Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-24 / 276. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egéw 88 K —f PeUvr* U «, — m Negy«d*vr«­­SS „ — „ Egjr bár* 7 . 80 „ Egyen ssáca ára belytoo, vklélua M pályaudvarok®® se fliiA? I MrisMi éa apre fciriaSea tUjmlrta asMioV SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BudfciKMt, V .VUraos ouAMii­ít fa TELEFON : 122—91 122—92 188—98 122—94 122—96. (Éjjel 122—91 122—09 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapont, E­resébet-körút 1. Tartot.­­ JTAcaaf 61—94. A magyar állam hivatalos lapjának, a Budapesti Közlönynek, első oldalán évti­zedeken keresztül az első oldalon jelentek meg „a király 8 felége legkegyelmesebb rendel­kezései", amelyek főként a született nagy urak kitüntetéseiről, kedvelt főpapok­nak ajándékozott nagy javadalmazásokról szólottak. A nép, az istenadta nép, rendesen csak a hivatalos lap végén juthatott egy kis helyhez, ott, ahol az ellene elrendelt végrehajtásokat hirdették ki. Szabadsághar­cunk sikere egy kissé megváltoztatta a vi­lágrendet A­­legkegyelmesebb rendelkezé­sek", a gőgös leereszkedések „kedvelt hí­veinkhez" örökre eltűntek s ezek helyét az állam hivatalos lapjának homlokán elfog­lalta ma a Néphatározat s ezt követi „az 1918. évi I. néptörvény". Nincs többé királyi kegy és legfel­sőbb szentesítés". Ezentúl csak az szent, amit a magyar nép akar. S a legelső nép­akaratot a Budapesti Közlöny, szombati száma közli: kihirdettetett az országos tör­vénytárban nov. 22-ikén, hogy „Magyaror­szág minden más országtól független és ön­álló „népköztársaság". Hogy pedig ezt a nagy elvi igazságot és történelmi tényt ne csak a törvénytárba, hanem az eleven életbe is bevigyük, arra szolgál elsősorban az az első Néptörvény, mely a Néphatározat után következik s mely az új választójogról intéz­kedik. E históriai dátumoknál nem csupán azért állunk meg egy percre, hogy az örven­dezés céljára megpihenjünk, hanem főként azért, hogy munkára, szervezkedésre és bé­kés együttműködésre hívjuk föl a társada­lom minden rétegét a független és önálló magyar állam megszilárdítására. Levezes­sünk természetes következményei, a sok anyagi gond, a mindennapi nélkülözés, a sok új rendelkezés szokat­lansága, a magánér­dekeknek gyakran kíméletlen érintése s a jövendő berendezkedésektől való félelem sok nyugtalanságot támaszt a közvélemény­ben s nincs rá időnk, hogy élvezzük azt, amit már elértünk: a legfőbbet, Magyaror­szág függetlenségét és önállóságát .Azért kell ezt épp a mai napon hangoztatni, mert a folytonos belső forrongás minden kavaro­dása mellett is mindig mindenkinek ezt a legfőbb érdeket kell szem előtt tartani; a kormány minden rendelkezésének s minden hatósági intézkedésnek is arra kell irányul­nia, hogy ezt a nagy célt szolgálja s hogy ezt a függetlenséget és önállóságot semmi­vel se veszélyeztesse. És eltérhetnek talán a nézetek egyes szociális reformoknak mére­teire nézve vagy egyes szakkérdésekben, de legalább a millió véráldozattal elért függet­lenség és önállóság kérdésében egyesüljön minden igaz magyar ember s eb­ben a te­kintetben ne legyen köztünk meghasonlás. A legelső néptörvény politikai jogot ad minden 21 éves férfinak s minden 24 éves írni és olvasni tudó nőnek, akik mind titkosan szavazhatnak. E joggal nem sokára élni is kell, mert hiszen a nemzetgyűlésnek össze kell jönnie. Tehát ébredjen minden egyes ember is önállósága és felelőssége tu­datára s készüljön minden férfi és nő a maga jogának becsülettel és érett megfonto­lással való használatára. Már indulnak egyes pártmozgolódások és szervezkedések Mi mindig távol állottunk minden pártér­dektől s ezt a tárgyilagos tartózkodásunkat a jövőben is igyekszünk megőrizni. Csak arra kérjük tehát a társadalom minden ré­tegét, hogy politikai szervezkedésükben ne egymás ellen szervezkedjenek a magyarok. Mert most annyi veszély környezi államun­kat, hogy inkább keveskíteni kellene közöt­tünk a differenciákat, hogy minél több erő­vel léphessünk föl külső és belső ellensé­geinkkel szemben. Minden pártnak, legyen az polgári vagy szocialista, nemzeti vagy nemzetközi, függetlenségi vagy radikális, egy közös fő programmponttal kell bírnia s ez az, hogy Magyarország függetlenségét, önállóságát és területi integritását minden körülmények között, mindenkivel szemben s minden eszközzel meg kell menteni! Januárban választják meg az alkotmányozó nemzet­gyűlést. A kormány parlamenti többségre akar támaszkodni. A választójogról szóló első néptör­vényt, amely a választójognak csak anyagi részét foglalja magában, csakhamar követni fogja a törvény végrehajtásáról szóló ren­delet, valamint a választási eljárásról és a kerületi beosztásról szóló törvényes rendel­kezés. A belügyminisztériumban teljes erő­vel folynak ezeknek a javaslatoknak elő­munkálatai s bár a kormány határozott ter­minust nem ígér, lehetséges, hogy ezek az új rendeletek már a jövő héten a miniszterta­nács elé kerülnek. A kormány mindenesetre gyorsan keresztül akarja vinni a választó­jog teljes, tehát alaki és anyagi szabályozá­sát, mert a lehető legrövidebb idő alatt elő akarja készíteni és ki akarja írni az új vá­lasztásokat. Az alkotmányozó nem­zetgyűlési vá­lasztásokat a lehető legsürgősebben meg akarja ejteni, mert a kormányra a mai hely­zetben rendkívüli felelősség hárul. A kor­mány minél előbb alkotmányos parlamenti többségre akar támaszkodni annyival is inkább, mivel számos fontos törvényhozási feladat merült föl,­­ már­pedig a Nemzeti Tanács által hozott november 16-iki nép­határost csak bizonyos meghatározott kér­désekben adott fölhatalmazást a kormány­nak törvények alkotására. Illetékes helyeken azonban azért is szükségét érzik a nemzet­gyűlés összehívásának, mert a külfölddel szemben kívánatosnak tartják az egész nem­zet akaratos határozásának nyilván­ítását s az államfő megválasztását, aki a világ eleni Magyarország államiságát képviselje. Az idő rövidségét tekintve ebben az évben már nem kerülhet sor a választásokra, de a kor­mány mindent megtesz, hogy az ország leg­alább is a jövő januárjában megválasssza az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait A választások kiírásában a kormányt sem aki a testvéri együttműködésre szólítja fel őket. Januárban tartják a nemzetgyűlési választásokat Károlyi Mioritts, a forradalom előkészíileteiről fi nasysztek is mini területeket minul elutasitják Sándor szerb trónörökösnek Jugoszlávia régensévé való megválasztását. Az olaszok véglegesen berendezkednek a megszállt délszláv területeken. A Festi Hirlap mai száma 20 oldal. A Pesti Minap kövekező száma kedden november 26-án a rendes időben jelenik meg.

Next