Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1918-11-12 / 265. szám
1918. november 12., kedv. PESTI HIRLAP Ilyen felszólítással fordul az ország városaiban és községeiben alakult Nemzeti Tanácsokhoz, döntsenek rögtön arról, csatlakoznak-e a Magyar Nemzeti Tanácsnak ahhoz az elhatározásához, hogy Magyarország jövendő államformája a köztársaság legyen. Gyors elhatározásra és sürgős értesítésre van szükség, amely értesítést a MagyarNemzeti Tanácshoz (Budapest, képviselőház) kell intézni. Szólaljon meg az ország, hogy a súlyos elhatározásokat kivonó közeli napokban a Magyar Nemzeti Tanács maga mögött érezze az egész ország egységes akaratát és rendíthetetlen elszántságát. A Magyar Nemzeti Tanács, Károly-Svájcba síratik. Illetékes helyről értesülünk, hogy Károlyi Mihály miniszterelnök a semleges ,külföld és az entente közvéleményének fölvilágosítására és Magyarországról való informálására Svájcba szándékozik utazni. Útját meg fogja kezdeni, amint a körülmények megengedik. Károlyi válissza Wilson üzenetére. Wilson elnöknek Magyarország népeihez pár nap előtt küldöttüzenetére Károlyi Mihály miniszterelnök szikratávíró útján a következő távirattal válaszolt: Woodrow Wilson úrnak, az Egyesült Államok elnökének Washington. A Magyar Nemzeti Tanács megkapta az Egyesült Államok berni információs irodája útján azt a felszólítást (appelle), amelyet Elnök Úr az egykori osztrákmagyar császárság igája alól felszabadított népekhez intézett. Engedtessék meg nekem, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsból alakult népkormány nevében a következőket feleljem Elnök Úrnak és a szabadság minden barátjának: A Magyar Nemzeti Tanácsból alakult nép-Kormány minden lehetőt megtesz, hogy az ön elvei alapján rendben, mérséklettel, megértő szeretettel és határozottsággal vezesse át a válságos alakuláson Magyarország népeit. Minden gondolatunk, erőfiertésünk arra irányul, hogy embertelen cselekedet, erőszakos visszaélés ne szenynyezze be a világ újjászületése korszakának évkönyveit. Magyarország népeinek ifjú szabadságát, az ön eszméinek diadalát nem engedjük erőszakossággal diszkreditálni vagy késleltetni. Kérem önt, Elnök Úr, hogy közölje legnagyobb számú és leglelkesebb barátainkkal, hogy mi a világ közvéleménye, a történelem és népünk előtt elhárítunk magunktól minden felelősséget írt régi rendszerek bűneiért, amelyek joggal hívták a világ demokráciáinak ítéletét. Kérem önt, Elnök Úr, hasson oda, hogy ifjú demokráciánkat ,és szabadságunkat sehonnan ne fenyegethesse umbertelen cselekedet, erőszakos visszaélés. Népünk lelkén kegyetlen sebet ejtene ez és lehetetlenné tenné annak a tiszta pacifizmusnak s a népek között való megértésnek kialakulását, mely nélkül béka és nyugalom nem lesz soha ezen a világon. Elnök Úr! Ne engedje, hogy a népeknek flis erőszakos eltiprása és megalázása az Ön eszméivel ellentétben, elhintse Itt mindenütt a revanche gondolatát. Ne engedje, hogy minden nemzet békés munkáját állandóan fenyegessék majd a megalázott és legázolt népek, hogy elárasszák új nihilisták rettenetes tömegeivel a civilizált világot. Elnök Úr! Az uj Magyarország bizalommal bocsátja ügyét a világ areopágja elé! Károlyi Mihály, ii a magyar népkormány miniszterelnöke. Az uj hadügyminiszter hivatalában. Bartha Albert, az uj hadügyminiszter, vasárnap foglalta el hivatalát. Fogadta a minisztérium polgári és katonai osztályának csoportfőnökeit és osztályvezetőit, akiknek nevében Friedrich István politikai államtitkár üdvözölte: üdvözlünk a hadügyminisztérium élén, ezekben a súlyos napokban. Nagy és új problémák várnak megoldásra és mondhatnám, vannak kérdések, melyeknek megoldása emberfeletti erőt igényel. Nagy evolúciót élünk itt, különösen az utóbbi napok voltak sorsdöntők. Meg vagyok győződve, hogy fegyveres erőre, nevezzék asttllciának, nemzetőrségnek, vagy bármi másnak, Magyarország rendjének és létének fsinntartása céljából szükség van. Szeretettel, barátsággal üdvözlünk e helyen, meg lehetsz győződve, hogy odaadó munkásokat találsz bennünk. Bartha Albert kövekezőképen válaszolt: — Nem szeretek szónokolni, most a tettek ideje van. Kérjem az urakat, akiket majdnem mind személyesen, jól ismerek, támogassanak nehéz és nagy munkámban. A köztársasági párt nagyyűlése. Az Országos Köztársasági Párt a Vigadóban Ballagi Aladár egyetemi tanár elnöklésével nagygyűlést tartott. Az elnök a megnyitóbeszédében azt indítványozta, hogy a párt intézzen szózatot a világhoz, amelyben tárja föl a való helyzetet. A párt elnöke, dr Nagy György, azt hangoztatta, hogy a föld legyen a népé, amely műveli. Határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben a nagygyűlés követeli, hogy azonnal kiáltsák ki a köztársaságot. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Dr Kalmár Antal a köztársasági állam roma előnyeit hangsúlyozta. Jánossy Zoltán azt kívánta, hogy a köztársaság elnöke tárgyaljon a szabad nemzet nevében a békéről. Kertész István azok számára sürgette a segítséget, akik még mindig Oroszországban valnak. Dr Ormos Ede, Csákány Gyuláné és mások felszólalása után dr Stefin Ágoston a magyarországi ruténok nevében kijelentette, hogy ők továbbra is együtt akarnak élni a magyarokkal. A nagygyűlés után a résztvevők fölvonultak a miniszterelnökségi palota elé, ahol a minisztertanács azonnal fogadta a nagygyűlés küldöttségét. Nagy György közölte a nagygyűlés határozatát, hogy azonnal kiáltsák ki a magyar köztársaságot. A kormány nevében Károlyi Mihály miniszterelnök válaszolt. Kijelentette, hogy ők magukat már a köztársasági államforma kormányának tartják és csak azért ragaszkodnak ahhoz, hogy az ország népe választás útján nyilatkozzon ebben a kérdésben, mert el akarják kerülni azt a vádat, hogy a köztársasági államformát ráerőszakolták a nemzetre. Itt azonban azt fogják tapasztalni, hogy az egész ország hangulata köztársasági, akkor nem várják be az alkotmányozó gyűlés egybehívását, hanem ezt megelőzően is kikiáltják a köztársaságot. Ezután a palota erkélyéről Kunfi Zsigmond népjóléti miniszter kihirdette a sokaságnak a kormány állásfoglalását a köztársaság kérdésében, amit lekesen és örömmel vettek tudomásul. Változások a főispáni karban. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a kormány báró Bornemissza Jánost, Háromszék vármegye, Purgly Lászlót, Arad vármegye és Barabás Bélát, Arad szabad királyi város főispánját ezen állásuktól felmentette. Ugyanekkor a belügyminiszter előterjesztésre Arad vármegye és Arad város főispáni teendőivel megbízott kormánybiztossá dr Varjassy Lajost, az aradi kereskedelmi és iparkamara titkárát nevezte ki, Fe®yverr2l állunk ellen a miseknek. Eteket. — A kormány tárgyalásai a hazai át akarja vonni a román A csehek tovább folytatják előnyomulásukat. Ma már Pozsonyt fenyegetik. Ez az előnyomulás nem megy rendben és sigján. Sok menekülő érkezik Budapestre, akik amiatt panaszkodnak, hogy a csehek megszállása alá került területen a csőcselék rabol és garázdálkodik. A Cseh-magyar kérdésnek fontos fordulatot jelenti be a nemzeti kormánynak az a kiáltványa, melyben bejelenti, hogy fegyveres erővel védekezünk, a cseh betöréssel szemben. Remélni lehet, hogy a kormánynak ez a deklarációja eredményesebb lesz, mint a Prágába címzett tiltakozás, annál is inkább, mert amint erről más helyen megemlékeztünk,a kormány ma utasítást adott a fegyverszünet aláírására. A fegyverszünet aláírása után pedig a csehek még akkor sem formálhatnak jogot a magyarországi előnyomulásra, ha őket mint az entente fegyvertársait, kénytelenek lennénk hadviselő félnek tekinteni. Délen a szerbek lépték át azokat a határokat, amelyeket a magyar katonáknak négy és fél év háborúja alatt sikerült megvédelmezniük. Hírek vannak arról, hogy a szerbek előnyomulásukat megszüntették, sőt a már megszállt területek egy részét is kiürítették. Ez az állítólag a balkáni entente haderő parancsnokságának a rendeletére történt. A szerbek a megszállt területen elég nyugodtan viselkednek. A kormány és a hazai románság között a holnapi nap folyamán fontos tárgyalások kezdődnek meg. A slarbák kiütik a megszállt terülsrománokkal . A román Mentett Tanács területek közigazgetását. Fegyvrcré! &essíiék elleis. Az ország északnyugati részének több városában kisebb cseh csapatok jelentek meg és a teljesen védtelen városokat „elfoglalták." A magyar kormány, mely nem nézheti tétlenül ezeket az eseményeket, ma délben a következő kiáltványt adta ki: AZ ORSZÁG NÉPÉHEZ! Fegyveres csapatok ellepték Magyarország északnyugati határait és már Pozsony városát fenyegetik. A fegyveres csapatok a cseh-szlovák állam nevében lépnek fel, Magyarország azonban a cseh-szlovák állammal nincsen hadiállapotban, sőt a legjobb szomszédos viszonyban akar élni a szabad és független cseh köztársasággal. A tót nemzettel is a wilsoni elvek alapján akarja a magyar nemzet a maga viszonyát szabályozni. És ennek végleges eldöntését, bízva ügyének igazságában, az általános béketárgyalásokra bízza. Nincs tehát semmi ok Magyarország fegyveres megtámadására, miért is a magyar kormány tiltakozik eme támadás ellen és elhatározta, hogy az ország határait minden ilyen, a nemzetközi jogba ütköző támadás ellen fegyveres erővel megvédi. A népkormány nevében: Károlyi Mihály, Bartha Albert miniszterelnök, hadügyminiszter. Berlin, nov. 10. — (Hivatalos.) A fegyverszünet feltételeinek kivonatos tartalma ez. A kiáltvány hivatalos magyarázata. Félhivatalosan jelentik: A magyar kormány nevében ma az ország népéhez nyilatkozat . Megalakult a magyarországi német néptanács. Vasárnap délelőtt Magyarország németjei politikai szervezetének több mint száz képviselője Budapesten Neugeboren országgyűlési képviselő elnöklésével gyűlést tartott. Brandsch Rudolf képviselő beszéde é. a szász néppárt nyilatokozatai után a német néppárt, a német parasztszövetség, a német szociáldemokraták országos szervezete, a szlavóniai németek, a szász és sváb főiskolai hallgatók képviselői beszéltek. Határozatot hoztak, amelyben kijelentik, hogy a németek a magyar haza talaján állnak, amelynek sértetlenségéért küzdenek, követelik az önrendelkezési jogot, gazdasági, szellemi, politikai, kulturális és szociális érdekeik méltányolását, kívánják továbbá a német nép szoros együttműködését anyanyelvének akadály nélkül való használását a közigazgatás és a törvényhozás terén. Ezután megalakították a néptanácsot amelyben a két néppárt, a parasztszövetség és a szociáldemokraták 9—9, a főiskolai hallgatók és Szlavónia 2—2 képviselőtküldtek ki. A szászok képviselőiül megválasztották Melzer, Brandsch, Neugeboren, Schuller és Gündisch Guido képviselőket, továbbá Schuller városi lelkészt, Márkus bankigazgatót, dr Flechtenmachert és Büortmes építőmestert. A néptanács elnökeiül megválasztották Kremling Lajost, Bransch Rudolfot és Korner srocialistát Ezután megválasztották a néptanács végrehajtóbizottságát, valamint Budapest és környéke német nemzeti tanácsát Gündisch Guido elnöklésével. Délután nyolc tagú küldöttség értesítette a kormányt a határozatról. Jászi miniszter Kolmer beszédére németül szívélyes választ adott. A Nemzeti Tanácsot is küldöttség értesítette a német nemzeti tanács alakításáról és Gündisch beszédére Hock János meleg szavakkal válaszolt. A német néptanács a legközelebbi napokban nyújtja át a kormánynak emlékiratban összefoglalt kívánságait és követeléseit. Belépés a Károlyi-pártba. A függetlenségi és '18-as párt ma este Hock János elnöklésével bizalmas értekezletet tartott, amelyen a más országgyűlési pártokból nagy számban jelentkezett képviselőknek felvételével foglalkozott. Elhatározták, hogy a jelenlegi képviselők felvételéről külön bizottság fog határozni és hogy a jelentkezéseket kritikával fogják fogadni. A párt képviselőtagjainak száma a legutóbbi napokban történt jelentkezésekkel, huszonötről negyvenhatra emelkedett.