Pesti Hírlap, 1918. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1918-12-01 / 282. szám

1918. december 1., vasárnap PESTI HÍRLAP képviselőválasztások után a végleges intéző-bizottság megalakulhat. Az ideiglenes intéző-bizottság rögtön össze is ült Illésre, amelyen elhatározták, hogy a most megválasztottakat a sajtó útján és levélben is értesítik megválasztásukról, egyben december 6-én, csütörtökön, délelőtt 11 órára alakuló ülésre hívják meg mindany­­yiukat a Szent István Társulat kistermébe. Elvben már most megállapodott a bizottság abban, hogy te­kintettel ideiglenes jellegére, direk­tóriumszer­vzel fog működni és egyelőre elnököt nem választ, hanem ezt fentartja a választások után megválasztandó intéző­bizottságnak. Temesvári küldöttség a Károlyi-pártban. A temesvári függetlenségi párt tíztagú kül­döttsége járt szombaton este a Károlyi-párt köz­helyiségében és bejelentette Hock János elnök­­ek megalakulását Hock János örömmel fogadta a bejelentést és annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a temesváriak kívánsága teljesedni fog és Temesvár a jövőben is magyar fog ma­radni. Mi a feladata a Nemzeti Tanácsoknak? A Magyar Nemzeti Tanács körlevelet bo­csátott ki a vidéki Nemzeti Tanácsokhoz, amely­ben ismerteti, mi az egyes Nemzeti Tanács ha­tásköre, joga és kötelessége. A Nemzeti Tanácsok feladatai: Az államhatalom végrehajtó szerveit a közigazgatási, megyei, városi és községi hatóságokat a végrehajtó hatalom gyakorlásá­ban támogatni. A köztársasági államformát megszilár­dítani és az esetleges ellenmozgalmakat rögtön bejelen­teni a Központi Nemzeti Tanácsnak. Hatósági vissza­élésekkel szemben jogorvoslatot keresni a közkormány­zatot vezető minisztériumoknál, ezen ellenőrzés gya­korlása azonban nem jelentheti egyúttal a végrehajtó hatalomba való beavatkozást, hanem mindenekelőtt a hatóságokkal való harmonikus együttműködést kell szem előtt tartaniuk a Nemzeti Tanácsoknak. A rend,­­a belbéke, a vagyon- és közbiztonság helyreállításában­­és fentartásában a hatóságok ily irányú működését lelőmozdítani. Észrevételeikkel, panaszaikkal, javasla­taikkal forduljon a Nemzeti Tanács a Központi Magyar Nemzeti Tanácshoz. Sürgős és fontos feladata a Nem­zeti Tanácsoknak a hazatérő katonák fogadtatását elő­készíteni, őket bajaikban támogatni, az arra rászoruló­kat anyagilag segíteni, ha e célra önkéntes pénz- és természetbeni (ruha, élelem) adományokat a lakosság önként felajánl; a munkanélküliek számára mielőbb munkát közvetíteni, őket szintén jóakaratúlag támo­gatni és az új korszak által teremtett helyzetről fel­világosítani, óvakodjék azonban a Nemzeti Tanács az államhatalom szerveinek hatáskörébe tartozó dol­gokba beavatkozni, óvakodjék adók kivetésétől, be­hajtásától, áruk, jószágok lefoglalásától s szállítások megakadályozásától. Személyes szabadságot sértő vagy korlátozó rendelkezések kibocsátására, illetőleg végrehajtására a Nemzeti Tanácsok nem jogosultak. Vagyonokat és hajókat, vagy egyéb járműveket fel­tartóztatni, s az árukat elkobozni szigorúan tiltva van. A Nemzeti Tanácsok mind a visszaélések és az esetleges fosztogatások és rablások által előidézett és felmerült károkat derítsék ki, a tetteseket az el­vitt holmik visszaadására hivják fel, a hatóságokat pedig karhatalmi kirendeltségekkel munkájukban tá­mogassák. — Nem, nem lépek föl! Nem birom Ad to­vább! ... ^ Szava görcsös zokogásba fut, így sir né­hány percig. Aztán összeszedi magát és szól: — Nem birom további Már egészen megőr­jített az az ismeretlen levélíró. Nem ember az, ha­nem kisértet Mindenüvé elér az ujja És ha leg­alább tudnám, hogy kicsoda! . . . Igazgató úr, csak azzal a föltétellel lépek ma föl, ha elárulja nekem, hogy ki írja ezeket a leveleket — Ó, ha tudnám! ... — sóhajt az igazgató.­­ — Miért titkolják el előlem? — Nem titkoljuk, mylady. Mi magunk sem , ismerjük fl. Halvány sejtelmünk sincs róla, ki lehet. Valami nagy úr, az bizonyos. — Az öreg főherceg? — Dehogy. Ez teljességgel ki van zárva. — Miért nem mondja meg, igazgató úr. — Nem tudok róla semmit — feleli az igaz­gató. — Egyszer volt csak itt, egy inkognito pá­holyban ült senki sem látta az arcát, még a pin­cérek sem, akik kiszolgálták Mindig úgy fordít­ja a fejét, hogy ne lássák az arcát — Már azt se bánnám — mondja a lady — ha váratlanul betoppanna ide. Legalább tudnám, hogy kicsoda. . . Mert szörnyen kíváncsi vagyok rá. . . De ezeket a kísérteti leveleket már nem birom ki! Az első hármat felbontottam, ugye tól­­j van akaratom ellenére, de a többire nem vagyok kiváncsi. Olvasatlanul eltépem őket. — Ugye föllép ma, lady? — kérdi hirte­ A hadügyminisztérium sajtóosztálya a Magyarország csatárszéli vidékei ellen előnyo­muló idegen csapatok helyzetéről szombaton a következő hivatalos jelentést tette közzé: Csehek" A vágvölgyi cseh csapatok újra erősítéseket kaptak és folytatják előnyomulásu­kat délre. Megszállották Pöstyént és ettől délre Nagykosztolányiig jutottak. Lipótvárt és G­algó­cot védő őrségeink tartják megszállva Nagy­szombattól délre és Trencsén vidékén a helyzet nem változott A Kucsea völgyében, Zsolnától északra, védő őrségeink rövid harc után visz­szaverték a völgyet elzáró cseh csapatokat. A romáin és szerb csapatok helyzettében­ nem állott be lényeges változás. A cseh csapatok helyzetéről a további jelentések azt mondják, hogy Pozsonyban a­ túlta­lános helyzet válto­zatlan. A pozsonyi karhatalom parancsnoka jó helyről azt az értesítést kapta, hogy a csehek Malacka felől jelzett előnyomulása elmarad. Más hírek azt mondják, hogy a cseh csapatok­nak nincs élelmiszerük, muníciójuk és utánpót­lásuk. Az éhség arra késztette a katonákat hogy fosztogassanak a környéken, azaiáltal a Malackával határos helységek laikusoai nagyon szenvednek. Természetes, hogy ezek a hírek még meg­erősítésre szorulnak. A román nemzeti gárda szervezéséről érdekes nyilatkozatokat tett Vlad Sándor őrnagy, a román nemzeti gárda vezére. — A román gárda szervezése, — mondat­ta, — sajnos, nem megy olyan gyorsan, mint szerettük volna. A gárdát kizárólag a közrend érdekében kívánjuk megszervezni. A kormány­tól 10 millió koronát és 55.000 gyalogsági fegy­vert kértünk a gárda felállítása céljából. Csak tegnap kaptam táviratot hogy a magyar had­ügyminiszter a kért összeget kiutalja. Azt is közölte a hadügyminisztérium, hogy Magyaror­szágon összeset­ hat hadosztályt állítanak fel és ebből két hadosztályt átengednek nekünk, így tehát körülbelül 60.000 ember áll majd ren­delkezésünkre, ha a szervezés teljesen befejező­dök. Ezt a két hadosztályt term­e.nte.een Htaér­•..!_.'!!!!. |L_, len az igazgató, pillanatig fölcsillanó remény­séggel. — Nem! — feleli a lady kurtán, életeni, véglegesen. • A cirkuszi páholyok folyosóján egy tiszt türelmetlenül járkál és vigyáz, hogy az arcába ne láthasson senki. Amint meglátja az igazgatót int neki a fehér keztyűs kezével. Az igazgató arca komor, sötét, semmi jót nem árul el. A tiszt csak az egyik szemöldökét veti föl kérdőleg. Az igazgató feleletként lehetetlenül kétségbeesett mozdulattal kitárja a két karját és szól remegő­­ hangon: — Sie tritt nicht auf! . A tiszt arcán ideges rángás fut végig egy pillanatig. Az igazgató magyarázni próbálja: — A világért sem akar fellépni. Akármit ígértünk neki, akármivel fenyegettük, lady Al­lan ma nem akar kijönni a közönség elé és föl is bontotta a szerződését A tiszt keze idegesen remeg, mialatt fel­húzza újra a levetett fél keztyűjét. Mereven, rosszkedvűen szalutál és távozik. A cirkusz mellékkapuja előtt autó várakozik rá és a kupé nyitott ajtaja előtt feszes, merev kaptákban egy ősz, magasrangu tiszt áll. A fiatal tiszt beül az autóba és csak úgy odaveti az öreg, magasrangu tisztnek: — Haza! — Ja Majestat! . . . A cirkuszból kihallatszik Alpha Beta, Gamma és Delta kedves nyerítése,­séggel is felszereljük. Nagy kérdés, hogy mi­kor tudjuk befejezni ezt a nehéz organizációt. A szervezés munkája pillanatra sem szünetel. A ro­mánla­kta terület minden vármegyéjének székhelyén felállítjuk a gárda megyei centru­­mát. Jelenleg Erdélyben és a románlakta vidé­­keken mintegy 8—10 ezer gárdista van fegyver­ben. Meggyőződésem szerint a rend fentartásá­hoz teljesen elég, ha 20 ezer embert tudunk fel­fegyverezni. Az új korszak változásokat jelent a ha­jdudorogi görög katholikus egyházmegye, helyzetében is. A románság körében tudvalevő­leg nagy ellenszenvvel fogadták azt az intézke­dést, mikor a hajdúdorogi egyházmegye fölállí­tásával egyes román községeket kivettek a nagy-­, váradi és szamosújvári román püspökség hatás­köre alól. Ez az elégedetlenség volt a szülője annak a bombamerényletnek is, melyet kevéssel a világháború kitörése előtt követtek el az új egyházmegye püspöke ellen, Debrecenben. No­vember 18-án a Nagykárolyban megtartott nagy román nemzeti népgyűlés a hajdúdorogi püspök­ség felállításakor a nagyváradi és szamosújvári egyházmegyéktől elszakított 16 plébánia ré­szére különálló román nemzeti vikáriátus fel­állítását kiáltotta ki és ennek elismerését és tá­mogatását kérte a magyar népköztársasági kor­mánytól. A román anyanyelvű hitközségeknek a hajdúdorogi püspökségtől való elszakadása következtében szükségessé vált intézkedések megbeszélésére Persián Ádám, a katholikus ügyek kormánybiztosa ma este Breyer István kultusz­miniszteri osztálytanácsos, Jalsovszky Jenő min. s.-titkár és Csiszárik János c. püs­pök, volt vatikáni követségi egyházjogi tanácsos Debrecenbe utazik, ahol vasárnap Miklósy Ist­ván hajdúdorogi püspökkel, valamint az egy­házmegyétől elszakadt hitközségek vikáriusává kikiáltott Marchis Romulusz nagykárolyi fő­esperessel fog tárgyalni. A szerbek megakadályozzák a legfiatalabb korosztályok bevonulását. Erről több más értesülés után most Mo­hácsról érkezik jelentés, ahol az ottani szerb parancsnokság megtiltotta a legfiatalabb öt kor­­osztály bevonulását , kijelentette, hogyha va­laki bevonul, a visszamaradt családtagokon vesz magának elégtételt. Mohács elöljárósága ez ügyben a következő hirdetményt bocsá­totta ki. ..Közhírré teszi az elöljáróság, hogy a fölszólított 5 évfolyambeli (1900., 1899., 1898., 1897., 1896. évi születésű) katonaköteleseknek bevonulni nem szabad. A helybeli megszálló szerb csapat parancsnoksága kijelentette, hogy ha ezek ellenére mégis valaki bevonulna, úgy az itthon maradt családtagokon vesz magának elégtételt az engedetlenségért. Mohács, 1918 november 21-én. Községi elöljáróság." A baranyai megszállásról érkező jelentések szerint ott a szerbek rendesen viselkednek. A magyar és német lakosságot megnyugtatja a megszálló szerb csapatoknak az a nyilatkozata, hogy ők nem is gondolnak Ba­ranya állandó birtokban tartására. Ezt a kije­lentést természetesnek kell találnunk, mert hi­szen Baranya lakosságának csak egy töredéke tartozik a szem­etekhez. • •­­ Legújabb híreink a következők: Rémhír egy gépfegyverrel megtámadott román különvonatról. A Keleti Értesítő jelenti: A Román Nem­zeti Tanács kérésére a magyar kormány intéz­kedett, hogy a Gyulafehérvári nemzetgyűlésen résztvenni óhajtó románok részére külön vona­tok álljanak rendelkezésre. Ilyen külön vonat, mely telve volt a nemzetgyűlésre utazó romá­nokkal, érkezett ma délben a székel­ykocsárdi állomásra. A budapesti román nemzeti tanács­hoz délután jeletés érkezett hogy ezt a külön vonatot a a­int az állomásra befutott a székely­kocsárd A magyar nemzeti gárda megtámadta is csehek ujabb előnyomulása. Hatvanezer főből fog állni a román nemzeti gárda. — A románok kiszakadnak a fejdudorogi egyházmegyéből. — A szerbek nem engedik bevonulni a behívott magyar katonákat. — Szerb részről nem gondolnak Baranya állandó megszállására. — Magyar nemzetőrök állítólag megsemmisítettek egy Gyulafehérvárra haladó román különvonatot. — A németek és csehek morva földön is harcolnak. IL-1'—1.—

Next