Pesti Hírlap, 1919. november (41. évfolyam, 142-167. szám)
1919-11-27 / 164. szám
novusiuer COUIUJ. tijiv. fi-W a i iiíRLAP USK Jacorgs CSerk búcsúja. — JSsajtó képviselőinek fogadtatása — Még a nyár tiszta kékje fogadta, amikor eljött hozzánk mint a reménység követe. A legfőbbtanács, a diadalmas győzök küldték, de neve mégis ugy röppent a köztudatba, mint az áhitott béke első galambja. És népszerű lett nagyon hamar a Werbőczy utcai palotában, melynek gobelines, cirádás termeiben nem is az előkelő idegent láttuk már monoklis, szikár angol típusában, hanem a jóindulatú barátot. Sir George Clerk talán hamarabb szeretett volna bennünket meggyőzni arról, hogy a javunkat akarja, ám minden jó, ha jó a vége s hogy Magyarországnak ma elismert kormánya és biztos útja van a béke felé, jórészt az ő érdeme. Attól a naptól fogva, hogy Budapestre érkezett, szüntelenül és fáradhatatlanul a megértés munkáján fáradozott. Ha statisztikát csinált volna valaki róla, hogy hány politikussal tárgyalt, hány deputációt fogadott és hány memorandumot olvasott el, talán könnyebb volna megérteni, menynyit dolgozott Sir George és hány órát lopott el az éjszakából is, hogy a pártok és szívek kívánságait, óhajait mérlegre vetve megteremtse az egyensúlyt a kibontakozásban. Mi, a sajtó, nemcsak kötelességszerűen, de szinte ösztönszerű rokonszenvvel támogattuk az entente képviselőjét fáradozásaiban. Megéreztük benne az igazi embert, aki nem beszél sokat, de amit mond, annak súlya, hitele van. És megértettük a zárkózottságot is, amit a splendid isolation boldog szigetéről hozott magával a Zichy-palotába. Tudtuk, hogy egy nemzet sorsa dől el fönt az emeleten, ahova a fehérkék-fehér lobogót tűzték és az ott folyó tárgyalások nyugalmat, hidegvért igényelnek, amit kizár a nyilvánosság nap-nap után való kritikája. A problémáknál sokkal fontosabb a megoldás, a siker és nekünk jól esett ma Sir George köszönete, amellyel elismerte a magyar sajtó támogatását. Jól estek okos, megfontolt szavai, amikkel meleg, közvetlen bucsut vett ma tőlünk Párisba .Való elutazása előtt. Sir George Clerk ma délután fogadta a Werbőczy-utcai Zichy-palotában a magyar sajtó embereit. Sir George, miután üdvözölte a megjelenteket, a következő beszédet mondotta: : — Magamhoz kérettem önöket Budapestről való eltávozásom előtt, hogy legőszrintébb köszönetemet fejeztem ki önöknek és önök által a magyar sajtónak azért a támogatásért, melyben missziómat támogatni szívesek voltak. Feladatom volt, hogy tudomására hozzam a magyar népnek a helyzet minden nehézségét, és önöknek tartozom azzal, hogy is megköszönjem azt a támogatást, amelyre önöknél feladatom teljesítése közben találtam. Nagy örömömre szolgál, hogy önöknek azt tudomásul adhatom, mert tudom, hogy az önök támogatását a legmélyebb hazafiasság diktálta. A többi nemzetekkl közösen, amelyek ebben a háborúban harcoltak, Magiarország is új problémákkal áll szemben, mégpedig egészen váratlan, nehéz problémákkal és önök nem haboztak ezeket a problémáikat a nemzet elé vinni és a nemzet előtt kifejteni. Én csak üdvözölhetem önöket ebből az alkalomból, hogy milyen reális szolgálatokat tettek önök országuknak. Budapestet azzal a határozott meggyőződéssel hagyhatom el, hogy az a sajtó, amely ilyen bölcs belátást tanúsított a realitásokkal szemben, az egész politikai szituációval szemben, a legbiztosabb garancia arra, hogy Magyarország azokkal a nehézségekkel, amelyekkel még találkozni fog, biztos és bölcs tanácsra fog találni ennek a sajtónak hasábjain. Ha arra az óriási erőre gondolok, amelylyel a sajtó rendelkezik a mai időkben és amelyet önök bölcseséggel és mértékletességgel alkalmaznak, úgy teljes bizalommal vagyok ez ország jövője iránt, amelynek szolgálatában az önök sajtója áll. A szónoklat után újra folytatta a beszélgetést és elnézést kért a sajtótól azért, hogy tárgyalásairól nap-napján nem adott nyilatkozatot. Mosolyogva mondta: — Ilyen nagyfontosságú tárgyalások mellett, beláthatják, lehetetlen volt érintkeznem a sajtóval. Az ilyen életbevágó kérdéseket nyugodtan kell tárgyelni. De most, hogy búcsúzom, ismételten is elismerem a budapesti sajtó meleg támogatását és igen köszönöm az uraknak, hogy "nekem alkalmat adtak ezt elmondani. Elbúcsúztunk Sir George Clerk-tól és egy jobb jövő reményében távoztunk a palotából. És amikor kiértünk a Verbőczy-utcából, égi jel, hétszinti ígéret ragyogott Pest fölött: csodaszép, tiszta szivárvány. November végén szinte a lelkünkig ért ez a ritka tünemény: a béke mennyei üzenete volt Sir George búcsúja után és zene. • * (Klasszikus fcíncestély.) A néhai Vígoperában, a régi jó Népszínház e rossz epilógusában, láttuk először a Wiesenthal-nővéreket Fiatal, csitri lányok volak még akkor, nem igen tudtak táncolni, a jelmezük is szegényes volt a tudásuk még fogyatékosabb — valami sajátságos práteri hangulat nyilatkozott meg előadásukban, talán azért is léptette fel őket a mindig Bécsnek hódoló Máder igazgató .... Mikor néhány évvel később ismét hozzánk kerültek már komoly tanulmányok eredményét láttuk táncaikban: nem követték ugyan az akkori népszerű Duncan-stílust, inkább festői hatásokra "törekedtek, mint Sacchetto és Matahari ... Azután különváltak, nálunk inkább az idősebb nővér, Grete, fordult meg gyakrabban. Ma este is szívesen fogadták Gretét a Vigadóban; a műsor állítása szerint „klasszikus" táncestélyén, lem-táncokat produkált, kis mimondrámákat Mert nem annyira klasszikus, mint inkább feljátszott és táncolt, el Strauss János és Strauss Richárd zenéjére — és bájos mutatványaival még a hideg teremben is fel tudta melegíteni a közjenséget. (—Ids.) / * (Gyermekek a Vígszínházban.) Szerdán dófojíni killította fel a Vígszínház Komor Gyulának és Stefanidesz Károlynak egy rég nem adott gyermekdarabját, a Csillagszemű királyleányt. A meséjében végtelenül mulatságos, zenéjében dallamgazdag darab zsúfolásig megtelt nézőteret szórakoztatott eb mindvégig a legpompiátsabban. A főbb szerepekben Balassa, Pártos Gusztáv, Fábián, Takács Klári, Medveczky, Gárdy Karola, Balla Mariska, Győző részesült a drága gyermekkacsák tapsaiban. /* (Az Akadémia, Kisfaludy- és Petőfi-társaság) Je képviselteti magát a „Rózsa" főpróbáján, mely szombaton délelőtt fél 11 órakor lesz a Belvárosi Színházbam. Az akadémiai díjjal koszorúzott és 61 év óta nem játszott Szigligeti-vígjáték főpróbájának főbb szereplői: K. Sironyi Mária, Harsányfi, Petheő, Bánóczi, Zilahy, Torday, Nagy Margit, Bánócziné. Rendező: dr. Bárdos Arthur. A trótfai bemutatót Herczeg Ferenc bevezető előadása nyitja meg. A bemutatóig — és azután se váltakozva — a még mindig telt házakat vonzó Terike kerül színre. * (Ma este 6 órakor) van a Madách-színház printerje. Várkonyi Mihály és Péchy Blanka weiwfijg felléptével. A bécsi Grosser Musikvereinssaalban, nagy sikert aratott Bratjer Tünde, a fiatal ,jeles »ORigO Famürt«snő. * (Rostand, Ábrányi, Tő»*zs».) Pénteken, decanár hó 5-én, ünnepi estékje lesz a Magyar Színháznak. Ekkor kerül színre ugyanis 200-szor a páratlan sikerű Sasfiók, melynek drámai színpadon úgyszólván példátlan sikere a világhírű ranekmű és annak teljesen méltó előadásán kívül elsősorban a költői mű fordítójának, Ábrányi Emilnek, érdeme, aki ezt a remek darabot magyarul megszólaltatta, a költői nyelvnek azzal a csengő zenéjével, a bravúros rímjelésnek azzal a pazar gazdagságával, mely elragadja, és úgyszólván érzéki mámorba ejti a hallgató fülét. A cimszerepet e ríifíva jubiláris estén is, annak kreálója, Törzs Jenő, játssza, aki e méreteiben is nagyszabású szerepet minden eddigi előadáson is játszotta. Az ünnepi est keretében úgyszólván mindazok résztvesznek, akik a darabot diadalra vitték: Körmendy, Tarrai, Réthey, Z. Molnár, Vágó, Urai, Pártos, Vándori, Csiszér, T. Fozray Róza, Báthory Gizella, Kasics Eszter, Andorffy Ida és Jankovics Magda.(A legszebb kaland) ma, csütörtökön folytatja fényes pályafutását a Vígszínházban. * (Délutáni előadások.) Vasárnap délután a Király-színház megismétli a páratlan sikerű Gróf Rnadó előadását, míg a Magyar színházban ugyanakkor a szenzációs sikerű Szókimondó asszonyság kerül színre. Mindkét előadást mérsékelt helyárak mellett 2 és fél órai kezdettel tartják meg. * (B. Sándor Erzsi) énekel november 30-án délelőtt 11 órakor az Urániában, a XIX. század operája c. ciklus IV., az olasz opera fejlődését bemutató előadásán. A műsoron még Szügyi Kálmán és Andauer Piroska operaházi tragok szerepelnek. * (Fél három helyett két órakor.) A Rákosy Szádi szinésziskola nagy érdeklődéssel várt vizsgaelőadását, szombaton, e hó 20-én, a hirdetett 2 és fél órai kezdet helyett 2 órakor tartják meg a Király-színháziban. Erre az előadásra rendkívül mérsékelt helyáron lehet jegyet váltani. * (Rózsavölgyi hangversenyei:) Dohnányi Ernő és Telmányi Emil még két szonátaértét ad, december 2-án és 7-én. Waldbauer—Kerpely vonósnégyes hangversenye december 4-én. Keéri-Szántó Imre műsotlik Chopin, matinéja december 8-án. A Zenekaregyesület december 8-i műsorát Bach, Mozart, Beethoven és Brahms-művek alkotják. Szólista M. Freund Etelka zongoraművésznő. * (A Dunaparti színház) megnyitó előadásának sikere fokozott mértékben nyilvánult meg a szerdai második előadáson. Beda „Komédia" című izgalmas egyfelvonásosa, Balassa Emil finom hangulatú romantikus színjátéka az „Utolsó éjszaka" és Alfonz Vallier kacagtató vígjátéka hangos, őszinte tetszést arattak. A megnyitó műsor minden este és e hó 30-án, vasárnap, délután 3 órakor is színre kerül. * (Nagy Endre búcsúelőadásai.) Nagy Endre originális vendégszereplése most véget ér a Télikertben. Már csak néhány napig lesz műsoron a novemberi programm, amely az idei évad egyik legvidámabb, legnívósabb kabaré* műsora. + (A Csók bakter jubiláris előadása.) Holnap, pénteken, 50-edszer kerül színre Róbert Stolz gyönyörű, látványos operettje, a Cookbak.* ter. OPERAHÁZ (6) | HEHZETI (6) VIG (6) | MAGYAR (6) | VÁROSI fia | KIRÁLY (7) [ BELVÁROSI (6) | MADACH (6) Csitteri.'* Álarcosbal |Császár és tom.| A legsz. kaland | A sasfiók Mignon A farsang tfind. | Rózsa Öngyilkosok, 1794 Péntek || losca | Bizánc |Amik.azussz.id.| A sasfiók Százszorszép A farsang rend. Rózsa |Öngyilkosok,1704 Szom. |1 1 Jegyek alján |Sokhű-hósemmi.| A lógsz, kaland | A sasfiók |Hárora a kislány| A farsang titád. | tózsa töngyilkosok.1794 ^ ujj — | A nagymana ( Az ördög [SzóRimondoass E.) Százszorszép Gróf foinaldó | Terikei -Vite | A varázsfu .ola , A régi jó világ | Amik. az assz. id| A sastók | Lilitáron | Farsank töndérei Rózsa. ; Fehér vacsora || APOLLÓ KAB. (6)| AMDS.UTI (6) | FŐV. KABARÉ (7) | REVÜ SZIKH. (6) | FŐV. ORF. (' ROYAL ORF. P/27)| TÉLIKERT | Y.J) | ROYAL KAB. (7 7) Ml.-trán '| Kegyelmes úr | Vasárnan este, | Vasúton, Koko 11 } | Huncutka. nap || Szeptember su@. | maginszámok | fontra tér | ›@sonDarter | Modgyaszti A Kalandor- 1 kisasszny Nagy Endre Tabáni rózsaszál lalsa ftttsön be | Hat vígjáték |S.APOLLO'+.6 8)|OTTH01 (4, 6, 8)|uRÁWIAC5.7,7.8) OMMIA V2|V.6V.8| CORSO r4.S,8) TivOLI f4,6,8) | KVUGAT (4,6,8) | ffiUSKÁTLI (6) Ma Gróf Monte Christ.. IV. Aranyto Sport adv uii.iv jmvuuuu [ . inaidou| 111111 QUt FiSmns |Monte Christo II. sierb en) szigete| UjdoDaáp |portszélhámosok.Halni jocgese] Testvérek Dimaparti Színház. Prológ. Három egyfelvonásos C. 17]. Kisfalud! Színház. Marcsa, az ezred leánya (7). Intim Kabaré. Dinamit és a kiséra műsor (1/17.) Mozgóképszínház. Fehér rózsa. (Jókai rgényl a filmen. — A Cornin-filmgyár. műve.) A diadalmasan nekilendülő magyar füm- gyártás új meg új produktumát kapja a közönség. A legújabb az, amelyet a Gorcin-filmgyár csinált meg Jókai egyik megkapó regényéből, az „Fehér rózsá"-ból A magyar moziközönség számára mindenkor nagy örömet keltett az úgynevezett kiállításos film, mely hozzánk leginkább az olaszoktól jutott.. Eddig legalább így volt. Most a Corvin versenyre kel az olasz gyárakkal, megmutatván, hogy a magyar filmgyár-tól aranyira repődött, hogy a legnehezebb feladat Jokat, is meg tudja oldani Jókait valóban a legnehezebb feladat filmre vinni. Ugyanis mindm műve annyira bele van vésve a közönség emlékezetébe, hogy feltétlenül hiven kell követni a regény menetét és nem szabad semmi engedményt tenni a film javára. És nem a legnehezebb-e visszaadni a filmen Jókai magasan szárnyaló fantáziáját, grandiózus leírását és megelle-* venítem jellegzetes alakjait? A Corvin-filmgyár olyan apparátussal és felkészültséggel fogott hozzá a „Fehér rózsa" filmreviteléhez, hogy mindezek az akadályok lényegesen eltörpíttek. Vajda László a scenáriumában megőrizte a grandiózus Jókai-stílt hű maradt a cselekményhez és minden jelenetben éreztetni tudja, a regény hangulatát Korda Sándor, a rendezésben meglepőt nyújt Művészi készség, gazdag invenció látszik meg nehéz munkáján. Márkus László és Szirontai Lhotka, a gyönyörű díszletek, tervezői, a vászonra varázsolják Keletet, minden színpompájában és ragyogásában. A szereplők egytől-egyig művészi kezekben vannak. Farkas Antónia játsza a címszerepet és alakításában megértés, finomság és színtiszta művészet van. Madyasovszky Ilona szép megjelenésével illúziót keltően illeszkedett bele a szultána szerepébe és a többiek: Rátkay Márton, K. Demjén Mari, Somogyi Nusi, Várkonyi Mihály, Fenyvessy Emil, Szőreghy Gyula, Bartos Gyula mind olyan művészek, akik egymagukban is sikert jelentenek. És pedig a legszélesebb értelemben vett külföld számára is, amennyiben a Fehér rózsa még a Jamatát is felül fogja múlni az internacionális filmpiacon.