Pesti Hírlap, 1919. február (41. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-01 / 28. szám
1919. február 2., vasárnap. PESTI HÍRLAP V 3 betartsák a szabályokat és elérte volna a lényeget, amely abból áll, hogy olyan tanárok kerüljenek az egyetemre, akik garanciáját nyújtják annak, hogy az új irányzat is képviselve legyen az egyetemen. Éa miniszterelnök korámban magamáévá tettem ezt az álláspontot és azt hiszem, ma nem a szőrszálhasogatás korát éljük, hanem olyan időket, amikor gyorsan kell cselekednünk, gyorsan kell isédot adnunk arra, hogy a legfelsőbb oktatásban és a tudomány terjesztésében is tért hódítson az új szellem. Az egyetemen két-három év alatt lehet már ujj generációt nevelni és nagyon fontos, hogy ott olyan tanokat hirdessenek, amelyek az új irányt tudományosan is igazolják. Én teljesen méltányolom azt, hogy az egyetem protestál, azonban kérem, hogy Önök is méltányolják a kormány helyzetét s vegyék figyelembe, hogy a közvélemény elvárja, hogy a forradalmi eszméket és az új irányzatot az egyetemen is képviseljék. Kérem önöket, találják módját annak, hogy helyreálljon a harmónia a kormány és az egyetem között. Ha a kormány az önök álláspontja ellenére is azon az állásponton lesz, hogy vegyék ki az exüt a jelmezeit új tanároktól, akkor méltóztassék ennek eleget tenni. Az egyetemi tanács azután eltávozott az A bölcsész magántanárok szövetségének tegnapi ülésén dr Hóman Bálint indítványára az az álláspont jutott többségre, hogy a szövetség nem illetékes a kérdés személyi és politikai oldalának bírálatára. A tudomány általános érdekei szempontjából azonban kívánatosnak tartja az egyetemi szervezet és oktatás korszerű reformját, de a jövendő törvényhozás által megalkotandó reformot az egyetem nyilvános és magántanárainak meghallgatásával kell elkészíteni. A reform elintézéséig ragaszkodik a szövetség az egyetem jogszokásban és törvényekben biztosított jogainak tiszteletben tartásához , ezért elvárja tagjaitól, hogy az egyetem jelölési jogának mellőzésével történt kinevezést mm fogadnak el. Erdélyi János rostján követ megrászlevele. Dr Erdélyi János román követ egy legutóbb tett hirlapi nyilatkozatában mint Bontaniakövete szerepeltett® magát. A minisztertanács foglalkozott ezel a nyilatkozattal s miután Erdélyi eddig ugy szerepelt Budapesten, mint a magyarhasáffi román nemzeti, tanács követe, elhatározta, hogy tisztázni fogja dr Erdélyi budapesti szereplését és felhívja, hogy mutassa be megbízólevelét, mert eddig még nem bizonyos az, hogy dr. Erdélyi mint Romániának, vagy mint a román nemzeti tanácsnak követe tartózkodik, működik és nyilatkozik-e Budapesten. a csehek parancsot kaptak az extenfa által megállapított ¥©naiFa való visszavonulásra. — Román brutalitások Erdélyben. — A csehszlovák kormány parancsot kapott Páriából, hogy csapatait az antant által megállapított vonalig vonja vissza. Ez a vonal Pozsonytól a Duna mentén az Ipoly torkolatáig, onnan az Ipoly mentén Rimaszombatig, onnan egyenes vonalban az Ung torkolatáig, végül az Ung mentén Uzsokig halad. A csehek, úgy látszik előkészületeket tesznek arra, hogy Komáromból kivonuljanak. Erre enged következtetni az, hogy a raktárakatsorjában kiürítik és elszállítják. Rengeteg mennyiségű lisztet, cukrot, zsírt, szalonnát, fegyvereket, katona felszerelési tárgyakat és katoni ágyneműt szállítanak el. Még a lőszergyár gépeit is szétszedték és elszállították. A csehek egyébként félnek és igen rosszul érzik magukat Komáromban. A cseh tisztek alig mernek mutatkozni az utcákon és, hogy nagyobb biztonságban legyenek, a Tiszti Pavillonba mentek lakni és elhagyták szállásaikat az egyes családoknál. A katonasapkát viselő férfiakat összefogdosták s a várba zárták őket. Nem tudni, várjon ott vannak-e még vagy elszállitották-e őket valamerre. A Duna-hidat ugy őrizték, hogy az egyik oldalon magyar Őrszem, a másik oldalon a cseh őrszem silbakolt. Mivel az egyik Cseh őrszem átlépte a megállapított vonalat, a magyar őrszem lelőtte a cseh baltát. Erro Macariso olasz ezredes a hidat elzáratta. Egy utas, aki minden áron át akart juvná a hídon és akit a cseh őrség e szándékában fel akart gázolni, az egyik csehet hasbalőtte, a másikt pedig a lábán Mgsebesítette. A hídon még sem sikerült átjutasnia, mert a csehek elfogták és a várba vitték. Itt valószínűleg statáriálisan végeztek vele. Tegnap a túlsó parton lévő magyar csapat ultimátumot küldött a Komáromot megszálló cseh csapatok parancsnokának, Macaruso olasz ezredesnek, hogy egy órai időt adnak neki és ez alatt tegye szabaddá a hidat és ne gátolja meg azon a forgalmat, mert külömben a magyarok behatolnak Komáromba. Az olasz ezredes engedett és megnyitotta a forgalmat a hidon. A magyar csapatok legénysége mindezek dacára is minden áron be akar hatolni Komáromba és ki akarja onnan zavarni a cseheket. Achátz alezredes csak nagynehezen tudta a legénységet szándékától eltéríteni. A legénység a harctól csak azzal a feltétellel állott el, hogy az alezredes a város elhagyására bírja a cseheket A magyar csapatok parancsnoka erre ultimátumot küldött a cseh parancsnoknak, hogy 48 óra alatt ürítse ki Komáromot. Mivel félő, hogy a csehek önként nem hagyják el a várost, és így a magyar bakák harc árán igyekeznek majd a várost birtokukba venni, a városban, melyet ilykéren esetleg két oldalról fognak tűz alá venni, óriási az izgalom. A városban a megszállásidején körülbelül 600 cseh katona volt, akiknek egy része azonban jelenleg a Duna mentén fekvő községekben teljesít partvédelmi szolgálatot, másik része pedig szökésijén van úgy, hogy jelenleg alig 200—250 cseh teljesít a városban helyőrségi szolgálatot. Királyhágón álló román csapatok puhanonot kaptak a kköblözés megszüntetésére. A nagyváradi állomás parancsnokság tegnap este a következő hivatalos jelentést adta ki: A budapesti francia bizottság közlése szerint Pathé francia tábornok január 28. déltől kezdve román részen Csúcsa, környékén a lövöldözést beszüntette. Román részen tegnap délután és az éj folyamán a parancsot még nem hajtották végre, mert a délután és az éjjel mindkét részen kisebb előörscsatározások voltak. Amennyiben a románok nem lépnek fel támadólag, a tüzelést mi is beszüntetjük. A magyar csapatokat parancsban értesítették, hogy a fegyverszüneti bizottság a románoknak betiltotta a tüzelést. A Zsil völgyében és Petőssényban a magyarok a legrettenetesebb helyzetben vannak. A románok féktelen dühe különösen a vasutasok és bányászok ellen irányul. A magyarok neon mernek az utcárt járni, mert ha a románok magyar azét hallanak, azonnal széjjelzavarják a beszélőket puskatussal. Két ember még nappal sem mehet együtt az utcán és hat a puskatussal való felszólításra nem mennek széjjel, akkor bekísérik őket és 25 botot vernek rá mindegyikre. Este 6 óra után már senki nem mozoghat az utcán, mert akit ez időpont után az utcán találnak — legyen az férfi vagy nő — azt azonnal bekísérik, 25 botot mérnek rá és csak reggel eresztik ki. Gyakori eset, hogy napközben is egész csoportokat látni, amint terelik őket a katonai parancsnokság felé, hogy ott őket megbotozzák. Sem nemzeti színű, sem vörös kokárdát viselni nem szabad. Vulkányban a minap mulatságot rendeztek a bányászok. Ezt a mulatságot a románok megzavarták és mivel tartottak attól, hogy a bányászok, túlerőben, lévén, esetleg lefegyverezhetik őket, nagyobb katonai segítséget kértek Petroztsényból. Mivel a petrozsényi állomásfőnök nem tudta a vonatot azonnal elindítani, elfogták és elhurcolták, ma sem tudni hova. Lupényben Sebők állomásfőnököt, mindennap megbotozzák, mert nem képes annyi vonatot indítani, amennyit a románok követelnek. A vasutasokat és bányászokat román katonákkal a Zsil vizébe zavartatják, persze nem kímélik az asszonyokat és gyermekeket se és ezeket is bekényszerítik a jéghideg vízbe és úgy kiáltatják a szerencsétlen megkínzottakkal: Éljen Nagyrománia! Egy egyhetes gyermekágyas asszonyt is megbotoztak azért, mert amikor a férjét keresték, nem tudta megmondani, hogy az hol van. A sztrájk alatt Piskiből, Hátszegről, Örkényaljáról és más helyekről összeszedték a magyarországi oláhokat és rászabadították őket a Zsil-völgyében a magyarokra. Rettenetes, hogy ezek milyen vérfürdőt rendeztek a magyarok között, akik védekezni sem tudtak ellenük, mert hiszen teljesen fegyvertelenek. Hogy az országban a románok vérlázító attrocitásairól tudomást ne szerezhessenek, öt nap óta nem indítottak vonatot Petrozsényból. A Zsil-völgyében, óriási az izgalom és elkeseredés. A petrozsényiak a kormány segítségét kérik és könyörögnek érte, hogy szabadítsák meg a zsilvölgyi magyarságot leírhatatlan szenvedéseitől. Az államvasutak igazgatósága összegyűjti a viasutakon elkövetett román kegyetlenkedésekről szóló adatokat , a kormány útján a felizgatott személyzet megnyugtatására megtorlást kér. A Máv igazgatósága a megszállás előtt felhívta a vasutasokat, maradjon mindenki a helyén, teljesítse kötelességét és lássa el a szolgálatot. A Máv ugyanis jóhiszeműen bízott a fegyverszüneti szerződés feltételeiben, amelyek csak ellen-őrzési jogot biztosítanak a megszálló csapatok- nak. A románok azonban ellenőrzés helyett egyszerűen birtokba vették a vasutakat. Kolozsvárott is dühöng a román, brutalitás. Már ismeretes, hogy román közkatonák inzultálták az unitárius gimnázium ősz igazgatóját, hogy felpofoztak egy egyetemi tanárt. Egy menekült beszéli el a következő esetet: Román katonák egy tiszt vezetése mellett égettük a pályaudvar környékén az azztap érkezett magyar lapokat. A lángra és füstre figyelmezve, B. Karolin fiatal tanítónő egy percre megállott és minden szó nélkül odanézett. Egyetlen megjegyzést sem tett. Csupán pillanatig nézte a lapok égetését. A tisztnek ez elég volt. Katonáival megragadtatta a leányt, egyik a hátára emelte és a nyilt utcán a tiszt sajátkezüleg lovaglóvesszőjével megvesszőzte. De ez nem volt elég, nevét felirta és megparancsolta, hogy másnap a parancsnokságon jelentkezzék. Ott ismét megverette. Kálidemeteren a tanitót azon a címen, hogy magyarul tanít, a román tiszt háromszor kiköttette, a tanítónőt a gyermekek szeme láttára, az iskola nádpálcájával verte meg. Az udvarhelyi katonai parancsnok kihirdette, hogy többé magyar iskolát nem tűr meg. Ami teljesen képtelen állapotot teremt, mert Udvarhelyen sem román gyermeket, sem román tanítót nem lehet találni. A szerbek által kinevzelt Bachurovics Bogoszláv főispán ma vonult be Pécsre, hogy a vármegyeházán installáltassa magát A szerb főispán szerb és sokác asszonyok és gyermekek mintegy kétszáz főnyi csoportja élén vosult be a vármegyeházára, ahol a bezárt közgyűlési termet erőszakkal felnyittatta. A vármegye tisztikara közül senki sem jelent meg a hivatalban. A felnyíttatás után a főispán a vele jött tömeggel zárt ajtók mögött tárgyalt Kiszivárgott hírek szerint azt jelentette ki, hogy a szerbek Baranya, Somogy és Tolna vármegyék megszállt, részében átveszik az imperkunot'. elnöktől. Amerika tiltakozása a megagálló csapatok kegyetlenkedése elen. Kopenhága, javu 3. — Az amerikai sajtó a Hollandá?ch Ninansbureau táviratait kimerítően közli, amelyek a románok erdélyi kegyetlenkedéseiről és a szerbeknek és a cseh-szlovákoknak a magyar lakossággal való bánásmódjáról szólnak. Az amerikai sajtó tiltakozik a megszálló csapatok embertelen eljárása ellen. Az amerikai magyarok körében mozgalom indult meg, hogy Wilsont Amerikába való visszatérésekor ünnepélyesen fogadják és a Magyarországot megszálló csapatok kegyetlenkedései ellen tiltakozó nagygyűléseket rendezzenek. A szerbek kiürítik Torontált és Temest. Szeged, jan. 31. — A szegedi francia állomásparancsnokság értesítést kapott Újvidékről Boblet ezredestől, amely szerint a szerbek öt napon belül tartoznak sdüríteni Torontál és Temes megyét és helyüket francia csapatok foglalják el. Ezt a hírt illetékes helyen is megerősítették. Német-Auszria: Megegyezés az osztrák választójog kérdésében. Bécs, mani. 31. — A dr Renner állami kancellár elnökségével ma tartott tartományi értekezleten megegyezés jött létre a tartománygyűlési választójog kérdésében. A választójog általános, egyenlő, közvetlen, titkos és a nőkre is kiterjed, aránylagos szavazási rendszer mellett. Az állandó lakhely feltételét elejtették. Az államkancellár - angol rendszert, amely az egymás fölé rendelt területi népességek, a községek, a kerületek és a birodalom önkormányzatán alapszik, a legcélszerűbbnek tartja. Kijelentette, hogy a tartonányok meg lehetnek győződve róla, hogy az államkormány részéről senki nem gondol centralizmusra, vagy bürokratikus abszolutizmusra. A tartományok szabad, rendezett közreműködése magától értetődő előfeltétele az állam demokratizálásának. A köztársaság elnökségének megválasztása. Bécs, jan. §1. — (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Az állami direktórium elhatározta, hogy az alkotaányozó nemzetgyűlés összeülése után az államtanács személyiséget fog az uj kormány megalapításával megbízni, alá a kabinetalakításra vonatkozó javaslatát az államtanács elé fogja terjeszteni. A köztársaság ideiglenes háromtagú elnökségét március hatodikán választja meg.