Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-09 / 263. szám

2 PESTI HÍRLAP 1918. november 9., szombat — mert mi az összes frontokon a francia idő i szerint számítunk. Károlyi Mihály tudomásul vette a meghí­vást, azután a szobájába kérette Bokányi Be­esőt, a munkástanács és Csernyák Imrét, a k íi> tona-tanács kiküldöttét, hogy megbeszélje velük a tárgyalások sorrendjét: Hat óra előtt busz perccel a delegátusok é3 a kíséret elindultak Hadzsi Toma villája felé. Károlyi sportruhában, félcipőben. Jászi csizmá­ban, rövid bekecsben. A koromsötét utcákon csak kevesen ismerték föl a deputációt: néhány ímber jelentősen bökött a csoport fele: — A magyarok küldöttsége. A teláJkczás. i Hadzsi Toma villája a leégett színház mel­lett áll. Takaros kis épüle. vasrácsos kerítéssel. A kertiből néhány lépcső vezet a szűk előcsar­nokba, amelynek közepén mii virág-grupp disz te* lenkedik. Szemben a bejárattal üveges ajtó, ettől jobbra-balra ablak. A téglaalaku terem, amelyet az előcsarnokból az utolsó zugáig át lehet te­kinteni olcsó japán holmikkal ékes. A falakon nagy japán kópék és selycmhimzésck, a középen aranyozott keretű. tükör, amely alaíi, márvány­lapon két szomorú fényű lámpa küzküdik a ho­málylyal. A terem melletti szobából tányérok és evőeszközök csörömpülése hallatszik: ott a tá­bornok vacsorájára készülődnek. A furcsa japán szalonban — a derék Hadzsi Toma bizonyára a legszebbnek gondolta egív-z Belgrádban — az aranyos keretű tükör alatt folyt le a történelmi jelenet. Frandhet d'Eaperay tábornok a tükör alatt állott, amikor gróf Károlyi és delegátus társai a szobába léptek, közepes termetű férii, enyhe enbonpolnttel Dus haja katonás egyszerűséggel mered fölfelé, sasorra alatt tömött kis szürkés­fekete bajusz. A szemei élénkek, különösen & szemöldökei fürge mozgásuak. Az arca olaszos, a Mája kemény. A hangja élénk csengésű és épen nem takarékoskodik vele. Hangosan, kato­násan pattogva beszél ée rendkívül temperamen­tumosán gesztikulál. Kékes-sxürke tábori blúz­ban van, a mellét tizennyolc kitüntetés szalagja boritga, lcjebb két csillag fényeskedik. Mögötte adjutánsa, Donnet vezérkari százados és egy szarb ezredes. Elsőnek gróf Károlyi lépett a szobába, utá­na Jászi Oszkár, majd Csernyák Imre, Bokányi Dezső, ezek után Sliehly Waltér vezérkari szá­zados, Rau Qottlob, a Szánbizottság elnöke és dr Kűrfer János, a fcidroivclósügyi minisztérium •kiküldötte. A tábornok feszesen meghajolt. — Kérem az urakat, álljanak a lámpa alá, mert szeretem látni az arcokat. Sajnálom, hogy ilyen sötétben kell fogadnom Önöket, de önök rongálták meg a villamos vezetéket. Károlyi minden delegátust bemutatott. A tábornok merően a szeméibe nézett a delegáció tagjainak, azután röviden biccentett a fejével. A mikor a katonatanács kiküldöttére került a sor, . fölcsattant: — Katonatanács? Hát már. ilyen mélyre sülyedtek önök?. j A memorandum. rÁ bemutatás után Károlyi fölolvasta a fran­cia nyelvű memorandumot, amely szó szerint igy iangzik: Ma vágjunk először abban a helyzet­ben, hogy az antant közvéleménye előtt a magyar nép igazi akaratát hir­dethessük. Ez a háború a régi feudális ésautokrataosztrá k-m a g y a r m o n­archia müve volt, amely a porosz militarizmussal szövetkezve, lángba borí­totta Európát Ez a rendszer teljesen lehe­tetlenné tette amaz erők érvényesülését, amelyek Magyarországon ezt a háborút el­lenezték, amelyek pacifisták és demokraták voltak és amelyek állandó harcot folytattak a nemzeti elnyomás politikájával. A Kossuth Lajos Ma­gyarországa teljesen elnémittafott és csak azoknak a feudális osztályoknak a szava volt hallható, amelyek a német imperializ­mus barátai és a nemzetiségek ellenségei toltak, Es a helyzet a múlt héten tökéletesen megváltozott. A Budapesten kitört nép­forradalom megdöntőt te a régi rendet, elsöpörte a reakciós kormányt. Mi most már nem mint a király miniszterei, hanem mint a magyar nép miniszterei é3 megbízottai állunk Ön előtt, hogy megvilágítsuk az ország igazi helyzetét. November 1-én, hivatalba lépésünk első huszonnégy órájában, felajánlottuk az an­tantnak az azonnali fegyverletételt, mert nem akartuk, hogy szerencsétlen országunk további vérengzésnek legyen céltalanul ki­téve. Azonban ezen elhatározásunkat az Armeeoberkommando nem továbbította, nyilván azért, hogy a magyar kormány füg­getlensége clhomályosittassék. Cs?„k noküük van jogink tárgyalni. Magyarország teljesen el van zárva az Európával való érintkezéstől. Az Armee­obeikommando telefonvonalainkat szétsza­kította. Csapataink felett nem mi rendel­kezünk. Ugy vagyunk értesülve, bár infor­mációink megbízhatatlanok, hogy üiaz tá­bornok van megbízva a fegyverszünet tár­gyalásainak vezetésével. Ennek dacára első sorban önhöz fordulunk, mert fizikai lehe­tetlenség, hogy líiaz úrral koressiiuk érint­kezést. Arról is értesített bennünket az Armeeoberkommando, hogy a régi monar­chia nevében Weber tábornok van megbíz­va a tárgyalások vezetésével. Ez ellen mi azonnal tiltakoztunk, mivel a független Magyarország nevében senki más nincs jogosítva tárgyalni, mintamagyar nép követei. Ez az oka a nü mai megjelenésünknek. Célunk: az egyik informatív, a másik, hogy a mai helyzet oly likvidációját érjük el, amely megfelel a magyar nép igazságos és méltá­nyos kívánságainak. Ünnepicsen hang­súlyozzuk, hogy semmiféle felelős­séget, sem jogit, sem •rkölesit nem vállalunk a mult rendszer­nek sem bel-, sem külpolitikai tényeiért A belpolitikában teljes de­molcráciát akarunk s e célból haladékta­lanul megvalósítjuk az általános választó­jogot és oly agrárreformot viszünk keresz­tül, omely a földet visszaadja azoknak, akik megművelik. Haladéktalanul biztosít­juk az összes szabadságjogo­kat, minden népünk zavartalan fejlődési lehetőségeit. Az államforma kérdésé­ben a pár hét múlva megválasztandó nem­zetgyűlés fog dönteni. A külpolitikában pacifisták vagyunk. Hallani sem akarunk többé a régi német imperialista szövetség­ről. Lelkes hivei vagyunk a nemzetek tár­saságának. A cseh és délszláv kérdés. Ami a cseh és a délszláv kérdést illeti, mint végleges megoldást elfogadjuk a független cseh és délszláv ál­lam felállítását, csupán az államok határainak megszabása felöl vannak bizo­nyos koníroverziák köztünk, amelyeket mi készséggel bocsátunk az általános béke­konferencia döntése alá. Az összes nemze­tiségi problémák végleges elintézését pedig ettől a kongresszustól várjuk. Ami a mxi helyzet likvidációját iLLeti, jól tudjuk, hogy itt fait accompli előtt ál­lunk, amelyen változtatni nincs hatalmunk­ban. De azt is tudjuk, hogy ezen likvidáció keresztülvitelének módozatait az a szellem és érzület fogja meghatározni, amely önt, Tábornok ur, áthatja, és mi bízva reméljük, hogy :>.z ön elhatározásai a gyakorlatban is meg fognak felelni azoknak a magasztos elveknek, amelyeket az antant, különösen pe­dig a francia demokrácia hirdet. Kérjük, Tábornok ur, kímélje meg a mi sze­rencsétlen népünket minden­féle erőszaktól, vagy vissza­éléstől. Magyarország november el­seje éta nem olleaséges ország többé, hanem semleges föld, nemzeti függetlenségének kihirdetése foly­tán. Ha hazánkba jönnek, tapasztalni fog­ják, hogy a mi népünk bizalommal ós rokon­szenvvel van Franciaország iránt Csak azt kérjük, hogy amennyiben idegen csapato­kat akarnak Magyarországon elhelyezni, azok nelegyenekszerb, cseh vagy román csapatok, hanem francia, olasz, angol vagy amerikai had­erők a koloniális csapatok mellőzésével. A szénkárdés rendezése. Egy további, nagyon fontos kérésünk az, hogy az égető szónhiány haladéktala­nul orvosoltassék, amely nemcsak minket fenyeget végveszélylyol, do mindazokat, a kilőiek érdekük az. hogy országunk gaz­dasági élete és nemzetközi forgalma meg ne akasztassék. A velünk együtt megjelent szénszakértő ur részletes információkkal szolgálhat. Mi csak arra akarunk figyel­meztetni, hogy a helyzet kulcsa a csehek és a lengyelek kezében van, akik a német küldemények átutalását megtagadják. Ebben a kérdésben a Tábornok urnák azonnali erélyes közbelépését kérjük. Egyidejűleg azt is-reméljük, hogy az esetle­ges rekviziciót rendszerint méltányosan és igazságosan fogják végrehajtani. Jóindulatú figyelmébe ajánljuk továbbá a magyarországi muzeumoknak %zt a kéré­sét, hogy műtárgyaik el ne vites­se n ek sem zálogolá-s, som egyéb címen. A magyar műkincsek között nincs egyetlen darab sem, amely zsákmányolás eredménye volna. Valamennyi honi eredetű, vagy beké­ben. tisztességes uton szereztük. Kérjük ezcukivill Tábornok urat arra is, hogy lehetőleg mielőbb diplomáciai összeköttetést létesítsen az antant és Magyarország között, mert csak igy leszünk képesek a külföldéit a magyar nép valódi helyzetéről, igazi cél­jairól fel világosi tani. Kériük végül Tábornok urat, hogy er­kölcsi tekintélyével támogassa a ma­gyar népkormány nehéz fel­adatát, amelynek célja a tartós béke bizto­asitása, fiatal demokráciánk biztosítása és a magyar nép önrendelkezési jógiinak keresz­tülvitele. A tábornok megjegyzései. Fxaodhet d'Eaperay a tükörnek dőlve a leg­figyehnescfolben hallgatta ^xolyi Mihály szavalt. Néhányszor határozottan tagadólag rázta a fejét, többször Jóváihagyóan biocentett. Minden Jelen­tősebb mondatnál bele vágott Károlyi szavaiba. Hangosan, keményen beszélt, sokszor indulato­san némította el az ellentéteket A bal kezében papirost, a jobb kezében cvikkert tartott és azzal gesztikulált Amikor Károlyi azt olvasta, hogy ő Magyarország delegátusa, hevecem dobbantott: — Paa l'étát hcmgrols, seulament nation mágyár! Azután ínég élesebben hozá tette: — Nation mágyár! A semleges ország emHtésénél is belevág gott: — önök nem semlegesek. Önök legyőzöttek. Röviddel ezelőtt még beszélhettünk volna erről, ds most nem, amikor Belgrádban állok, az önök kapujában. A mükiacaek passzusánál elutasító moz­dulattal kiáltotta: — Nem vagyunk bodhe-ok! A gyarmati csapatok emlegetésénél türel­metlenül Intett Azután föltette a cvöckerét és elő­vette a pa^nrost, amelyről a választ olvasta. Előbb megkérdezte: — Az urak közül mindönki ért engem? Súlyt helyezek arra, hogy minden szavamat meg­értsék és megjegyezzék. Amikor megmondták neki, hogy Bokányi nem tud franciául, odafordult Károlyihoz: — Valaki fordítsa le, de pontrél-pontra. A szegény ember sorsáról lesz itt szó. A gazdag ember, ha nem tetézik neki az uj rend Magyar­országon, Svájcba megy, de a szegény ember­nek otthon kell maradni minden körülmények közt — Jjn sem fogom elhagyni Magyarorszá­got soha — felelte halkan Károlyi Mihály. Egykor szerettük a magyarokat... A francia nép — mondta élesen Fran­ehet tábornok — egykor szerette a magya­rokat Thököly és Rákóczi Idejétől 1867-ig minden francia rokonszenvezett a magya­rokkal Ez a rokonszenv abban a mértékben csökkent, amilyen mértékben Magyarország a németek iárszalagjára került Ebben a bábomban a magyarok a bocheok cinkosai

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék