Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1918-11-09 / 263. szám
98. november 9., szombat. PESTI HÍRLAP lettek. Önök együtt haladtak velük, együtt fogják megkapni a büntetésüket, önök semmit sem javultak. Ismerem a magyarok történetét, s magyarok mindig elnyomták a nemzetiségeket. A franciák nem tudják elfelejteni, hogy az önök sajtója is csak rágalmazta, a franciákat — Csak a nacionalista sajtó — vetette közbe Jezi. Franchet tábornok szemei villámokat aórtak. — Assez! Elég. Hagyjuk ezt! A francia nép kíméletes. Magyarországot oly népek veszik körül, amelyeket a tenyeremen tartok. A horvátokat, a románokat a cseheket, a lengyeleket mind-mind. Egy szavamra ezek mind önök ellen mennek. Magyarországnak ma az a szerencséje, hogy gróf Károlyi Mihály a miniszterelnöke. A válságos helyzetben csak az ő személye enyhítheti az önök sorsát. Támogassák et ,, segítsék minden erejükkel. Tömörüljenek a személye körül. A tábornok letette a válasz szövegét. — Most pedig kérem a két miniszter urat Előre ment a mellékszobába, ahová Károlyi és Jászi követték. A fegyverszünet föltételei. A kis szobából kihallatszik a tábornok éles hangja. Ismét heves, sőt, ahogy később kiderült, két ízben félbe akarta szakítani a tárgyalásokat Kijelentette, hogy Diaz tábornok nem illetékes a fegyverszünet megkötésére. Leak 5. — fia vagyok a balkáni hadsereg főparancsnoka — mondotta — velem kell tárgyalniok. Ezzel átnyújtotta a gépírásos feltételeket, amelyeket tizennyolc pontba szedett. Az akta felírásai Commandement en chef des armées siliées, état major général Convintion militaire d'armistice entre les armées d'orient et l'état hongrois. A pontok a következők: 1. A magyar kormány katonailag kiüríti azt az egész területet, amely a Szamos völgye—Beszterce—Marosvásárhely, a Maros és a Tisza egyesülése, Szabadka—Baja —Pécs—a Dráva—szlavóniai határig terjed, seregeket itt hagy, de a magyar kormány ezen a területen továbbra is kormányoz, a magyar közigazgatás megmarad, tőt a rend fentartására csendőrséget és rendőrséget is tarthatott fenn. 2. A hadsereg teljesen leszerel, csak hat hadosztály gyalogság és két hadosztály lovasság maradhat fegyverben a belső rend fentartására. A 8. pont kiköti, hogy az entente seregei megszállhatnak Magyarországon minden stratégiailag fontos pontot biztosítva van számukra a szabad átvonulás és a közlekedési eszközök használata. A 4. pont a vasutak kérdését szabályozza. Az 5. pont a dunai flottilla sorsáról Intézkedik. A 6. pont a szerbiai vasúti hálózat helyreállításáról és az ehez szükséges katonai munkaerőről szól. A 7. pont a szerb távíró- és telefonhálózat rendbehozásáról intézkedik. A 8. pont „lovaknak" és „egyéb közlekedési eszközöknek" a rendelkezésre bocsátásáról tartalmaz intézkedéseket. A 9. pont a fegyverek letételéről és összegyűjtéséről rendelkezik. A 10. pont a hadifoglyok és internáltak hazahozataláról szól, kölcsönösség nélkül. A 11. pont a német fegyverletétel módozatait szabja meg. A 12. pont a rekvirálások ügyét rendezi. A magyar delegáltusok követelésére ebbe a pontba belevették, hogy az ententecsapatok csak a hazai árak szerint fizethetik a rekvirált gabonát és árakat. A 18. pont utasítást ad a dunai úszóaknák eltávolítására. A 14. pont a Magyarországon lévő posta-, telefon- és távirótelepeket a szövetségesek ellenőrzése alá helyezi. A 15. pont szerint a szövetségesek attasékat küldhetnek ki a magyar minisztériumok mellé, különösen abból a célból, hogy a közélelmezést ellenőrizzék, már t. i. áma mját csapatjaik szempontjából. A 16. pont meghagyja, hogy Németországgal minden viszonyt szakítsunk meg. Csak oly összeköttetést tarthatunk fenn a Német Birodalommal, amelyeket a kiküldött katonai hatóság jóváhagy. A 17. pont határozottan és világosan elismeri, hogy a magyar állam belső igazgatásába az entinte-hatóságok nem avatkozhatnak bele. A 18. pont elrendeli az ellenségeskedések beszüntetését, mihelyt a fegyverszüneti szerződés alá van írva. Károlyi és Jászi átolvasták a tizennyolc pontot és kezdték megvitatni az egyes föltételeket. A tábornok azonban fölszólította őket, hogy tanácskozzanak delegátustársaikkal, s azalatt dinkozik. Ezzel bement az ebédlőbe, ahonnan nemsokára vidám pohárcsengés, nevetés hallatszott ki az előszobába. A tizenhetedik pont: Károlyi Mihály összehívta a delegátusokat és Jászi Oszkár fölolvasta a fegyverszünet föltételeit Valamennyiek elerve elsősorban a tizenhetedik ponton akadt meg, amelyik olyan, hogy az entente bármikor beleavatkozhatok az ország belügyeibe és saját adminisztrációjába veheti a kérdéses területet. Elhatározták, hogy ezt a pontot semmi ezm alatt sem fogadják el és később rá is tudták venni a tábornokot, hogy ezt a veszedelmes pontot elejtse. Megállapodtak abban is, hogy a katonai konvenciót ebben a formájában nem írják alá, hanem a feltételek enyhítése céljából az entente-hoz fordulnak. A következő táviratot fogalmazták: „A magyar kormány békeküldöttsége,tt melyet gróf Károlyi kormányelnök vezetett, elvben elfogadta azokat a fegyverletételi feltételeket, amelyek analógok, az olasz fronton elfogadottakkal. A szerződést azonban a magyar kormány képviselői csak abban az esetben írják alá, ha az antanté a béketárgyalásokig biztosítja a magyar állam mai határait (Horvát-Szlavonországot nem értve bele minden idegen támadással szemben, történjék az akár német, akár cseh, akár román, akár délszláv részről. A béketárgyalásokig a magyar állam egyes területén a kormányzást a magyar kormány fogja gyakorolni testvéri egyetértésben a magyar, tót, román, szerb és német nemzeti tanácsokkal. Ezen feltétel teljesítése nélkül a magyar kormány nem érez magában elég erkölcsi erőt arra, hogy a szerződést aláírja." Franchet tábornok folytatja a tárgyalásokat. Amikor a távirat készem volt jelentették a tábornoknak, hogy befejezték a tanácskozást Franchet d'Esperay nyomban megjelent te kelletlenül vette tudomásul a mtabilo fordulatot ,»hogyse akart belemenni a kívánság teljesítésébe. Később engedett. — Majd meglátom, hogy tudok-e összeköttetést teremteni Párissal. Jászi erre a következő komoly szavakat intézte a tábornokihoz: — Tábornok úr, mi nem ragaszkodunk a hatalomhoz. A mai helyzetben a kormányzás valóságos kálvária és amit mi kívánunk az olyan kevés, hogy enélkül tudunk hazamenni és kormányozni. A delegátusok kifejtették azután, hogy az ő álláspontjuk tölti CSOTL azonos a wrissoni elvekkel. Nem lehet, hogy egy owsagot fait a complit elé állítsanak a békekongresszus előtt terre«J»kkal szorítsanak arra, hogy tárgyalás nélkül beszillje magát Ezek a szavak mélyebb hatást gyakoroltak a tábornokra Pillanatnyi gondolkozás után a tábornok megígérte, hogy a kormány memorandumát és sürgönyét eljuttatja Párizba és megismerteti az entente közvéleményével. Megismért továbbá, hogy a szénkérdés megoldásánál mindent el fog követni az érdekünkben. Franchet (TEspere) azután sokkal barátságosabban elbeszélgetett a küldöttség tagjaival, végül a két minisztertől kézfogással búcsúzott. Egy óra múlva kiadták Károlyinak a feltételei, újabb példányát, amelyből hiányzott a tizenhétedik pont. Éjfélkor a delegátusok a „ Milenium"-ra szálltak és elhagyták Belgrádot. Stiehly Walter vezérkari kapitány és Noiseux francia tolmács azonban ott maradtak, hogy föntartsák az összeköttetést a magyar kormány és az entente közt. Amikor eloltott lámpákkal kifutottak a Szávából, Belgrád már mélyen aludt A ta04