Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-12 / 265. szám

1918. november 12., kedv. PESTI HIRLAP Ilyen felszólítással fordul az ország városai­ban és községeiben alakult Nemzeti Taná­csokhoz, döntsenek rögtön arról, csatlakoz­nak-e a Magyar Nemzeti Tanácsnak ahhoz az elhatározásához, hogy Magyarország­ jö­vendő államformája a köztársaság legyen. Gyors elhatározásra és sürgős értesítésre van szükség, amely értesítést a Magyar­­Nemzeti Tanácshoz (Budapest, képviselő­ház) kell intézni. Szólaljon meg az ország, hogy a súlyos elhatározásokat kivonó közeli napokban a Magyar Nemzeti Tanács maga mögött érezze az egész ország egységes aka­ratát és rendíthetetlen elszántságát. A Ma­gyar Nemz­eti Tanács, Károly­-Svájcb­a síratik. Illetékes helyről értesülünk, hogy Károlyi Mihály miniszterelnök a semleges ,külföld és az entente közvéleményének föl­világosít­ásár­a és Magyarországról való in­formálására Svájcba szándékozik utazni. Útját meg fogja kezdeni, amint a körülmé­nyek megengedik. Károlyi válissza Wilson üzenetére. Wilson elnöknek Magyarország népeihez pár nap előtt küldött­­üzenetére Károlyi Mihály miniszterelnök szikratávíró útján a következő távirattal válaszolt: Woodrow Wilson úrnak, az Egyesült Álla­mok elnökének Washington. A Magyar Nemzeti Tanács megkapta az Egyesült Államok berni in­formációs irodája útján azt a felszólítást (ap­pelle), amelyet Elnök Úr az egykori osztrák­magyar császárság igája alól felszabadított né­pekhez intézett. Engedtessék meg nekem, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsból alakult népkormány nevében a következőket feleljem Elnök Úrnak és a szabadság minden barátjának: A Magyar Nemzeti Tanácsból alakult nép-Kormány minden lehetőt megtesz, hogy az ön el­vei alapján rendben, mérséklettel, megértő szere­­tettel és határozottsággal vezesse át a válságos alakuláson Magyarország népeit. Minden gondo­latunk, erőfi­­ertésünk arra irányul, hogy ember­telen cselekedet, erőszakos visszaélés ne szeny­nyezze be a világ újjászületése korszakának év­könyveit. Magyarország népeinek ifjú szabadsá­gát, a­z ön eszméinek diadalát nem engedjük erő­szakossággal diszkreditálni vagy késleltetni. Kérem önt, Elnök Úr, hogy közölje legna­gyobb számú és leglelkesebb barátainkkal, hogy mi a világ közvéleménye, a történelem és népünk előtt elhárítunk magunktól minden­ felelősséget írt régi rendszerek bűneiért, amelyek joggal hívták­­ a világ demokráciáinak ítéletét. Kérem önt, Elnök Úr, hasson oda, hogy ifjú demokráciánkat ,és szabadságunkat sehonnan ne fenyegethesse u­mbertelen cselekedet, erőszakos visszaélés. Né­pünk­ lelkén kegyetlen sebet ejtene ez és lehetet­lenné tenné annak a tiszta pacifizmusnak s a né­pek között való megértésnek kialakulását, mely nélkül béka és nyugalom nem lesz soha ezen a világon. Elnök Úr! Ne engedje, hogy a népeknek flis erőszakos eltiprása és megalázása az Ön esz­méivel ellentétben, elhintse Itt mindenütt a re­­vanche gondolatát. Ne engedje,­ hogy minden nemzet békés munkáját állandóan fenyegessék majd a megalázott és legázolt népek, hogy el­árasszák új nihilisták rettenetes tömegeivel a civilizált világot. Elnök Úr! Az uj Magyaror­szág bizalommal bocsátja ügyét a világ areopág­ja elé! Károlyi Mihály, ii a magyar népkormány miniszterelnöke. Az uj hadügyminiszter hivatalában. Bartha Albert, az uj hadügyminiszter, va­sárnap foglalta el hivatalát. Fogadta a miniszté­rium polgári és katonai osztályának csoportfő­nökeit és osztályvezetőit, akiknek nevében Fried­rich István politikai államtitkár üdvözölte:­­ üdvözlünk a hadügyminisztérium élén, ezek­b­en a súlyos napokban. Nagy és új problémák vár­nak megoldásra és mondhatnám, vannak kérdések, melyeknek megoldása emberfeletti erőt igényel. Nagy evolúciót élünk itt, különösen az utóbbi napok voltak sorsdöntők. Meg vagyok győződve, hogy fegyveres erőre, nevezzék ast­­tllciának, nemzetőrségnek, vagy bármi másnak, Magyarország rendjének és létének fsinntartása cél­jából szükség van. Szeretettel, barát­sággal üdvözlünk e helyen, meg lehetsz győződve, hogy odaadó munkásokat találsz bennünk. Bartha Albert köve­kezőképen válaszolt: — Nem szeretek szónokolni, most a tettek ideje van. Kérjem az urakat, akiket majdnem mind személyesen, jól ismerek, támogassanak nehéz és nagy munkámban. A köztársasági párt nagy­yűlése. Az Országos Köztársasági Párt a Vigadó­ban Ballagi Aladár egyetemi tanár elnöklésével nagygyűlést tartott. Az elnök a megnyitóbeszé­dében azt indítványozta, hogy a párt intézzen szózatot a világhoz, amelyben tárja föl a való helyzetet. A párt elnöke, dr Nagy György, azt hangoztatta, hogy a föld legyen a népé, amely műveli. Határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben a nagygyűlés követeli, hogy azonnal kiáltsák ki a köztársaságot. A javaslatot egyhan­gúlag elfogadták. Dr Kalmár Antal a köztársa­sági állam rom­a előnyeit hangsúlyozta. Jánossy Zoltán azt kívánta, hogy a köztársaság elnöke tárgyaljon a szabad nemzet nevében a békéről. Kertész István azok számára sürgette a segítsé­get, akik még mindig Oroszországban v­alnak. Dr Ormos Ede, Csákány Gyuláné és mások fel­szólalása után dr Stefin Ágoston a magyaror­szági ruténok nevében kijelentette, hogy ők to­vábbra is együtt akarnak élni a magyarokkal. A nagygyűlés után a résztvevők fölvonultak a mi­niszterelnökségi palota elé, ahol a minisztertanács azonnal fogadta a nagygyűlés küldöttségét. Nagy György közölte a nagygyűlés határozatát, hogy azonnal kiáltsák ki a magyar köztársaságot. A kormány nevében Károlyi Mihály miniszterelnök válaszolt. Kijelentette, hogy ők magukat már a köztársasági államforma kormányának tartják és csak azért ragaszkodnak ahhoz, hogy az or­szág népe választás útján nyilatkozzon ebben a kérdésben, mert el akarják kerülni azt a vádat, hogy a köztársasági államformát ráerőszakolták a nemzetre. Itt azonban azt fogják tapasztalni, hogy az egész ország hangulata köztársasági, ak­kor nem várják be az alkotmányozó gyűlés egy­behívását, hanem ezt megelőzően is kikiáltják a köztársaságot. Ezután a palota erkélyéről Kunfi Zsigmond népjóléti miniszter kihirdette a soka­s­ágnak a kormány állásfoglalását a köztársaság kérdésében, amit lekesen és örömmel vettek tu­domásul. Változások a főispáni karban. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a kormány báró Bornemissza Jánost, Há­romszék vármegye, Purgly Lászlót, Arad vár­megye és Barabás Bélát, Arad szabad királyi város főispánját ezen állásuktól felmentette. Ugyanekkor a belügyminiszter előterjesztésre Arad vármegye és Arad város főispáni teendői­vel megbízott kormánybiztossá dr Varjassy Lajost, az aradi kereskedelmi és iparkamara tit­kárát n­evezte ki, Fe®yverr2l állunk ellen a miseknek. E­teket. — A kormány tárgyalásai a hazai át akarja vonni a román A csehek tovább folytatják előny­omu­lásukat. Ma már Pozsonyt fenyegetik. Ez az előnyomulás nem megy rendben és sigján. Sok menekülő érkezik Budapestre, akik amiatt panaszkodnak, hogy a csehek meg­szállása alá került területen a csőcselék ra­bol és garázdálkodik. A Cseh­-magyar kér­désnek fontos fordulatot­ jelenti be a nem­zeti kormánynak az a kiáltványa, melyben bejelenti, hogy fegyveres erővel védeke­zünk, a cseh betöréssel szemben. Remélni lehet, hogy a kormánynak ez a deklarációja eredményesebb lesz, mint a Prágába címzett tiltakozás, annál is inkább, mert amint er­ről más helyen megemlékeztünk,­a kormány ma utasítást adott a fegyverszünet aláírá­sára. A fegyverszünet aláírása után pedig a csehek mé­g akkor sem formálhatnak jogot a magyarországi előnyomulásra, ha őket mint az­ entente fegyvertársait, kénytelenek lennénk hadviselő félnek tekinteni. Délen a szerbek lépték át azokat a határokat, amelyeket a magyar katonáknak négy és fél év háborúja alatt sikerült meg­védelmezniük. Hírek vannak arról, hogy a szerbek elő­nyomulásukat megszüntették, sőt a már megszállt területek egy részét is kiürítették. Ez az állítólag a balkáni entente haderő parancsnokságának a rendeletére történt. A szerbek a megszállt területen elég nyugodtan viselkednek. A kormány és a hazai románság között a holnapi nap folyamán fontos tárgyalások kezdődnek meg. A slarbák kiütik a megszállt terüls­románokkal . A román Mentett Tanács területek közigazg­etását. Fegyvrcré! &­essíiék elleis. Az ország északnyugati részének több vá­rosában kisebb cseh csapatok jelentek meg és a teljesen védtelen városokat „elfoglalták." A magyar kormány, mely nem nézheti tétlenül eze­ket az eseményeket, ma délben a következő kiáltványt adta ki: AZ ORSZÁG NÉPÉHEZ! Fegyveres csapatok ellepték Magyarország északnyugati határait és már Po­zsony városát fenyegetik. A fegyve­res csapatok a cseh-szlovák állam nevében lép­nek fel, Magyarország azonban a cseh-szlovák állammal nincsen hadiállapotban, sőt a legjobb szomszédos viszonyban akar élni a szabad és független cseh köztársasággal. A tót nemzettel is a wilsoni elvek alapján akarja a magyar nemzet a maga viszonyát szabályozni. És ennek végleges eldöntését, bízva ügyének igazságá­ban, az általános béketárgyalásokra bízza. Nincs tehát sem­mi ok Magyaror­szág fegyveres megtámadására, miért is a magyar kormány tiltako­zik eme támadás ellen és elhatá­rozta, hogy az ország határait min­den ilyen, a nemzetközi jogba üt­köző támadás ellen fegyveres erő­vel megvédi. A népkormány nevében: Károlyi Mihály, Bartha Albert miniszterelnök, hadügyminiszter. Berlin, nov. 10. — (Hivatalos.) A fegyver­szünet feltételeinek kivonatos tartalma ez. A kiáltvány hivatalos magyarázata. Félhivatalosan jelentik: A magyar kor­mány nevében ma az ország népéhez nyilatkozat . Megalakult a magyarországi német néptanács. Vasárnap délelőtt Magyarország németjei politikai szervezetének több mint száz képvise­lője Budapesten Neugeboren országgyűlési kép­viselő elnöklésével gyűlést tartott. Brandsch Rudolf képviselő beszéde é.­ a szász néppárt nyi­latokozatai után a német néppárt, a német pa­rasztszövetség, a német szociáldemokraták or­szágos szervezete, a szlavóniai németek, a szász és sváb főiskolai hallgatók képviselői beszéltek. Határozatot hoztak, amelyben kijelentik, hogy a németek a magyar haza talaján állnak, amely­nek sértetlenségéért küzdenek, követelik az ön­rendelkezési jogot, gazdasági, szellemi, politi­kai, kulturális és szociális érdekeik méltányolá­sát, kívánják továbbá a német nép szoros együtt­működését anyanyelvének akadály nélkül való használását a közigazgatás és a törvényhozás terén. Ezután megalakították a néptanácsot amelyben a két néppárt, a parasztszövetség és a szociáldemokraták 9—9, a főiskolai hallgatók és Szlavónia 2—2 képviselőt­­küldtek ki. A szá­szok képviselőiül megválasztották Melzer, Brandsch, Neugeboren, Schuller és Gündisch Guido képviselőket, továbbá Schuller városi lel­készt, Márkus bankigazgatót, dr Flechten­machert és Büortmes építőmestert. A néptanács elnökeiül megválasztották Kremling Lajost, Bransch Rudolfot és Korner srocialistát Ez­után megválasztották a néptanács végrehajtó­bizottságát, valamint Budapest és környéke né­met nemzeti tanácsát Gündisch Guido elnöklésé­vel. Délután nyolc tagú küldöttség értesítette a kormányt a határozatról. Jászi miniszter Kol­mer beszédére németül szívélyes választ adott. A Nemzeti Tanácsot is küldöttség értesítette a né­met nemzeti tanács alakításáról és Gündisch be­szédére Hock János meleg szavakkal válaszolt. A német néptanács a legközelebbi napokban nyújtja át a kormánynak emlékiratban össze­foglalt kívánságait és követeléseit. Belépés a Károlyi-pártba. A függetlenségi és '18-as párt ma este Hock János eln­öklésével bizalmas értekezletet tartott, amelyen a más országgyűlési pártokból nagy számban jelentkezett képviselőknek felvét­elével foglalkozott. Elhatározták, hogy a jelenlegi kép­viselők felvételéről külön bizottság fog határozni és hogy a jelentkezéseket kritikával fogják fo­gadni. A párt képviselőtagjainak száma a leg­utóbbi napokban történt jelentkezésekkel, hu­szonötről negyvenhatra emelkedett.

Next