Pesti Hírlap, 1920. január (42. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-23 / 20. szám

es zene. A „­Já­nos vitéz" ötszá­zadik előadása* A magyar színpad történetében páratlan Julbleum: a Királyszínházban ma este ötszázad­kor adták Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrác daljátékát, a János vitézt. A jubiláris előadás meghívott közönség előtt ragyogóan fényes ke­retekben folyt le: nemzeti színek dísze a néző­téren, a páholyok oldalán a magyar vármegyék címerei. Idegen hódítók kezén sínylődő magyar megyék címere fekete fátyol szalaggal átvonva... A földszinten és a páholyokban a magyar köz­élet és a magyar művészvilág büszkeségei, az előkelőségeknek olyan sokasága, hogy ezen a helyen nem is tudnák teljes névsorukat adni. Az egyik páholyben Auguszta főhercegasszonynyal leányával megjelent József főherceg, akit a közönség tapssal és éljenzéssel üdvözölt. Ott lát­tak azután Bandholz tábornokot, Huszár Károly miniszterelnököt, Beniczky Ödön, Rubinek Gyula, Bárczy István minisztereket, Walder Gyula főrendiházi tagot, Bódy Tivadar, polgár­mestert, Rákosi Szidit, Beöthy Zsoltot, Beöthy Lászlónét stb. Az előadás megkezdése előtt Rákosi Jenő tartott gyönyörű és fölemelő hatású konferanszi Arról beszélt, hogy illik-e nekünk az országos gyász közepette ünnepet ül­nünk? És felelt erre azzal, hogy a János vitéz, amikor Petőfi Sándor gyö­nyörű mesekölteményét ülteti át a színpadra, a magyar géniusz legtisztább megnyilatkozása. Bakonyi Kálmán, aki ennek a daljátéknak a szövegét írta, Kacsóh Pongrác, aki magyaros ritmusú, pompás muzsikáját szerezte Heltai Jenő szépséges verseire, Fedák Sári, aki a darabo­t a maga nagy talentumával párat­lan diadalára vitte, mindannyian a magyar géniuszt szolgálták. János vitéz maga pe­dig, aki kalandokon, veszedelmeken keresztül vándorol, hogy végül diadalra jusson és a ma­ga bűvös rózsáját, Ilonáját a szívére tűzze, a magyar nemzet szimbóluma, hiszen Árpád is or­szágok, hegyek, sivatagok veszedelme között ve­zette a magyarságot mai hazájába, amelyről a költő azt énekelte, hogy itt élnünk, halnunk kell. Rákosi Jenő bevezető szavai megéremtet­ték azt az emelkedett hangulatot, amely méltó volt az ünnepi alkalomhoz és a mai megpróbál­tatásokkal teljes idők hangulatához. A közönség lelkesen élvezte a színpadról, szétáramló ma­gyar levegői­ Fedák Sári csodálatosan jellegzetes, művészi és hangulatos Ku­korica Jancsija, ma.. . az­­­ötezársadik- i­­ es­e­n éppen olyan üdén, frissen és közvetlenül , hatott, mint vaamikor az első előadáson. Rátkai­­ Márton királya, Tóth Böske Iluskája, Nádor Mihály Bagója, Hegifi Anna pompás hangú francia király lánya egymással versenyezve já­rultak hozzá ez ünnepi előadás sikeréhez. A közönség melegen megtapsolta mindannyijukat a szerzőkkel együtt és kü­lönt szeretetteljes ün­neplésben részesítette Beöthy Lászlót és Rákosi Szidit is, akik valamikor a Király-színházat m megalapították. • (S. Gervay Erzsi) legkedvesebb daléne­kcekneink egyike; értékes és jól iskolázott szo­pránja, kulturált előadása és rokonszenves egyénisége hatásosan érvényesült mai dalesté­lyén is. Schubert- és Brahms-dalokat adott elő, poétikus értelmezéssel, és hazai dalos berkeink­ből is szedett illatos bokrétát. De a legnagyobb hatást Giocondának híres „suicidio!" áriájával keltette, valamint a Cosi fan tutte egyik áriájá­val — ezekkel kellően igazolta operai hivatott­úiságát is. Nagyságom­, előkelő közönség hallgatta (ott volt a színházi ügyek jelenlegi előadója is), ée szívesen tapsolt mindegyik előadásának. f •­frínher Margit), a széptehetségű fiatal zomgistaművészn­ő, jelentős sikerrel hangverse­nyezett tegnap a­ Magyar vasúti és hajózási klub dísztermében, főleg Schumann Carneváljának és Chopin­g-moll balladájának művészi előadásá­val aratott zajos elismerést. Szerémi Manci he­gedűjátékával szintén hozzájárult a sikerhez. * , CA Góth-pár­ játsza a vezető­i sz­erepe­ket*"Vígszínházban a Vengerkák holnapi előadá-jában. Ugyancsak Góth és Góthné játszák va­sárnap délután a Tolvaj vezető szerepeit. i^Jft^finm vitéz ünnepi köntösben.) A János vitéz csütörtöki 500-ik előadása alkalmá- t va,­ a színház a nézőteret művésziesen feldiszi-­­ tette. Arra való tekintettel, hogy a közönség azon részének, amely az 500-ik előadáson nem juthat be a színházba, szintén alkalma legyen a művésziesen feldíszített színházat­ megtekinteni, az igazgatóság elhatározta, hogy a díszítéseket több napon át meghagyja. • * JJ!a*v*y Tiózsi a Belvárosi Színház­ nüniTSrfo heti előadásai előtt, a nemzeti­ gyász jeléül eléne­kli Szirmai­ Em­őd „Az én falum" című irredemta-dalát.­­ (Strindberg-est.) A M­a­d­á­c­h­ Sz­i­n­há­z csütötöktfei este bemutatta Strindbergnek Anya­szeretet­ű, egyfelvonásosát. A ve®etöszerepeket Kálmán Erzsi, Gárdos Nelly, Niczkyné adta. Utána a Júlia kisasszonyt adták. A Strindberg­estet szombaton megismétli a Madách Színház. Vasárnap a VIL Parancsolat, Heijermans da­rabja*, van soron. * (Indiáról) tart előadást dr Gáspár Ferenc pénteken délután fél 1-kor az Urá­niában.­­ " (Dr Lukács Béla) ma este hét órakor tartja banfrversenyét a Külföldi Magyarok Pat­ronázsa javára a Zeneakadémiába*­.­­Jegyek a Zeneakadémián kaphatók. * (Magyar opere­tt-siker.) A Revil­szinház sikerében kül­ön öröm, hogy azt ma­gyar szerzők mara aratja estéről-estére. A Pün­kösdi rózsa minden egyes előadására elővétel­ben kelnek el a jegyek és a zsúfolt ház minden este őszintén ünnepli az operette főszereplőt, Péchy Erzsit, Galetta Ferencet, nemkülönben Magaziner Erzsit, Hortit és Tompát. * (Premier a Dunaparti Színházban.) Soom­ 24-én este 9 órakor kerül szinre először a „Ganget* úrnője", Fritz Lunzer vígjátéka, to­vábbá a „Hallatlan skandalum" és a „Szerenád", Kalmár Tibor két mulatságos bohózata. Előjá­ték gyanánt Dénes Gyula „Erdély" című han­gulatos jelenetét adják. A főszerepeket: Abos Elza, R. Burián Etel, Ferenci Magda, Kabos Gyula, Hegedűs Ferenc, Mihályfi Béla, Kovács Andor és Radó Sándor tátézák. *­­A Várszínház­ szerdai nagysikerű új, ni^jjg^misorát szombe­ton, vasárnap megismétli. Szerényen folynak a próbák a február 1-én szín­rekerülő , Bastien és Bastienne" c. Mozart-ope­rából, azonkívül egy jeles írónknak egyfelvoná­sosából, amely meglepetést fog kelteni . . . . • A Jme Intim-kabaré­ pompás új műsora a teg­napi verffsodik előadáson még nagyobb sikert aratott mint a premieren. A Stella Maris című dráma, a Csodagyermek és M­n­ette című bohózat. A képviselőjelölt és A tilalomra c­atl tréfák osztatlan tetszésben részesültek és különö­sen megérdeme­l sikere volt Forgács Rózsi, Szeless Elza, Asztalos Mária, Mészáros Alajos Abonyi Gé­za, Doktor János, Sugár Gyula, Cseh Iván művészi játékának. (Dohánykisárusok rendőrnapja.) A dohány­klaszzisok is kiteszik részüket a rendőröket segé­­lyezi, a képeiból egy nagy művészestély keretében 23-án, pénteken, délután öt órakor a Vigadó nagy­termében Fellépnek: Sándor Ottó, Székely Piroska, Gyárfás Dezső, Németh Juliska, Gózon Gyula, Berki Lili, Ányos Laci, K. Takács Ily, Vadnay Gyula, Ko­vács Andor, konferál Klein Imre. A zongoraszámo­­kat Vécsey Sándor kiséri, a táncot pedig Mérő Jó­zsef rendezi. PESTI HÍRLAP 1920. január 23., péntek. Mozgóképszínház, * (Nyomorfilmek.) A miniszterelnökségi palotában ma este 6 órakor mutatták be Huszár Károly miniszterelnök és neje jelenlétében a Radilis-gyár által készített, „nyomorfilmek" első sorozatát.. A mintegy 500 mét­er hosszú film a budapesti nyomortanyákon keresztül a főváros nagy nyomorúságának minden ágával megis­merte. A film, amely rövidesen kikerül a kül­földre, hogy jótékonysági akcióinknak szolgála­tában álljon, mély hatást tett az összes megje­lentekre. A miniszterelnök a film főrendezőjének, Letzter Józsefnek, őszinte elismerését fejezte ki.­­* (A f­ekete zsoké előadásainak ureghosz-A Fekete zsoké előadásait a Moz­gó­kép-Otthon vasárnapig meghosszabbí­totta. Erre a prolongálásra nemcsak azért volt szükség, mert a közbeeső háromnapos gyász folytán igen sokan nem nézhették meg, hanem azért is, mert a benne felhalmozott bravúros UPF.KAHÁZ (61 | HEHZETI f6) via (6i BAŰ.AR [6) ! VAB"SI • i7) PiíitekTrufiiidar I Elektra Liliom fi. Szem. I KIRÁLY p/a') ; BELVALOa P »7)| VADÁCH P.»7) C rmen ) J&no»vit,H 'K ro te:‚ Vtl. I'arancavat Hífm c.w.sz­, Fea. Anyaíte etet SíAislbrvíép ,Tános-vilé -u d u. v­íste U.'o­ gy álom | FekfterovOT | Vensterkók . —- —A.tova |Éi)«li me­n edékh.›lloffmann muri t'ac n? tündére' ', '.iir·,i:­­ j J no­­vit z jHpro '(seqze '­salVU. P rnn&?»t:it T .rtaffe • Ter te­­Gy-'rTnek«!eMii-j8 -iába h­ír Ivn jnj_ i ,1,'ktra ISxer-4 *n Kaa.a K«a. P'i7)| Aac.-UTI p..7)| fOV.KA9Af!tp)) ftiv. CR--.p.^71 F0vAL ORF. P/iT|l TeLIKcRT 7H 'R0Y»L KAB. ('»71 -•—"­-•- • " • -•--»• • " 1 Mulat­.'i os Minden II I Ha'tyuJjl I Ku yo tarn i v. , ® II Pank.'fel! rtola | p^Jmbtr - A­rtiftkret l'a I N"" '' el " 2L I en Teli ,CHICUA-CS WD CRiUa?^ Variete I kftlen^ees tsek uj m'i'or TiOTT "0 "' f4. " I u ^ A'i'»'ca.' / CQRSir.'/A j­KVU8AT (4.6.8) I BUOAt ^pnii.!) 0HI14PARTI­­ji 1 '•AqSZIH'iiZ fO I l»T1« m­­ ij­i­st, v&idi '« p A leketovoW ! ! v. '/,9, VÍÍJFI Olaf For.ns Katalin parno jjndrx I!­­;s I!I Ei^eTomsin (3v%6, '/ifi Uimflso ^ U .'tlo'TI Garab­'r Nincs előadás M T's T­alom'a KISFAlUDY SZÍNHÁZ. Tóth Pálik Jeg^ken-I je (8). trükkök különben is kitűnő hírét költötték. E15-Hások kedden fél 8 és % 10. * (A legifilmek sorozatából) való az Uránífirs magk­apóan szép Katalin cárnő című filmjátéka. Az előadások ma is 5, fél 7 és 8 órakor kezdődnek. * (A Judex II. és III. része) csak vasár­­napig les­z m­űsorom a Corsóban. Vidám írások. Párissbl kiküldött tudósítónk jelentése. (10. folytatás.) A magyaar békedelegáció távozása, után nyomban megjelent Párisban Ellenségesen, az ismert nevű államférfiú és átnyújtotta az ántant képviselőinek a­ Magyarországgal szomszédos népek követelése­iit. A francia sajtó részletesen foglalkozik, Ellenségesen követeléseivel, melyek­nek teljesítését t­ermészetesnek és szükségszerű­nek mondja. A m­emorandum szerint: 1. Magyarországon tavasz felé milliárdo­kat érő esőzések szoktak lenni. Az antant köte­lezte Magyarországot arra, hogy tavaszi eső­felhőinek 53,5 százalékát engedje át Csehor­szágnak és Romániának. Ugyanakkor vegye át Magyarország említett országok nyári jégeső­és zivatar-mennyiségének, 96 százalékát. 2. Az antant főképviselői előtt nem elég is­meretes a magyar nyelv nagy gazdagsága. A magyarokat ez a hatalmas szókincs nem illeti meg. A Magyarországgal szomszédos orszá­gok igényt tartanak a magyar szókincs tekin­télyes részére. Ajánlatos volna a Ballagi-féle magyar nyelv­szótárnak minden második szavát e célra lefoglalni. 3. Igényt tartanak a­ délibábra, a tihanyi viszhangra és a balatoni holdas éjszakákra. 4. A magyar rétek virágainak illata har­minc százalékkal csökkentendő. 5. Csak egy pillantás a magyarok történel­mébe és az elfogulatlan külföld megállapí­hatja, hogy ezt a népet igazság szerint nem il­leti meg ennyi kiváló ember. Rákóczi Ferencet, Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost és Deák Fe­rencet a magyar történelemből törölni kell. 6. Igényt tartunk a magyar irodalomtör­ténet több kitűnőségére. Csokonai Vitéz Mi­hály, Vörösmarty Mihály, Petőfi és Ady Endre felosztandók a jugoszláv, csehszolvák és román irodalomba. Arany Jánosról, aki m­indig ro­mán író volt, nem is kell külön megemlékezni. 7. Az élő magyar irodalom és művészet kitűnőségeinek nyolcvan sz­ázaléka haladékta­lanul átadandó, mert egy alacsonyabbrendű kul­tu­rájú népet nem illethet meg több nagy mű­vész, mint kulturáltabb szomszédait. 8. Követeljük a magyar katona vitézségét, melyre még nagy szükségünk lehet. 9. Követeljük a magyar földműves józan eszét, bölcs humorát. 10. A demarkációs vonalon túl magyarul gondolkozni tilos. Ez utóbbi pont szigorú ellen­őrzésére öt­tagú katonai bizottság kiküldését követeljük. Ennyit sikerült megtudnunk. Ellen­ségesen követeléseiből. A francia sajtó igen elítélő hangon emlékezik meg a magyarokról, kik a követeléseket nem hajlandók teljesíteni, ami — az itteni sajtó szerint — újabb bizonyítéka a magyarok csökönyösségének. E pillanatban, hogy táviratomat írom, ér­tesülök arról, hogy Ausztria szintén igényt tart a magyar tavalyi esők tíz százalékára és e kö­vetelését már be is jelenítette. Szenes Béla: I IRODALOM. (Minden könyv megrendelhető a Pesti Hírlap kiadóhivatalaiban: Vilmos császár-ut 78. és Er­zsébet-körút 1.) * (Új könyvek.) Henry Barbusee-nak, a Tűz­ világhírűvé vált szerzőjének új könyve, a Világosság című regény most jelent meg magyar­­ul, Schöpflin Aladár kitűnő fordításában. Ara 20 korona. — Francia nyelv tankönyve fonetikus rendszerben, irta: dr Szögyéni Gyula. — Knut Hamsun: „Viktória" regény, Telekes Béla for­dításában. — Könyv a házfelügyelők és segéd­házfelügyelők jogviszonyairól, írta: dr Kasso­vicz Arthur, ára tiz korona. — A Modern Állam­élet Reformirányai: Az uj Magyarország, írta: dr Na­gy József. Ara harminc korona. * (My English Friend.) Ilyen címmel angol nyelvű folyóirat jelent meg, mely ügyes szer­kesztésével hivatva van kezdőknek az angol nyelv tanulását megkönnyíteni, a haladóknak pedig módot nyújt tudásuk kibővítésére. * (Versek.) Két uj verseskönyv jelent meg. Az egyik Lendvai István Köszöntő, a másik Ri­tóoh­ E,réma Sötét hónapok című kötete. Mind a­két füzet értékes, finom poémák gyű­j­eménye.

Next