Pesti Hírlap, 1919. május (41. évfolyam, 104-113. szám)

1919-05-01 / 103. szám

­Budapest, 1919. ELŐFIZETÉSI ÁRAK 1 Egész évre....... 88 K — 1 Félévre. ........ 41 „ — „ Negyedévre... • •• 22 „ — „ Egy hóra ........ 7 „ 80, Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon 13 fillér. Hirdetés és apró­hirdetés * díjszabás szerint. X­ILI. évfolyam, 103. (14,024.) szám. XCS.* Pesti Hírlap Csütörtök, május S SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Budapest,V.,VámoB caáaiai­ út 78. TELEFONS122—91 122-92 122-91 122-94 122—95. (Éjjel 122-91 122—92 hivandó.) FIÓKKIADÓHIV­ATAL ( Budapest, Erzsébet­ körút) : Telefon­­ József 02—96. a front hangulata. — Böhm Vilmos elvtársnak, a keleti hadsereg főparancsnokának nyilatkozata. — A Magyar Távirati Iroda jelenti: A sajtó­­hadiszállás egyik tagja megkérdezte a nagy má­jus elsejei ünnep előtt Böhm Vilmos elvtársat, a keleti hadsereg főparancsnokát, aki a katonák hangulatáról a következően nyilatkozott és ezt a nyilatkozatát egyúttal üzenetként küldi otthon levő elvtársainak: A magyar munkásmozgalom legszebb, leg­­lélekemelőbb május ünnepét a fronton töltjük. Katonatestvéreink hangulata az elképzelhető legbizakodóbb. Naponként járom a frontot, na­ponként érintkezem a katonákkal, állandóan ve­lük vagyok. Mind várja azt a pillanatot, amikor a nemzetközi forradalom magyarországi el­őcsa­pa­ta már nem védekező jellegű harcot fog foly­tatni, hanem viszi a forradalmat az elnyomott testvérek felé. Kétkedve fogadjuk azokat a híre­ket, hogy Budapesten nem ilyen bizakodó volna a hangulat. Én ismerem a munkásokat, is­merem főként a gyári munkásságot. Ismerem a vasmunkás szaktársaimat, velük éltem, velük harcoltam, ismertem minden gondolatukat, egy test, egy lélek vagyok velük s tudom, hogy az és hangulatom a a velem itt élő katonatestvérek hangulata, bizakodása áthatja őket is. . A magyar proletárforradalom nem elszige­telt jelenség, hanem a nemzetközi forradalomnak egyik erős megnyilvánulása. Elh­iszi-e valaki, hogy a nemzetközi proletárforradalom Esztland­­ban, Liglandban, vagy Kelengalicia határán meg­állítható ? Elhiszi-e valaki, hogy a nemzetközi prolet­árforradal­om akár fegyveres erővel, akár más módon megszüntethető? Elh­iszi-e bárki, hogy az öt év óta harcoló imperialista hadsere­gek a leszerelés után is a katonai reklamok sze­rint fognak cselekedni, vagy pedi­g­ nem­­tudja-e mindenki, hogy a leszerelt katonák az öt évi szen­­védés után a legszélsőbb forradalmi hangulatba fognak átcsapni? És ez a forradalmi hangulat, ez a legjobb biztosítéka a nemzetközi proletár­­forradalomnak. Hogy a románok öt-tíz községet elfoglal­nak-e, annak nincs jelentősége a nemzetközi for­radalom szempontjából. A román bojároknak kell a háború, mert háború nélkül le kell szerel­niük hadseregüket, ami egyet jelent az ő buká­sukkal és a román forradalom kitörésével. Más­részt a fiatal magyar Tanácsköztársaság ifjú hadserege se tétlen. Nem közölhetek részeteket, csak annyit állapítok meg, hogy itt nálunk most nagy, jelentős munka folyik. Otthonról támogas­sanak minket emberrel és anyaggal, szállítsák le az otthoni igényeket, ne keserítsék el itt katoná­inkat rémhírek terjesztésével, csüggedéssel, ne rendezkedjenek úgy be otthon, mintha front nem is volna, ne nyargaljanak kicsinyes dolgokon, hanem nézze mindenki a nagy célt: a proletár­­forradalom győzelmének ügyét Május elsejének e gyönyörű ünnepén csak azt üzenhetem otthonlevő, értünk dolgozó prole­tártestvéreimnek, hogy harcoljanak velünk, bíz­zanak bennünk, ne csüggedjenek. Legyünk mind­nyájan egységesek abban az erős elhatározás­ban, hogy a proletárforradalmat minden erőnk­kel meg akarjuk és meg fogjuk védelmezni. Erős elhatározás, erős akarat már fél győzelmet jelent Behívási parancs. A hadügyi népbiztosság felszólítja a vas­munkások, nyomdászok, kőmunkások és villa­mosvasúti alkalmazottak, grafikai munkások, bőröndösök, könyvkötők, építőmunkások, sza­bók, vasutasok, vegyiipari munkások, pincérek, famunkások, alkalmazott mérnökök, pénzügyi és biztosítási tisztviselők szakszervezeteit, hogy fő Vörös Hadsereg számára lajstromozott ka­tonailag már kiképzett tagjait a tényleges szolgálat megkezdése végett bevo­nulásra utasítsák. Bevonulási nap: május 2. (péntek), május 3. (szombat) és május 5 (hétfő) délelőtt. Mindenki abba a laktanyába tartozik be­vonulni, amelyet a szakszervezet kijelöl szá­mára. A visszavonult vörös őrök jelentkezzenek. A Vörös Őrség országos főparancsnoksága közli mindazokkal a visszavonult vörös őrökkel (volt csendőrök, határrendőrök, pénzügyörök, nemzetőrök), akik anyakerületüktől elszakadtak, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a Vörös őr­ség szolnoki tábori parancsnokságánál. A csapatszállítmán­y­okkal nők nem utazhatnak .Mivel többször előfordult, hogy egyes, a hadszíntérre menő katonai szállítamányok­­kal női személyek is utaztak, elrendeljük, hogy női személyek sem női, sem katona­­ruhában nem utazhatnak csapatszállítmá­­ny­okkal. A jövőben az ilyen csapatszállítmá­­nyokkal utazó női személyek, úgyszintén azok a katonák, akikkel ilyen női személy utazik, valamint a szállítmányvezető is for­radalmi törvényszék elé állíttatik. Május 1. a proletárállam tape. A Forradalmi Kormányzatináos LXXX. rendeleti.­­ A Magyarországi Tanácsköztársaság má­jus 1-én a világ forradalmi proletariátusa nem­zetközi egységének emléknapját a proletárál­lam ünnepévé avatja. E napon minden munka, szünetel. A m­uníciógyártó cégek bejelentése: A muníció­­s muníció alkatrészek gyártásá­val eddig foglalkozott cégek kötelesek 48 órán belül a Hadügyi Népbiztosság műszaki gazdasá­gi főcsoportja I. csoportjának (Leazeroesztály, Disz-tér 2.) írásában bejelenteni az általuk gyártott muníció, illetve muníciósalkatrészek nemeit. A j­elen­tésben az egyes gyártási cikkek megjelölésénél az annak­ idején használt eredeti német szakszerű elnevezések tüntetendők fék Je­­lentendő az­ egyes üzemek napi termelőképessége (háborús átlagtermelés) és feltüntetendő azon kö­rülmény, hogy a kérdéses üzem ez időszerint is szerelve van-e már, avagy az üzembehelyezés bizonyos előkészítő munkálatokat (mennyi időt) igényel, Budapest, 1919 április 29-én. Hadügyi Népbiztosság. Jelentkezés a Vörös Vasutasezredbe. Minden a volt Vasutasezred valamely Spitz- alakulatánál (Eisenbahnkompanie, Pelbahnkompa­­nie, Seilbahnkompagnie, stb.) szolgált elvtárs hala­déktalanul jelentkezzék a Vörös Vasutasezred tobor­­zó bizottságánál (Mars-laktanya, Budapest, IX. Kül­ső üllői-út) még akkor is, ha már lajstromozva van, de még tényleges szolgálatra be nem vonult. » Budapest, 1919 április 29. Hadügyi Népbiztosáig. Május elsején, Róma ködbeveszó történelméből, rab­szolgaság sötét évezredeiből pogány örömek piros tüzeivel csillog felénk Saturnius ün­nepe. Rabszolgák ledobhatták láncaikat, le­telepedhettek étedtől-italtól görnyedő asz­talok mellé, uraik sürögtek körülöttük, pa­rancsaikra lesve; a gazdagok megvendégel­ték a szegényeket; a császárok mulatságo­kat rendeztek a nép szórakoztatására. A munka szünetelt, sóhaj­os ajkak vidám dalra fakadtak, robotoló karok ölelésre len­dültek. Emlékeztető volt ez az ünnep az aranykorra, amelyet az emberek sohasem tudtak egészen elfeledni, amelyet mindig vissza akartak és vissza akarnak varázsol­ni, amelyben egyenlő jussa, egyenlő lehető­sége volt mindenkinek a boldogságra. Egy hétig tartott ez a derűs ünnep hajdanán. Augusztus császár három­ napra szorította, de olyan zsarnokok is, mint Tiberius és Caligula, egy-egy nappal megtoldottak,­ így ünnepelték istenüket a pogány latinok. És a szabadelvű, keresztény, emberies tizenkilencedik században, amikor szégyen­kezve gondoltak vissza a fölvilágosodott kor gyermekei e rabszolgaság sötét borzal­maira, a világ „szabad“ munkásainak vi­lágraszóló küzdelemmel kellett kivereked­­niök egyetlenegy napot, amelyet a maguk Ünnepének mondhassanak. A tizenkilence­dik század rabszolgatartói, a modern kapi­talizmus urai elhitték mérnökeiknek, hogy a gépeket pihentetni kell, de nem akartak pihenőt engedni a gépekhez befogott em­bereknek. Fölfordul a világ, megsemmi­sülnek az üzemekbe fektetett vagyonok, ha csak nyolc órát dolgoznak naponta a mun­kások. —■ hangzott­­ a vészkiáltás, amikor 1889 július havában a párisi nemzetköz szocialista kongresszus a következő év má­jus elsejét a proletárság világü­nnepévé s az ünnep jelszavává a nyolcórai munkaidőt tette. A kapitalizmusnak igaza is volt, meg nem is. Nem volt igaza, mert­ a rövidebb munkaidő nem csökkentette a profitot, nem pusztította el a tőkét­ , de igaza volt, ha mégis megremegett, mert ez a jelszó a pro­­letárság győzelmes hadjáratának első csata­kiáltásaként harsogott a kapitalizmus felé. A munkaidő megrövidítése a munkás testi és szellemi felszabadítására vezető úton az első lépés. A nyolcórai munkaidő köve­telése egyesítette­­ a különböző országok munkásait, reális tartalommal töltötte meg az első Internacione de, a kommunista kiált­vány fölhívását: Világ proletárjai, egye­süljetek! A május elseje, mint a munkások világünnepe, megteremtette a proletárság ■nemzetközi szolidaritásának fölemelő, osz­tályharcra tüzelő érzését, seregszemlére so­rakoztatta a proletártömegeket, amelyeknek láttára páni rettegés fogta el a kizsákmá­­nyolókat 1888-ban a bordeauxi szocialista kongresszust föloszlatták, mert a megnyitó ülésen vörös lobogót bontottak ki, mire­l­ a kongresszus tagjai, alig ötven proletár­­küldött, a szomszéd kis Bous­cat község korcsmaházában folytatták tanácskozásai­kat s itt fogadták el először a május elsejé­re vonatko­­ó­ javaslatot. A vörös lobogótól szép hazánkban is nagyon remegtek az urak. Itt is megtiltot­ták annak használatát 1890-ben, az első má­jus elseji ünnepen. Megtiltották a körmene- Hadügyi Népbiztosság. A Pesti Hírlap mai száma 8 oldal. A Pesti Hírlap következő száma szombaton május 3-án a rendes időben jelemtik

Next