Pesti Hírlap, 1920. február (42. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-21 / 45. szám
Budapest 1920. ILII. évfolyam, 45. (14,158.)Szám. szombat, február 2. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egév év: 220 K — 1 Félévre 110 „ — „ Negyedévre ..... 66„ —„ Egy hóra 20 „ — H Egyes szám ár* helyben, vidéken és pályaudvaron 80 f. Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerint. SZERKESZTŐSÉG» KIADÓHIVATAL: Budapest Vilmos csaaár-«t 19 TELEFON: 122—91 122—92 122—81 122—94 122—98. (Éjjel 122—91 122—M hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-körút Talajon « Jóssef B2—08. Preventív intézkedéseket kérünk! Az ország egész közvéleménye annak a vérlázító bűncselekménynek a hatása alatt áll, amelynek Somogyi Béla áldozatául esett. A társadalom minden rétege, politikai pártállásra való tekintet nélkül, őszinte föláborodással ítéli el a premeditált monosztott elkövetőit. Kapóra jött a szenzáció ... Szorongó érzéssel, visszafojtott lélegzettel lessük a béketárgyalások eredményét és amikor ország-világ előtt dokumentálnunk kellene, hogy Magyarország belső rendje, a jog, törvény és igazság uralma immár helyreállott, felelőtlen, lelkiismeretlen emberek vak, fékezhetetlen szenvedélylyel fölidézik a proletárdiktatúra gyilkos szellemét, mintha egy csapással akarnák rombadönteni mindazt, amit az ország legjobbjai féltékeny gondossággal, hathónapi keserves munkával újraépítettek. Lesz mit írni a cseh-román propaganda sajtónak, mely amúgy is lelvelesi az alkalmat, hogy bennünket a nagyhatalmak ítélőtanácsa előtt minél jobban befeketíthessen. A fölháborodás moraja zúgott végig a nemzetgyűlésen amikor Huszár Károly miniszterelnök bejelentette, hogy a Népszava szerkesztőjét meggyilkolták. Beszéde alkalmas arra, hogy megnyugvást keltsen mindenfelé. A kormány el fog követni mindent, hogy kinyomozzák és statáriális bíróság elé állítsák a bűncselekmény elkövetőit. Különösen nagy hatást váltott ki a miniszterelnöknek az a nyilatkozata, hogy a fővezér az egész katonasággal segítségére siet a hatóságoknak, hogy a nyomozást eredményesen lefolytathassák. íme, a kormányban is, a fővezérben is megvan a legjobb akarat, hogy az egyéni vállalkozásokat minden eszközzel letörjék. Az önbíráskodások ideje lejárt. Istennek hála, végképpen megszabadultunk a gyilkosságra és rablásra szövetkezett Kun Bélák ualmától, amikor erényszámba ment a bűn és vitézi tett volt a Lenin-gyerekek minden egyéni vállalkozása. Helyre kell állítani a jogrendet, a vagyon- és személyi biztonságot, meg kell nyugtatni az országnak és különösen a fővárosnak lakosságát, hogy az önbíráskodókkal mint közönséges gonosztevőkkel a statáriális bíróság a törvény teljes szigorúságával fog eljárni. Preventív intézkedésekrevan szükség, hogy megóvjuk a személybiztonságot és megakadályozzuk, hogy a Somogyi Béláéhoz hasonló esetek a jövőben meg ne történhessenek A rendőrhatóság dolga, hogy kieszelje, miféle preventív rendszabályok volnának célravezetők. Jó volna, ha a fővezérség minden kerületben állandóan cirkáló nappali és éjjeli őrjáratokat rendszeresítene. A főkapitányságnak gondoskodnia kellene arról, hogy minden egyes őrszobában telefonállomás legyen, a posztokon pedig az éjjeli órákban kettőzni kell az őrt. De az egyéni vállalkozások megakadályozásában közre kell működnie a társadalomnak is. Tartja kötelességének mindenki, hogy az általa közvetetlenül tapasztalt vagy tudomására jutott egyéni akcióról a legközelebbi őrszobán vagy a kerületi kapitányság ügyeletes tisztviselőjénél nyomban jelentést tegyen. Meg kell szűnnie az anarchiának! •— mondotta a miniszterelnök. De hogy megszűnjék az anarchia, össze kell fognia polgárnak, munkásnak, rendőrhatóságoknak. Csak így akadályozhatjuk meg, hogy olyan emberek, akiknek a keresztény morálról, tisztességről fogalmuk sincs, hamis jelszavak ürügye alatt hasonló dolgokat kövessenek el, mint azok, akik az országot vérözönbe borították. 11 Banit és a rutén felföld sorsa még eldöntetlen. — Az angolok és amerikaiak érdeklődése. — Páris, febr. 18. — A Pesti Hirlap alkalmi tudósítójától. — Kétségtelen, hogy a magyar kérdéssel a békekonferencia illetékes tényezői nagyon behatóan foglalkoznak és ennek máris kedvező eredménye mutatkozik reánk nézve: angol és amerikai részről az eddigi ridegséggel szemben határozott érdeklődés és hangulatváltozás tapasztalható. Ha mást nem is, azt mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a magyar békeszerződés területi feltételei még nem tekinthetők befejezett tényeknek és különösen megfontolás tárgya az északkeleti rutén felvidéknek és a Bánátnak Magyarországtól való elszakítása. Ennek a két országrésznek a helyzetével a békekonferencia angol és amerikai tényezői behatóan foglalkoznak és felülvizsgálják azokat az adatokat, amelyeket az elszakítás mellett ellenségeink felsorakoztattak. Az egyoldalú bizonyítékokkal szemben az angolok és amerikaiak más forrásból is igyekeznek adatokat beszerezni és egy nagyhatalom a rutén kérdésben tőlünk igen részletes felvilágosításokat kért, amelyekre nézve úgy a külügyminisztérium, mint más illetékes fórumok megadták a szükséges válaszokat. A magyar kérdés alapos tanulmányozása az egyik oka annak, hogy a békekonferencia még nem tűzte ki tárgyalásra a magyar békeszerződést. * Rutkafalvy Miklós nyilatkozata. Mivel a párisi jelentés a rutén kérdést is érinti, dr Kutkafalvy Miklós nemzetgyűlési képviselőhöz, a magyar ruténpárt elnökéhez fordultunk, hogy van-e tudomása az állítólag ránk nézve kedvező hangulatváltozásról. Kutkafalvy képviselő kérdésünkre a következőképen nyilatkozott: " Tény az, hogy egy entente-nagyhatalom részéről speciális kérdéseket intéztek a nyolc északkeleti vármegyére, a rutén felföldre vonatkozólag és különösen érdeklődtek abban az irányban, hogy milyen következménye lenne Magyarországra a vízi erők kihasználása szempontjából annak, ha a rutén felföldet Magyarországtól elszakítanák, másrészt kérdést tettek az iránt is, igaz-e, hogy a magyarországi rutén nép soha sem nyilatkozott meg amellett, hogy Magyarországtól el akarna szakadni, vagy Csehországhoz való csatolását kívánja. A vízi erők kihasználását illetőleg kifejtettük, hogy a Tisza, alsó folyásának vízi ereje és szabályozása attól függ, hogy kinek a kezében van a Tisza felső folyása és annak mellékfolyói, óriási energiamennyiséget vennének el tőlünk, ha a Tisza felső folyása és mellékfolyói nem maradnának magyar területen. Különösen fontos nekünk, hogy a Tisza felső folyásának mellékfolyói, amelyek mind nagy eséssel dél felé folynak, mint erőforrások kihasználhatók legyenek. A folyók mentén húzódó völgyekben a mezőgazdaság intenzív művelése egyenesen attól függ, hogy az öntöző csatornákat megcsinálhatják vagy sem. — Felhasználtuk ezt az alkalmat annak a kijelentésére is, hogy a magyarországi rutén nép sohasem kívánt a magyar hazától elszakadni. Miután a magyarországi rutén népet nem is lehetett a Csehország melletti megnyilatkozásra felhasználni. Massaryknak amerikai propagandája során nagy anyagi áldozat árán sikerült elérni azt, hogy egy fél milliónál több rutén szavazott le a csehekhez való csatlakozás mellett. A pontos számok szerint Csehország mellett 64 százalék, Magyarország mellett 36 százalék szavazott. A hamisítás abban van, hogy Amerikában legfölebb 60.000 Magyarországból származott rutén van, ahhoz tehát, hogy egy fél milliónál több magyarországi rutént le lehessen szavaztatni, majdnem az összes magyarországi ruténeket Amerikába kellett volna vinni, mert hiszen a magyarországi rutének száma összesen 780.000. Akik tehát odakünn leszavaztak, azok Keletgalíciáiból, Ukrajnából, Volhyniából, és Bukovinából származó rutének voltak, akiknek semmi közük sem lehet a magyarországi rutén nép sorsának eldöntéséhez. A Csehország ellen leadott 36 százalék szavazatban épen a magyarországi rutének szerepelnek. A politikai szédelgés másik részét a csehek azzal követték el, hogy miután a magyarországi rutén intelligenciában nem tudtak olyan embert találni, aki csehbarát politikát folytatna, egy Zlatkovics Gergely nevű amerikai rutént küldtek Magyarországra, aki körülvéve egynéhány jóhiszemű, de még több, mindenre elszánt emberrel, mint a cseh kormány rutén direktóriumának elnöke próbálta a rutének között a csehbarát politikát népszerűsíteni. Jogerős kúriai ítélettel bizonyítottam, hogy dr Brascsajko Gyula direktóriumi alelnököt még a háború előtt váltóhamisításért börtönre és hivatalvesztésre jogerősen elítélék, vannak azonkívül a direktóriumban elcsapott jegyzők és szolgabírák, akiknek nincs erkölcsi jogosultságuk arra, hogy egy nép sorsát irányíthassák. Rámutattam azokra a gazdasági okokra — elsősorban a megélhetés forrására — amelyeke a rutén népet Magyarországra utalják. — A múlt nyáron nem jöhetett le a felvidéki rutén az alföldre arató munkásnak, hogy a télre való kenyerét megkeresse, a múlt évben nem tutajózhatta le a fáját Szolnokig és máris éhtífusz dühöng a dolhai, ökörmezői és alsóvereckei járásban. Maguk a cseh lapok is bes®ámolnak erről. Legutóbb a csehek már csak zablisztet adtak a rutén népnek a lehető legminimálisabb adagolásban és a rutén népnek a magyar hazához való tántoríthatatlan ragaszkodásának következményeként formális fegyveres zendülések vannak napirenden. Hogy erről az érdeklődő nagyhatalom meg is győződhessen, kértem, küldjenek ki egy bizottságot az ungvári katonai kórházba, ahol a legutóbbi zendülés sebesültei feküsznek. Rámutattam arra, hogy mindez okok miatt a legnagyobb igazságtalanság lenne, ha a békekonferencia a rutén felföldet Mgyarországtól elszakítaná, ami különben sem teremtene békét, mert a rutén nép el van tökélve, hogy ha diplomáciai úton nem tud akaratának érvényt szerezni, akkor más úton fogja ezt megtenni. A Pesti Hitlap mai száma 8 oldal. — Ára 60 fillér. A lojális csehek. Benes külügyminiszter gyanúsít. Prága, február 19. (Cseh sajtóiroda.) A nemzetgyűlés mai ülésén Dula képviselő és társai interpellációt intéztek a külügyminiszterhez arról, hogy minő stádiumban van a magyarokkal való béketárgyalás és mikép igyekezik a miniszter és a cseh békedelegáció megóvni a cseh köztársaság érdekeit a magyar propagandával szemben. Dr Benes külügyminiszter elmondta, hogy a Szent István koronája egykori területének előkelő uralkodóosztályai által képviselt magyar népet az összes szövetségesek egyértelműen a legfőbb bűnsegédnek, ha nem is főbűnösnek mondanák ki. Az egész világ felfogta hogy valójában a háborút sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő. A miniszter megállapítja, hogy különösen az a magyar propaganda, amelyet ma folytatnak, úgy a szövetedések országaiban, mint egyes semleges államokban, ugyanazokat az irányzatokat és célokat szolgálja, mint a háború előtt és a háború folyamán a tót néppel szemben követett egész propaganda és az egész magyar politika. A miniszter határozottan megállapítja, hogy a tótföldi magyaroknak egyáltalán nincs okuk panaszra. Megállapítja továbbá a miniszter, hogy a magyar kormány a csehekkel szemben nem járt el legálisan és most sem jár el legálisan* mikor Csehország és Magyarország közt a határ meg van állapítva, mikor kötelezettséget vállalt, hogy mindazt, ami a béke aláírásáig történit mindenben respektálni fogják és mert ezen* kívül olyan cselekményeket követett el, amelyek ellenkeznek az elvállalt kötelezettségekkel és amelyeket illogálisnak lehet mondani. A cseh kormánynak bizonyítékok vannak a kezében arra hogy úgynevezett tót légiót állítottak fel