Pesti Hírlap, 1920. március (42. évfolyam, 53-78. szám)
1920-03-27 / 75. szám
a jegyekből kényszerkölcsönt nem fogunk igénybe venni. (Helyeslés.) Azért kell ezt ennyire nyomatékosan hangsúlyozni, mert hiszen minden oldalról hallom, hogy olyanok, akik nagyon ravasznak teszik magukat, azt mondják: a pénzügyminiszter ezt csak mondja, mert nem mondhat mást, de mégis csak meg kel csinálnia. Ki kell jelentenem, hogy ha egy pénzügyminiszter, aki komolyan veszi hivatását, határozott kijelentéseket tesz, akkor abban kell, hogy higyyen az ország. (Élénk helyeslés.) Ha nem tud hinni neki, akkor csapja el azt a pénzügyminisztert, de addig, amiig ott van, hinnie kell neki. Csodálatos dolog, hogy nálunk épen a hivatalos helyről jött nyilatkozatoknak nem frösziek annyira, mint az üzérek rábeszéléseinek. A közönségnek végre be kellene látnia, hogy ilyen időkben a kormány nem tréfál és ha mond valamit, annak hinni kell. Ezután azt mondja, hogy a rendeleti kibocsátása előtt hat héttel ő maga tudta legkevsebbé, hogy kényszerkölcsönt fognak-e csinálni, vagy valami mást. A külső és belső pénzügyi alakulásokat várták és figyelték és aszerint cselekedtek. A logikai kényszerűség vezette rá őket erre és itt a magyarázata annak, hogy a közgazdasági körök egy része miért tudta előre, hogy kényszerkölcsön lesz. Azonban bizonyos, hogy történtek visszaélések is, pl. a nyomtatványok elkészítésénél. Persze, hogy tudták, hogy a postapénzt nem fogják lebélyegezni, minden lapban lehetett olvasni és ő sohasem dementirozta. A postapénzt lebélyegezni és abból kényszerkölcsönt venni a legnagyobb hiba volna, mert új alapot adnának az üzérkedésnek. Aztán meg az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeihez csak annyiban van közünk, amennyiben mi nosztrifikáljuk, a postapénz azon' , a magyar állam, tartozása, adóssága. A pp -pénz kifejezetten államjegy lesz, ha az indekáltási javaslatot letárgyaljuk. Ez lesz kiindulópontja a speciálisan magyar pénznek, amelylyel a békeszerződés szerint ki kell majd cserélnünk a felülbélyegzett osztrák-magyar bankjegyeket. És ő azt akarja hogy ez a pénz szépséghiba nélkül való legyen. Ezen fog nyugodni a magyarsg hitele. A javaslat nemcsak nem szociális, hanem egyenesen antiszociális. Ha ajtót nyitunk, az egész művelet eredményét veszélyeztetjük. Bizonyos korrektívumokat azonban fentart magának a kormány. Ezt végre kell hajtani, de szeretetteljes kézzel ott, ahol lehet. Kéri a képviselőket, hogy most, mikor hazamennek a húsvéti ünnepekre, világosítsák fel a népet, hogy a pénzük nem vész el, komoly kamatot fog hozni, ne vonják el a lebélyegzés elől, ne higgjenek az ügynököknek. Ezt a pénzt a fölszámolást eszközlő bizottságnak prezentálni kell, ezt csak az állam teheti, magánosoktól nem fogadják el. A zárolási időt nem lehet előbbre tenni 8-ikánál. (Élénk helyeslés.) A Ház a javaslatot elfogadta általánosságban és szombaton megkezdi a részletes tárgyalását. — A hadsereg és a polgári hatóságok esküt tesznek az alkotmányra. A hadsereg azonkívül engedelmességet fogad a kormányzónak. — Húsvét vasárnapján lesz az ünnepélyes eskütétel. — A trónbetöltés és a trónjelölt mellett való agitációt a törvényes állapot ellen való cselekménynek minősítik. —Szabad király választási jog. ) 'Az alfotmányosság helyreállításáról és az főhatalom gyakorlásáról szóló 1920. évi I. terc. elrendeli, hogy a nemzeti hadsereg, mint ass ország védelmének és a belső rend biztosítékának szerve, a magyar alkotmányra esküt tegyen. Tekinteted arra, hogy a királyi szék jelenlege sincs betöltve és erre az időre természetszerűleg a királyi jogok is megszűntek, illetve az idézett törvény értelmében „a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása" bizonyos részletesen megállapított korlátozások között a kormányzót illeti meg a hadsereg az alkotmányra tett eskü mellett az ideiglenes államfőnek, a kormányzónak is fogadalmat tesz. Az alkotmányra esküt fognak tenni azonkívül az összes közhivatalok, állami intézmények és hatóságok, királyi bíróságok, az állami rendőrség, stb. A nevezetes közjogi aktus, a polgári és katonai Magyarország hűségfogadalma az ország államformája és államfője mellett, a legközelebbi időben fog végbemenni. A polgári hatóságok esküjének szövege, a „király" szónak „kormányzó"-val való helyettesítésétől eltekintve, a régi marad az eskütétel, úgy értesülünk, a nagyhét valamelyik napján lesz, amelyet a kormány fog meghatározni. A nemzeti hadsereg az alkotmányra teendő eskün kívül „engedelmességet fogad" a kormányának; ennek a fogadalomnak a szövege még nincs megállapítva. A fővárosi helyőrség ünnepélyes eskütétele nagy katonai pompával április 4-én, húsvét vasárnapján lesz, vagy a Vérmezőn, vagy az Országház előtti téren. A budapesti csapatoté az esküt Horthy Miklós kormányzó fezeibe teszik le, a vidéken pedig mindenütt a" legmagasabb rangú katonai parancsnoknak. A polgári hatóságok esküje a fővárosban a miniszterek, hivatali főnökök, vidéken a kormánybiztosok jelenlétében lesz. Az eskütétel kérdéséről a kisgazdapárt mai értekezletén nagyon beható vita folyt Kiemelték annak a szükségét, hogy az államfőnek teendő eskü egyik kiegészítő biztosítéka a belső rend megszilárdításának. Minden különböző irányú propagandával és agitációval szemben kell, hogy respektáltassék a mai törvényes állaot, Magyarország királysági államformája és az a tény, hogy az államfői teendőket a kormányzó tölti be. A nemzetgyűlés mondotta ki, hogy a trón betöltésének eldöntése a békekötés utáni időben későbbi törvényalkotásnak lesz a feladata. Ehhez képest, a kisgazdapárt azt felvánja, hogy minden agitációt, amely ezzel a törvényes állapottal szembehelyezkedve, a trón azonnali betöltése vagy trónjelöltek mellett mozgalmat kezd, mint az állami rend ellen irányuló kísértetet akadályozzanak meg, mert azon az állásponton van, hogy Magyarországra visszaszállott a szabad királyválasztás joga. Az értekezleten megjelent Soós Károly tábornok, hadügyminiszter is, aki bejelentette a nemzeti hadsereg eskütételét A nemzetgyűlés szombaton folytatja a felülbélyegzési javaslat részletes vitáját, s hétfőre kitűzik a javaslat harmadszori olvasását Hétfőn kezdődik a parlament húsvéti szünete, s az ünnep utáni hét szerdájáig tart. A nemzetgyűlés munkaprogrammját illetőleg a keresztény egyesülés pártja azt kívánja, hogy az indemnitás után a földbirtokreformot tárgyalja a Ház, ezt követőleg pedig a vagyon- és hadinyereség adláról szóló törvényjavaslatokat Sürgősen a ház elé kerül azonkívül az árdrágítók üldözéséről szóló novella, amelynek tervezete már készen van, s a keresztény párt azt óhajtaná, hogy már hétfőn nyújtsa be az igazságügyminiszter. A keresztény párt értekezlete tárgyalta még a belügyminiszteri tárca betöltésének kérdését is. A pártnak az a határozott állásfoglalása, hogy a belügyi tárcáit föltétlenül a saját pártjaibeli politikussal kívánja betölteni. A belügyi tárca jelöltje Beniczky Ödön, szében azonban dr Dömötör Mihályról is arra az esetre, ha a kisgazdák Beniczkyvel szemben föntartják kifogásaikat. Az államtitkári állások betöltésére a párt kívánsága szerint csak a húsvéti parlamenti szünet után fog sor kerülni. Elsősorban ugyanis rendszeresítik az új államtitkári állásokat (nemzeti kisebbségek, hissgazda, népjóléti). Az államtitkári és a kormánybiztosi állások betöltésére vonatkozólag Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök a különféle beállításokkal szemben úgy nyilatkozott, hogy az államtitkárok kinevezésénél a szakminiszterek, a kormánybiztosi kinevezéseknél a belügyminiszter véleménye és állásfoglalása a döntő, nem pedig egyes pártok kijelölései. A kisgazdapárt álláspontjáról ugyane kérdésekre nézve Rubinek Gyula a következőkép nyilatkozott munkatársunk előtt: — Pártunk mai értekezlete kimondta, hogy a konszolidáció érdekében szükségesnek tartja, hogy a miniszteri, államtitkári és kormánybiztosi helyek betöltessenek, mert amíg a nemzetgyűlésben meglesz a nyugtalanság és a kormányzat nem tud idefönt megszilárdulni, addig az országban sem várhatunk nyugalmat. Ezt a kívánságot a jövő minisztertanácsban képviselni fogjuk. Szükségesnek tartjuk, hogy a kormánybiztosságokat különösen a Tiszántúlon töltsék be, hogy a közigazgatás ottan rendbejöhessen. A kerületi kormánybiztosságok megszüntetését s helyükbe vármegyei főispánok kinevezését kívánjuk. Széchenyi Viktor összeférhetetlensége. Az összeférhetetlenségi bizottság Fáy Gyula képviselő ügyében kimondotta, hogy összeférhetetlenség nem forog fenn. Gróf Széchenyi Viktor ügyében a bizottság ugy határozott, hogy tanuként ki fogja hallgatni a bejelentésben megnevezet társaságok ügyvezetőigazgatóit. Brohászita püspökö leendő magyar királytól. A Magyar Királyság Pártja (f royalista párt) új elnökeitől írt is Reményi Imre ny. államtitkár i Mve Mjčera pártban első megjelenésük alkalmán aSkk^A királyság kultuszát, mondotta üdvörlő* beszédében többek között, ébren fogjuk tartani mindaddig, amig elérkezik a nemzetnek az a nagy napja, amikor a királyi irónt ismét el fogja foglalni az, aki arra illetékes lesz, Istennek és a nemzetnek akaratából. A szent korona nem csak az uralkodói méltóság jele, hanem a magyar nemzet történelmi hivatásába vetett fanatikus hitnek, az állameszme jövőjéében és teremtő erejében bízó reménységnek nemes inkarnációja is. Prohászka Ottokár püspök megköszönve a® üdvözlést, többek között így iszelit: — A dicső magyar koronát nemcsak a tavaszi aranyos napsugárral akarjuk körülfonni, hanem buzgó lelkesedéssel, kitartó energiával, hogy a koronát egy olyan fejre iparkodjunk rátenni, amely fej a magyar népnek, a magyar nemzetnek öncélúságát, a magyar gondolatot, a magyar függetlenséget reprezentálja, hogy az nemcsak, mint eddig, írott malaszt legyen, hanem ezentúl majd a magyar nemzetet boldogító és a magyar nemzeti büszkeséghez illő legyen. Új igazságügyi javaslatok. Az igazságügyminiszter legközelebb a nemzetgyűlés elé terjeszti a felelős minisztériumrólszóló 1848: II. t.c. módosításáról, a kivételt anhatalom maghosszabbításáról, a legfelsőbb biróiírjsok" fegyelmi hatóságának szervezetéről szóló törvényjavaslatokat. A miniszter a pénzlebélyegzési javasat tárgyalásánál fölvetett bott büntetés behozataláról úgy nyilatkozott, hogy er- ről a büntetési nemről a pénzfelülbélyegzési javaslattal kapcsolatban nem lehet szó. A bottbünte-,tést az árdrágítókkal szemben lehet alkalmazni, ha a közvélemény emellett osztatlanul megnyilvánul. A kezdeményezést azonban e tekintetben maga az igazságügyminiszter nem vállalhatja. Öt hónapra szól az indemnitás Mert nincs korona a felülbélyegzési pecséten ! A pénzügyi bizottság ülésén Sándor Pál kérdést intézett a pénzügyminiszterhez, hogy a pénzfelül bélyegzési bélyegzőről miért hiányzik a korona? Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy ennek kizárólag technikai okai voltak, amennyiben a bélyegzőkrés a bélyegzés keresztülviteléhez szükséges gépek még a Károlyi-kormány idejében készültek és ezeket nem lehetett újakkal pótolni. Ezután a bizottság a felhatalmazási törvényjavaslatot tárgyalta s úgy határozott, hogy az indemnitást nem úgy, mint eredetileg tervezve volt,két hónapra, hanem öt hónapra kívánja megszavazni és a törvényjavaslatnak megfelelő átdolgozását mondotta ki. Emich Gusztáv kereskedelmi miniszter Emich Gusztáv elvállalta a kereskedelmi miniszterséget és kinevezésére a miniszterelnök holnap előterjesztést tesz a kormányzónak. A kinevezést tartalmazó kormányzói kézirat a hivatalos lap vasárnapi számában fog megjelenni." Parlamenti vizsgáló bizottság. A Lingauer interpellációjában fölhozott vádak megvizsgálására kiküldendő parlamenti bizottságba a kisgazdapárt dr Rupert Rezső, dr Wagner Károly és Széchenyi Viktor képviselőidet küldte ki. Klebelsberg a szélsőséges politikáról. Gróf Klebelsberg Kunó képviselőt azok soraiban Barlegriffela, akik Friedrich István csoportnáihoz ,IKTOxnak és kilépni készülnek a keresztényi egyesülés, pártjából. Erre nézve kérdést intéztünk gróf Kiebelsbergihez, aki ezeket felelte . Én sem Friedrich István, sem más politikus csooportjához nem tartozom, csakis saját lelkiismeretem és meggyőződéseim parancsára hallgatok. Neon tagadom, hogy a nemzetgyűlés két pártja között az ellentétek kiéleződését annál nagyobb sajnálattal látom, mert a két párt programmja között mutatkozó igen csekély eltérés ezeket az ellentéteket, tárgyilag egyáltalában sem teszi indokolttá. Épen a magyar béke mostani kritikus pillanataiban fő törekvésünknek annak kel lenni, hogy a rajtunk osztozkodni akaró szomszédnépek által le nem győzött, a meg nemm érdemelt módon ránk mért balsorsot méltósáig teljesen viselő mártír nemzet igaz benyomását keltsük. Pártjaink pedig úgy politizálnak és taktikáznak, mintha a csendes óceán valamelyik szigetén élnénk. Programjmi beszédemben már kifejtettem, hogy szélsőséges politikákkal való kísérletezést és az agyonzavatott nemzet nem bíz meg, ebbe a próbanyúl: az ország belepusztulhat. Belpolitikánk két fő céljának a világháború a # 3S Jtfia 1920. március 27., szombat —1. —