Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1918-11-15 / 268. szám
1916. november 15., péntek. PESTI HIRLAP aláírása mérséklőleg hatott még a legtúlzóbb románokra is A románok válasza elutasító. Ez az optimista hangulat azonban csakhamar szertefoszlik. Fél négy óra tájban egy percre kijön az ülésteremből dr Csécsy, Jászi titkára: — A románok elutasították a magyar kormány ajánlatait! — kiáltja oda az újságíróknak. — Bővebb részleteket nem mond és siet vissza az ülésterembe Az éjszakai tanácskozás megállapodásai ... A tárgyalások este nyolc óráig tartanak. Nyolckor a tanácskozásokat rövid időre felfüggesztik, hogy a tárgyaló felek megvacsorázhassanak. Megegyezés még nincsen. Amikor kérdezzük, hogy mi lesz, a magyar urak is, a románok is vállvonogatással felelnek. Az ügyek roszszul állnak. Fölmerült az az ötlet, hogy maradjon meg a statusquo. Kilenc órakor a magyar urak már együtt vannak. Pár perccel később érkeznek a románok. A zöldpárnás ajtó újra bezáródik. A sorsdöntő birkózás odabent tovább folyik. Háromnegyed tízkor az ülés egyik résztvevője megjelenik az újságírók között Kérdésekkel rohanják meg, amire a következő felvilágosításokat adja: — A román kiküldöttek a felajánlott pontokat visszautasították. A magyar kormány tehát visszavonul arra az alapra, amelyet neki a fegyverszüneti szerződésnek az a pontja teremtett, amely a közigazgatást az állam egész területén magyar kézben hagyja. A románok követelik, hogy a magyar kormány fegyvereket bocsásson a román nemzeti gárda rendelkezésére a rend fentartása céljából. Jászi miniszter ebben a kérdésben a kompetenciát a hadügyminiszterre hárította át. Tíz órakor a tárgyalások még folynak, de valószínű, hogy most már rövid idő alatt befejeződnek, Banda Jenő. A jósikafalvai eset. A magyar katonák nem hibásak. Arad, nov. 14. — A kolozsvári magyar és román, nemzeti tanácsok vegyes bizottsága hivatalos jelentést tett Jászi miniszternek a Jósikafalván történtekről. A hivatalos jelentés a következő: Forutzia Pordea, továbbá egy-egy tiszt voltak Jónskafalván és megállapították, hogy az ottlevő magyar katonaság a legkorrektebbül viselkedett. A magyar katonaság ellen a kiszállott vegyes bizottság semmit sem állapíthatott meg. Lett ugyan a magyar katonaság,, azonban ez azért történt, mert késő este őket egy fegyveres banda támadta meg. Az elfogott rablókat s a katonaság a csendőrségnek adta át,hogy az igazságszolgáltatásnak ez adjon rendes folyamatot Feltehető, hogy a csendőrség jogtalanul használta a fegyvert Harminc halott lehetett összesen, öt különböző helyről szedték össze őket. Különböző időkben történtek ezek a halálozások. A rablók, mielőtt katonaság érkezett volna oda, a kalotaszegi erdőipar részvénytársaságnak három ottrekedt tisztviselőjét, akik nem tudtak idejében elmenekülni, valamint a zsidó saktert, megfojtották. Ezenkívül az egész telepet porig égették. Az Urmánczy-kastélyt teljesen kifosztották. Az utolsó szögig mindent elvittek. A Jósikafalvai borbélyt odalídostul halálra ítélték. Egy óra múlva akarták végrehajtani az ítéletet, de ekkor megérkezett a katonaság és megszabadította őket- Ezek a rablóbandák fegyveresek voltak. Dr Kertész Jenő népbiztos a tegnap délután tartott tanácsülésen referált ezekről az eseményekről. A tanács elhatározta, hogy a Jósikafalvai csendőrséget azonnal bevonatja. A csendőrfőhadnagy ellen, aki a parancsnokuk volt, hadbírósági eljárást indíttat. Ez az eljárás a honvédkerület részéről már meg is indult Ezenkívül a Magyar Nemzeti Tanács azonnal értesítette a román Nemzeti Tanácsot erről a határozatról, valamint arról, hogy minden módon azon lesz, hogy a bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket. Ma délelőtt tíz órakor a vegyes bizottság ugra összeült román részről dr Hatiegan törvényszéki bíró, magyar részről Grampiere törvényszéki bíró és a kiszállott bizottság négy tagja, revideálj a jegyzőkönyvet. A harcban különben két katona is súlyosan megsebesült. A sebeket a fegyveres rab'6!,indák (-]" tették rajtuk. Megállapítást nyert továbbá, hogy a p loltteStek közül körülbelül buszárt katonák, — most sem eszköz, sem ember neva volt 0 fonuban, aki eltemesse őket, — elvitték 17 £ 'i raHMrhn. Azokat a holttesteket, amelyket hozzátartozók k kértek, kiadták . — Az Erdélyi Nemzeti Tanács kiküldőjének jelent.'sa. — Arad, nov. 14. — A Pesti Hirlap tudósitójának távirata. — Az eset részleteiről ma reggel az aradi román nemzeti tanács a következő távirati jelentést kapta Pordea Ágostontól, az Erdélyi Nemzeti Tanács által kiküldött vegyesbizottság tagjától . A jósikafalvai eset a következő: A hadügyminiszter által Bánffyhunyad környéke részére nemzetőrség szervezése végett kiküldött egy százados és több tiszt vezetésével háromszáz főből engedélyezett csapat hatvanöt főnyi legénysége hat darab géppuskával és egyéb felszereléssel Urmánczy János kastélyában helyezkedett el. Urmánczy a teljesen románok lakta Jósikafalván semmiféle nemzetőrséget nem szervezett, ellenben a kastély kifosztása és a gyújtogatás megtörténte után a környéken elfogott négy embert a csendőrségnek adta et, akiket a csendőrség statáriálisan agyonlőtt. Az említett különítmény a környéken a rablott holmik felkutatása közben a huszonötös botbüntetést bevezette és ismételten alkalmazta. Manihelen a menekülő román papné szekere után többször rálőttek és családját megsebesítették. A fosztogatás és az egész eset megtörténte után a lelőtt mintegy negyven ember közül huszonhárom-huszonöt egyén, közöttük aszszonyok holttestei a fűrésztelep romjai mellett egy rakáson égnek, fordított arccal egy krumplirakásra rádobva A holttestek ötödik napja égnek, miután a fa vizes. Ez a különítmény parancsnokának rendeletére történt Sebesülésük felismerhetetlen. Megközelítőleg valamennyi fejlövést kapott. A Jósikafalvát környékező községekben a különítmény fegyverei után kutat, miközben magánházakba behatolnak, a gyermekeket meghuszonötözik és egy embert szuronynyal átdöftek. Az elesettek maniceliek, albafiak, románmonostoriak és jósikatelepiek. Vasárnapra a különítmény ultimátumot küldött a környékbeli falvaknak azzal, hogy ha a lopott tárgyak meg nem lesznek, géppuskákat vonultatnak föl ellenül. A forgalom a környéken teljesen megszűnt Az emberek az erdőkbe menekülnek. Az elkeseredés végtelen, Urmánczy nyilatkozata. A következő sorokat kaptuk: „Jogtalan vérengzés .Tósikafalván" és más címek alatt a mai lapokban megjelent tudósításokra a következő nyilatkozat közlését kérem: 1. A katonai csapatot, mely leutazott Erdélybe, az én felhívásomra jelentkezőkből a Falk Miksa,utcai laktanyában, a hadügyminisztérium tudtával és engedélyével szervezték, látták el fegyverrel, élelemmel, felszereléssel. Vezetője Diettrích Antal százados, legkiválóbb tisztjeink egyike, akit a harctéren a tiszti nagy arany vitézségi éremmel, a vaskorona-renddel, Lipót renddel tüntettek ki és a Mária Terézia-rendre felterjesztettek és aki kivételesen szép katonai múltját ártatlanok legyilkolásával nem mocskolja be. 2. Fegyvert a csapat Kissebesen, Csonkatelepen és a felgyújtott és leégett Jósikafalván csak azokkal szemben használt, akiket rabláson, fosztogatáson tetten ért, elfogott és akik fegyverrel elleniállottak, vagy támadtak. A katonák közül kettő meg is sebesült. Urmánczy Jánosnak a katonai segítség szervezéséről és küldéséről tudomása nem volt. őt napokon át ostromolták fegyveres bandák, míg végre családjával életveszélyek között kénytelen nőt elmenekülni, mielőtt a segítség megérkezett. 4. A közlemény nyilván déh forrásból ered, hogy elterelje a figyelmet arról a gazságról, amit Erdélyben az oláhok a magyarsággal szemben elkövettek. Oláhlakta vidéken már minden magyar családot kifosztattak. Elhajtották az állatokat, elhordták a gabonát, kirabolták, feldúlták lakásaikat, gyújtogattak. Aki el nem menekült, legyilkolták. Jósikafalván három embert gyilkoltak meg. 5. Csodálkozom Jászi miniszteren, hogy egyoldalú információ alapján, a tényállás ismerete nélkül előre ítéletet mond. Ezzel csak nehezíti a rendcsinálást. A vidéken általános az anarkia. Százezrek fosztogatnak, gyújtogatnak, gyilkolnak. Tudományos elméletekkel, szónoklatokkal ás plakátokkal a rendet helyreállítani nem lehet. Budapest, 1918. nov. 14. Urmánczy Nándor. A csütörtöki tárgyalás Marzsu rászvétel Aradról jelentik. Ma délután három órakor Maniu Gyula részvételével folytatták a megkezdett tárgyalásokat. Jászi Oszkár miniszter megnyitóban foglalkozott azon sérelmekkel, amelyeket a román nemzeti tanács nevében tegnap Pop-Csicsó István képviselő felsorolt. A miniszter egyes tényeket helyesbített, másoknak azonban részbeni helyességét konstatálta és közölte, hogy a miniszterelnök és a belügyminiszter ígéretét bírja arra nézve, hogy ezek a visszaélések orvosoltatni fognak, illetőleg a sérelmek meg fognak toroltatni. A miniszter előterjesztése után Vlad Aurél panaszt emelt, hogy a hadügyminiszter rendeletére a pattentek csapatokat szerveznek, amelyek sok helyütt valóságos guerilla bandákká fajulnak és a nemzeti tanács áldásos munkáját veszélyeztetik. A miniszter megnyugtató kijelentései után a magyar és a román nemzeti tanács közösen elhatározta, hogy a petrozsényi bányák körül mutatkozó zavarok lecsendesítése iránt közösen fognak közreműködni. Ezután a miniszter a fegyverszüneti szerződést ismereti és kijelenti, hogy dacára annak, hogy a megszállt területeken is a magyar közigazgatás érvényben maradt, a magyar kormány változatlanul fentartja a nemzeti tanácsnak tett propozicióit. A Nernista Tanács válnarivetít. Erre Goldis László a követlelt válasziratot olvassa fel. Tisztelt Miniszter Úr! A román nemzeti témács alapos megbeszélés és megfontolás tárgyává tette a Magyar Nemzeti Tanács kormányának önáltal közvetített azon válaszát, amelyet e örmény a román nemzeti tanácsnak hozzá intézett jegyzékére adott. Sajnálattal kell önt értesíteni arról, hogy a román nemzeti tanács e válaszból az ő jegyzékének teljesvisszautasítását állapítja meg. A román nemzet joggal követeli teljes állami önállóságát és magát semmiféle olyan provizórikus megoldásokkal el nem homályosíthatja, melyek egyrészről már elvileg a jogot kétségbe vonják, másrészről semmi garanciát nem nyújtanak arra, hogy a végleges megoldásig is garantálhatnák a közrendet, a vagyon- és életbiztonságot a román nemzet által lakott területeken. A román nemzet elismeri a békekongresszusnak illetékességét arra, hogy az ezen nemzet által saját állama részére reklamált területeknek végleges határait megállapíthassa. Valamint teljes kötelezettséget vállal arra, hogy a maga területén élő egyéb népekkel szemben respektáltatni fogja a Wilson-elveket. Mt minden nép szántára a szabad nemzű fejlődés feltételeit mindenkor biztosítani kész. Az ön által proponált megoldásban azonban egyrészt a román nemzet állami önállóságának megtagadását vesszük, másrészt a végleges béke beállásáig ezen népek között a közrend fentartására való törekvésnek lehetetlenné tételét látja. Ilyen körülmények közöl a román nemzeti tanács a magyar nemzeti tanács kormányának ön által közvetített propozícióit el nem fogadhatja, a bekövetkezhető további eseményekért a felelősség teljességét magától elhárítja és azt a magyar nemzeti tanács kormányára hárítja. Mindazonáltal a román nemzeti tanács a maga részéről minden lehetőt el fog követni arra, hogy a románok által lakott területeken a közrendet, a vagyon és életbiztonságot megóvja és reméli, hogy ebben a törekvésében Wilson elnök kifejezet kívánságához mérten is minden részről a legteljesebb segítséget fogja tapasztalni annál is inkább, mert a történelem ítélőszéke előtt m minden esetre pártatlanul fog megítélten az egyes népeknek ez irányban tanúsítandó maguk tartása. Kérem igen tisztelt Miniszter Úr, szíveskedjék ezeket a magyar nemzeti tanács kormányánál tudomásra hozni. * Erre a válasziratra Jászi miniszter kijelentette, hogy a kormány eredeti álláspontjához ragaszkodik. Itt tisztára bizonyos helyeseknek elismert alapelvek konzekvens keresztülviteléről van szó, mondotta a miniszter. Mi most is abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a wilsoni elveknek az a magyarázata, amelyet mi adtunk, azok intencióinak jobban felel meg, mint a ro-