Pesti Hírlap, 1920. február (42. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-01 / 28. szám

p Budapest. 1920. XLII. é?íoípm, 23. (14,141.) szám. v ^^cVasápag, febru ár L CLÖFI2STi£Sl ÁRAK: Egész évre 220 K — 1 Félévre ......... 110 . — „ Negyedévre 56 „ —,, Egy hóra 20 „ — « Egyes szám ara helyben, vidéken és pályaudvaron 80 í. Hirdetés és apróhirdetés dij­•zabás uerint. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos csáizár-ut 71 TELEFON: (22—91 122—92 122—93 122 -94 122—95. (Éjjsl 122—91 122—92 tivandú.) FIÓKKI ADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-kcrut 1. Telefon : József 52—96 Nem keli félnünk. Nehogy nálunk idehaza bárkiben is aggodalmat vagy félelmet keltsünk, sie­tünk megnyugtatni az olvasót, hogy mine­künk ninos okunk félni a vörös veszede­lemtől. Mi már túlestünk az irtózatos jár­ványon. Immúnisak vagyunk ós ha a nyu­gati hatalmaknak szérumra van szükségük, hozzánk fordulhatnak. A lezajlott nemzet­gyűlési választások azt is beigazolták, hogy itt már nincs talaja a liazátlanságot, a nem­zetköziséget hirdető destruktív elemeknek. Ok altunk a keserves példákon, komolyan szervezkedtünk, hadseregünk van s a nemzet mint egy ember tiporná le a ször­nyeteget, ha újra életjelt adna. Meg va­gyunk győződve róla, hogy a józan magyar munkáság épp ugy irtózik a bolsevizanus­nak még a gondolatától is, mint jómagunk. Hiszen a népbolonditó demagógok azzal já­ratták le hosszú időkre a szocializmus leg­ideálisabb eszméit, amelyekért a becsületes munkások évtizedeken át küzdöttek; az kergette bele mindnyájukat a mai nyomo­rúságos helyzetbe. Az okozta ,a munkanél­küliséget, atz elviselhetetlen drágaságot ós a domáu megszállást, mely pusztító hatásai­ban fölér a bolsevizmussa!. Az döntötte végzetes katasztrófába az országot. A halá­los Ítélettel egyenlő értelmű „békeszerző­désre", az ország nieg'csonkitására a Kun Bélák uralma késztette az ententeot, mely h Ixitoeviznrasbau u • tilsa-vos^-nMmét látta. A félrevezetett mimkástömegek föl­eszméltek és ma már nagyon jól tudják, hogy az észlelhető összes bajokat a prole­tárdiktatúra, zúdította, a nyakunkba. Egyek •vtagyunk a nyomorúságban s szenvedésben; együtt sóvárgunk egy szebb, boldogabb jö­vőért. A magyar munkásság, mely ide van kötve a hazai röghöz,. tudja már, mekkora Veszélyeket rejt magában a nemzetköziség elve. Megtanulhatta, hogy a bolsevizmus egyenlő érteilmü a teljes megsemmisüléssel, a legvadabb barbarizmussal, amiből csak a lelketlen agitátoroknak volt hasznuk. }li tehát nem tartunk attól, hogy a bolsevizmus lángja újra tűzbe borithatja az cxr&zágot; az entantenak azonban van rá ofca, hogy védekezzék ellene. Nem küldhet csapatokat, attól való félelmében, hogy a •Járvány eJharapódfzák az ő katonái között Ls. Tanácstalanul áll, nem tudja, mihez kezdjen: a cseh osztagokra támaszkodjék-e, akik Kolcsak tengernagyot a vörösök kezé­re adták és ezért "jutáimul még egynehánv magyar vármegyét kérnek majd a maguk számára? A románokra, akik maguk is ér­zik gyöngeségüket és tőlük kérnek segítsé­get? A németekre, akiknek elég bajuk van a spartakuszokkal'í Vagy az osztrákokra, akik a bolsevista haramiákat dédelgetik és ma is a Leninekkel kacérkodnak? Csak épen Magyarország nem jut az eszükbe, mely év­századokon át biztos bástyája volt a török­tatár veszedelem ellen. A fenyegető veszély közepett az en^emte megszivlelhetné Horthy Miklós fővezér szavait: — Föltétlenül szükséges lesz a magyar hadsereget az európai rend és kultura erde­kében tovább kiépiteni, ha a kívülről fenye­gető bolsevista veszély növekszik. Termé­szetes azonban, hogy intézkedésein ket az ententetal egyetértésben teszszük meg. Az ententenák nom az az érdéke, hogy Magyarországot megnyomorítsa; sőt ellen­kezőleg, az európai kulturnemzeteket ö&z­iszefüző közös érdek, hogy hatalmassá, erős­sé tegye. így és csakis így gyűrheti le a bolsevizmuet. Számithat a magyar hadse­reg önfeláldozására és vitézségére, de an­nak elö fölt étele: Magyarország területi in­tegritásának biztosítása. A iiipr Uélceilelesdcié meskopto n hnladéfcot. Feferyár 12-én kelB válaszolni a békeszerződésre. Félhivatalosam jelentik: A külügyminisz­tériumba Neuillyböl a magyar békedelegáció fő­titkárságától érkezett távirat közli, hogy Henry ezredes értesítette a magyar békedelegáció fő­titkárságát arról, hogy a kért haladékot megadták. Eszerint a magyar békede­legációnak február 12-é n kell á t a d­nia válaszát a békeszerződés ter­vezetére. A csehek háborús készülődései. Bécs, jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) A Heichspost iolenti Pozsonyból: A csehek minden cáfolat ellenére tovább foly­tatják Pozsonyban háborús készülődéseiket. Na­ponta csapatok vonulnak át a Duna túlsó part­jára. A csapatmozdulatokat többnyire éjjel hajt­ják végre. Azokat a tót csapatokat, amelyek a hídfőt eddig őrizték, már egy hét előtt felvál­tották. A felvonuló hadosztály tisztára cseh le­génységiből álL A Duna túlsó partján lévő Li­getujfaiu katonaii táborihoz hasonlít. Az egész helység tol van zsúfolva katonasággal ós éjjel­nappal folyik a munka, hogy Ligetujfalut meg­erősítsék. Lövészárkokai ásnak, nagy területen drótsö vényefceit áütitanak fel és fényszórókat he­lyeznek k<tezenl&be. Még a hid innenső feljáró­ját is megerősítik. Lüg^uiíaluban nem egy bé­kés nuigánlakás ablakából is gépfegyverek kan­dikálnak ki. Edidig ezek az, intézkedések hatá­>>z>. :<»» v&h&ot jnüegKctf, lm csak. non flna vaíió az egósA hugy a készülődések igazi célját eWeplezze. Románia követelései. — Vajda-Vojvoda minisztereinők Londonban. — L o n d on, január 31. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a Londonban időző Vajda­VolVoda román miniszterelnök azt & reményét fejezte ki. hogy Romániát közelebbi kapcsolatba hozza Nagybritan­niával. Ma a román miniszterelnök tiszteletére a könn&ny bankettet rendezett, holnap pedig a lordmayor ad tiszteletére villásreggelit. Hája, jan. 31. Mint a Daily Chronicle jelenti, \ajda­Vojvoda román miniszterelnök az ententehoz öt követelést intézett, amelyeket Parisban szorgalmazott és ez idő szerint Lon­donban akar keresztülvinni. Románia követe­lései e szerint a következők: 1. Hosszú lejáratú kölcsön, 2. Fen­tartása a magyar béketervezetben meg­állapított határoknak. 3. A bánáti kér­désnek Románia javára való megol­dása és a délszláv követeléseknek visz­szautasitása. 4. Segítségnyújtás a bol­sevikiek ellen való harcban. 5. Vissza­utasítása a népszavazásnak a Romániá­nak odaítélt teriileteken. Az első pont kivételével azen­tente eddig az emiitett követelé­sek egyikét sem t e 1 j esi t e 11e. A románok magyarországi rekvirálásai. Bécs, jan. 81. Bukarestből jelenti a Südala­vische Korrespodenz. hogy a Magyarországból requirált anyagok tekintetében Romániában a legnagyobb zűrzavar uralkodik. A Tara Noua támadja a kormányt, hogy a requirált anyagok pontos értékének megállapítására szükséges ada­tokkal nem rendelkezik és igy a nemzetközi Jog­szokás szerint a kárvallottak bejelentései fognak érvényesülni. A vasutigazgatóság annak idején intézkedett ugyan az iránt, hogy Szolnokon el­lenőrizzék a Magyarországból áthozott vaggonok mennyiségét és rakományok minőségét. Ezzel szemben a katonai parancsnokság elrendelte, hogy a vasút megbízottai ezt az ellenőrzést nem gyakorolhatják, viszont a katonai parancsnok­ság sem ellenőriztette a szállítmányokat. A ko­lozsvári vasutigazgatóság erről jelentést is tett a kormányzótanácsnak és kijelentette, hogy ily körülmények között működését feleslegesnek te­kinti. A párisi lapok Magyarországról Páris, jan. 31. (Szikratávirat) A párisi lapok élénken foglalkoznak magyar ügyekkel. Az Eclair jelenti, hogy a magyar választásokon a keresztény nemzeti blokk győzelmet ara'oít. Közli továbbá a magyar lapok támadá-ait a bécsi kormány ellen, amely Kun Bélát kiadni voiuAo­dik. Az Eclair fejtegetéseiből azt a végső követ­keztetést vonja le, hogy a középeurópai helyzet valóban távol áll attól, hogy tisztázódott volna, sőt ellenkezőleg a gazdasági újjáépítés munkája elé leküzdhetetlen akadályok tornyosuhuik. Ugyancsak az Eclair egy másik elükében élesen bírálja azokat az intézkedéseket, amelyeket & bécsi kormány a magyar kommunistákra vonat­kozólag tett. Bécsben — irja a lap — jelenleg háromezer qrosz ügynök dolgozik az állapotok fölforditásán. A francia lap a béesi sajtó nagy orgánumainak cikkeire hivatkozik, a rína', bizo­nyítására, hogy az osztrák közvélemén\ a ív­nyire elégedetlen kormányával. Páris, jan. 31. (Szikratávirat.) A csütörtöki franc-iá lapok egyértelműen megállapítják, hogy a választások alkalmával egész Magyarország a monarchia mellett foglalt állási. A Journal de?? Debats kiemeli, hogy a választások során a szo­cialisták és a köztársaságiak nem kaptad man­dátumot. Az Echó de Paris közli a soproniaknak egyhangú határozatát, amelyben kijelentik, hogy miieden erejükkel ellene, fognak szegülni az osztrák megszállásnak. A berlini kormány nem tud rneg'/clelrti a szerződésnek. Páris, jan. 31. (Szikratávirat.) Mayer i á­riai német ügyvivő megbízó-levelének b'inmatA-a­kor Millerand miniszterelnök előtt kijelentene, hogy munkájával hozzá kiván járulni a két or­szág közötti rendes viszony helyreállitásáhöa. Millerand tudomásul vette ezt a kijelentést, de megjegyezte, hogy Németország a versc'illesi szerződés egyes határozmányainak a végrehaj­tása körill rosszakaratot tavusit, ami komoly aka­dálya a normális érintkezés fölvételén-k. Mayer azt válaszolta, hogy a berlini kormány anyagt és erkölcsi okokból nem tudott megfelelni a szer­ződés valamennyi rendelkezésének. Millerand nyilatkozata Páris, jan. 31. A kamara a kormány ál­talános politikájáról és a Millefand-kcrmány összetételéről beterjesztett interpellációkat tár­gyalta. Többek fölszólalása után Millerand mi­niszterelnök kijelentette, hogy nem elég, ha a kamara munkaképes, szükség van olyan, kor­mányra is, amelynek sérthetetlen tekintélye van. A kamarának ki kell jelentenie, van-e bizalma a kormányhoz. Millerand hangsúlyozta, hogy a büntetőjogi üldözést, amelyet a volt kormány In­dított meg bizonyos személyek elien, a mostani kormány, fentartja. A kormány rendelkezésére áll a külügyi bizottságnak és megad neki min­den kivánt fölvilágosítást. Ami az ország gaz­dasági és pénzügyi talpraálliiásái illeti. erre nézve a kormány érintkezést keres Franciaor­szág szövetségeseivel. A kormány elhatározta, hogy a versaíllesi békeszerződés valamennyi pontját végrehajtja, vagyis követelni foaja Né­metországtól, hogy kötelezettségeinek kivétel nélkül eleget tegyen. (Tetszés.) Millerand ezután a töke ós a munka szo­lidaritásáról b?szélt és fölszólalásának befefr­zéseképen összetartásra hívta föl a franciákat. Végül ötszáztiz szavazattal hetven szava­zat ellenében elfogadták Durand napirendjét, a mely kijelenti, hogv a kamara tudomásul veszi a kormány nyilatkozatát és bizik benne, hogy valamennyi köztársasági érzelmű képviselő ösz­szetartásának segítségével végrehajtja a minisz­terelnök programmját. Amerika álláspontja­Páris, január 31. Mainzból jelentik a Havas-ügynökségnek: Allén tábornok, a meg­szállott területeken levő amerikai csapatok fő­parancsnoka látogatást tett Dogoute tábornok­A Pesti Hírlap mai száma 16 oldal. — Ara 80 fillér. — Lapunk kedden, február 3-án. a rendes időben jelenet me e.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék