Pesti Hírlap, 1918. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1918-12-25 / 302. szám

•A PESTI HÍRLAP 1918. december 25., szerda. Híptain c tevi nemzet autonomiájáról. Vix ezredes átirata szerint Pozsonytól Uzsokig húzódik a cseh demarkációs vonal. — Pozsony, Komárom, Kassa a béketárgyalásig a csehek kezére kerül. — Kolozsvárra román sereg vonult be. — Az új néptörvény külön ruszin kantont alakit Máramaros, Bereg, Ugocsa és Ung megye rutén lakta területeiből.­ ­ 'A hivatalos lap reggeli számában új néptörvény jelenik meg, mely Máramaros, Ugocsa és Ung megye északi részeiből külön ruszin auto­nom­iát alakit Mim­kacs szék­heylyel.­­ Ruszka Krajna­­ lesz a neve az új országrésznek, mely nagyjából olyanféle viszonyba kerül az anyaországgal, mint amilyen viszonyban Horvátország volt ez ideig. Az ú­j intézke­dés célja az, hogy a ruszin nemzet önrendel­kezési jogának érvényesítését gyakorlatilag lehetővé tegye. A ruthénlakta megyékben nagy cseh és ukrán propaganda folyik. Kü­lönösen a csehek milliókat szórnak ki az orosz nyelvű lakosság között azzal a szán­dékkal, hogy a Csehországhoz való csatla­kozásra csináljanak közöttük hangulatot. Az új törvénytől a kormány azt a hatást várja, hogy általános megnyugvást keltsen a ruthének között és őket a magyar állami­sághoz való hűségükben megerősítse. Hi­szen sem Csehország, sem Ukrajna nem honorálhatná jobban nemzeti sajátságaikat és önrendelkezési jogaikat, mint ahogy mi tes­szük. Fontos hatást vár a kormány az új törvénytől külpolitikai téren is. Szerinte ak­kor, amikor a leggyöngébb és külföldi faj ro­konai részéről legkevésbbé támogatott nem­zetiségünkkel szemben így dokumentálják azt, hogy önrendelkezési jogukat tiszteletben kívánjuk tartani. Tehetetlen, hogy ez a béke­tárgyalásokon ne bizonyítsa szándékaink őszinteségét és becsületességét A kormány­nak egyúttal gondja lesz arra is, hogy a rothén vidéken élő magyarságot az autonó­miából megfelelő módon kikapcsolja és a magyar köztársasághoz való közvetlen kap­csolatát rendezze. Az új nép­törvény igy szol. , 1918. évi X. néptörvény. Ir Magyarországon élő ruszin (ruther) nemzet auto­nómiáijáról. 1. f. A Magyarországon élő ruszin (ruttién) szere­retet sajtit beligazgatásán.­k, igazságsgftlgattatásanakc. közoltatásának, közművelődésének, vallása, gyakorla­tának és nyelve használatának körében mind törvény­hozási, mind kormányzati tekintetben teljes önrendel­kezési jog illeti meg, amelyre nézve a jelen törvényben foglalt szabályok irányadók 2. §. Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung­rád me­gyék ruszinlakta részeiből Ruaska Krajna autonóm jogterület (kormányzósági terület) alakíttatik. Zemplén, Sáros, Abaúj-Torna és Szepes vármegyék ru­szánlak­ta területeinek közjogi rendezése az általános békekötési t­ iigyőben marad. Ruszica Krajna határait a nemzetközi békeértekezlet végleges döntéséig ideiglenesen a Ma­gyar Népköztársaság és Ruszka Krajna kiküldötteiből álló vegyes bizottság állapítja meg. 3. Ruszka Krajna minden autonóm ügyét saját szerveivel intézi. A Magyar Népköztársasággal közös Ügyeikben közös szervek járnak el ily közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy, állampolgárság, magánjogi és büntetőjogi törvényhozás, továbbá a gazdasági, a köz­lekedési és a szociálpolitikát érintő ügyek. 1. S. Russka Krajna törvényhozó szervei: 1. Autonóm ügyekben a ruszin nemzetgülzés. 2. A Ki­gyár Népköztársasággal közös ügyekben a magyaror­szági közös országgyűlés, amelyben 1. ruszin nemzeté­nek népessége számarányában van megfelelő képvi­selete. 6. 1. Ruezta Krajna kormányzati szervek: 1. A mszt­."krajnai miniszterium, 2. a ruszkakrajnai kor­mányzóság. 6. I. A ruaakakrajnai k­riniszterium élén a ruszin nemzetgyűlésnek­ és a magyarországi közös országgyű­lésnek egyaránt felelős ruszkakrajnai miniszter Al­, aki közös ügyeikben a magyarországi népkormány egyen­jogú tagja, autonóm ügyekben pedig legfelsőbb kor­mányzati szerv. Helyettese a államtitkár. A ruszka­krajnai minisztérium székhelye Budapest. 7. 1. A ruszkakrajnai kormányzóság élén a ruszi­ai rajnai kormányzó áll A kormányzóság szék­helye Munkács. A kormányzóság a ruszkakrajnai mi­niszter főfelügyelete és ellenőrzése alatt IL a 5. A ruszin nemzetgyűlés az 1913. L nép­törvén­yh­vd egyezően általános, titkos, egyenlő és közvetlen szava­zással választandó. A magyarországi közös országgyű­lés ruszin képviselőiről külön törvény fog rendelkezni. 9. 5. Ruvka Krajniban a nem ruszin nyelvű né­pesség helyhatósági éa, kulturális autonómiája biztony­tant. 10. 9. Ruszka Krajnában az államkincstári földak, bányák és erdőségek a ruszin politikai nemzet törvé­nyes képviseletének birtokába mennek át. 1. 5. E törvényt a rosakakrajnia miniszterrel egyetértve a magyarországi népkormány hajtja véstre, ugyanez teszi meg ugyancsak a ruszkairajnai minisz­terrel egyetértve a szükséges átmeneti intézkedéseket is. A jelen törvény végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi fedezetről addig is, míg erre nézve állami és autonóm költségvetési törvény nem rendelkezik, a pénzügym­i­niszter gondoskodik, aki a ruszkai rajnai miniszterel egyetértve költségelőirányzatot állapit me­g. 12. §. E törvény kihirdetésének napján lép életbe. Budapesten, 1918. évi december hó 21-én A cseh demarkációs vonal. Vyx alezredes a szövetségesek katonai küldöttségének vezetője, Károlyi Mihály minisz­­terelnöknek a következő jegyzéket nyújtotta elt Kegyelmes Uram! Van szerencsém Nagyméltóságod tudomá­­sára hozni — december 3-iki 89/L. sz. közlésem kiegészitéseképen, — hogy a szövetségesek keleti hadseregének parancsnokló tábornokától kapott utasitás szerint a csehszlovák állam által köve­telt határok — mint a szlovák föld történelmi ha­tárai — a következőképpen állapitt­attak meg: 1. Magyarország jelenlegi északi ha­­tára. 2. Magyarország nyugati határa a Du­­náig. 3. A Duna folyó az Ipoly torkolatáig. 4. Az Ipoly folyó Rimaszombatig. (E város Szlovákországé.) 5. Egyenes vonal Rima­szombattól az Ung folyó torkolatáig. 6. Az Ung folyása az Uzsok-dombig. A végleges határok csak a békekonferen­cián lesznek a szövetségesek által egyetértően megállapítva. Kérem Nagyméltóságodat, adja ki a parancsot, hogy mostantól kezdve a magyar csapatok a 8., 4, 5., 6. pontokban megállapított­ vonaltól délre vonassanak vissza. Fogadja Nagyméltóságod nagyrabecsülé­sem nyilvánítását Vyx alezredes. A magyar kormány a jegyzéket átvette, azonban annak a cseh-szlovák állam történelmi határra vonatkozó passzusát, mint a históriai tényekkel meg nem egyezőt nem akceptálja. Ra­gaszkodik a Hodzsa Milánnal a demarkacionália vonalra nézve kötött megállapodáshoz és a jegy­zékben brutálisan önkényes eljárást lát. Minden históriai alapot és a mai állapotot is arculvevő képtelen dolognak tartja a magyar kormány azt, hogy oly színmagyar városoknak megszállását, mint Pozsony, Komárom és Kassa, nemzetiségi alapon követelhessék. A kormány tiltakozó jegyzékét az igazság­ügyminiszter készíti és rövidesen át fogják nyúj­tani Vyx alezredesnek. A csehek túszokat hurcolnak magukkal. Igló, dec. 24. h .A csehek Telléri Gyulát, a Szepesi Lapok szerkesztőjét, magukkal hurcol­ták. Ugyanez a sors érte Bacsányi Józsefet is, az iglói Tót Nemzeti Tanács elnökét, aki a külön tót köztársaság egyik legfanatikusabb propagá­lója volt és igy a csehek működését rossz szem­mel nézték. A csehek letartóztatták a nyitrai püspököt Gráf Batthyány Vilmos nyitrai róna. katfi. megvészongpö­kt­t a csehek Nyitrán letartóztatták,' Jancsi dádé. — Legenda. — Irta: GÁRDONYI GÉZA. Karácson szent estéjén a kocsmában Ugyancsak verekedtek. Botok forogtak a fe­jek fölött. És kések villogtak, és palackok is szállongtak. A cigány­banda összehúzott nyakkal kotródott kifelé. Leghátul a brágós. Takarta szegény a szerszámát, ahogy lehe­tett. Hát a szerszámnak nem is történt baja, de bezzeg őneki magának: egy szódás pa­lack a fejéhez tévedt. Csak eldőlt a brugójá­val együtt Meghalt Vén ember volt már, és eredetében nem is cigány. Mégishát cigánynak számítódott A banda fiataljai dádénak, vagyis apámnak szólították. Jancsi apó, — vagyhát cigányul Járt­esi dádé, — még abban az órában feljutott a csillagokon túl a lelkek országába. Mások is érkeztek vele: urak, parasz­tok, asszonyok, gyermekek. Sokan, száznál is többen. Egy király is, — a korona a fe­jén. Egy püspök is, — az ezüst-bot a kezé­ben. Valamennyien olyanok, mint a Földön, de csak mint ahogy a kút vizében látszik az ember: fönt aki áll, lent i3 áll. Az Égben pe­rsze fordítva van az ügy: a földi test van lent, fönt az égi. A földi test elsemmisül. Az í­gi mar a valóságos, bar e© esite* se meg­, •­i Hát megérkeztek. Megállnak egy szép téres mezőn, virá­gos pázsiton, tekintetes szép pálmafa alatt, aranyrácsos nagykapu előtt No tündökletes szép kapu. De persze az is csak olyan kapu, olyan pázsit és olyan pálmafa, hogy se au­lya, se foghatósága. És gyönyörű madárkák, gyönyörű pillangók, szebbnél szebb virágok és tündéri­­világosság a szivárvány színeiből Az érkezettek boldogan bámultak széj­jel. Saimmogatták a finom gyöngyvirág-il­latot A gyerekek mindjárt játszásba is fog­tak a pázsiton. Mások is sétáltak arra, szintén vegyes társaság: parasztok és urak, férfiak és asz­szonyok. Látszott, hogy odavalósiak, komo­lyak, nyugodtak, kissé gondolkodók. Egyik közülök, egy szép hajadon (rózsaszín blúz­ban, és verbéna-szín asoknyában) megállt és szomorú érdeklődéssel szemlélte az érke­zetteket különösen a királyt. — A kapu minden órában megnyílik, — szólalt meg elnedvesülő szemmel, — min­gyárt bemehetnek, akik meg mernek állani az Úr előtt. Jánosi dádé leghátul csak fülött Pis­logott. Végig­nézett magán. Fekete ruha volt rajta, de viseltes. Nagy négyszegű folt a bal térdén, és vöröses* ^flg^a balvállán A leány őt ie megnézte, ahogy mellette elhaladt. _ — Aki pedig nem megy be, — mondta neki, — ideki marad: visszahuppolják majd a Földre vagy más csillagra. Egyszercsak átlebben a kapu fölött egy nagyszárnyú szép fehér lélek­ A pá­zsitra bocsátkozik a csoport mellett, de oly könnyen-lengőn, mint ahogy a szellő bocsát alá valami könnyű fehér selyem fátyolt — csak épphogy nem olyan lassan. — Boldogok ti, kik e szent éjen érkez­tetek! — szólal meg édes üvegfuvola-han­gon, hogy minden szív megreszketett belé, — az Úr maga jő ki ide ezen az érjen, és maga vezet be az üdvösségbe benneteket. Boldog aki érdemes reá. A csoport elámulva pislog. Egymásra is tekintetnek. S mi­n­fopik arcán meglát* Esik, mit gondol. — Király vagyok, mint ahogy ő is király volt — Püspök vagyok, főpásztora a Leg­főbb Pásztornak. — Orvos vagyok , ő is gyógyította a betegeket — Gyáros vagyok: ezzemnyi munkás­nak adtam a miatyánk kenyerét A többi lélek is csakhamar rátalál a maga érdemére: a tudós, a művész, a 25 anya, az iparos. Még­­a földmivelfinek m­i­xneszvidámul ai arnai . "

Next