Pesti Hírlap, 1919. december (41. évfolyam, 168-192. szám)
1919-12-27 / 189. szám
ek tartotta a „nép", ha már egyébről nem lehet, legalább a gyomorról kell némikép gondoskodni. Ritkán látott alakok jelentek meg a pultok előtt. A szegény ember is vásárolt valami kolbászfélét, egy-egy palack bort, néhány olcsóbb süteményt. A tehetősebbek felvágottat, sajtot, halat, teát, csokoládét, pezsgőt, 50—200 koronás likőröket, száz koronás patkót, nyolcvan koronás kistortákat és egyéb jó falatokat vittek haza a családi tűzhelyhez. Na igen, a tűzhely! Nagy vásárt csaptak azokban a kereskedésekben, ahol a népszerű pótkályhákat lehet kapni százhúsz százalékos tüzelőanyagmegtakarítás garantálásával. A forgalom zöme azonban — mondjuk — a csemege-, hentesáru-, cukorka- és fűszerüzletekben bonyolódott le, amelyek este már úgy festettek, mint a szovjet idején. A többi boltos alig vetekezte, hogy benne vagyunk a karácsonyi hétben. Az órások és ékszerészek el voltak ugyan foglalva, de nem a vevők kiszolgálásával, hanem „átalakításokkal": igaz, hogy néhány IV. és V. kerületi üzlet kivételével alig van árujuk. Nem is szólva a luxus-ékszerekről: a legközönségesebb, egyfedelű aranyórának is fantasztikus ára van. Úgy látszik, az órások már restellik a két-három-négyezer koronás árakat és jobbára francban, természetesen svájciban kérik a klepszidia ellenértékét. A szűcsök és konfekciósok, az illatszerészek és droguisták, továbbá a selyem, kelme, uridivat, papír, háztartási, diszmó- és fényképező cikkekkel kereskedők mind „pangást" emlegetnek. Pedig valamikor ezekből az üzletekből került ki a „nagyoknak" szánt ünnepi meglepetés. A kicsinyekről e sivár napokban sem feledkeztek meg. A játékszer-boltokban mégis csak fogyott a portéka. E kereskedőknél is — mint mindenütt — az volt a jelszó, hogy „kevés forgalom, nagy bevétel!" Hihetetlen árakat követeltek a leghitványabb babáért, egy-egy kis skatulyáért bútorral vagy „főzőcskével." (Az unalmas „társasjátékok" ezúttal nem jelentek meg a piacon). Egy gyermekkocsi ma többe kerül, mint a béke idején egy konflis lóval együtt. A karácsonyfák aránylag olcsók voltak. A nyílt piacon nagy forgalom alakult a jobbára selejtesebb karácsonyfadíszekben és gyertyácskákban. A könyvkerekesdésekben, ahol még a nyáron tudvalevően métermázsa szám rendel el könyveket, feltűnően „lanyha volt a tendencia", legfölebb a „serdültebb" ifjúság számára,vásároltak olvasnivalót. Észrevehető volt, hogy a hirhedt újgazdagok sehol sem mutatkoztak a "boltokban. E körökben nem kedvelik az úgynevezett „alkalmakat." Elvégre minden nap megadta nekik az alkalmat úgy a pénz harácsolásához, mint annak elherdálásához. Változatlanul jó konjunktúrája volt a régiségkereskedőknek, amikből mostanában minden népesebb Utcában akad egy-kettő. Azt mondják, hogy nem is annyira a karácsony „ötletéből" vásárolták a különféle régi holmit, hanem azért, mert a meiszenit, míg a bidertuagert nem lehet lebélyegezni. B. V. — (Fekete karácsony.) A féligmeddig csak akba fult ünnepek, amelyek két-öt Celsius foknyi melegben folytak le, a legcsendesebbek és talán iv legszefrverebbak közé tartoztak. Mindannak nagy része, ami ennek az ünnepnek a kellemetes E.'gdi közé tartozott valaha, elmaradt és csakis l'.-ott jelentkezett némi nyoma az egykor oly hires karácsonyi eszem-iszomnak és bőséges ajándékozásnak. Különössé tette a főváros képét az első napon a villamosok elmaradása következtében beállott csönd s az utcai forgalomnak kicsinysége. És ha valamiben mégis növekedés volt fellelhető, az az idén a templombajárás hatalmas arányú megnyilatkozásában rejlett A második ünnep reggelén az a szokatlan dolog történt, hogy villámlás és dörgés üdvözölte, havazással, daruhullással, majd tavaszias záporral, amely ezután végleg sárba fullasztotta az ünnep második felét. (A hadügyminiszter szemléje a kaszárnyákben.) Friedrich István hadügyminiszer folytatta a budapesti kaszárnyák megszemlélését. Dormándy tábornok és Nyékhegyi alezredes kíséreteiben" meglátogatta, a Károly-, a Hadik- és a Radetzky-kaszárnyát. A Károly-kaszárnyában, ahol Lehár és Bugsch ezredesek fogadták, a vörös uralom garázdálkodásai után már mindent rendbehoztek az ott elhelyezett vasmegyei katonák. A Hadik-kaszárnyában nagy pusztítást végeztek a románok. A tatarozás csak lassan halad előre. A hadügyminiszter a napokban folytatja szembatját. (Színházi és vendéglős sztrájk Angliában.) Londonot távira hozzák, hogy negyvenkét londoni színházban ma várták a sztrájk kitörését ami ezóta már alighanem meg is történt. Ugyancsak ma vagy újév napján ötven kávéház és a vendéglő is megszünteti a munkát. (Sovány viasz) Budapesten ez idő szerint a táncosoknak van a legjobb dolguk, akik dobálják , pinzt és ínyencmódra élnek, mit sem udvar aaelmi kenyérhiányról és fűtetlen szobákról. Ám ha ilyen pompás dolguk van is, azért, ha megszorítanák őket kénytelenek lennének bevallani, hogy a főváros valamivel jobb helyzetben is lehetne és boldogabb karácsony is jelentkezhetett volna. A kisebb-nagyobb nyomorúságok között azonban mégis van egy kisvigasz és ez abból áll, hogy a győztes államok nagy városaiban sem fenékig tejföl, mert az ott élőknek is majdnem annyi jut ki a sok minden nélkülözésből, mint akár Budapestnek, vagy Bécsnek. Olaszország népesebb városainak lakossága nem ronthatja el a gyomrát, érzi a lakáshiányt, sóvárogja a szenet, ami nincs, és megállapítja, hogy kevés a mozdony és a vasúri kocsi. Párisban, ahol a diadalt "nagy felvonulásokkal ünnepelték, szintén ilyenformák a viszonyok. Az emberek egy része lakás nélkül van és fűtetlen szobákban didereg, drágán fizetve meg azt a kevés élelmiszert, amihez fölállások és nem kis várakozások után jut. A fűtőanyaggal éppen nem tobzódnak és a világítási zavarokból is kiveszik a részüket. A békeidőkhöz képest kevés vonat jár és amelyik megy is, döcög. A lánckereskedők ellenben pokolian ing és szép napokat élnek, a kartellekkel együtt, amelyek milliókat keresnek. Londonban, ha mindjárt kisebb mértékben is, a drágaság az uralkodó planéta és a nincstelenség csodálatos módon divatba jött. A lakosság szegényebb része kesereg, de leginkább rájár a rúd a középosztályra, amely mindenhol kihúzza a lutrit. Azonkívül, hogy a londoniak sem úsznak a bőségben, Európa ínségben lévő államai majdnem mind hozzájuk fordulnak és tőlük várják a segítséget, amivel jólétet kellene teremteni. És mindezekhez csatlakozik az Egyesült Államok helyzete, amely szintén nem valami rózsás. Enni- és innivaló ugyan van, de az árak túlcsigázottak, lévén a kedves táncosoknak és más uraknak, akik a helyzetet förtelmesül kihasználják. Hogy pedig teljes legyen a kép, megállapíthatjuk, hogy az öt esztendeig tartó háború és az ennek alapján elmaradt házépítések a kissebb győztes országok városaiban is naggyá tették a lakáshiányt, amihez mindenhol csatlakozik a szénben való szükség, a több apróbb bajjal együtt. Akkor tehát, amikor Budapest és Bécs elkeseredve szentenciázza, hogy jobb napokat is élt, az irigység nem teheti fájdalmasabbá nélkülözését, mert a helyzet úgy áll, hogy a békét diktáló államok és népek nem sokkal vannak jobb helyzetben. (Horthy kardot kapot a hadseregtől.) A Nemzeti fördsereg katonái méltóan ünnepelték meg karácsony estéjét Szerdán kora délután Horthy fővezér sorra látogatta a kaszárnyákat és mindenütt szeretetteljes beszédet intézett a karácsonyfák körül összegyűjtött legénységhez. Este a Gellért-szálló halljában a tűzakai karácsonyfaünnepén vett részt családjával együtt. A hatalmas és gyönyörűen díszített karácsonyfa körül ott állott az egész tisztikar, melynek nevében Freiszberger Gyula százados, a törzsszázad parancsnoka, meleg és bensőséges szavakkal üdvözölte a fővezért, kitől az egész magyar nemzet megváltását várja. Beszéde végeztével a tisztikar nevében kardot nyújtott át a fővezérnek, ki látható meghatottsággal vette át és fogadalmat tett, hogy mindaddig nem dugja, vissza hüvelyébe a neki ajándékozott kardot, amíg nem biztosíthatja mindenkinek, hogy a jövő karácsonyt már otthon szülőfalujában ünnepelheti. Ezután a legénység nevében Molnár Sándor altiszt egyszerű, szívből fakadó szavakkal köszöntötte a fővezért. A gyönyörű ünnepélyt a honvédzenekar nyitotta meg, majd Palotay és Pilinszky operaénekesek dalokat adtak elő. Éjfélkor a szálló halljában éjféli tábori mise volt, melyen a fővezér is megjelent családja tackaival. (Elfogató parancs.) A budapesti államügyészségelfogatóparancsot bocsátott ki dr Baumann Vilmos kassai születésű orvos és Kenyeres Veronika váci születésű színésznő ellen rablás büntette miatt, mert alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy a csepeli Weiss Alice gyermekágyas otthont a diktatúra alatt a hatalmukba kartették és teljesen kifosztották. Elfogatóparancsot adott ki továbbá Hacker Ferenc budapesti születésű volt politikai nyomozó ellen az ügyészség, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy április 3-án Zsigmond Endre századost jogtalanul és a törvény ellenére letartóztatta, sanyargatta, a forradalmi törvényszék elé állította, mely tizenöt évi felmrházra ítélte, rémhírterjesztés miatt Hacker Ferenc az elítélt százados lakásáról annak ruháit, ékszereit és értéktárgyait százharmincezer korona értékben ellopta. Az államtigővérség kéri az összes hazai hatóságokat, hogy az illetők tartózkodási helye után kutasson és feltalálásuk esetén őket a legközelebbi sírásbíróságnál állítsa elő. I — (Ami nem megy ki a divatból.) Idős emberek, akiknek a haja immár őszbe csavarodik és akik kenyerük javát megették, bizonyságot tehetnek arról és pedig saját tapasztalataik alapján, hogy vannak karácsonyi dolgok, amik nem mennek ki a divatból. Azok, akik évtizedekkel ezelőtt születtek és azóta itt éldegélnek ebben a mindegyre kisebbülő országban, kétségtelenül visszaemlékezhetnek arra, hogy ilyen időtájban már serdülő korukban sajnálták a kalmárokat, hogy szánakoztak rajtuk később is, amikor férfiak kezdettek lenni, aminthogy most is megesik a szívük rajtuk, hallva kesergéseiket és olvasva az újságokat. Dehát hogy is ne éreztek volna szánalmat, amikor karácsony idején mindig azt hallották tőlük és azt olvasták róluk, hogy kétségbeejtően rossz üzleteket csináltak. Rosszabbat, mint a megelőző években bármikor. És roszszabbat, mint amilyet a legnagyobb fantáziával elképzelni lehet. Előttük a nyomor, utánuk a szegénység és semmi remény arra, hogy olyan karácsony is következhetik, amely vigasztalást nyújthat nekik és kárpótlást adhat az anyagiakban. És a részletezésbe menő sirámok halmozásában mindig szó esett a pénztelenségről, az ajándékozási kedv hanyatlásáról, a vásárlásokat megakadályozó rossz időjárásról, az indokolatlanul életbe léptetett záróráról, vasárnapi munkaszünetről és sok más egyébről, ami különkülön és együttesen okozta, hogy üzletmenetük a lehető legrosszabb volt Ám ha a zokogások és keservek következetesen felhangzottak is, mégpedig növekvő erővel, a kalmárok egyáltalában nem mentek tönkre, sőt vidáman vagyonosodnak, ami módfölött örvendetes dolog volt az ország közgazdasági életére. Az idén, amikor az árucikkek ára több százszorosra emelkedett, amikor az emberek az üzletekben súlyos ezresek halmazát hagyták, az említett panasz szintén feltört és hangzik szerteszét, bizonyságául annak, hogy ez a bizonyára több évszázados sirám ilyen időtájban legalább is olyan megszokott, mint a havazás, vagy a fagy. Kétségtelenné teszi, hogy ez a divat nem megy ki a divatból és mindaddig élni és uralkodni fog, amíg karácsonyok lesznek, amíg az emberek vásárolnak, hogy ajándékozzanak és amíg a halandóknak kellemes érzést fog okozni a panaszkodás, ami nélkül az élet el sem képzelhető. — (i-tavinakatasztrófa Svájcban.) Davosból • jelenti a svájci távirati iroda, hogy a legutóbbi napok nagy itóestje sulyo*i&víiitvszerencséventtogei ono^uit. a peaiauoji-iiirón lévő taviba zimaataia és maga alá temetett egy faházat Két btresitigeny iae&ualu Agy tuasu* lavina, a i-tuvoo.uorf szanatóriumra és a Germánia penzióra gördült le és anélkül, hogy a külso talajban kárt tett volna, a Két ház valanennyi helyiségét megtöltötte. A szanatóriumoángy a potony és egy beteg asszony etetét vesztette, többen súlyosan , ugyancsak többen könnyesben sebesültek meg. Nagy erejű lavina zuhant le a zsidószanatóriumra ás attól fejebb fekvő házakra. Itt is két alkalmazott esett áldozatul a szerencsétlenségnek. A mentés munkáját a hófuvás nagyon megnavezitene. JüuvoaihiaL. a vuii.nafc&u.: vuio usszeiraibeinae szerdán mtig nem állt helyre.— (Páris is szénhiánynyal küzd.) Genfből táviratozza a Pesti Hirlap tudósítója. A politikai és gazdasági gondokon kívül haristasztnhiány is nagyon erősen sújtja- A gáz és a villamos társaságok valósággal napról-napra élnek. A Szajna valpartján némileg már helyreállították a közúti forgalmat és huszonhárom külvárosi községben a gázszolgáltatás is ismét funkcionál, de a szénkészet az igazgatóságok jelentése szerint már csak negyvennyolc órára elég. A bajt apró sztrájkok okozzák és az, hogy a bányászok csak nyolc óráig dolgoznak. (Amerikai csecsemőkerengve mindent újévi újszülüttnek.) Az amerikai vöröskereszt budapesti missziója meg akarja ajándékozni mindazokat az újszülötteket, akik 1920 január 1-én Budapesten a világra jönnek. Egy amerikai polgár e célra huszonötezer dollárt küldött Moffat ezredesnek, az amerikai vöröskereszt budapesti vezetőjének, aki ehhez a maga részéről ezerötszáz koronát adott hozzá s azonfelül csecsemőholmit is rendelkezésre bocsát az újévi újszülöttek megajándékozására. Mindazok az anyák, akiknek 1920 január 1-én Budapesten csecsemőjük született, jöjjenek el, mihelyt tehetik, gyermekük születési bizonylatával Moffat ezredesthez (Dunapalota ezálló, Mária Valéra utca 14, I. emelet 17.), aki az újévi gyermekek megajándékozásáról személyesen fog gondoskodni. Minden újévi csecsemő teljes amerikai babakelengyét fog kapni. (Repülés Angliából Varsóba tiz utassal.) Kétmotoros aeroplán érkezett Angliából Varsóba, amely tíz utast hozott magával.A gép húsz méter mázsányi teher szállítására alkalmas és egy lengyel cég vette meg, amely a Galíciával való forgalmat akarja megszervezni. 1919. december 27., szombat Pesti Hírlap .