Pesti Hírlap, 1919. október (41. évfolyam, 116-141. szám)
1919-10-18 / 130. szám
_____ Andrássy Gyula visszaérkezett már ugyan Budapestre, de egyelőre nem vállal semmi szerepet, nem lép aktivitásba. Fölkerestük budai palotájában és megkérdeztük, mi a véleménye a Pesti Hirlapnak a kibontakozás dolgában fölvetett javaslataira és hogy mit szól azokhoz az újságközleményekhez, amelyek hol pártvezéri, hol békeközvetítői szerepet tulajdonítanak neki. Andrássy kérdésünkre a következőképen nyilatkozott: — Az aktív politikában ma abban az értelemben, hogy valamelyik pártnak tagja volnék, vagy külön pártot akarnék alakítani, nem veszek részt, hanem csupán annyiban, hogy nagy fájdalommal és szomorúsággal látom, hogy a helyzet mint romlik napról-napra. Ahelyett, hogy mind közelebb jönnének egymáshoz a pártok, tulajdonképpen a gyűlölködés mindig nagyobb és félni lehet, hogy a belső helyzet még jobban is el fog mérgesedni. Csak annyiból veszek részt a politikában, hogy igyekszem előmozdítani azt az áramlatot, amely keresi a megegyezést a különböző pártok és különböző politikai s társadalmi irányok közt. — Mert ma az éles pártharcot lelkiismeretlenségnek és trünnek tartom, aminek semmi indoka nincs és ami mindenképpen árt az országnak, megnehezíti a békét, megnehezíti azt, hogy a nemzet végre komolyan munkához lásson, amire olyan nagy szüksége volna. Másfelől azt állítják, hogy a magyar nemzet jelenleg a saját lábán megállni nem tud és hogy a belső rendet és békét csak idegen erők tudják fenntartani. A baloldali blokk nehézségei Hadik és Zichy János szerepe — Az a törekvés, hogy a keresztény blokkon kívül álló pártokat egy közös programra, vagy egy kibontakozási terv alapján egyesítsék, még mindig nehézségekbe ütközik. Nem jött létre a kívánt szorosabb közeledés az országos nemzeti párt és a nemzeti demokrata párt között és érdekellentétek választják el az említett két pártot a kisgazdapárttól is. A két polgári alakulás mögött ugyanis részben a nagytőke és a nagybirtok képviselői vannak, akiknek a gazdasági érdekei ellentétesek nagyatádi Szabó István pártjával, a kisbirtokosság és a földmivelő pap- ■ rasztság pártjával. Mindazonáltal remélik, hogy a gazdasági ellentétek dacára is sikerülni fog egy meghatározott együttműködésre alapot teremteni az országnak súlyos helyzetéből való megmentése érdekében. Van egy áramlat, amely azt óhajtja, hogy a kormánynyal szemben álló pártcsoportok élére vagy a kormánynyal majdan folytatandó megegyezési tárgyalások vezetésére egy régi, tekintélyes vezető politikust állítsanak. Emlegetik gróf Hadik Jánost és gróf Zichy Jánost is, mint akik ilyen szerepre hivatottak volnának. Mindez azonban még a tárgyalás stádiumában van és nem lehet tudni, hogy az említett politikusok a jelenlegi helyzetben hajlandók-e ezt a szerepeit elvállalni. - ; ífekutt. Elkészült a magyar békeszerződés. Bécs, okt. 17. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) A Neue Freie Presse úgy értesül a 'antant-körökből, hogy a párisi legfőbb tanács egyik legutóbbi ülésében beható vizsgálat alá vette Clark követnek tárgyalásairól és a magyarországi helyzetről szóló jelentését.. A jelentés egyes részleteinek kiegészítéséül Saint Aulaire márki jelentését is várják, aki a minap ismét Budapesten időzött és a magyar politikai helyzetről kimerítően tájékozódott A legfőbb tanácsnak Magyarországra vonatkozó döntése minden valószínűség szerint rövid időn belül megtörténik. A magyar békeszerződést főbb pontjaiban már kidolgozták s készen van a magyar küldöttség elé való terjesztésre. Pesti Hírlap 1919. október 18., szombat. A paraszt és a kereskedő-Az Omke mai számában érdekes vezércikk jelent meg. Szokatlan hangon rendikívili melegséggel magasztalja a magyar gazda kvalitásait. Nem beszél a kereskedelem lapja többé a merkantil körök munkájának túlnyomó jelentőségéről, minden kertelés nélkül bevallja, hogy „szegény, porban gyötrődő nemzetünknek nincs kilátása megszabadulásra, felemelkedésre, csak a parasztjának kitartó, földet túró, szívós munkája által. Szerencsés külpolitikai kombináció, tökéletes államforma, remekbe készített pártprogramra. Nobel-díjas közgazdasági elmélet, egyenest Ausztráliából ideplántált közigazgatás, nem használ. Semmi sem válik be itt, ám a paraszt nem dolgozik. Nekünk egyhamar a gyáriparunkbankevés örömünk fog telni ezentúl. Intelligenciánknak megélhetése, mind-mind attól függ, kitesz-e magáért a paraszt. Városaink elsorvadnak, a XIX. század közepétől eredő fejlettebb művelődésünk derékon törne ketté, ha ez a kis agrárország, amivé rátörpllünk, nem alakulna át egy nagyszerűen megszervezett, halótól akaró mezőgazdasági mintaországgá, vagyis meglegyen tame mindaz a kultúra, amit csak a magyarságunkat a nagyvilággal összekötő kereskedelem adhat meg. Ennek bebizonyítása után azt fejtegeti az Omke, hogy a parasztság szempontjából nem mondható hasznosnak, okosnak a kereskedelem letörése. Mert a parasztok jobban tudják szükségleteiket kielégíteni, ha egymással versenyző kereskedők veszik őket körül, másfelől pedig a kereskedés foglalkozási ágnak sem lesz rossz a parasztok — új generációi részére A német pártok kívánsága A német paraszt és polgári párt legutóbbi ülésén dr Ginlisch Guidó, gróf Dezasse Ferenc, dr Herzog, Czibesz Adalbert és Hubert Mátyás hozzászólásai után annak az óhajának adott kifejezést, hogy az országos pártok folyamatban levő tárgyalásaira a kisebbségi pártok is meghívást kapjanak A Lisztféreg. — Lorenz elvtárs bűnlajstroma — A megtorlás keze egymásután éri utól a proletárdiktatúra hóhérait és bérenceit. A városháza vörös parazitái közül is egész sereg ül már a hűvösön. Lakat alatt van már Biermann is, a temetők Nérója, a kegyetlen, feketékű démon, aki haldoklóikat gyötört és az özvegyek zokogó szivét marcangolta, hogy még több könnyet sajtoljon ki belőlük. Ám volt egy hozzá minden tekintetben méltó kollégája, akit Lorenz elvtárs néven rettegett minden jó lélek a terror napjaiban és az még máig sem került kézre, hogy elvegye igazságos büntetését Eletékes helyről szerzett adatok alapján idejegyezzük Lorenz elvtárs bűnllajstromát Természetesen csak a főbb deliktumokat soroljuk föl belőle, mert egy rövid cikk keretében nem lehet elmondani azt a sok gazemberséget, amit ez a notórius ipazlovag négyhónapi uralma alatt elkövetett A bolsevista tanítók tipikus alakja Lorenz elvtárs, egyike azoknak a lélekrontóknak, akik október 31-ike után céltudatosan ragadták magukkal könnyűehnélű híveiket az őrület felé. Körmönfont halálig önző svihák, aki látta, mi következik s igyekezett jó helyre tenni magát a proletárok Eldorádójában. Kezdte azzal, hogy terrorisztikus eszközökkel rákényszeritette a tanácsot a lisztbiizottságok elnökeinek fölmentésére s miután helyükbe a maga „bizalmi“ embereit rakta, Illyefalvy Lajosnak, a Központi liszthivatal megszervezőjének, kiüldözése után, lisztkizalvnak kiáltotta ki magát. Ez volt az első bizalmi rendszer a főváros közigazgatásában, s egyúttal a bolsevizmmus egyik első erőpróbája, Lorenz már a Károlyi-forradalom előtt álandóan lopta a fővárost, lopta azokat az élelmiszerjegyeket, amelyek kezelésére voltak bízva. A lakásán megtartott házkutatás során még a padláson is találtak régi időből való zsírjegyeket, amiket még ügyeletes korában tulajdonított el. Ugyancsak ügyeletesi minőségben hónapokon át vett föl a fővárostól olyan napidíjarkat, amelyek meg nem illették, mert ugyanakkor, amikor liszt-bizottsági ügyeletesként szolgálatot kellett volna teljesítetnie, tanított. Megtévesztette felettes hatóságát, a nyugtákat és kimutatásokat meghamisította, egész sorozatát követte el a közök írathat misiiiánsoknak. Ehhez a praeludiumhoz méltó volt az a szellem, amelyet a diktatúra idejében a vezetése alatt álló Központi liszthivatalban és lisztbizottságokba meghonosított Megfertőzte a hivatal és a bizottságok egész személyzetét. Olyanokat alkalmazott, illetve rehabilitált, akiket a rend éa tisztesség idejében súlyos visszaélések miatt elbocsátottak. Míg a lisztbizottságok kipróbált régi személyzete tiz korona napidij mellett tengődött, Lorenz csatlósai hetven korona napidijat élveztek s ilyen díjazással a legszntesebb exisztenciáju alakokat alkalmazta. Természetes, hogy így sikerült a hivatal személyzeti költségeit megdupláznia. Voltak olyan bizottságok, ahol háromnégy ember munkájáit tizennégy alkalmazott teljesítette, magában a liszthivatalban is volt olyan osztály, ahol három tisztviselő dolgát kilenc léhütőve végeztette, hogy hogyan, azt a közönség és a kereskedők mondhatják meg. Kivált a kereskedőket nem szerette Lorenz elvtárs. Működései első napjaiban beleverte az osztályvezetők fejébe, hogy a kereskedő a társadalom utolsó páriája, ezentúl más világ következik és a kereskedő legyen az utolsó, azt kielégítenek. Az 5 rezsimje idején volt lehetséges, hogy akkor, amikor a közönség margrarint sem kapott, hűséges apródiai kétszázötven kvózsit utalványoztatak ki maguknak jogtalanul, bűnös utón és osztozkodtak a zsákmányon. Ezek A mindenre kapható csatlósok voltak azok, akik a hivatal személyzetétől ellentmondást nem tűrő terrorral behajtották egy napi keresetüket — állítólag propaganda céljára. Ezek kényszerítették alkalmazottaikat a VAOSZ-ba való belépésre. Lórenz elvtársat a diktatúra bukása után Váradi nevű emberével együtt fővárosi alkalmazottak verték id a városházáról. Jelemző a fölháborodásra, melyet működésével az emberek lelkéből kiváltott, hogy az első pofonokat egy altiszttől kapta, áld százakra menő tisztviselő jelenlétében vágta szemébe a folyosón, hogy lopta az élmiszerjegyeket s az ügy szerzett árukkal cserekereskedést folytatott. Cukrot, sőt, lisztet pulykáért, libáért, kappanokért cserélt be olyan időben, amikor a főváros közönsége napnap után gerslit kávézott Dicstelen futása után Leltére szökött a „lisztféreg“, de ott is kizultálták és onnan is menekülnie kellett. Azóta bujkál. Fővárosi ügyek. — Iskolásgyermekek étkeztetése. A főváros hatósága néhány jótékonycélú egyesülettel kapcsolatosan évek óta étkeztette azokat az iskolás gyermekeket, akiknek a szülei háztartás a legszükségesebb táplálékot sem nyújthatta. A főváros tanácsa nem válogatott abban, vajon egészen szegénysorsú, vagy jobbmódú család gyermeke-e a jelentkező, hanem mindegyiket felvette az étkeztetésbe és ellátta. Az élelmiszer- és tüzelőanyaghiány miatt az utóbbi időben ezt a jótékonyságot egyes iskoláknál szüneteltetni volt kénytelen, de a közeljövőben ezeken a helyeken is,ira meg fogják kezdeni az iskolásgyermekek étkeztetését. — Az új omnibusszjáratok. Hírt adtunk arról, hogy a főváros közlekedési ügyosztálya a pályaudvaroktól omnibuszjáratokat indíttat. Már vasárnap estétől fogva üzembe helyeznek egyelőre tíz omnibuszt. Ezek közül hat társaskocsi a nyugati és keleti pályaudvar között, négy