Pesti Hírlap, 1918. október (40. évfolyam, 229-255. szám)
1918-10-01 / 229. szám
4 PESTI HIRLAP 1918. október 1., kedd. József főherceg, Tisza és Unkelhäusser a királynál. A király tegnap külön kihallgatáson fogadta József főherceg vezérezredest, gróf Tisza Istvánt és Unkelhneusser Károly horvát minisztert. Miniszteri tanácskozás. Vasárnap délelőtt tíz órakor a kabinetnek Budapesten időző tagjai a miniszterelnöki palotában Weherle Sándor miniszterelnöknél miniszteri tanácskozásra ültek össze. A pártvezérek tájékoztatása. Weherle Sándor miniszterelnök a pártok vezető politikusait egyenként tájékoztatta a külpolitikai helyzetről és meghallgatta valamennyiük véleményét Vasárnap gróf Esterházy Móric, gróf Károlyi Mihály és Urmánczy Nándor jelent, meg ebből a célból a miniszterelnöknél, hétfőn este pedig a negyvennyolcas alkotmánypárt klubjában Platthy Györgyöt az országos függetlenségi párt ügyvezető elnökét tájékoztatta Wekerle a helyzetről. A bolgár fegyverszünet a 48-as alkotmánypártban. A balkáni helyzet érdeklődéssel várt e eleményei ma is nagy számban gyűjtöttékössze a fővárosban időző politikusokat a negyvennyolcas alkotmánypárt közhelyiségében, ahol este megjelent Wekerle Sándor miniszterelnök, báró Szterényi József kereskedelmi miniszter, Gál Sándor belügyi államtitkár, Polónyi Géza, a közmunkatanács elnöke és még sokan mások. A pártkörbe illetékes bécsi forrásból, valamint közvetlenül Szófiából érkezett jelentések alapján a bulgáriai eseményekről a következő hírek érkeztek: — Egybehangzó bécsi és szófiai jelente szerint az entente-csapatok megbízottai a különbékét felajánló bolgár megbízottakkalmegkötötték a fegyverszimetet. Hogy milyen időre szól a fegyverszünet és hogy mik a feltételei, arról egyelőre hiányoznak a részletéből. fegyverszünet megkötése meglepetésszámba megy bizonyos mértékig, mert a szentente kezdetben elutasító álláspontra helyezkedett a fegyverszintet kéréssel szemben is.. Az a hangulatváltozás azonban, amely Bulgáriában az utóbbi napokban a mi javunkra végbement, más taktikára bízta az ententeot, amely a fegyverszünet elfogadásával nyilván befejezett tény elé akarta állítani a bolgár nemzetgyűlést is, hogy annál kényszerítőbb viszonyok között menjen bele az entente békefeltételeinek tárgyalásába. A hangulatváltozás Bulgáriában az utóbbi napokban egyre érezhetőbb. A frontról megszökött csapatrészekkel szembeszállnak a fegyelmezett reguláris csapatok és nagyon sokat sikerült közülök elfogni. A német és osztrák-magyar hadosztályok gyors megjelenése és az a körülmény, hogy az angolok csak nehezen tudnak a nehéz terepviszonyok miatt előrejutni, szintén gondolkodóba ejtette az ententehez szóló köröket. Ily körülmények között, a gyorsan megkötött fegyverszünet ellenére sem sikerült a nemzetgyűlésben a békefeltételek letárgyalását keresztülvinni. A szobrantó hétfőn délután négy órakor ült össze, hogy az entente súlyos feltételeiről döntsön. Már az, ülés megnyitása előtt a hangulatból nyilvánvaló volt, hogy a nemzetgyűlés elhalasztó tendenciával fogja tárgyalni a kérdést. Úgy is történt, vita indult meg és körülbelül másfélórai tanácskozás után úgy döntött a szobranjó, hogy a határozathozatalt elhalasztja a pénteki ülésre. Szófiával egyébként helyreállott a távíró- és telefonforgalom. A város belső területén nyugalom van, a külső területeken és a város határában azonban utcai harcok folynak egyrészt a frontról megszökött katonák és forradalmárok, másrészt a rendet fentartó fegyelmezett katonaság és részben a mi csapataink között. Minden ellenkező kósza híreszteléssel szemben meg kell állapítani, hogy Ferdinánd bolgár cár és a trón, örökös, akik nem entente-érzelmüek, Szófiában vannak, ott is maradnak és ott várják be a további eseméneket. — Az entente csapatoi bevonultak Üszkükbe, Tisza a koncentráció mellett. Az utóbbi napokban a külpolitikai esemémények hatása alatt ismét felszínre került a koncentrációs minisztérium alakításának terve. Az összes pártoknak a kormányban való képviseletésére azonban eddig irányadó helyről semminemű lépés nem történt. Gróf Tisza István tegnapi kihallgatásával kapcsolatban híre terjedt annak, hogy gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert is legfelsőbb kihallgatásra kapnak meghívást már a legközelebbi napokban. A koncentráció mellett eddig egyedül a nemzeti munkapártban nyilatkozott meg a hangulat, ahol az este folyamán erről a kérdésről hosszasan beszélgettek a párt vezető politikusai. Ott volt a klubban gróf Tisza István is, aki az erők egyesítésének kérdéséről a következőképen nyilatkozott: — Most minden magyar embernek a koncentráció érdekében kell dolgozni, hogy a kotorai fronttal együtt vállvetve megerősítsük idehaza a belső frontot is. Károlyi szombaton megy kihallgatásra. Poétikai körökben az éjjel híre terjedt, hogy gróf Károlyi Mihály már megkapta a meghívást a legfelsőbb kihallgatásra, amely október 5-ére, szomtatra van kitűzve. A függetlenségiek a képviselőház összehívásáért. — A Károli-párt kihallgatást kér a királytól. — Gróf Károlyi Mihály, a függetlenségi párt elnökét, gróf Brockdorff-Rantzau kopenhágai pályaudvaron párthívei várták, akiknek nevében Hock János üdvözölte. Károlyi azt válaszolta, hogy békére kell követelnünk, a megegyezés és megértés szellemében a magyar népnek kell, hogy beleszólása tegyen a béke megkötésére. Követeljük a függetlenséget és a perszonális uniót. "A Károlyi-párt vasárnap este értekezletet tartott, amelyen kimondta, hogy a jelen helyzetben szükségesnek tartja a képviselőház azonnali összehívását A jelen volt képviselők nyomban aláírták a Ház elnökéhez intézett kérést ésaz értekezletből felhívással fordulnak az összehívást kérő ív aláírására a más párthoz tartozó képviselőkhöz is. Az értekezleten kifejezésre jutott az az egyhangú meggyőződés, hogy a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért s a perszonális unióért való cselekvés ideje elérkezett. A Károlyi-párt tegnap sürgönyt intézett a király kabinetirodájához. A táviratban azt kéri a párt, hogy a király fogadja kihallgatáson gróf Károlyi Mihályt és gróf Batthyány Tivadart, akiknek az volna a hivatásuk, hogy kifejezésre juttassák a párt, illetőleg az ország hangulatát az uralkodó előtt. A távirat elküldésére a párt Laekne Hugó és Ábrahám Dezső képviselők útján értedtette Wekerle Sándor miniszterelnököt. Az országos függetlenségi és 48-as (Bizony-) párt értekezleten tárgyalta a külpolitika eseményeit Megfoghatatlannak tartja a párt, hogy a kormány és elsősorban a miniszterelnök nem talált megfelelő alkalmat a nemzeti közvélemény felvilágosítására, tájékoztatására és megnyugtatására. A párt mozgalmat indított a képviselőház haladéktalan összehívására. Vázsonyi a personálunió mellett. Vázsonyi Vilmos volt igazságügyminiszter a demokrata körben beszédet mondott, melyben Magyarország teljes függetlensége mellett foglalt állást. — Én azt hiszem, — úgymond, — hogy ha Ausztriában megalakítják a népek szövetségét, akkor nekünk nem szabad a népek függetlenségének útjában állni, hanem nekünk is Magyarország teljes függetlenségének kivívására kell törekednünk. A dualisztikus államforma nem örökös alkotás. Most érkezett el az ideje annak, hogy perszonáluniót proklamáljunk. Nagy nemzetek kibírhatnak nagy vereséget, kis nemzetekre azonban katasztrófát jelent. Éppen ezért nekünk mindig résen kellett a háború alatt lenni, hogy a legelső kínálkozó alkalmat megragadhassuk arra, hogy békét köthessünk. Amikor Oroszországban a forradalmak sorozata elkezdődött, minisztertanácson több ízben feltízulázttam abban az irányban, hogy Magyarországnak és a monarchiának meg kellene kísérelni a közeledést az ententihoz és megteremteni a béke lehetőségét a monarchiát és Magyarországot grandiózus nagyságával mindig fenyegető orosz birodalom terhére. *"'"• — A hadi helyzet nem vigasztaló, de nem kétségbeejtő. Nem szabad megriadnunk, ellenben végre-valahára ki kell tűznünk a magyar hadicélokat is és azoknak az államférfiaknak, akik Magyarország függetlenségének és a demokráciának megvalósítását ellenzik, el kell tűnniök a politikai színpadról végleg. Az űrlovasok játékának meg kell szűnnie, nincs szükség olyan űrlovasra, aki nem a saját fejét, hanem a nemzet fejét kockáztatja. Az osztrákok tárgyalni akarnak a magyar pártokkal. Bécs, szept. 30. — (A Pesti Hírlap tudósítójától.) A német nemzeti párt mai ülésében elfogadták Heine képviselőnek az indítványát, hogy a szocialista párttal egyetértésben lépjenek érintkezésbe a nagy magyar politikai pártokkal és beszéljék meg velük a monarchiát érintő nagy kérdéseket. Pozsony megye a kiegyezési törvény revízióját követeli. Pozsonyvármegye törvényhatósági bizottsága Szmrecsányi György főispán, kormánybiztos elnöklésével tartotta őszi közgyűlését. A közgyűlés dr Katona Mór kezdeményezésére és az állandó választmány javaslatára a következő határozatot hozta: Minthogy a négy éve dúló világháború tanulságai minden tekintetben igazolják azt, hogy az 1867. évi 12. törvénycikk határozmányai, amelyek az Ausztriával közösen rendezendő külügyet, véderőt s gazdasági érdekeket szabályozzák, sem katonai, sem külpolitikai, sem gazdasági tekintetben a változott életviszonyoknak már meg nem felelnek. Pozsonyvármegye közönsége szükségesnek tartja, hogy az 1867. évi 12. törvénycikk a maga egészében a magyar érdekeknek nyomatékosabb érvényesítése mellett revidiáltassék és a magyar érdekeknek intézményes biztosítékai minden téren megalkottassanak. A vármegye közönsége ezt annyival is inkább szükségesnek tartja, mert Ausztriában egyes nemzetiségek mind lepszetlenebbül támadják a magyar birodalom területi s politikai integritását, így elsősorban Pozsony vármegyét, ami, sajnos, illetékes részről sem megtorolva, sem kellő eréllyel visszautasítva nem A délszláv kérdés és a bánválság. A király kedden kihallgatáson fogadja Lukinics ödön, gróf Kulmer Frigyes és Hreljanovics Guidrt horvát képviselőket." A "kihallgatás"," ép ugy mint a horvát miniszter mai audienciája, a délszláv kérdéssel és az új bán kinevezésével van összefüggésben. A német kancellár-válság. Vilmos császár a lemondott Hertlinghez. Berlin, szept. 30. — A Wolff-ügynökség jelenti: Vilmos császár a következő rendeletet intézte gróf Hertlinghez: Excellenciád bejelentette nekem, hogy véleménye szerint nincs többé módjában, hogy a kormány élén maradjon. Nem akarok az ön megokolása elöl elzárkózni és nehéz szívvel mondok le az ön további közreműködéséről. Biztosíthatom Önt, hogy a haza hálája kíséri, amiért komoly időben átvette a birodalmi kancellári hivatal vezetését, amivel áldozatokat hozott és elsmerésre méltó szolgálatokat tett. Kívánom, hogy a német nép az eddiginél eredményesebb módon vegyen részt a haza sorsának intézésében. Ezért kívánom, hogy olyan férfiak, akik bírják a nép bizalmát, nagy mértékben vegyenek részt a kormány jogainak és kötelességeinek gyakorlásábann. Kérem Önt, fejezze be a munkáját avval, hogy tovább vezeti az ügyeket és helyes kerékvágásba tereli az általam kívánt intézkedéseket, amíg meg nem találom az ön utódját Várom erre vonatkozó javaslatait. Nagyfőhadiszállás, 1918. szept. 30. Vilmos I. Gróf Hertling: A kormányválság befejeződése után hívják össze a birodalmi gyűlést. — A birodalmi gyűlés főbizottságának ülése. — Berlin, szept. 80. — A birodalmi gyűlés főbizottsága ma délután rövid ülést tartott. Napirend előtt Fehrenbach, a birodalmi gyűlés elnök