Pesti Hírlap, 1920. március (42. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-26 / 74. szám

Budapest, 1920. MO­MMUK ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 320 K — 1 Félévre 110,, — „ Negyedévre ..... 66 „ Egy hóra 30 „ — „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 80 f. Hirdetés és apróhirdetés díj­szabás szerint császár út 18 TELEFON: Át—91 122—92 133—Bt 122—94 122—91 (Éjjal 122—91 122—M hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATALt Budapest, Erzsébet-körű* L T«T«rfn» • JA««rf 82—OS. — -pT Eddig és ne tovább! Évek óta ^ffigli az ország és különcéén A főváros a^m­u-uzsorások üzelmeit ás min­den prUtfH&a, keserves följaj dúlása hiába­valósnak bizonyult A kormárnyokban meg­volt a jó szándék, hogy letörjék az uzsorát, rendeleteiknek azonban nem tudtak ér­vényt szerezni Az árdrágítók Minit Uc­nál, vígan folytatták kisded játékaikat. Most aztán odáig jutottunk a nyomo­rúságban, hogy vége szakadt minden türelemnek és az agyonsanyargatott lakos­ság védelmet követel a kormánytól a tár­sadalom vámpírjai ellen, akik eddig fittyet hánytak minden hatósági rendeletre. Az új igazságügyminiszter törvényja­vaslaton dolgozik, mely hivatva lenne ezt az égető és mindig aktuális bajt orvosolni. Radikális intézkedésekre, drákói rendszabá­lyokra van szükség. Tegyék kötelességévé a rendőrhatóságoknak, hogy a tudomásukra jutott esetekben, késedelem­ nélkül, soron ki­vil, indítsák meg a nyomozást és ha a gya­nú alaposnak bizonyul, nyomban tartóztas­sák le az üzérkedőt. A tárgyalást rövid, zá­ros határidő alatt, legkésőbben három na­pon belül, tartsák meg; a felebbviteli fó­rum pedig az iratok fölterjesztésétől számított nyolc napon belül döntsön az ügy­ben jogérvényesen. Mozgósítani kell a rend­őrség bűnügyi osztályának minden detek­tívjét, hogy nyomozzák ki és állítsák tör­vény elé a fővárost sanyargató ü­zéreket és minden egyes láncszemét a drágaság láncá­nak. Kivételes idők kivételes törvényhozási intézkedéseket tesznek szükségessé: fegy­házzal büntessék és kobozzák el minden va­gyonát, akire rábizonyíthatják az áru­ uzso­ráskodást. Mert amit ezek a lelketlen üzérek elkövetnek, több mint közönséges bűntény: hazaárulás! Mialatt idehaza, éhezünk, össze­harácsolják az élelmiszereket, és busás nye­reség fejében a külföldre csempészik. Sok ke­reskedő „idejében" elrejti áruit, hogy aztán alkalomadtán alaposan fölsrófolt árakkal piacra dobhassa. Ők maguk nem érzik a drá­gaságot, mert hiszen a maguk portékájának árát a mindenkori drágaság arányához ké­pest emelik. Eszünkbe jut az a játékszenve­délynek hódoló gyáros, aki éjszakáit a kü­lönféle klubok játéktermeiben töltötte és ha megtörtént, hogy együvében négy-ötszáz­ezer koronát vesztett a kártyán, másnap már fölemelte gyári cikkeinek az árát és kártya­veszteségét a szegény, türelmes fogyasztó közönség nyakába sózta. A törvényjavaslat­ban nem szabad megfeledkezni az eféle ké­mkedőkről. Fe Jet!­készletüket el kell koboz­­ni és olcsón kiárusítani, magát az árdrágító kereskedőt pedig irgalmatlanul lecsukni. Erélyes intézkedésekre van szükség szokkal szemben is, akik üzelmeikkel pénz­e­zü­nk vásárló erejét csökkentik, a postapén­zek­ hitelét megrendítik vagy a lebélyege­zetten kék ezreseket összevásárlják, hogy a határon átcsempészszék, mert ezek a visz­s­zaélések nagyban fokozzák az amúgy is el­viselhetetlen drágaságot. Megszoktuk már a nélkülözést, bele­törődtünk. Nincsenek túl magas igényeink. Nem vágyakozunk dúsan terített asztal mellé, hogy jóllakhassunk, csak éppen meg­élni, vegetálni akarunk és biztosítani szeret­nék lesoványodott, vérszegény gyermekeink számára legalább a mindennapi betevő fala­tot. Ideje már, hogy az árdrágítókat ártal­matlanná tegyék. Példás, elrettentő bünte­téssel kell sújtani és könyörtelenül kiirtani a gombamódra elszaporodott élősdieket, akik utolsó csöpp vérünket is kiszipolyoz­zák. X­entente végül mégis beleegyezett, hogy kormány a semleges zónán belül na­haderővel operálhasson a spartakus cső­ellen. A franciáknak természetesen nem volt tervü­kre való ez a döntés és csak azért er­edzik merev álláspontjukból, mert némileg az ő kívánságuk is kielégült. Ha a német kormány­csapatok nem tudnának megbirkózni a spar­t­kusok vörös hadseregével, akkor Foch marsall bevonulhat csapataival a Ruhryv­ék lázongó területre. Ezzel beteljesen a*­ a franciák leg­forróbb gyánsága, jóérs vágyaiknak legna­gyobbja volt c­ifzáltlag megszállni a német bánya­területet a Ruhrvidéken. Nem valószínű azon­ban, hogy a franciáknak ez az óhaja meg fog valósulni, mert a német kormány most már elegendő erővel rendelkezik, hogy végső eset­ben fegyverrel teremtsen rendet. Különben úgy látszik, maguk a spartakus vezérek is számol­nak a helyzettel, mert állítólag a berlini kor­mány kiküldötteivel folytatott tárgyaláson, haj­landóságot mutatnak a békés megegyezésre. Hogy azonban a vezetőknek lesz-e elég befo­lyása és a megállapodásokait el is tudja fogad­tatni a vörös hadsereggel, az más kérdés, mert egyelőre, úgy látszik, a vörösök nem nagyon engedelmeskednek pártvezéreiknek. Még a fegyverszünet kikötéseit sem tartották be, mert amíg a két párt delegáltjai tárgyaltak, a meg­egyezés reményében, a vörös csapatok általános támadást kezdtek Weselné. Késő éjjel érkezett hívelük szerint Berlin­ben a reakciós puccs megismétlődésétől tartanak. Állítólag a kormány csapatai nem megbízhatók és a lezajlott ellenforradalomban résztvett kato­naság még fegyverben van. Emiatt már Ssekit tábornokot is meggyanúsítják. Nem valószínűt­len azonban, hogy ezeket a híreket a balpártok kolportálják, mert a mu­nkásság mind erősebb nyomást gyakorol a pártvezérekre és erősen bal­felé irányuló kormány alakítását követelik. A reakciós puccs veszedelme úgy látszik alátá­masztása akar lenni egy esetleges irányválto­zásnak. Mai távirataink a következők:­­ Az új kormány Berlin, márc. 25. Az Achtuhr, arbendblatt szerint a birodalmi kabinet az átalakulás után a követezőkből fog élni.^iro­odalmi kancel­lár: Bauer, helyettes kasttelitár és igazságügy­miniszter^ 8 cft?2£6*f^Irodalmi hadügyminiszter: dr Gessler~ bírod­almi pénzügyminiszter: Cuno, birodalmi kincstári miniszter: Bols, újjáépítési miniszter: Lüberschmidt, belügyminiszter: Koch, közlekedésügyi miniszter: Bell, postaügyi mi­niszter: Giesbert, külügyminiszter: Müller, gazdasági miniszter: Schmidt, birodalmi mun­kaügyi miniszter: Schlicke, tárcanélküli minisz­ter: dr Dávid. A többségi pártok koalícióját felbomlás fenyegeti Berlin, márcis. (A Pesti Hírlap tudósí­tójának távirata/) A válság, amely már majd­nem megoldó elé jutott, a délután folyamán is­mét kiszerjedett, annyira, hogy most már nem­csa­­ a kormányal­a­kotás fenyeget meghiúsulás­sal, hanem at­tól lehet tartani, hogy a többségi pártok koalíciója is felbomlik. A helyzetet az élesítette ki, hogy a többségi szocialisták Schif­fer helyettes birodalmi kancellár és igazságügy­miniszter személyére vonatkozólag kijelentették, hogy nem maradhat meg a kormányban, mert ő vezette a Kapp-kormánynyal a tárgyalásokat. A demokraták azonban föltétlenül ragaszkod­nak Schiffer személyéhez és kijelentették­, hogy abba, hogy egy párt a maga részéről kit jelöl ki, a koalíció többi pártjai nem szólhatnak bele. Ha a többségi szocialisták nem tudnának a de­mokra­ákkal megegyezésre jutni, nincs kizárva, hogy a demokraták kilépnek a koalícióból. Hogy ez megtörténik-e a demokraták ma esti ülésén fog eldőlni. " Megállapodás a Ruhr-vidéki sztrájkolókkal-Bécs, márc. 25. A Neue Freie Pressevek jelentik Berlinből: .­..Ruhr-vidékén folytatott tárgyalások tegnap­ fejeződtek be. Giesbert biro­dalm­i miniszter megállapodásra jutott a kommu­nista vezérekkel. A megállapodás szerint a mun­kások ugyanolyan engedményeket kapnak, mint a berliniek. Viszont kötelezik magukat arra, hogy tíz napon belül minden fegyvert beszolgál­tatnak, a munkát pedig a legközelebbi napokban teljes mértékben most kezdődik. Berlin, márc. 25. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) A ruhrvidéki sztrájk, miután sikerült a megegyezésre alapot találni, befejezé­séhez közeledik. A tárgyalásokat, amelyek tegnap kora reggeltől csekély megszakítással estig tar­tottak, éppenséggel nem könnyítette meg az a kö­rülmény, hogy a vörös hadsereg a fegyverszüne­tet megtörte, amennyiben ma reggel Wesel előtt hevesen támadott és dél felé ultimátumban köve­telte a város átadását. A Bielefeldben tárgyaló pártok abban egyeztek meg, hogy mindent meg fognak kísérelni, hogy a Wesel előtt harcoló csa­­­patokat egymástól elválaszszák és a vérontást elkerüljék. Újabb puccstól félnek (?) Berlin, márc. 25. (A Pesti Hírlap tudósí­tójának távirata.) A baloldali körökben komoly aggodalma merült fel annak, hogy a reakciós puccsot mer kifejü eU'­tomételni. Az erre vonatkozó hir'tegffi íb 'este már egészen határozott alakban merült fel, de a hadügyminisztérium részéről megcáfolták. Egy kiváló demokrata képviselő kijelentette, hogy a katonaság ismét aggasztó magatartást tanúsít. Megtörtént ugyanis, hogy a tisztek nemzetgyűlési képviselők előtt, amikor ezek a katonai kordon átjáróin igazolták magu­kat, a nemzetgyűlésről ,gúnyos szavakkal beszél­tek. A berlini köröknek is az a benyomásuk, hogy a tisztek magatartása barátságtalan a kor­­m­ánynyal szemben. A Vorwarts mai számában erélyes kelfelé irányuló kormány alakítását kö­veteli és fenyegető veszedelemről beszél. A több­ségi szocialisták más lapjai is a reakciós puccs megismétlődésének veszedelmére utalnak és a kormánytól már most követelik, hogy tegye meg ez ellen a legerélyesebb óvintézkedéseket. Heil­­man porosz országgyűlési képviselő azt mond­ja, hogy a készülő puccsnak már most komoly előjelei mutatkoznak. Seekt tábornok azt a fel­adatát, hogy a lázadókat távolítsa el Berlinből, nem teljesítette. Hogy ezt szándékosan tette-e, vagy pe­dig erős nyomásnak engedett, még felvi­lágosításra vár. Mindenesetre tény, hogy a balti csapatok még zárt sorokban, vannak együtt és régi vezetőik kezében vannak. Az entente engedélyezte a Ruhr-vidék elleni offenzívát- Páris, márc. 25. A Chicago Tribüne tudó­sítója jelen­­ lapjának Párisból. A nagykövetek tanácsa tegnapi ülésén elhatározta, hogy a né­met kormányt fölhívja, hogy a Spartakuszok­kal azonnal tisztázza a helyzetet. Ha a békés megegyezés neve sífiferiti, a szövetségesek a bé­keszeintődén"katonai rendelkezéseinek némi meg­változtatásával engedélyt adnak az Ebert-kor­mánynak arra­, hogy a Ruhr-vidéki Spartaku­szok ellen a megkívánt csapatmennyiséggel of­fenzívát kezdhessen. Ha ez a német, offenzíva siker­esen marad, akkor Foch marsall kap fel­hatalmazást a katonai előnyomulásra, hogy a békeszerződés rendelkezéseinek­­ megfelelően a ruhr-vidéki szénszállítást Franciaország részére biztosítsa. A nagykövetek tanácsában ezt a dön­tést heves vita előzte meg. A tanácshoz intézett német jegyzék ugyanis azt az alternatívát állí­totta föl, hogy vagy módosíták a szövetségesek a békeszerződés rendelkezéseit, vagy maguk ké­szüljenek katonai intervencióra a német bolsevis­ták ellen. A franciák elleneztek minden változ­a­tást, de az angol s amerikai megbízott maga­tar­tá­­sán tiltakozásuk megtört Az angol megbízott Megegyezés a Ruhr-vidék sztrájkolóival. Berlinben dolgoznak már a legtöbb üzemben. — Ellentétek a kormány újjáalakítása körül. — Ujabb reakciós puccs veszedelme (?) 1-2. A Pesti Hirlap mai száma 8 oldal. — Ára 30 fillér.

Next