Pesti Hírlap, 1918. október (40. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-01 / 229. szám

4 PESTI HIRLAP 1918. október 1., kedd. József főherceg, Tisza és Unkelhäusser a királynál. A király tegnap külön kihallgatáson fogadta József főherceg vezérezredest, gróf Tisza Istvánt és Unkelhneusser Károly horvát minisztert. Miniszteri tanácskozás. Vasárnap délelőtt tíz órakor a kabinetnek Budapesten időző tagjai a miniszterelnöki palo­tában Weherle Sándor miniszterelnöknél minisz­teri tanácskozásra ültek össze. A pártvezérek tájékoztatása. Weherle Sándor miniszterelnök a pártok vezető politikusait egyenként tájékoztatta a kül­politikai helyzetről és meghallgatta valamennyiük véleményét Vasárnap gróf Esterházy Móric, gróf Károlyi Mihály és Urmánczy Nándor jelent, meg ebből a célból a miniszterelnöknél, hétfőn este pedig a negyvennyolcas alkotmánypárt klu­bjában Platthy Györgyöt az országos függet­lenségi párt­ ügyvezető elnökét tájékoztatta We­kerle a helyzetről. A bolgár fegyverszünet a 48-as alkot­mánypártban. A balkáni helyzet érdeklődéssel várt e eleményei ma is nagy számban gyűjtötték­­össze a fővárosban időző politikusokat a negyvennyolcas alkotmánypárt közhelyisé­gében, ahol este megjelent Wekerle Sándor miniszterelnök, báró Szterényi József ke­reskedelmi miniszter, Gál Sándor belügyi államtitkár, Polónyi Géza, a közmunkata­nács elnöke és még sokan mások. A párt­körbe illetékes bécsi forrásból, valamint közvetlenül Szófiából érkezett jelentések alapján a bulgáriai eseményekről a követ­kező hírek érkeztek: — Egybehangzó bécsi és szófiai jelen­te szerint az entente-csapatok megbízottai a különbékét felajánló bolgár megbízottakkal­­megkötötték a fegyv­erszimetet. Hogy mi­lyen időre szól a fegyverszünet és hogy mik a feltételei, arról egyelőre hiányoznak a részletéb­ől. fegyverszünet megkötése meg­lepetésszámba megy bizonyos mértékig, mert a sz­entente kezdetben elutasító álláspontra helyezkedett a fegyverszintet­ kéréssel szem­ben­ is.. Az a hangulatváltozás azonban, amely Bulgáriában az utóbbi napokban a mi javunkra végbement­, más taktikára bízta az­ ententeot, amely a fegyverszünet elfoga­dásával nyilván befejezett tény elé akarta állítani a bolgár nemzetgyűlést is, hogy an­nál kényszerítőbb viszonyok között menjen bele az entente békefeltételeinek tárgya­lásába.­­ A hangulatváltozás Bulgáriában az utóbbi napokban egyre érezhetőbb. A front­ról megszökött csapatrészekkel szembeszáll­nak a fegyelmezett reguláris csapatok és nagyon sokat sikerült közülök elfogni. A német és osztrák-magyar hadosztályok gyors megjelenése és az a körülmény, h­ogy az angolok csak nehezen tudnak a nehéz te­repviszonyok miatt előrejutni, szintén gon­dolkodóba ejtette az ententehez szóló körö­ket. Ily körülmények között, a gyorsan meg­kötött fegyverszünet ellenére sem sikerült a nemzetgyűlésben a békefeltételek letárgya­lását keresztülvinni. A szobrantó hétfőn dél­után négy órakor ült össze, hogy az entente súlyos feltételeiről döntsön.­­ Már az, ülés megnyitása előtt a hangulatból nyilvánvaló volt, hogy a nem­zetgyűlés elhalasztó tendenciával fogja tár­gyalni a kérdést. Úgy is történt, vita indult meg és körülbelül másfélórai tanácskozás után úgy döntött a szobranjó, hogy a hatá­rozathozatalt elhalasztja a pénteki ülésre.­­ Szófiával egyébként helyreállott a távíró- és telefonforgalom. A város belső te­rületén nyugalom van, a külső területeken és a város határában azonban utcai harcok folynak egyrészt a frontról megszökött ka­tonák és forradalmárok, másrészt a rendet fentartó fegyelmezett katonaság és részben a mi csapataink között. Minden ellenkező kósza híreszteléssel szemben meg kell állapí­tani, hogy Ferdinánd bolgár cár és a trón­, örökös, akik n­em entente-érzelmüek, Szófiá­ban vannak, ott is maradnak és ott várják be a további eseméneket. — Az entente csapatoi bevonultak Üszkükbe, Tisza a koncentráció mellett. Az utóbbi napokban a külpolitikai esemé­mények hatása alatt ismét felszínre került a koncentrációs minisztérium alakításának terve.­ Az összes pártoknak a kormányban való képvi­seletésére azonban eddig irányadó helyről sem­minemű lépés nem történt. Gróf Tisza István tegnapi kihallgatásával kapcsolatban híre ter­jedt annak, hogy gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert is legfelsőbb kihallgatásra kap­nak meghívást már a legközelebbi napokban. A koncentráció mellett eddig egyedül a nemzeti munkapártban nyilatkozott meg a han­gulat, ahol az este folyamán erről a kérdésről hosszasan beszélgettek a párt vezető politikusai. Ott volt a klubban gróf Tisza István is, aki az erők egyesítésének kérdéséről a következőképen nyilatkozott: — Most minden magyar embernek a koncentráció érdekében kell dolgozni, hogy a kotorai fronttal együtt vállvetve megerősítsük idehaza a belső frontot is. Károlyi szombaton megy kihallgatásra. Poétikai körökben az éjjel híre terjedt, hogy gróf Károlyi Mihály már megkapta a meg­hívást a legfelsőbb kihallgatásra, amely október 5-ére, szomtatra van kitűzve. A függetlenségiek a képviselőház összehívásáért. — A Károli-párt kihallgatást kér a királytól. — Gróf Károlyi Mihály, a függetlenségi párt elnökét, gróf Brockdorff-Rantzau kopenhágai pályaudvaron párthívei várták, akiknek nevé­ben Hoc­k János üdvözölte. Károlyi azt vála­szolta­, hogy békére kell követelnünk, a megegye­zés és megértés szellemében­­ a magyar népnek kell, hogy beleszólása tegyen a béke megköté­sére. Követeljük a függetlenséget és a perszoná­lis uniót. "A Károlyi-párt vasárnap este értekezletet tartott, amelyen kimondta, hogy a jelen hely­zetben szükségesnek tartja a­ képviselőház azon­nali összehívását A jelen volt képviselők nyomban aláírták a Ház elnökéhez intézett ké­rést és­­az értekezletből felhívással fordulnak az összehívást kérő ív aláírására a más párthoz tartozó képviselőkhöz is. Az értekezleten kifeje­zésre jutott az az egyhangú meggyőződés, hogy a békéért, a demokráciáért, a nemzeti független­ségért s a perszonális unióért való cselekvés ideje elérkezett. A Károlyi-párt tegnap sürgönyt intézett a király kabinetirodájához. A táviratban azt kéri a párt, hogy a király fogadja kihallgatáson gróf Károlyi Mihályt és gróf Batthyány Tivadart, akiknek az volna a hivatásuk, hogy kifejezésre juttassák a párt, illetőleg az ország hangulatát a­z uralkodó előtt. A távirat elküldésére a párt Laekne Hugó és Ábrahám Dezső képviselők út­ján értedtette Wekerle Sándor miniszterelnököt. Az országos függetlenségi és 48-as (Bi­zony-) párt értekezleten tárgyalta a külpolitika eseményeit Megfoghatatlannak tartja a párt, hogy a kormány és elsősorban a miniszterelnök nem talált megfelelő alkalmat a nemzeti közvéle­mény felvilágosítására, tájékoz­tatására és meg­nyugtatására. A párt mozgalmat indított a kép­viselőház haladéktalan összehívására. Vázsonyi a personál­unió mellett. Vázsonyi Vilmos volt igazságügyminisz­ter a demokrata­ körben beszédet mondott, mely­ben Magyarország teljes függetlensége mellett foglalt állást. — Én azt hiszem, — úgymond, — hogy ha Ausztriában megalakítják a népek szövetségét, akkor nekü­nk nem szabad a népek függetlensé­gének útjában állni, hanem nekünk is Magyar­ország teljes függetlenségének kivívására kell törekednünk. A dualisztikus államforma nem örökös alkotás. Most érkezett el az ideje annak, hogy perszonál­uniót proklamáljunk. Nagy nem­zetek kibírhatnak nagy vereséget, kis nemze­tekre azonban katasztrófát jelent. Éppen ezért nekünk mindig résen kellett a háború alatt len­ni, hogy a legelső kínálkozó alkalmat megra­gadhassuk arra, hogy békét köthessünk. Ami­kor Oroszországban a forradalmak sorozata el­kezdődött, minisztertanácson több ízben feltízu­lázttam­ abban az­ irányban, hogy Magyarország­nak és a monarchiának meg kellene kísérelni a közeledést az ententihoz és megteremteni a béke lehetőségét a monarchiát és Magyarországot grandiózus nagyságával mindig fenyegető orosz­­ birodalom terhére. *"'"• — A hadi helyzet nem vigasztaló, de nem kétségbeejtő. Nem­ sz­a­bad megriadnunk, ellenben végre-valahára ki kell tűznünk a magyar hadicé­lokat is és azoknak az államférfiaknak, akik Magyarország függetlenségének és a demokrá­ciának megvalósítását ellenzik, el kell tűnniök a politikai színpadról végleg. Az űrlovasok játéká­nak meg kell szűnnie, nincs szükség olyan űrlo­vasra, aki nem a saját fejét, hanem a nemzet fe­jét kockáztatja. Az osztrákok tárgyalni akarnak a magyar pártokkal. Bécs, szept. 30. — (­A Pesti Hírlap tudósí­tójától.) A német nemzeti párt mai ülésében el­fogadták Heine képviselőnek az indítványát, hogy a szocialista párttal egyetértésben lépjenek érintkezésbe a nagy magyar politikai pártokkal és beszéljék meg velük a monarchiát érintő nagy kérdéseket. Pozsony megye a kiegyezési törvény revízióját követeli. Pozsonyvár­megye törvényhatósági bizott­sága Szmrecsányi György főispán, kormány­biztos elnöklésével tartotta őszi­ közgyűlését. A közgyűlés dr Katona Mór kezdeményezésére és az állandó választmány javaslatára a következő­ határozatot hozta: Minthogy a négy éve dúló világháború tanulságai minden tekintetben iga­zolják azt, hogy az 1867. évi 12. törvénycikk ha­tározmányai, amelyek az Ausztriával közösen rendezendő külügyet, véderőt s gazdasági érde­keket szabályozzák, sem katonai, sem külpoliti­kai, sem gazdasági tekintetben a változott élet­viszonyoknak már meg nem felelnek. Pozsony­vármegye közönsége szükségesnek tartja, hogy az 1867. évi 12. törvénycikk a maga egészében a magyar érdekeknek nyomatékosabb érvénye­sítése mellett revidiáltassék és a magyar érde­keknek intézményes biztosítékai minden téren megalkottassanak. A vármegye közönsége ezt annyival is inkább szükségesnek tartja, mert Ausztriában egyes nemzetiségek mind lepszetle­nebbül támadják a magyar birodalom területi s politikai integritását, így elsősorban Pozsony vármegyét, ami, sajnos, illetékes részről sem megtorolva, sem kellő eréllyel visszautasítva nem A délszláv kérdés és a bánválság. A király kedden kihallgatáson fogadja Lukinics ödön, gr­óf Kulmer Frigyes és Hreljanovics Guidrt horvát képviselőket." A "kihallgatás"," ép ugy mint a horvát miniszter mai audienciája, a délszláv kérdés­sel és az új bán kinevezésével van összefüggésben. A német kancellár-válság. Vilmos császár a lemondott Hertlinghez. B­erlin, szept. 30. — A Wolff-ügynökség jelenti: Vilmos császár a következő rendeletet intézte gróf Hertlingh­ez: Excellenciád bejelentette nekem, hogy véleménye szerint nincs többé módjában, hogy a kormány élén m­a­r­a­d­j­o­n. Nem akarok az ön megoko­lása elöl elzárkózni és nehéz szív­vel mondok le az ön további közreműködé­séről. Biztosíthatom Önt, hogy a haza hálája kíséri, amiért komoly időben átvette a biro­dalmi kancellári hivatal vezetését, amivel áldozatokat hozott és elsmerésre méltó szol­gálatokat tett. Kívá­n­om, hogy a német nép az eddigi­n­él e­redményesebb m­ódon vegyen részt a haza sorsának intézésében. Ezért kívánom, hogy olyan férfiak, akik b­í­r­j­á­k a nép bizalmát, nagy mértékben v­egye­nek részt a kormány jo­gainak és kötelességeinek gyakorlásá­b­a­nn. Kérem Önt, fejezze be a munkáját avval, hogy tovább vezeti az ügyeket és helyes kerékvágásba tereli az általam kí­vánt intézkedéseket, amíg meg nem ta­lálom az ön utódját Várom erre vo­natkozó javaslatait. Nagyfőhadiszállás, 1918. szept. 30. Vilmos I.­­ Gróf Hertling: A kormányválság befejeződése után hívják össze a birodalmi gyűlést. — A birodalmi gyűlés főbizottságának ülése. — Berlin, szept. 80. — A birodalmi gyűlés fő­bizottsága ma­ délután rövid ülést tartott. Napi­rend előtt Fehrenbach, a birodalmi gyűlés elnök

Next