Pesti Hírlap, 1920. május (42. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-01 / 105. szám
Budapest 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : évre 280 IC — 1 Félévre 140 „ — Negyedévre ...» 70 ., — „ Egy hAra 35 „ Egy»raám árabel-ben, vidéken és pályaudvaron 1 korona. Hirdetés és apróhirdetés dijszabáa szerint SzomM. május 1. Kiadótulajdonosok :] LÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA:* Budapest. V., Vilmos császár út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL : Budapest. VIX. Erzsébet-körút , Olaszország mellettünk Rizzetti szenátor levele a „Pesti Hírlap" területvédő olasz számára. A világ minden részéből egyre sűrűbben érkezik a Pesti Hírlap területvédő akciójának, francia, angol és olasz kiadásainak visszhangja. A fölvilágosítás és meggyőzés e munkájának határozott eredménye mutatkozik mindenütt. Legerősebben kétségkívül Olaszországban, melynek miniszterelnöke, Nitti, konkrét javaslatokat tett javunkra, de Anglia és Amerika növekvő rokonszenve mellett megnyilatkozik már Franciaország részvéte is. Kezd általánossá tenni a meggyőződés, hogy igazságtalanság készül ellenünk. Ezúttal Carlo Rizzettinek, Itália köztiszteletben álló szenátorának, Turinból főszerkesztőnkhöz intézett levelét közöljük, melyben a 79 éves ősz államférfi hazánk területi épsége mellett száll síkra. A hála és tisztelet adóját rójjuk le a magyar nemzet nevében az érdemes politikus iránt, aki Kossuth Lajosnak, Türr és Klapka, tábornoknak személyes ismerőse volt s kinek leveléből kitűnik, hogy Magyarország nagyjai még haló porukban is használnak nemzetüknek. Az olasz-magyar barátságnak, a gazdasági és politikai érdekközösségnek hangsúlyozását olvassuk Rizzetti fejtegetéseiben, melyekhez a magyar nemzet teljes szimpáthiával csatlakozik. Itt említjük meg Elot kapitánynak az angol alsóházban Magyarország mellett tartott beszédét is, mely annyira a Pesti Hírlap angol számának befolyása alatt készült, hogy abból egész mondatokat szó szerint átvett. Rizzetti szenátor levele így hangsak: Dr Légrády Ottó urnáik, Budapest Torino, április. Corso Vinzaglio 35. "A legnagyobb örömmel válaszolok levelére. Mindenekelőtt engedjen meg egy személyes megjegyzést. Itt, Torinoban ismertem meg és csodáltam hosszú éveken át Kossuth Lajost (1841-ben születtem) és a legmélyebb tiszteletet éreztem ezzel az emberrel szemben. Példája volt ő a nagy hazafiságnak és a törhetetlen jellemnek. Ismerem egy jóslatát, amely mások előtt ismeretlen. A világpolitika fölött elmélkedve mondta: „Eljön az a nap, amikor az amerikai Egyeslt Államok beavatkoznak Európa politikai ügyeibe is diktálni fogják a feltételeket". A jövendölés bevált. Ismertem továbbá Olaszország nagy barátját, Türr tábornokot, aki olyan fontos szolgálatokat teljesített, hogy Itália hálával tartozik emlékének. Klapkát szintén ismertem. Végül egy magyarországi utam, valamint a magyar ügyek iránt érzett állandó érdeklődésem megérlelték bennem azt a véleményt, hogy Itália és Magyarország nagyon sok tekintetben rokonok és arra vannak teremtve, hogy megértsék egymást és egyetértésben törjenek előre a haladás útján. Ez azonban nem vált valósággá. Bizony, Magyarország végtelenül szerencsétlen állam. Mindig Ausztriát és a németek befolyását nyögte, akik most megvédték azzal az Oroszországgal szemben, amely elbuktatta az 1848-iki forradalmat Ausztria elfojtotta mindig Magyarország minden kívánságát, minden törekvését, ha vissza akarta nyerni szabadságát, függetlenségét. És magával sodorta a katasztrófába, a romlásba is Magyarországot úgy, hogy az, most kénytelen a legyőzöttek sorsátviselni, nem egészen a saját hibájából. Ebben a helyzetben, úgy vélem, hogy Olaszország magyar politikáját a forró rokonszenv és a minél teljesebb politikai és gazdasági segítség elve vezesse és irányítsa. Azt hiszem, ha így cselekszik Itália, jót tesz és a saját érdekében is cselekszik. A jelen pillanatban Magyarország sorsa és megnyirbálása fölött a békeszerződés föltételei határoznak. Állítom, hogy hiba volna Magyarországot széttaglalni és ha azt akarják, hogy a békeszerződés szilárd alapra épüljön és tartós nyugalmat biztosítson, a leglényegesebb föltétele ennek az, hogy Magyarország változatlanul megtartsa természetes földrajzi határait. Ha három és fél milliónyi jó magyar embert fölosztanak és odacsatolnak Romániához, Csehországhoz és Szerbiához, ez örökös egyenetlenség csírája lesz e nemzetek és Magyarország között, folytonos zavarokat fog okozni s ami a legfontosabb, megsérthetné, kikezdhetné a nemzetiségi elvet. Úgy tartom, Európa békés jövője érdekében el kell állani a földarabolástól. Gazdasági téren, úgy vélem, hogy Olaszország minden figyelmét fordítsa arra és minden erejéből igyekezzék, hogy iszoros viszonyt létesítsen Magyarországgal. Ez mind a két nemzet érdekében áll. Olaszországnak megvan erre a módja és hiszem, hogy az olasz kormányban is megvan a készség, minden intézkedést megtenni ahhoz, hogy megállapítson és megvalósíthasson egy olyan tervet, amely valóban széles körben nyújt fejlődési lehetőséget és hasznára válik a két ország közötti jó gazdasági és pénzügyi viszonynak. Hogy ezt az eredményt elérhessük, szükséges, hogy Magyarországnak stabilis és erős kormánya legyen, amelyet szívből fakadó, őszinte barátság hasson át Itáliával szemben, amely ezt a legmelegebb szeretettel és a lehető legnagyobb bőkezűséggel fogja viszonozni erkölcsi és anyagi tekintettel. Mint politikus és mint olasz, a legőszintébb hévvel kívánom, hogy Magyarország most már szabadon élve a maga nemzeti életét, politikai és társadalmi szempontból tökéletesen szervezett állammá fejlődjék, Európa rendje és békéjének tényezője legyen és a szerencse, a kedvező körülmények ugy segítsék, ahogyan legnagyobb emberei ezt megálmodták s amint ezt minden tekintetben valóba® meg is érdemli. Megkülönböztetett tisztelettel híve, Carlo Rizzetti, Olaszország szenátora. X X XX X A nemzetgyűlést május 10-re összehívták. — Nem 28, hanem 48 tiszántúli kerületben lesz választás A legközelebb benyújtandó törvényjavaslatok között szerepelnek az új adójavaslatok, amelyekkel a kormány az ország pénzzügyi helyzetén kíván segíteni. X X X X X X X X XX X XXX XX X XXXXXX XX X XXXXXX XX Ezekkel a javaslatokkal egy időben kerül a nemzetgyűlés elé új költségvetési tervezet, amelyen a minisztériumok már dolgoznak; lehetséges azonban, hogy a pénzügyi viszonyok bizonytalansága miatt továbbra is indemnitással fog dolgozni a kormány; erre nézve még nincs végleges döntés. A már benyújtott egyéb javaslatokon kívül a Ház elé kerül továbbá a földbirtokreform is, amelyet ugyancsak a nyári szünet előtt akar a kormány tárgyaltató. A nemzetgyűlés sürgős feladatai közé tartozik továbbá a kormányzói hatalom gyakorlásáról szóló törvény kiegészítése a kormányzó házfeloszlatási jogával. Azok a hírek, mintha az illetékes tényezők között ebben a kérdésben nézeteltérések volnának, értesülésünk szerint merőben tévesek. A kormányzói hatáskörnek ezzel a fontos joggal való kibővítésére a kormányzati pártok kötelezték magukat. A kisgazdapárt azt óhajtaná még, hogy a nemzetgyűlés foglalkozzék a közigazgatás reformjával. (az államosítás kérdésében megoszlanak a vélemények), továbbá a sajtótörvény revíziójával, amelyről Gaál Gaszton tesz majd előterjesztést-e a sajtószabadság teljes biztosítása mellett szigorú megtorlást fog javasolni azokkal szemben, akik a magyarság és a nemzeti eszme ellen vétenek. A pénzügyminiszternél szombaton délután ismét összejönnek az összes volt pénzügyminiszterek és folytatólagosan megbeszélik a pénzügyi kormánynak az általános pénzügyi politikára és az adó- és illetékügyre vonatkozó terveit. A megbeszélésen, mint a múlt napokban is, Wekerle, Lukács, Popovics, Teleszky, Gratz és Grünn vesznek részt. Május 17-től kezdve tehát elég dolga lesz a parlamentnek s tárgyalásait csak június elején fogja rövid időre megszakítani a tiszántúli választások idejére, hogy a képviselők akadálytalanul résztvehessenek a pártok választási mozgalmaiban. E célból június 13., 14-ike előtt több napos szünetetgít a nemzetgyűlésnek. A gazdaképviselők körében fölvetették, hogy mivel az idén a korán beköszöntött meleg idő miatt az aratás három- négy héttel előbb kezdődik, mint rendesen, az országgyűlés is hamarább kezdje meg a nyári vakációját és inkább a szokottnál hamarább üljön aztán feeze, esetleg közvetlenül a termés betakarítása után. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Rakovszky István elnöök bejelentette, hogy a megszállás alól felszabadult terüleken is elrendelik a választásokat. Az elnök bejelentésében azt adta elő, hogy a választás huszonnyolc kerületben ejthető meg s ezekben június 16-ára és 14-ére a nemzetgyűlés el is rendelte a választásokat A kisgazdapártban élénk feltűnést keltett, hogy az elnök csak huszonnyolc kerületet sorolt föl, holott negyvennyolc kerület szabadult föl a megszállás alól. A képviselők körében mozgalom indult meg, hogy ennek reparálása végett a nemzetgyűlést hívják össze s ezt a mozgalmat a kormány is helyeselte. Ennek következtében a nemzetgyűlést május 10-ére összehívják, a kormány pedig addig is intézkedik, hogy a választásokra az előkészületeket (névjegyzékek összeállítása, stb.) azokban a kerületekben is végrehajtsák, ahol még a választás nincs kiírva. Az inderanitásban szervezett húsz államtitkári állást olyképpen osztják meg, hogy nyolc politikai (négy kisgazda és négy kereszténypárti) államtitkár és tizenkét adminisztratív államtitkár lesz. A vallás- és közellátásügyi államtitkárságra a kereszténypárt minden ellenzése dacára a kisgazdapárt ragaszkodik dr Kovács J. István kinevezéséhez. Földmivelésügyi politikai államtitkár Mayer János lesz.. Az államtitkári kinevezésekre hétfőn tesz a kormány előterjesztést. A kisgazdapárt jelöltje Battonyán Székács Elemér, a híres növénynemesi 15, Horthy Béla, a kormányzó bátyja, Nagykaposon, Nagy Gábor altábornagy a debreceni második kerületben, Salassy Zoltán Mezőhegyesen lép föl. A Friedrich-párt elhatározta, hogy nevét megváltoztatja .A keresztény nemzeti párt'1-ra. Azt a hírt, hogy a kisgazdák ellen éles harcra készülnének, a párt vezetői megcáfolják. A fürdőügyek biztosa. A fürdőügyefa országos miniszteri biztosává Fehérváry Ödönt, a keresztény egyesülés háznagyát nevezték ki. Batthyány Tivadar nyilatkozata. Gróf Batthyány Tivadar a következő sorok közlését kéri: Tény, hogy a keresztényszocialista néppárt 1918 november haváiban a legteljesebb mértékben támogatta az október 31-én kinevezett Károlyikormány politikáját, sokan vezetőik közül csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz, letették az esküt. ”