Pesti Hírlap, 1919. december (41. évfolyam, 168-192. szám)

1919-12-04 / 170. szám

! Módosítják­ a választójogi rendeleteket, Budapestnek harminckét képviselőt! A választási eljárásra és a kerületi ha­tásra vonatkozó kormányrendeleteket a műs­tertanács holnap tárgyalja, annak a tervezőnek a figyelembevételével, amelyet a baloldali­ pártok a rendeleteken végrehajtandó módosítások ügyé­ben a kormány elé terjesztettek A,aíemzeti demo­kratapárt, a kisgazdapárt­­ és sz­la­ciáldem­okrata­párt a módosítások ügyében már tárgyalt dr Mihály­ffy Vilmos belügyi és dr Rassay Gyula igazságügyi államtitkárral és a legtöbb kérdés­ben megegyeztek, a többi módosításra nézve pe­dig a holnapi minisztertanács dönt A baloldali pártok ezen kívánsága az, hogy a fővárosi választókerületek és az önálló képvi­selőküldési joggal felruházandó városi és községi kerületek számát szaporítsák. Az 1914. évi XV. törvénycikk, amely az országgyűlési képviselő választó­kerületek megállapításáról intézkedik, Budapeset huszonkét kerületre osztja fel A főváros akkori polgármes­ere, Bárczy István, akit a kormány a fővárosi kerületi beosz­tás tervezetének elkészítésével megbízott, már a­n­nak idején huszonkilenc kerületet javasolt, azon­ban a kormány ezt­ az előterjesztést nem fogadta el. A Tisza-féle törvény in­dokolása más helyen ezt mondja: Az 1914-iki törvény választókerületi beosztását az 1910. évi népszámlálás adatai alapján állapították meg. Budapest székesfőváros összes népessége 1910 december 31-én 863.735 lélek volt. Anyanyelv sze­rint ez a népesség így oszlott meg: magyar volt 86 százalék, német 8 százalék, tót 2 százalék, ro­mán 0.3 százalék, horvát és szerb 0.3 százalék, egyéb 1.7 százallék. Imi, olvasni tud összesen 723.000, tehát a hat éven felüli népességnek 92,5 százaléka. A® indokolás kifejti még, hogy a kerü­leti, beosztás megállapításánál ez első figyelemre­méltó tényező a népesség száma, a második pedig az, ho­gy a kulturális fejlettség mekkora jogcímet adhat az illető törvényhatóság lakóinak a válasz­tókerületben való részesedéshez és ezt annak ki­­számításával közelít­h­ejük meg leginkább, ha az írni-olvasni tudók arányában osztjuk szét a kerti ü­­leteket. Miután az 1914. évi törvény indokolása szerint Budapesten az írni-olvasni tudók száma a lakosság 92 százaléka, tehát a népesség szá­mán felül a­­kulturális fejlettségnek ez a foka már feltétlenül megkövetelte volna, hogy már 1997- ben huszonkettőnél jóval több kerülete legyen a fővárosnak. A főváros jelnlegi népességét pontosan­ megállapító adat nincs, de hozzávetőleges becs­lések szerint a háborús esztendők és a megszál­lások következtében ideözönlött menekülőkkel együtt a főváros lakossága körülbelül másfélmill­ió. De ha csak egy és negyed milliót veszünk alapul és tekintetbe veszszük azt, hogy a régi Magyarország régi lélekszámú fővárosában a hu­szonkét képviselő nem volt a népesség számará­nyának megfelelő, akkor egy megkisebbedett Magyarországban egy megnagyobbodott fővárost, népességénél­­t kulturális fejlettségénél fogva fel­tétlenül megillet legalább harminckét kerület. Ami a vidéki városokat illeti, az 1914. évi törvény egész sor olyan önálló képviselő-kül­­dési joggal beruházott városi és községi kerü­letet szüntetett meg, amelyben a lakosság szár­ma az 1910. évi népszámlálás adatai szerint megközelíti vagy felülhaladja a húszezret A® ilyen városok és községek szintén igényt tart­hatnak a képviselőküldési jogra, így megszün­tette az 1914. évi törvény a következő városok képvisel­ők­ül­dési jogát: Eger­ 28.000, Hajdúbö­szörmény 20.000, Pápa 20.150, Gyöngyös 18.000, Békés 26.000, Csongrád 25.000 és Szarvas 25.000 lakossal. A törvény tíz oly városi és községi kerületet szüntetett meg, melyeknek lakossága felül van a húszezren. Békéshez például hozzá­csatolták Mezőberényt amelynek 13.000 lakosa van, Szarvashoz két községet Hajdúböször­ményhez hármat, a 18.000 lakosú Gyöngyöshöz 18 községet, a 20.000 lakosú Pápához 14 közsé­get. Más községgel egyesítették Szombathelyet, amelynek 30.000, Mezőtúrt, amelynek 25.000, Karcagot, amelynek 22.000 és Sátoraljaújhelyét amelynek 20.000 lakosa van. Egy kerületté ala­kítottak olyan két községet, mint Erzsébetfalva és Kispest, holott mind a kettőnek 30.000-et felül­haladó lakosa van. A további módosítások, amelyekről a mi­nisztertanácsnak döntenie kell, értesülésünk sze­­rint a következők: 1. A választói névjegyzék ne két napra, ha­nem nyolc napra tétessék ki közszemlére, hogy mindenki megtehesse észrevételeit­­. A választási eljárásban a birói szemé­lyek hivatása szigorúan elválasztandó a kül­igazgatástól. A rendelet szerint a választási bi*­foy^frfff tg jiiftifo-flft jtniiiW —— I íííE?i üweom­Ber­­., csütoraiL PESTI HÍRLAP i 355 intézkedett, az tudott a dologról, tehát azért­­ nincs itt 5, és azért vagyok itt én. — Igaz az, hogy dr Ktilber Pálnak ön azt­­a mondotta, Ix-igy fél jelen lenni a kivégzésnél? — Nem mondtam. Nem is íxsssettam­ vei 15 10­0!, — Cserni vallomáss, azt tartalmazza, hogy ön és Rákos a Club-kávéházban magához ren­delte Csem­it és ott azt mondotta neki, hogy el­­lenforradalmároknak az ügyét tárgyalja a for­uradalmi törvényszék. Ez­t a tárgyalást Cserni ve­zeti majd, mint elnök és ebben az ügyben halá­los ítéletet,, kell hozni . Hát ez képtelenség. A Cluib-kévéház­ban bujtottam volna fel gyilkosságra? Ott, ahol­­asszonyok, lányok, nagy közönség vsam jelent .Elkövethetek én ilyen őrültséget, akinek tizen­három éve ügyvédi diplomáim van? Aztán meg­­ilyen tanukkal dolgoznak ellenem, mást Caerná, mag Dögei? — Utasította ön Dögeit Kramarhöa? — Nem. Dögei: Kérem, igenis utasítást adott ara, hogy jelentkezzem Krámernél. László: Ez csak akkor igaz, ha a Dögei ivádjának másik része is igaz. Az ugyanis, hogy részt vettem a halálos ítélet kátvdetésésnél és je­llem­ voltam a kivégzésnél is. Dögei: Én azt mondtam, hogy ott volt je­tlén, amikor a kegyelmezésről hirdették ki a­­döntésit. László: Ha kell, száz ember fogja v&H&ná, hogy én ebben az időben máshol voltam. Itt vol­tam elfoglalva a túszokkal. A taegzsarott ügyvéd. Ezután az ügyész a Fi scher-ügyre vonat­ozó vádindítványát terjesztette elő. László Je­nőt zsarolás büntette egvén vádolom azzal, h hogy április 10-én dr Fischter Ernő ügyvédet azért, mert Nagler Salamon ügyfelének leányától ezer korona ügyvédi díjat fogadott el, törvényellene­sen elfogatta és a budapesti forradalmi törvény­székhez kísértette, ahol dr Trattner Árpád vád­biztos törvényellenesen letartóztatta. Másnap a budapesti forradalmi törvényszék tárgyalási Láiszló Jenő mint vádbiztos dr Fischer Ernő eien vádat emelt, melynek alapján a forradalmi törvényszék két évi fegyházra és az ezer korona­­elkobzására ítélte. Az ítéletet részben végre is hajtották. , Az elnök: Bűnözőnek érzi magát? László: Nem érzem magam bűnösnek. Ei­­­szen nekem köszönheti Flnober, hogy mabab­­lábra helyezték. — És azt mondta néki, itt vagy te kutya, elkészítheted a halotti ruhádat, halálra fognak stóln. — Ezt én nem mondtam, ez nem én sör rólam. — Milyen indítványt tett a tárgyaláson? — Súlyos megbüntetését kérte­m. — Halálos büntetést kéri — Nem lehet. Ezt neon kérhettem. .Sisam nekem köszönheti a kiszabadulását. Korvin is ott volt a kivégzéseknél Következő.* Korvin Ottó kihallgatása. Fegyveres őr hozza a vádlottat a bíróság elé azonban most már nincs megbilincselve. Vallo­mása során elmondta, hogy a népbiztosságihoz egy följelentés érkezett arról, hogy ellenforra­dalmi mozgalmakat készítenek elő. — Ezt a följelentést — vallotta Korvin — spadtam a detektiveknek. A nyomozás eredménye gyanánt sok embert le­tartóztattak. Emlékszem, a letartóztatottak közt volt Szentei, Nikolényi, Pap Zoltán, két Sághy fivér és, úgy tudom, akkor­­tartóztatták le Lovászy Mártont is. Tudo­m azt,­­hogy a forradalmi törvényszék szólő tanácsának elnöke Cserni volt, azt is tudtam, hogy tömeges halálos ítéletek lesznek. — Mi történt Görgey századossal? — Görgeynek az ügye tulajdonképest nem te tartozott az ellenforradalmáh­ok ügyéhez, őt nem is ítélték halálra. — Adat van arra, hogy Görgeyvel szemben azért bántak másként, mert Görgey rákiáltott Csernire, hogy ő Kun Bélával­, együtt harcolt­­Oroszországban és sokat köszönhet neki Kun Béla. Ezért aztán nem merték elítélni. —­ Erről a jelenetről nem tudok, mert nem voltam itt a tárgyaláson. Elkéstem. Mire én­­ideérkeztem, a halálos ítéletet már meghozták. Ilm­itélet srapírozott, abszurdumnak tarto­tta­m. — Még a belügyi népbiztonságnál történt, hogy ön tett egy kijelentést, amely igy hangzott: Biztosam lesz kivégzés, birákról majd gondos­kodom. — Ilyen kijelentést én nea­ tettem. — Mi történt azokkal, akik nem kaptak la­— Azokat a reáliskola udvarán kivégezték. Én is ott voltam a kivégzésnél, de nem hivatalos minőségben. — Hát miért ment oda? Gyönyörködni ta­lán mások tragédiáján? — Neta tudom megokolni, hogy miért men­tem el. — A kivégzés előtt a halálra ítéltek füle hallatára ön vitázott Kraanerrel a kivégzés mó­dozatairól. — Ez nem felel meg a tényeknek, mert én csak azt mondottam, hogy sötét van, korán van, hajnali három óra volt, ilyenkor m­ég nem lehet kivégezni. A szigorú elnök, Gombos Ferenc vádlott a csepeli gyárban vett munkás. Egy alkalommal ide hivatták a tör­vényszékhez. Azt mondották, hogy a forradalmi törvényszéknél tanácstag lesz. — Érzett magában erre hivatott Szigorc? —­ Nem, nem éreztem, de mindenkinek kel­lett valamit vállalni Rákos arra utasított ben­nünket, hogy nagyon szigorúnak kell lenni, min­dig szigorú ítéletet kell hozni. Lászlóval nem érintkeztem sohasem, tőle soha ecenanti de utani­tást nem kaptam. — Hol volt a tárgyalás? — Ebben a teremben. Én, amikor öklök voltam, ott ültem, ahol most a nagyságos el­nök úr. — Volt valami irányadó paragrafusuk? — Nem volt semmi, csak úgy hoztuk meg az ítéleteket. A vádbiztos indítványa után a bi­róság visszavonult tanácskozásra s rendszerint egyhangúlag hozta meg az ítéletet, erre voncsunk volt. — Kaptak arm utasítást, hogy milyen nié­ltet kell hozniok? — Utasatást előre csak egy esetben kap­tunk, hogy halálos­­­életet kell hozni. Eg­o, Szin­tel—Nikolényi-üszy tárgyalásakor volt.­­— Ki volt akkor az elnök­? — Ez alkalommal Csemi elnökölt. Amikor szötethomtalra vonult vissza a bíróság, Csemni azt mondotta, felsőbb parancsa van arra nézve, hogy halálos ítéletet kell hozni. A tárgy­alás igen rövid volt. Csemni megkérdezte a vádlottaktól a nevüket, ismerik-e a vádat és azután nem enged­te őket többet beszélni. A vádlottak könyörögtek, de Csem­i nem akarta őket meghallgatni. A vé­dőetik csak egy percet, majd megint egy percet engedélyezett védbeszédének megtartására. — Ereker mondja meg him­éraiszk­érná-e Safitt? — Mint ember bűnösnek érzem magam, Pa­rancsra cselekedtem. Mesei István a Sághy-fivének alztogatását adja elő, akik közül az egyik Tibor, öngyilkos­s­got követett el, leugrott az emeletről. Benyovszky Károly nem érzi magát bűnös­nek. A diktatúra előtt detektivfőnökhelyettes volt s mint államrendőrségi alkalmazott volt kénytelen a diktatúrában állást vállalni. Korvin­tól kapott utasítást hogy néhány lakást figyelni kell. Ő csak Pap és Sági Tibort hallgatta ki. Ni­kolényi ügyét szerette volna elsimítani, ha nem lehetett, mert az akták már Korvin Rezsben vol­tak, aki neki fölebbva­lója volt Hik­ádé Aladár volt a vezető vádbiztos ab­ban az időben, amikor a Stenzel-ügyet tárgyal­ták. Annyit beismer, hogy a tárgyaláson mint hallgató jelen volt, de egyébként nem folyt be a dolgokba. Annyit tud, hogy Cserni nagyon kur­tán tárgyalta az ügyet, nem kérdezett egyebet a vádlottaktól, csak annyit: benne volt az ügyben? Üljön le. A tárgyalást ezután az elnök berekesztette. Csütörtökön délután folytatják. A somogyi vörösek bűnhődése. A kaposvári törvényszék ötös tanácsa több napon át tartott tárgyalás után most hozott íté­letet a kommunisták ügyének bűnperében. Pein­hoffer Lajost három évi börtönre, dr Szentiványi Frigyes ügyvédet egy évi börtönre, Szabó Ká­rolyt, a kaposvári járás politikai megbízottját két évi börtönre, dr Inguszt Ernőt két évi börtön­re, dr. Derényi Ármint, a forradalmi törvényszék tagját, egy évi börtönre, dr. Horváth Ferencet két évi börtönre Magyar Mátyást négy évi fegyház­büntetésre, dr Szőnyi Hugót, egy évi börtönre, Győrffy Antalt, aki a túszok réme volt egy évi börönre, Boskovitz Ernőt három évi börtönre, Gíró Manót, a „Somogyi Munkás" című lap szerkesztőjét hat évi börtönre ítélték. A többi vádlott kisebb-nagyobb fogházbüntetést kapott.­ ­ * * .

Next