Pesti Hírlap, 1920. március (42. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-28 / 76. szám

Budapest, 1920. d­Orizmai ARAK J Igése ém 220 K — 1 félévre 110. —. Negyedén* ..... 66 „ — „ Egy hóra 20„-„ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 801 Hirdetés és apróhirdetés de­­pfennt . v 15*2 d­w. ILII. évfolyam 76. (14,189.) szám. AIYETU- /faünnep, március 28. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest Vilmos nsáai&r­ot TI TELEFON: 122—81 122—92 122—83 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122—9 hivandó.) FIÓKKI­ADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet­ körút L Tfdlflfrm • JóEsef Sí—96 A hadsereg esküje. Az üszkös romok között is kihajt egy­egy virág, mely gyümölcsöt ígér. A nagy katasztrófa mellett­­néha egy-egy vigaszban is rákésit a nemzet. Ilyen vigaszunk mély lesüllyedésünkben a nemzeti hadsereg, mely még fölemelhet minket. S ilyen örömünk a sok gyász között, hogy végre oly sok évi politikai swicc és sajtó-küzdelem után elér­tük a nem­zet régi vágyának és követelésé­nek teljesítését: az alkotmányra hűségesküt tes­v, a hadsereg! A régi osztrák ármádiá­nál ezt nem tudtuk elérni, útját állták azok a politikusok, akik a nemzet és király között elválasztó falun álltak s útját állták a régi hadsereg ama vezetői, akik abban mindig ü­dösteji a magyar szellemet és magyar em­bereket s akik azt akarták, hogy a közös hadsereg az „összbirodalom"-nak minden­re fölhasználható eszköze legyen. Volt is idő, midőn ezt az eskü­hiányt fölhasználták a­lkot­mányunk ellen, amidőn fegyveres erő­vel -.­erték szét az országgyűlést. Hogy a monarchia összeomlásából egy­ig M Magyarország támadt föl, annak egyik fényes bizonyítéka e közjogi követelésünk teljesítése. Ugy harcoltunk érte, mint „vív­mányért" s ugy kapjuk most meg, mint a független ma­gyar nemzeti állam természe­tes következményét De jelzi az új korsza­kot az is, hogy egy egészen új ármádia, a magyar nemzeti hadsereg teszi le az esküt az alkotmány fegyveres megvédésére. Ez a véderő már vér a mi vérünkből. Ennek a szelleme már a mi lelkünkből forrt ki. En­nek a vitézei a mi gyermekeink. Ezen­túl a magyar katonai becsület,a magyar eskü védi az alkotmányt, a törvényeket s a nemzetet. Ebben az esküben a hadsereg a nemzettel örökre összefory. Ettől kezdve minden egyes katona érzi, hogy nem lelket­len eszköz többé a hatalom kezében, hanem részese a szabadságnak, őre az alkotmány­nak. A nemzeti hadsereget nem lehet fölhasz­­nálni az alkotmány ellen. Föl­esküszik továbbá a hadsereg az al­kotmányos kormányzónak is. Ebben a tény­ben egy külön bizonyítékot és megnyugta­tást te­­­t a közvélemény arra nézve, hogy a nemzet hadsereg egységét és fegyelmét, ne­ki bonthatja meg semmi. Szükség van erre nemcsak a hadsereg, hanem az ország érdekében. Az állandóságnak, a biztonság­nak, a rendnek egyik garanciáját nyújtja ez a t­­eszten. Kell hogy a hadseregnek és az ál­lamnak látható feje és közös feje legyen. A hadsereg nem lehet külön állam az állam­i..­.. ezért oly­ parancad­ót kell ismernie, aki tényezője az alkotmánynak. Egység, fegye­lem és rend az alapja az egész államnak s a hadseregnek is. Kolliziókat nem szabad megtűrni. A kötelesség is, az eskü is­ csak egységes lehet s csak egy célt szolgálhat: ez a­ kotmpánynak sérthetetlenségét Mivel pedig a tragédiánkban elért al­kotmányos szabadságunknak nemcsak most akar­junk örvendeni, hanem biztosítani akar­juk jövendő századokra is, azt kívánjuk, hogy a hadseregnek az alkotmány megvédé­sére tett esküje ne csak most tegyem meg kormányrendeletre, hanem törvény mondja ki annak kötelező voltát örök időkre. Kor­mányrendeleteket meg lehet változtatni bár­mikor a nagy könnyelműség volna a jelen kortól, ha nem gondolkodnék az utókor nyu­galmáról. A nemzetgyűlésnek legjen egyik legelső munkája, hogy a­ nemzeti hadsereg kötelező alkotmányos esküjét alapos meg­fontolás és minden eshetőségre gondoló s minden összeütközést eleve kizáró módon iktassa törvénybe- A nemzetgyűlés munkában. — A papírpénz-javaslatot részleteiben is letárgyalták. — Büntető szigorítások. — Szombati interpellációk. — A honvédelmi miniszter feleletei. i i „1 /i n i­ n r ' * • A bankók felülbélyegzéséről szóló ja­vaslathoz még részleteiben is egész sereg képviselő beszélt Az a haszna azután mégis megvolt a nagy vitának, hogy a javaslat büntető rendelkezésein, igen helyesen, szi­gorítottak. Az ülés élénk epizóddal vezető­dött be. Őrgróf Pallavicini Györgyről azt közölte az egyik újság, hogy a kormány a minapi minisztertanácson visszakövetelte ezt az autót, amelyet kormánybiztos korá­ban használt. Az őrgróf kioktatta a minisz­tereket, hogy tanácskozásuk bizalmas jelle­gű és nem illik ezekről a tanácskozásokról közléseket leadni. — Végre — mondotta Pallavicini — nem követelhetek minden mi­nisztereitől intelligenciát, már pedig intelli­gencia hiánya, ha egy miniszter föltételezi, hogy én n­em adok vissza egy autót, amely az államé. A nemzetgyűlésre is tett megjegy­zést, hogy ő meg társai nem tehetnek arról, hogy olyan nemzetgyűlést hoztak össze, ahonnan ilyen burkolt támadások kerül­nek ki. A folyosón a választáson beérkezett Slachta Margitnak megérkezését várják De hiába. Első látogatását hétfőre halasztotta. Hívei Huszár Károlyt üdvözlik,­ akinek miniszterelnökségéhez fűződik a nők szava­zati joga. Szombat lévén, sort kért tettek az inter­pellációkra is, majd pedig elhatárolták, hogy hétfőn tárgyalják a Rubinek-féle ismeretes indítványt Botlik József alelnök kevéssel tizenegy óra előtt nyitotta meg az ülést és jelentette, hogy őrgróf Pallavicini Györgynek napirend előtti fel­szólalásra adott engedélyt. Ind­zkrét miniszterek őrgróf Pallavicini György elmondta, hogy a Pesti Naplóban csütörtökön hír jelent meg, mely szerint a minisztertanács­ot és Szmrecsányi Györgyöt fölszólította... hogy a kormánybiztos korukban kapott autókat szolgáltassák vissza. Ő felelősségre vonta a miniszterelnököt a hazug hir miatt s az rektifikációt is kért, de ő nem találta a mai lapokban a démont it. Csodálja, hogy a mi­niszterelnök nem váltotta IXI ígéretét. Az Intelli­gencia hiányát mutatja, ha egy miniszter fölté­telezi róla, hogy ő nem ad vissza egy olyan autót, amely nem sz övé. És hogy tűrhet meg a kormányelnök a minisztertanácsban egy olyan minisztert, aki egy kis politikai szenzáció ked­véért egy ilyen hírt lead rrom is keresztény lap­nak? A bécsi ellenforradalommal kapcsolatban is itt bizonyos hangulatokat akarnak csinálni. Az autó­ügyről csak annyit mond, hogy a­ ha­zugság, sőt ő volt abban a helyzetben, hogy a saját autóját bocsátotta az állam rendelkezésére A bécsi ellenforradalom pedig nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy ez a nemzetgyűlés ma itt együtt van. Ami a bécsi pénzügyi kezeléseket illeti, teljes vagyoni felelősséget vállal a reá eső részért. Még egyszer kéri a miniszterelnököt hogy az indiszkrécióért az illető minisztert vonja erélyesen felelősségre. (Helyeslés.) Bernát Béla: Tessék visszautasítani! (Moz­gás.) Báró Korányi Frigyes pénzü­gyminiszter a miniszterelnök távollétében a maga, részéről meg­jegyzi, hogy a kormány igyis foglalkozik a bécsi pénzügyi műveletek megvizsgálásával , az eredményről annak idején jelentést fog tenni. A Háznak a zárszámadásokkal kapcsolatban lesz alkalma hozzászólni a dologhoz. Hivatalos, fő­leg minisztertanácsi tárgyalásokat mindenkinek titokban kell tartani. Szerinte a minisztertaná­cson nem történt senkire nézve kompromittáló kijelentés, csak a pénzügyi elszámolások jöt­tek szóba. Friedrich István: Autókról van szó! Báró Korányi: Sajnos, hogy burkoltan ilyen támadásokat intéznek valaki ellen. (Moz­g­a) Megrovás a későnkelőknek Karafiáth Jenő napirend előtt elnöki in­tézkedést kér az ellen, hogy a 10 órára hirdetett üléseket fél, sőt 11 órakor nyitják meg. En­nek csak az ország látja kárát Az elnök a maga részéről is igazat ad a felszólalónak és kéri a képviselőket, hogy pon­tosan jelenjenek meg. (Felkiáltások: Tíz órakor itt vagyunk!) Erre kéri a minisztereket is, mert házszabály szerint, ha nincsenek jelen, nem tár­gyalhat a Ház. (Helyeslés.) Indítványok. Újabban két indítvány van bejegyezve: X. Rubinek Gyuláé egy héttagú parlamenti bizott­ság kiküldése tárgyában a Lingauer-féle inter­pelláció anyagárnak megvizsgálása ügyében. (Ezt a hétfői ü­lés napirendjére tűzik.) 2. Haller Jó­zsef indítványa az állami adományozástól és en­gedélyezéstől függő haszonhajtó jogosítványok engedélyezése tárgyában. (Ek­nek a tárgyalásáról csak a húsvéti szünet után, amely kedden kez­dődik, döntenek.) Négy interpellációt jegyez­­tek be. A lebélyegzési­ törvény részletes vitája Az első szakasznál parázs kis vita fejlődött ki: Fangler Béla azt indítványozta, hogy a kény­si­erkölcsön után ne 4, csak 2 százalékot fizes­senek. Sokorópátkai Szabó István kisgazda mi­niszter ezt ellenezte, mert a falu népe a ládafiá­ban őrizte pénzét, ezt nem lehet potyára elko­bozni. — A pénzügyminiszter azt hangoztatta, hogy Hollandia pl 8 százalékot fizet a betétek után. — Fangler Béla azt felelte sokorópátkai Szabónak, hogy a ládafiában őrzött pénzért sem kaptak kamatot, hát mit akarnak most? — Ernst Sándor egy és kétkoronás váltópénzt sürgetett. — Hegyeshalmi Lajos és Korányi miniszter azt hangoztatták, hogy a százalékot nem lehet meg­változtatni. A váltópénz tekintetében pedig na­gyobb mennyiségű 20 fillérest hoznak forga­lomba, mert az 1 és 2 koronásokat megint erő­sen tezaurálják.­­ A szakaszt egyébként Iklódy Szabó János előadó stiláris módosításával fogad­ták el. A második szakasznál a kisemberekre való tekintettel, Budaváry László indítványozza, hatalmazzák föl a pénzügyminisztert, hogy a le­bélyegzés után a tízezer koronánál kisebb össze­gekről szóló állami elismervényeket váltsák be. (Felkiáltások: Ezt is ki lehet játszani!) A száz­ezer koronán fölüli összegekért ne fizessenek ka­matot az öt millión felüli összegeket pedig egy­szerűen foglalják le az államkincstár javára­. —­ Korányi miniszter ezekbe a módosításokba nem mehet bele, mert először is mindenki tízezer ko­ronánál kisebb elismervényeket szerezne; másod­szor százezer korona ma nem oly nagy pénz ér itt a jótékonysági egyleteket és pénzintézeteket, különösen vidékieket érné sérelem; harmadszor a vagyonelkobzás kommunisztikus jellegű volna. Majd az adótörvényeknél állítanak fel erős pro­gressziót. Ha sikere lesz a kölcsönnek, akkor a kormány talán bizonyos minimális tételeket fel­old. A szakasz változatlan elfogadását kéri. A miniszterelnök az indiszkrécióról. Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök, aki most érkezett a Házba, értesülvén Pallavicini felszólalásáról, azonnal szót kért és bizonyította, hogy a dementire vonatkozó ígéretét beváltotta, kommünikét küldött a lapoknak, arról nem tehet, hogy csak a Pesti Napló közölte azt. A miniszter­tanács megvádolását helyteleníti, mert a kérdés ott úgy, ahogy meg volt írva, elő nem fordult. Sajnálja, hogy a minisztertanácsról ilyen kós­a hírek kerülnek a sajtóba (Zaj. Felkiáltások: Hogy lehet az? Hogyne lehetne!) A miniszterek A Pesti Hírlap mai száma 14 oldal. — Ara 80 fillér. — I­apunk kedden, március 30-án, a rendes időben jelenik meg

Next