Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-24 / 276. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egéw 88 K —f PéUvr* U «, — m Negy«d*vr« -SS „ — „ Egjr bár* 7 . 80 „ Egyea ssáca ára belytoo, vklélua M pályaudvarok®® se fliiÁ? I MrisMi éa apré fciriaSéa tUjmlrta asMioV SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BudfciKMt, V .VUraos ouAMii-ít fa TELEFOH : 122—91 122—92 188—98 122—94 122—96. (Éjjel 122—91 122—09 hívandó.) F1ÓKKIAOÓHIVATAL: BuUapoat, Ejresóbet-körú* 1. TaWíot. i JTAcaaf 61—94, a testvéri együttműködésre szólítja fel éket. Januárban tartják a nemzetgyűlési választásokat KárolyI MIoriíísb a forradalom előkészfiletelrőL fi nasyszMek is mmi feraieteket mmul £lytasitiák Sándor szerb trónörökösnek Jugoszlávia régensévé való megválasztását. &z olaszok véglegesen berendezkednek a megszállt délszláv területeken. Á magyar állam hivatalos lapjának, a Budapesti Közlönynek, első oldalán évti­zedeken keresztül az első oldalon jeleatak meg „a király 8 íebége legkegyelmesebb rendel kezesei", amelyek főként a született nagy urak kitüntetéseiről, kedvelt főpapok­nak ajándékozott nagy javadalmazásokról szólottak. A nép, az istenadta nép, rendesen csak a hivatalos lap végén juthatott egy kis helyhez, ott, ahol as ellene elrendelt végrehajtásokat hirdették ki. Szabadsághar­cunk sikere egy kissé megváltoztatta a vi­lágrendet A .legkegyelmesebb rendelkezé­sek", a gőgös leereszkedések „kedvelt hl­yeinkhez" örökre eltűntek s ezek helyét az állam hivatalos lapjának homlokán elfog­lalta ma a Néphatározat s est követi „az 1918. évi l. neptörvény". Nincs többé királyi kegy és Jegíel­sőbb szentesítés". Ezentúl esak aa szent, amit a magyar nép akar. S a legelső nép­akaratot a Budapesti Közlöny, szombati száma közli: kihirdettetett az országos tör­vénytárban nov. 22-ikén, hogy „Magyaror­szág minden más országiéi független és ön­álló „népköztársaság". Hogy pedig ezt a nagy elvi igazságot ós történelmi tényt ne csak a törvénylárba, hanem az eleven életbe is bevigyük, arra szolgál elsősorban az nz első Néptörvény, mely a Néphatározat után következik s mely az nj választójogról intéz­kedik. E históriai dátumoknál nem csupán azért állunk meg egy percre, hogy az örven­dezés céljára megpihenjünk, hanem főként azért, hogy munkára, szervezkedésre ós bé­kés együttműködésre hivjuk föl a társada­lom minden rétegét a független és önálló magyar állam megszilárdítására. Leveres­sünk természetes következményei, a sok anyagi gond, a mindennapi nélkülözés, a sok cj rendelkezés szokat lansága, a magánér­dekeknek gyakran kíméletlen érintése s a jövendő berendezkedésektől való félelem sok nyugtalanságot támaszt a közvélemény­ben s nincs rá időnk, hogy élvezzük azt, amit már elértünk: a legfőbbet, Magyaror­szág függetlenségét és önállóságát .Azért kell ezt épp a mai napon hangoztatni, mert a folytouos belső forrongás minden kavaro­dása mellett is mindig mindenkinek ezt a legfőbb érdeket kell szem előtt tartani; a kormány minden rendelkezésének s minden hatósági intézkedésnek is arra kell irányul­nia, bogy est a nagy célt szolgálja s hogy ezt a függetlenséget és önállóságot semmi­vel se veszélyeztesse. És eltérhetnek talán a nézetek egyes szociális reformoknak mére­teire nézve vagy egyes szakkérdésekben, de legalább a millió véráldozattal elért függet­lenség és önállóság kérdésében egyesüljön minden igaz magyar ember s eb tea a te­kintetben ne legyen köztünk meghasonlás. A legelső néptörvény politikai jogot ad minden 21 éves férfinak s minden 24 éves irni és olvasni tudó nőnek, akik mind titkosan szavazhatnak. E joggal nem sokára élni is kell, mert hiszen a nemzetgyűlésnek össze kell jönnie. Tehát ébredjen minden egyes ember is önállósága és felelőssége tu­datára s készüljön minden férfi és nő a maga jogának becsülettel és érett megfonta lássál való használatára. Már indulnak egyes pártmozgolódások és szervezkedések Mi mindig távol állottunk minden pártér­dektől s ezt a tárgyilagos tartózkodásunkat a jövőben is igyekszünk megőrizni. Csak arra kérjük tehát a társadalom minden ré­tegét, hogy politikai szervezkedésükben ne egymás ellen szervezkedjenek a magyarok. Mert most annyi veszély környezi államun­kat, hogy inkább kebesbiteni kellene közöt­tünk a differenciákat, hogy minél több erő­vel léphessünk föl külső és belső ellensé­geinkkel szembon. Minden pártnak, legyen az polgári vagy szocialista, nemzeti vagy nemzetközi, függőtlonségi vagy radikális, egy közös fő programmponttal kell birnia s ez az, bogy Magyarország függetlenségét, önállóságát és területi integritását minden körülmények között, mindenkivel szemben s minden eszközzel meg kell menteni! Januárban választják meg az alkotmányozó nemzet­gyűlést. A kormány parlamenti többségre akar támaszkodni. A választójogról szóló első néptör­vényt, amely a választójognak csak anyagi részét foglalja magában, csakhamar követni fogja a törvény végrehajtásáról szóló ren­delet, valamint a választási eljárásról és a kerületi beosztásról szóló törvényes rendel­kezés. A belügyminisztériumban teljes erő­vel folynak ezeknek a javaslatoknak elő­munkálatai s bár a kormány határozott ter­minust nem igér, lehetséges, hogy ezek az uj rendeletek már a jövő héten a miniszterta­nács elé kerülnek. A kormány mindenesetre gyorsan keresztül akarja vinnf a választó­jog teljes, tehát alaki és anyagi szabályozá­sát, mert a lehető legrövidebb idő alatt elő akarja készíteni és ki akarja irni az uj vá­lasztásokat. Az alkotmányozó nexnzetgyülesi vá­lasztásokat a lehető legsürgősebben meg akarja ejteni, mert a kormányra a mai hely­zetben rendkívüli felelősség hárul. A kor­mány minél előbb alkotmányos parlamenti többségié akar támaszkodni annyival is inkább, mivel számos fontos törvényhozásí feladat merült föl, — már pedig a Nemzeti Tanács által hozott november 16-iki nép­határost csak bizonyos meghatározott kér­désekben adott fölhatalmazást a kormány­nak törvények alkotására. Illetékes helyeken azonban azért is szükségét érzik a nemzet­gyűlés összehívásának, mert a külfölddel szemben kívánatosnak tartják az egész nem­zet akaratéi határozásának nyilván itásáfs az államfő megválasztását, aki a világ eU><i Magyarország államiságát képviselje. Az idő rövidségét tekintve ebben az évbgn már nem kerülhet sor a választásokra, de a kor­mány mindent megtesz, hogy az ország leg­alább is a jövő januárjában megválasssza az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait A választások kiirásában a knrmánvt sem a:r A Festi Hirlap mai száma 20 oldal. A Pesti Minap kövekezö száma kedden november 26-an a rendes időben jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék