Pesti Hírlap, 1919. március (41. évfolyam, 52-76. szám)

1919-03-01 / 52. szám

Budapest, 1919. ELŐFIZETÉS! ARAKI^'* , Egész évre 88 K -»,f-Félévre 44 „ — „ »- _" Negyedévre 22 „ — „ Egy hóra 7 „ 80 „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon' 30 fillér. Hirdetés és apró hirdetés díjszabás szerint. SI*I. évfolyam, 52. (13,975.) fam. ámog J. ! S^fRÍCeSZTCSÉQ É3 I ADÓHIVATAL : E9'ian­:'A.V.,Támpa oságjai'-út 78. . . TEtJÉ.'ON: 122S*. .. 422.-02 122-93 122-04 122—93. lajlSTTH'-ol JmST* hívandó.) FIÓKESApérhIVATAL . . . Budapest, Erzsébet-körút Telajon : József 52— 00.' Metamorfózis. Szobrok, melyek annak a politikának korifeusait akarták megörökíteni, törvények, melyek annak a politikának hitét akarták bibliává avatni, könyvek, intézmények, el­múlt kancellárok és hadvezérek, annak a po­litikának emlékei, most nyissátok ki még egyszer a szemeiteket és nézzetek körül, ho­gyan fest a régi monarchiának képe, milyen gyönyörűen élnek egymással azok a népek, melyekből ti egy Gesammtmonarchie ideál­ját akartátok összekovácsolni? Hát ezek a népek voltak azok, akiket századokon keresztül szoktatott egy hatalmi politika egymáshoz? Ezek a népek keresked­tek, gazdálkodtak, érintkeztek, házasodtak és szeretkeztek századokon keresztül egy­mással és egymás között. És ezekről az or­szágokról rendelkeztek papiros-pragmati­kákkal, hogy összetartoznak indivisibiliter et inseparabiliter, örökkön-örökké, ámen? Csak egy vesztett háború kellett és a bolo­gnai üveg nem porzik úgy atomokra egy bele­­­hullott homokszemtől, mint ahogyan ezek az országok és népek estek széjjel. És ha csak szétestek volna. De gyűlölködésben meg­őszült ellenségek nem pusztítják egymást olyan gyönyörrel, mint a „Gesammtmon­archie" hajóroncsain hánykolódó testvérné­pek. Tengeri viharokról szóló mesékben ol­vastunk csak olyan borzalmakról, hogy egy rozoga csónakban menekülő utasok hogyan sorsolják ki éhesen, gyűlölködve, vadul és erőszakoskodva magaik közül a legközelebbi áldozatot, akit az élelmiszerek fogytán meg­egyenek. A végén csak egy marad s mert magát már nem eheti meg, éhem döglik. Ilyen borzalmas mese: a volt monarchia né­peinek mai viszonya egymáshoz. Csehek, románok, szerbek, horvátok, né­metek, magyarok pusztítják egymást, ahogy csak tudják. Előbb a világháború pusztította valamennyiüket s a világháború elég jól ér­tett ehhez a mesterséghez, de nekik nem volt mást. Lássuk, uram­ isten, mire megyünk ket­ten, mondta a paraszt, mikor a jégverés u­tán még botjával esett a meglankadt búza­táblának. Kezdték előbb a puszta elszaka­dással, aztán folytatták annektál­ásokkal, aztán a lakosság megalázásával és kifoszto­g­atásával, aztán szétlopták azt a kevesük­et is, ami talán még megmaradt, aztán csi­náltak határzárakat, aztán elvágtak minden érintkezést egymás közt s mikor azt lehetett volna hinni, hogy nincs már megkoppaszt­ható fej, nincs már kiüresíthető zsely nincs már kifosztható kam­ra és nincs már mé­lyebbre alázható gerinc, akkor még eszükbe jutott a régi monarchia századokon keresz­tül összeszoktatott testvérnépeinek, hogy van itt rengeteg bankó, ami ugyan itthon se sokat ér, kifelé még a papiros és nyomás ér­tékét sem üti meg, de ezt az utolsó megma­radt és inkább csak jelképes vagyont is el lehetne pusztítani. És megkezdődtek a lebé­lyegzések, az egymás bankóinak rontása és üldözése s most már a gyönyörű testvéri munka gyümölcse megérett, most már a ko­rona ára lezuhant az ötödére, sőt van már hely a világon, ahol azt mondják a vásá­­rolni akaró magyaroknak, németeknek és egykori testvéreiknek: egy vagyon paradi­csomért még kaphattak valamit, de bankó­ért, száz vagyonért se, semmit. És ezek a népek­­századokon keresztül együtt éltek. Indivisibiliter et inseparabiliter. És szobrokat emeltek férfiaknak, akik a mon­archia népeinek török együttéléséért dolgoz­tak. És milliós hadseregeket tartottak a kö­zös határok védelmére. És millió ember vé­rét áldozták a szent ideálért. Most pedig halálos ellenségek, pusztítják egymást és ré­szegek egymás omló vérétől, egymás omló könnyeitől . .. ICaSpetiti&can tanácskozás az Károlyi Mh­ály köztársasági elnök ma délelőtt Berinkey Dénes miniszterelnököt,­ Har­rer Ferenc meghatalmazott minisztert, a külügy­minisztert, Kunfi Zsigmond vallás- és közokta­­tási teli minisztert és Csáky Imre külügyi osz­tályfőnököt fogadta, kikkel hosszasam tanácsko­zott. Kunfi a tanácskozáson beszámolt berni ta­pasztalatairól, a ezek alapján behatóan megbe­szélték Magyarország külpolitikájának új irá­nyait is. Kunfi Magyarország helyzetéről. Bern, febr. 27. — (M. T. I.) A Bemer Tag­nacht Kunfi Zsigmond nyilatkozatát közli. A szerkesztőség a tudósítás előtt megállapítja, hogy a magyar forradalmat eddig­ kevés fimre­lamre méltatták, padig a volt dunai monarchia legnagyobb állama az európai fejlődésnek és a munkásmozgalmaknak fontos tényezője. Kunfi is­merteti a forradalmi kormányalakulás történetét és a szociáldemokrata pártnak nagy megerősö­dését A Socialistáknak nem kellemes és nem kívánatos ugyan, hogy polgári kormányban részt vegyenek, de mégsem maradhatnak ki, mert nélkülük minden kormány helyzete tart­hatatlan lenne, egyedül pedig nem vehetik át a kormányt.­ Kunfi ismerteti a kormány reform­törekvéseit a földbirtok, az ipari termelés, vala­mint a népoktatás terén és nyilatkozatát így fedezi be: " Az ország kiéhezett és gazdaságilag kimerült, háromnegyed részét pedig az ellenség tartja megszállva. Ezért nagyon nehéz a­ mun­kásosztály helyzetét hirtelenében megjavítani. Minden a békekötésétől függ. Magyarország te­rületén szövetséges köztársaságot kell alkotni az önrendelkezés és népszavazás alapján. Ilyen­képpen mindenféle nemzeti b­alm vágy meg­szűnne és lehetségessé válnék a tisztán szociális jellegű osztályharc. Azt hisszük, helyes és mél­tányos lenne, ha Nyugateurópa demokráciái minden erejükkel támogatnák a forradalmi Magyarországot. A Károlyi-párt községi programnya. A fővárosi községi választásokra való te­kintettel a Károlyi-párt kerületközi végrehajtó bizottsága megbízta dr Forbáth Imrét, a párt községi programmjának kidolgozásával és erre 16 tagú bizottságot küldött ki. A bizottság For­báth Imre programmtervezetét néhány kisebb módosítással elfogadta és azt a szombaton, március 1-én tartandó kerületközi végrehajtó bizottsági ülés elé terjeszti. A programmot a Hock János elnöklete alatt tartandó közös nagy­gyűlésen fogják kihirdetni. A Károlyi-párt szervezkedése. A Károlyi-párt vasárnap több vidéki vá­rosban népgyűlést tart, így Nyíregyházán, Haj­dúnánáson, továbbá Egerben, ahol Vass János és Szegeden, ahol Hock János jelenik meg a központ képviseletében. Jövő vasárnap Vesz­prémben, Esztergomban és Györöttn lesz szervez­kedő gyűlés. A vidéki szervezetek közül ma a székesfehérvári függetlenségi párt s a veszprémi köztársasági párt határozta el a Károlyi-párt­hoz való csatlakozását. Három új néptörvény. A mai minisztertanács Juhász-Nagy Sán­dor igazságügymini­szt­er előterjesztésére három néptö­rvényj­a­vat­s­­at­ot tárgyalt le és fogadott el. Az­ első néptörvény a háborúval kapcsolatban felelős személyek elleni eljárás, előkészítéséről, a m­ásodik a hivatali sikkasztással vádolt minisz­terek elleni eljárásnak rendes bírói útra való­­tereléséről, a harmadik a bírói státusrendezésről szól. Mind a három törvényjavaslat­ a hivatalos lap legközelebbi számában fog megjelenni. A Délvidéki Tanács a választásokról. A Délvidéki Tanács a nemzetgyűlési vá­lasztásokra vonatkozóan határozatot hozott, a­­­melyben felhívja a kormányt, hogy a választá­sokat a megszállott területekre is írja ki, s a vá­lasztókerületeket a képviselők számával együtt a megszállott területekre nézve is jelölje meg a törvényben. M­ivel a választások keresztülvitele a megszállott területeken előreláthatólag akadá­lyokba fog ütközni, azt ajánlja, hogy az új nem­zetgyűlés az abban képviselt pártok arányához képest a a megszállott területek nemzetiségi vi­szonyainak tekintetbevételével e területeknek a meg nem szállott országrészekben tartózkodó la­kosaiból ideiglenes képviselőket jelöljön majd ki." Nagyvárad az ellenforradalom ellen Nagyváradról jelentik: Nagyvárad népta­nácsa tegnap tartotta első ülését, amelyen dr Gross Menyhért indítványára kérték a kor­mányt, h­ogy a vármegyei és városi kormány­biztosok az eddiginél nagyobb hatáskört kapja­nak és módjukban legyen, hogy azok ellen a tisztviselők ellen, akiknél ellenforradalmi haj­­landóságot tapasztalnak, azonnal eljárhassanak. Buza miniszter ünneplése. A belvárosi Károlyi-párt elnökének, Buza Barna fö­rmivelési miniszternek tiszteletére a földbirtokreform megalkotása alkalmából szom­baton este hét órakor társas vacsorát ad, ame­­lyen megjelennek a kormány összes tagjai. A Pesti Hírlap ami százva 8 oldal a rom­ánok azt a vonalat akarják megszállni, amelyet határai követelnek. A románok hír szerint a jelenlegi demar­kációs vonal kitolását sürgetik arra a vonalra, amelyet a románok mint új határt kértek Ma­­gyarország testéből, hogy a még meg nem szál­lót területen levő románok is a nagyszebeni kormányzótanács közvetlen uralma alá kerül­jenek. Az entente már megtette előkészületeit a román magyar semleges zóna megállapítására. A Pol. Hir. jelentése szerint tegnap Nagyváradra francia tisztek érkeztek azzal a megbízatással, hogy a demarkácionális vonalra menjenek ki és állapítsák meg a semleges zónát, amelyet a párisi konferencia tegnapelőtt határozott el, hogy a magyarok és a románok közti vérontást elkerüljék.­­ A zilahi események megvizsgálása céljá­ból francia bizottság érkezett tegnap Szilágy­­somlyóra. Nagyváradról egy francia tiszt érke­zett, hogy a semleges zóna megállapítása ügyé­ben tárgyalásokat folytasson. Zil­ah visszafog­lalása után a románok menekülésszerűen hagy­­iák el a megszállott községeket és Erdély felé vonultak vissza. A hátráló románok útjukban kérlelhetetlenül elpusztítanak mindent. A román parancsnok kijelentette, hogy Zilahot elpusztítja a föld színéről.­­ Debrecenben a zilahi menekültek száma már ötszázra emelkedett. A város elhatározta, hogy gondoskodik róluk. Barakkokban, a siket­néma intézetben és a kollégium internátusban helyezik el a menekülteket, s a népkonyhából élelmezik őket. Tegnap este több francia tiszt érkezett Szilágysomlyóra ez odamenekült zilahi magyar lakosság kihallgatása végett. A tisztek a menekültek kihallgatásáról jegyzőkönyveket vettek fel. A menekülök kérték a francia tiszte­ket, hogy védjék meg a Ziliban maradt roko­naikat és gátolják meg a azt, hogy a románok házaikat feldúlják, vagy kifosszák. A francia tisztek kijelentették, hogy kötelezettséget vállal­nak arra, hogy a román parancsnoklág­orra nézve kötelező ígéretet és imperatív intézkedése­ket fognak kieszközölni. A francia tisztek ma kora reggel utaztak vissza Zilahra.

Next