Pesti Hírlap, 1920. május (42. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-01 / 105. szám

Budapest 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : évre 280 IC — 1 Félévre 140 „ — Negyedévre ...» 70 ., — „ Egy hAra 35 „ Egy»­raám ára­bel-ben, vidéken és pályaudvaron 1 korona. Hirdetés és apróhirdetés dijszabáa szerint­ ­ SzomM. május 1. Kiadótulajdonosok :] LÉG­RÁ­DY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA:* Budapest. V., Vilmos császár­ út 78. FIÓKKI­ADÓHIVATAL : Budapest. VIX. Erzsébet-körút , Olaszország mellettünk Rizzetti szenátor levele a „Pesti Hírlap" területvédő olasz számára. A világ minden részéből egyre sűrűbben érkezik a Pesti Hírlap területvédő akciójának, francia, angol és olasz kiadásainak vissz­hangja. A fölvilágosítás és meggyőzés e mun­kájának határozott eredménye mutatkozik mindenütt. Legerősebben kétségkívül Olasz­országban, melynek miniszterelnöke, Nitti, konkrét javaslatokat tett javunkra, de Anglia és Amerika növekvő rokonszenve mellett megnyilatkozik már Franciaország részvéte is. Kezd általánossá tenni a meggyőződés, hogy igazságtalanság készül ellenünk. Ezút­tal Carlo Rizzettinek­, Itália köztiszteletben álló szenátorának, Turinból főszerkesztőnkhöz intézett levelét közöljük, melyben a 79 éves ősz államférfi hazánk területi épsége mellett száll síkra. A hála és tisztelet adóját rójjuk le a magyar nemzet nevében az érdemes poli­tikus iránt, aki Kossuth Lajosnak, Türr és Klapka, tábornoknak személyes ismerőse volt s kinek leveléből kitűnik, hogy Magyar­ország nagyjai még haló porukban is hasz­nálnak nemzetüknek. Az olasz-magyar barát­ságnak, a gazdasági és politikai érdekközös­ségnek hangsúlyozását olvassuk Rizzetti fej­tegetéseiben, melyekhez a magyar nemzet tel­jes szimpáthiával csatlakozik. Itt említjük meg Elot kapitánynak az angol alsóházban Magyarország mellett tartott beszédét is, mely annyira a Pesti Hírlap angol számának befolyása alatt készült, hogy abból egész mondatokat szó szerint átvett. Rizzetti szenátor levele így hangsak: Dr Légrády Ottó urnáik, Budapest Torino, április. Corso Vinzaglio 35. "A legnagyobb örömmel válaszolok le­velére. Mindenekelőtt engedjen meg egy személyes megjegyzést. Itt, Torinoban is­mertem meg és csodáltam hosszú éveken át Kossuth Lajost (1841-ben s­zülettem) és a legmélyebb tiszteletet éreztem ezzel az emberrel szemben. Példája volt ő a nagy hazafiságnak és a törhetetlen jel­lemnek. Ismerem egy jóslatát, amely mások előtt ismeretlen. A világpolitika fölött elmélkedve mondta: „Eljön az a nap, amikor az amerikai Egyes­­lt­ Államok­ beavatkoznak Európa politikai ügyeibe is diktálni fogják a feltételeket". A jö­vendölés bevált. Ismertem továbbá Olasz­ország nagy barátját, Türr tábornokot, aki olyan fontos szolgálatokat teljesített, hogy Itália hálával tartozik emlékének. Klapkát szintén ismertem. Végül egy magyarországi utam, valamint a magyar ügyek iránt érzett állandó érdeklődésem megérlelték bennem azt a véleményt, hogy Itália és Magyarország nagyon sok tekintetben rokonok és arra vannak teremtve, hogy megértsék egymást és egyetértésben törjenek előre a haladás útján. Ez azonban nem vált valósággá. Bizony, Magyarország végtelenül szeren­csétlen állam­. Mindig Ausztriát és a né­metek befolyását nyögte, akik most meg­védték azzal az Oroszországgal szemben, amely elbuktatta az 1848-iki forradalmat Ausztria elfojtotta mindig Magyarország minden kívánságát, minden törekv­ését, ha vissza akarta nyerni szabadságát, füg­getlenségét. És magával sodorta a ka­tasztrófába, a romlásba is Magyarorszá­got úgy, hogy az, most kénytelen a legyő­zöttek sorsát­­viselni, nem egészen a saját hibájából. Ebben a helyzetben, úgy vélem, hogy Olaszország magyar politikáját a forró rokonszenv és a minél teljesebb politikai és gazdasági segítség elve vezesse és irá­nyítsa. Azt hiszem, ha így cselekszik Itá­lia­, jót tesz és a saját érdekében is cselek­szik. A jelen pillanatban Magyarország sor­sa és megnyirbálása fölött a békeszerző­dés föltételei határoznak. Állítom, hogy hiba volna Magyarországot széttaglalni és ha azt akarják, hogy a békeszerződés szilárd alapra épüljön és tartós nyugal­mat biztosítson, a leglényegesebb föltétele ennek az, hogy Magyarország változatla­nul megtartsa természetes földrajzi ha­tárait. Ha három és fél milliónyi jó magyar embert fölosztanak és odacsatolnak Ro­mániához, Csehországhoz és Szerbiához, ez örökös egyenetlenség csírája lesz e nemzetek és Magyarország között, folyto­nos zavarokat fog okozni s ami a legfon­tosabb, megsérthetné, kikezdhetné a nem­zetiségi elvet. Úgy tartom, Európa békés jövője érdekében el kell állani a földara­bolástól. Gazdasági téren, úgy vélem, hogy Olaszország minden figyelmét fordítsa arra és minden erejéből igyekezzék, hogy iszoros viszonyt létesítsen Magyarország­gal. Ez mind a két nemzet érdekében áll. Olaszországnak megvan erre a módja és hiszem, hogy az olasz kormányban is megvan a készség, minden intézkedést megtenni ahhoz, hogy megállapítson és megvalósíthasson egy olyan tervet, amely valóban széles körben nyújt fejlődési le­hetőséget és hasznára válik a két ország közötti jó gazdasági és pénzügyi viszony­nak. Hogy ezt az eredményt elérhessük, szükséges, hogy Magyarországnak stabi­lis és erős kormánya legyen, amelyet szív­ből fakadó, őszinte barátság hasson át Itáliával szem­ben, amely ezt a legmele­gebb szeretettel és a lehető legnagyobb bőkezűséggel fogja viszonozni erkölcsi és anyagi tekintettel. Mint politikus és mint olasz, a leg­őszintébb hévvel kívánom, hogy Magyar­ország most már szabadon élve a maga nemzeti életét, politikai és társadalmi szempontból tökéletesen szervezett állam­má fejlődjék, Európa rendje és békéjé­nek tényezője legyen és a szerencse, a kedvező körülmények ugy segítsék, aho­gyan legnagyobb emberei ezt megálmod­ták s amint ezt minden tekintetben való­ba® meg is érdemli. Megkülönböztetett tisztelettel híve, Carlo Rizzetti, Olaszország szenátora. X X XX X A nemzetgyűlést május 10-re össze­hívták. — Nem 28, hanem 48 tiszántúli kerületben lesz választás A legközelebb ben­yújtandó törvényjavaslatok között szerepelnek az új adójavaslatok, amelyekkel a kormány az ország pénzzü­gyi helyzetén kíván segíteni. X X X X X X X X XX X XXX XX X XXXXXX XX X XXXXXX XX Ezekkel a javaslatokkal egy időben kerül a nemzetgyűlés elé új költségvetési tervezet, ame­lyen a minisztériumok már dolgoznak; lehetséges azonban, hogy a pénzügyi viszonyok bizonytalan­sága miatt továbbra is indemnitással fog dolgozni a kormány; erre nézve még nincs végleges döntés. A már benyújtott egyéb javaslatokon kívül a Ház elé kerül továbbá a földbirtokreform is, amelyet ugyancsak a nyári szünet előtt akar a kormány tárgyaltató. A nemzetgyűlés sürgős feladatai kö­zé tartozik továbbá a kormányzói hatalom gya­korlásáról szóló törvény kiegészítése a kormányzó házfeloszlatási jogával. Azok a hírek, mintha az illetékes tényezők között ebben a kérdésben nézet­eltérések volnának, értesülésünk szerint merőben tévesek. A kormányzói hatáskörnek ezzel a fontos joggal való kibővítésére a kormányzati pártok kö­telezték magukat. A kisgazdapárt azt­ óhajtaná még, hogy a nemzetgyűlés foglalkozzék a közigaz­gatás reformjával. (az államosítás kérdésében megoszlanak a vélemények), továbbá a sajtótör­­vény revíziójával, amelyről Gaál Gaszton tesz majd előterjesztést-­e a sajtószabadság teljes biztosítása mellett szigorú megtorlást fog javasolni azokkal szemben, akik a magyarság és a nemzeti eszme ellen vétenek. A pénzügyminiszternél szombaton délután is­mét összejönnek az összes volt pénzügyminiszterek és folytatólagosan megbeszélik a pénzügyi kor­mánynak az általános pénzügyi politikára és az adó- és illetékügyre vonatkozó terveit. A megbeszé­lésen, mint a múlt napokban is, Wekerle, Luk­ács, Popovics, Teleszk­y, Gratz és Grünn vesznek részt. Május 17-től kezdve tehát elég dolga lesz a parlamentnek s tárgyalásait csak június elején fogja rövid időre megszakítani a tiszántúli válasz­tások idejére, hogy a képviselők akadálytalanul résztvehessenek a pártok választási mozgalmaiban. E célból június 13., 14-ike előtt több napos szü­nete­­tgít a nemzetgyűlésnek. A gazdakép­viselők körében fölvetették, hogy mivel a­z idén a korán beköszöntött meleg idő miatt az aratás három- négy héttel előbb kezdődik, mint rendesen, az or­szággyűlés is hamarább kezdje meg a nyári va­kációját és inkább a szokottnál hamarább üljön aztán feeze, esetleg közvetlenül a termés betakarí­tása után. A nemzetgyűlés tegnapi ü­lésén Rakovszky István elnöök bejelentette, hogy a megszállás alól felszabadult terül­­eken is elrendelik a választá­sokat. Az elnök bejelentésében azt adta elő, hogy a választás huszonnyolc kerületben ejthető meg s ezekben június 16-ára és 14-ére a nemzetgyűlés el is rendelte a választásokat A kisgazdapártban élénk feltűnést keltett, hogy az elnök csak­ huszon­nyolc kerületet sorolt föl, holott negyvennyolc ke­rület szabadult föl a megszállás alól. A képviselők körében mozgalom indult meg, hogy ennek repará­lása végett a nemzetgyűlést hívják össze s ezt a mozgalmat a kormány is helyeselte. Ennek követ­keztében a nemzetgyűlést május 10-ére összehív­ják, a kormány pedig addig is intézkedik, hogy a választáso­kra az előkészületeket (névjegyzékek összeállítása, stb.) azokban a kerületekben is vég­rehajtsák, ahol még a választás nincs kiírva. Az inderanitásban szervezett húsz államtit­kári állást olyképpen osztják meg, hogy nyolc politikai (négy kisgazda és négy keresztény­párti) államtitkár és tizenkét adminisztratív államtitkár lesz. A vallás- és közellátásügyi államtitkárságra a kereszténypárt minden ellenzése dacára a kis­gazdapárt ragaszkodik dr Kovács J. István kine­vezéséhez. Földmivelésügyi politikai államtitkár Mayer János lesz.. Az államtitkári kinevezésekre hétfőn tesz a kormány előterjesztést. A kisgazdapárt jelöltje Battonyán Székács Elemér, a híres növénynemesi 15, Horthy Béla, a kormányzó bátyja, Nagykaposon, Nagy Gábor al­tábornagy a debreceni második kerületben, Sa­­lassy Zoltán Mezőhegyesen lép föl. A Friedrich-párt elhatározta, hogy nevét megváltoztatja .A keresztény nemzeti párt'1-ra. Azt a hírt, hogy a kisgazdák ellen éles harcra készül­nének, a párt vezetői megcáfolják. A fürdőügyek biztosa. A fürdőügyefa országos miniszteri biztosává Fehérváry Ödönt, a keresztény egyesülés ház­nagyát nevezték ki. Batthyány Tivadar nyilatkozata. Gróf Batthyány Tivadar a következő sorok közlését kéri: Tény, hogy a keresztényszocialista néppárt 1918 november haváiban a legteljesebb mértékben támogatta az október 31-én kinevezett Károlyi­kormány politikáját, sokan vezetőik közül csatla­koztak a Nemzeti Tanácshoz, letették az esküt. ”

Next