Pesti Hírlap, 1919. december (41. évfolyam, 168-192. szám)
1919-12-04 / 170. szám
! Módosítják a választójogi rendeleteket, Budapestnek harminckét képviselőt! A választási eljárásra és a kerületi hatásra vonatkozó kormányrendeleteket a műstertanács holnap tárgyalja, annak a tervezőnek a figyelembevételével, amelyet a baloldali pártok a rendeleteken végrehajtandó módosítások ügyében a kormány elé terjesztettek A,aíemzeti demokratapárt, a kisgazdapárt és szlaciáldemokratapárt a módosítások ügyében már tárgyalt dr Mihályffy Vilmos belügyi és dr Rassay Gyula igazságügyi államtitkárral és a legtöbb kérdésben megegyeztek, a többi módosításra nézve pedig a holnapi minisztertanács dönt A baloldali pártok ezen kívánsága az, hogy a fővárosi választókerületek és az önálló képviselőküldési joggal felruházandó városi és községi kerületek számát szaporítsák. Az 1914. évi XV. törvénycikk, amely az országgyűlési képviselő választókerületek megállapításáról intézkedik, Budapeset huszonkét kerületre osztja fel A főváros akkori polgármesere, Bárczy István, akit a kormány a fővárosi kerületi beosztás tervezetének elkészítésével megbízott, már annak idején huszonkilenc kerületet javasolt, azonban a kormány ezt az előterjesztést nem fogadta el. A Tisza-féle törvény indokolása más helyen ezt mondja: Az 1914-iki törvény választókerületi beosztását az 1910. évi népszámlálás adatai alapján állapították meg. Budapest székesfőváros összes népessége 1910 december 31-én 863.735 lélek volt. Anyanyelv szerint ez a népesség így oszlott meg: magyar volt 86 százalék, német 8 százalék, tót 2 százalék, román 0.3 százalék, horvát és szerb 0.3 százalék, egyéb 1.7 százallék. Imi, olvasni tud összesen 723.000, tehát a hat éven felüli népességnek 92,5 százaléka. A® indokolás kifejti még, hogy a kerületi, beosztás megállapításánál ez első figyelemreméltó tényező a népesség száma, a második pedig az, hogy a kulturális fejlettség mekkora jogcímet adhat az illető törvényhatóság lakóinak a választókerületben való részesedéshez és ezt annak kiszámításával közelíthejük meg leginkább, ha az írni-olvasni tudók arányában osztjuk szét a kerti ületeket. Miután az 1914. évi törvény indokolása szerint Budapesten az írni-olvasni tudók száma a lakosság 92 százaléka, tehát a népesség számán felül akulturális fejlettségnek ez a foka már feltétlenül megkövetelte volna, hogy már 1997- ben huszonkettőnél jóval több kerülete legyen a fővárosnak. A főváros jelnlegi népességét pontosan megállapító adat nincs, de hozzávetőleges becslések szerint a háborús esztendők és a megszállások következtében ideözönlött menekülőkkel együtt a főváros lakossága körülbelül másfélmillió. De ha csak egy és negyed milliót veszünk alapul és tekintetbe veszszük azt, hogy a régi Magyarország régi lélekszámú fővárosában a huszonkét képviselő nem volt a népesség számarányának megfelelő, akkor egy megkisebbedett Magyarországban egy megnagyobbodott fővárost, népességénélt kulturális fejlettségénél fogva feltétlenül megillet legalább harminckét kerület. Ami a vidéki városokat illeti, az 1914. évi törvény egész sor olyan önálló képviselő-küldési joggal beruházott városi és községi kerületet szüntetett meg, amelyben a lakosság szárma az 1910. évi népszámlálás adatai szerint megközelíti vagy felülhaladja a húszezret A® ilyen városok és községek szintén igényt tarthatnak a képviselőküldési jogra, így megszüntette az 1914. évi törvény a következő városok képviselőküldési jogát: Eger 28.000, Hajdúböszörmény 20.000, Pápa 20.150, Gyöngyös 18.000, Békés 26.000, Csongrád 25.000 és Szarvas 25.000 lakossal. A törvény tíz oly városi és községi kerületet szüntetett meg, melyeknek lakossága felül van a húszezren. Békéshez például hozzácsatolták Mezőberényt amelynek 13.000 lakosa van, Szarvashoz két községet Hajdúböszörményhez hármat, a 18.000 lakosú Gyöngyöshöz 18 községet, a 20.000 lakosú Pápához 14 községet. Más községgel egyesítették Szombathelyet, amelynek 30.000, Mezőtúrt, amelynek 25.000, Karcagot, amelynek 22.000 és Sátoraljaújhelyét amelynek 20.000 lakosa van. Egy kerületté alakítottak olyan két községet, mint Erzsébetfalva és Kispest, holott mind a kettőnek 30.000-et felülhaladó lakosa van. A további módosítások, amelyekről a minisztertanácsnak döntenie kell, értesülésünk szerint a következők: 1. A választói névjegyzék ne két napra, hanem nyolc napra tétessék ki közszemlére, hogy mindenki megtehesse észrevételeit. A választási eljárásban a birói személyek hivatása szigorúan elválasztandó a küligazgatástól. A rendelet szerint a választási bi*foy^frfff tg jiiftifo-flft jtniiiW —— I íííE?i üweomBer., csütoraiL PESTI HÍRLAP i 355 intézkedett, az tudott a dologról, tehát azért nincs itt 5, és azért vagyok itt én. — Igaz az, hogy dr Ktilber Pálnak ön azta mondotta, Ix-igy fél jelen lenni a kivégzésnél? — Nem mondtam. Nem is íxsssettam vei 15 100!, — Cserni vallomáss, azt tartalmazza, hogy ön és Rákos a Club-kávéházban magához rendelte Csemit és ott azt mondotta neki, hogy ellenforradalmároknak az ügyét tárgyalja a foruradalmi törvényszék. Ezt a tárgyalást Cserni vezeti majd, mint elnök és ebben az ügyben halálos ítéletet,, kell hozni . Hát ez képtelenség. A Cluib-kévéházban bujtottam volna fel gyilkosságra? Ott, aholasszonyok, lányok, nagy közönség vsam jelent .Elkövethetek én ilyen őrültséget, akinek tizenhárom éve ügyvédi diplomáim van? Aztán megilyen tanukkal dolgoznak ellenem, mást Caerná, mag Dögei? — Utasította ön Dögeit Kramarhöa? — Nem. Dögei: Kérem, igenis utasítást adott ara, hogy jelentkezzem Krámernél. László: Ez csak akkor igaz, ha a Dögei ivádjának másik része is igaz. Az ugyanis, hogy részt vettem a halálos ítélet kátvdetésésnél és jellem voltam a kivégzésnél is. Dögei: Én azt mondtam, hogy ott volt jetlén, amikor a kegyelmezésről hirdették ki adöntésit. László: Ha kell, száz ember fogja v&H&ná, hogy én ebben az időben máshol voltam. Itt voltam elfoglalva a túszokkal. A taegzsarott ügyvéd. Ezután az ügyész a Fi scher-ügyre vonatozó vádindítványát terjesztette elő. László Jenőt zsarolás büntette egvén vádolom azzal, h hogy április 10-én dr Fischter Ernő ügyvédet azért, mert Nagler Salamon ügyfelének leányától ezer korona ügyvédi díjat fogadott el, törvényellenesen elfogatta és a budapesti forradalmi törvényszékhez kísértette, ahol dr Trattner Árpád vádbiztos törvényellenesen letartóztatta. Másnap a budapesti forradalmi törvényszék tárgyalási Láiszló Jenő mint vádbiztos dr Fischer Ernő eien vádat emelt, melynek alapján a forradalmi törvényszék két évi fegyházra és az ezer koronaelkobzására ítélte. Az ítéletet részben végre is hajtották. , Az elnök: Bűnözőnek érzi magát? László: Nem érzem magam bűnösnek. Eiszen nekem köszönheti Flnober, hogy mabablábra helyezték. — És azt mondta néki, itt vagy te kutya, elkészítheted a halotti ruhádat, halálra fognak stóln. — Ezt én nem mondtam, ez nem én sör rólam. — Milyen indítványt tett a tárgyaláson? — Súlyos megbüntetését kértem. — Halálos büntetést kéri — Nem lehet. Ezt neon kérhettem. .Sisam nekem köszönheti a kiszabadulását. Korvin is ott volt a kivégzéseknél Következő.* Korvin Ottó kihallgatása. Fegyveres őr hozza a vádlottat a bíróság elé azonban most már nincs megbilincselve. Vallomása során elmondta, hogy a népbiztosságihoz egy följelentés érkezett arról, hogy ellenforradalmi mozgalmakat készítenek elő. — Ezt a följelentést — vallotta Korvin — spadtam a detektiveknek. A nyomozás eredménye gyanánt sok embert letartóztattak. Emlékszem, a letartóztatottak közt volt Szentei, Nikolényi, Pap Zoltán, két Sághy fivér és, úgy tudom, akkortartóztatták le Lovászy Mártont is. Tudom azt,hogy a forradalmi törvényszék szólő tanácsának elnöke Cserni volt, azt is tudtam, hogy tömeges halálos ítéletek lesznek. — Mi történt Görgey századossal? — Görgeynek az ügye tulajdonképest nem te tartozott az ellenforradalmáhok ügyéhez, őt nem is ítélték halálra. — Adat van arra, hogy Görgeyvel szemben azért bántak másként, mert Görgey rákiáltott Csernire, hogy ő Kun Bélával, együtt harcoltOroszországban és sokat köszönhet neki Kun Béla. Ezért aztán nem merték elítélni. — Erről a jelenetről nem tudok, mert nem voltam itt a tárgyaláson. Elkéstem. Mire énideérkeztem, a halálos ítéletet már meghozták. Ilmitélet srapírozott, abszurdumnak tartottam. — Még a belügyi népbiztonságnál történt, hogy ön tett egy kijelentést, amely igy hangzott: Biztosam lesz kivégzés, birákról majd gondoskodom. — Ilyen kijelentést én nea tettem. — Mi történt azokkal, akik nem kaptak la— Azokat a reáliskola udvarán kivégezték. Én is ott voltam a kivégzésnél, de nem hivatalos minőségben. — Hát miért ment oda? Gyönyörködni talán mások tragédiáján? — Neta tudom megokolni, hogy miért mentem el. — A kivégzés előtt a halálra ítéltek füle hallatára ön vitázott Kraanerrel a kivégzés módozatairól. — Ez nem felel meg a tényeknek, mert én csak azt mondottam, hogy sötét van, korán van, hajnali három óra volt, ilyenkor még nem lehet kivégezni. A szigorú elnök, Gombos Ferenc vádlott a csepeli gyárban vett munkás. Egy alkalommal ide hivatták a törvényszékhez. Azt mondották, hogy a forradalmi törvényszéknél tanácstag lesz. — Érzett magában erre hivatott Szigorc? — Nem, nem éreztem, de mindenkinek kellett valamit vállalni Rákos arra utasított bennünket, hogy nagyon szigorúnak kell lenni, mindig szigorú ítéletet kell hozni. Lászlóval nem érintkeztem sohasem, tőle soha ecenanti de utanitást nem kaptam. — Hol volt a tárgyalás? — Ebben a teremben. Én, amikor öklök voltam, ott ültem, ahol most a nagyságos elnök úr. — Volt valami irányadó paragrafusuk? — Nem volt semmi, csak úgy hoztuk meg az ítéleteket. A vádbiztos indítványa után a biróság visszavonult tanácskozásra s rendszerint egyhangúlag hozta meg az ítéletet, erre voncsunk volt. — Kaptak arm utasítást, hogy milyen niéltet kell hozniok? — Utasatást előre csak egy esetben kaptunk, hogy haláloséletet kell hozni. Ego, Szintel—Nikolényi-üszy tárgyalásakor volt.— Ki volt akkor az elnök? — Ez alkalommal Csemi elnökölt. Amikor szötethomtalra vonult vissza a bíróság, Csemni azt mondotta, felsőbb parancsa van arra nézve, hogy halálos ítéletet kell hozni. A tárgyalás igen rövid volt. Csemni megkérdezte a vádlottaktól a nevüket, ismerik-e a vádat és azután nem engedte őket többet beszélni. A vádlottak könyörögtek, de Csemi nem akarta őket meghallgatni. A védőetik csak egy percet, majd megint egy percet engedélyezett védbeszédének megtartására. — Ereker mondja meg himéraiszkérná-e Safitt? — Mint ember bűnösnek érzem magam, Parancsra cselekedtem. Mesei István a Sághy-fivének alztogatását adja elő, akik közül az egyik Tibor, öngyilkossgot követett el, leugrott az emeletről. Benyovszky Károly nem érzi magát bűnösnek. A diktatúra előtt detektivfőnökhelyettes volt s mint államrendőrségi alkalmazott volt kénytelen a diktatúrában állást vállalni. Korvintól kapott utasítást hogy néhány lakást figyelni kell. Ő csak Pap és Sági Tibort hallgatta ki. Nikolényi ügyét szerette volna elsimítani, ha nem lehetett, mert az akták már Korvin Rezsben voltak, aki neki fölebbvalója volt Hikádé Aladár volt a vezető vádbiztos abban az időben, amikor a Stenzel-ügyet tárgyalták. Annyit beismer, hogy a tárgyaláson mint hallgató jelen volt, de egyébként nem folyt be a dolgokba. Annyit tud, hogy Cserni nagyon kurtán tárgyalta az ügyet, nem kérdezett egyebet a vádlottaktól, csak annyit: benne volt az ügyben? Üljön le. A tárgyalást ezután az elnök berekesztette. Csütörtökön délután folytatják. A somogyi vörösek bűnhődése. A kaposvári törvényszék ötös tanácsa több napon át tartott tárgyalás után most hozott ítéletet a kommunisták ügyének bűnperében. Peinhoffer Lajost három évi börtönre, dr Szentiványi Frigyes ügyvédet egy évi börtönre, Szabó Károlyt, a kaposvári járás politikai megbízottját két évi börtönre, dr Inguszt Ernőt két évi börtönre, dr. Derényi Ármint, a forradalmi törvényszék tagját, egy évi börtönre, dr. Horváth Ferencet két évi börtönre Magyar Mátyást négy évi fegyházbüntetésre, dr Szőnyi Hugót, egy évi börtönre, Győrffy Antalt, aki a túszok réme volt egy évi börönre, Boskovitz Ernőt három évi börtönre, Gíró Manót, a „Somogyi Munkás" című lap szerkesztőjét hat évi börtönre ítélték. A többi vádlott kisebb-nagyobb fogházbüntetést kapott. * * .