza­bályozta a kávéházban kiszolgáltatott cikkek árait. A tejárak emelkedésére való tekintettel emelte a fehérkávé árát tíz fillérrel, míg a fe­ketekávé és pohár tea árát változatlanul meg­tartotta. A kannában felszolgált luxustea, tojás és vaj árát 1­20, a két tojásból készült rái­totta árát pedig 2,60 fillérben állapította meg. Ezeket az árváltoztatásokat az árvizsgálóbizot.­h­r Csak olyan feltétellel engedélyezte, hogy aj­knál a cikkeknél, amelyeknél a nyersany­agok árui es-nek, azonnal árredukciót léptetnek .etbe és a kávé-ok kötelezik magukat az ősz­ies fixfizetéses alkalmazottaik fizetésének leg­alább tíz százalékkal való fölemelésére. ?

Next