Pesti Hírlap, 1920. május (42. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-01 / 105. szám

Budapest 1920. i SzomM, május 1. ELŐFIZETÉSI ARAK : évre 280 IC — f Félévre 140 „ — Negyedévre ...» 70 ., — „ Egy hAra 35 „ Egy» raám ára bel-ben, vidéken és pályaudvaron 1 korona. Hirdetés ás apróhirdetés dijszabáa sserint Kiadótulajdonosok :] LÉG RÁ DY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA:* Budapest. V., Vilmos császár-ót 78. FIÓKKI ADÓHIVATAL : Bodaoeet. VJX. Erasébet-körút k Olaszország mellettünk Rizzetti szenátor levele a „Pesti Hírlap" területvédő olasz számára. A világ minden részéből egyre sűrűbben érkezik a Pesti Hirlap területvédő akciójának, francia, angol és olasz kiadásainak viasz­hangja. A fölvilágositás és meggyőzés e mun­kájának határozott eredménye mutatkozik mindenütt. Legerősebben kétségkívül Olasz­országban, melynek miniszterelnöke, Nitti, konkrét javaslatokat tett javunkra; de Anglia és Amerika növekvő rokonszenve mellett megnyilatkozik már Franciaország részvéte is. Kezd általánossá lenni a meggyőződés, hogy igazságtalanság készül ellenünk. Ezút­tal Carlo Rizzettinek., Itália köztiszteletben álló szenátorának, Turinból főszerkesztőnkhöz intézett levelét közöljük, melyben a 79 éves ősz államférfi hazánk területi épsége mellett száll síkra. A bála és tisztelet adóját rójjuk le a magyar nemzet nevében az érdemes poli­tikus iránt, aki Kossuth Lajosnak, Türr és Klapka, tábornoknak személyes ismerőse volt s kinek leveléből kitűnik, hogy Magyar­ország nagyjai még haló porukban is hasz­nálnak nemzetüknek. Az olasz-magyar barát­ságnak, a gazdasági ós politikai érdekközös­ségnek hangsúlyozását olvassuk Rizzetti fej­tegetéseiben, melyekhez a magyar nemzet tel­jes azimpáthiával csatlakozik. Itt emiitjük meg EUot kapitánynak az angol alsóházban Magyarország mellett tartott beszédét is, mely annyira a Pesti Hirlap angol számának befolyása alatt készült, hogy abból egész mondatokat szó szerint átvett. Rizzetti szenátor levele igy hangsak: Dr Légrády Ottó urnáik, Budapest Torino, április. Corso Yinzaglio 35. "X legnagyobb örömmel válaszolok le­velére. Mindenekelőtt engedjen meg egy személyes megjegyzést. Itt, Torinoban is­mertem meg és csodáltam hosszú éveken át Kossuth Lajost (1841-ben sízülettem) ós a legmélyebb tiszteletet éreztem ezzel az emberrel szemben. Példája volt ő a nagy hazafiságnak és a törhetetlen jel­lemnek. Ismerem egy jóslatát, amely mások előtt ismeretlen. A világpolitika fölött elmélkedve mondta: „Eljön az a nap, amikor az amerikai Egyesiílt-Államoit beavatkoznak Európa politikai ügyeibe ás diktálni fogják a föltételeket". A jö­vendölés bevált. Ismertem továbbá Olasz­ország nagy barátját, Türr tábornokot, aki olyan fontos szolgálatokat teljesített, hogy Itália hálával tartozik emlékének. Klapkát szintén ismertem. Végül egy magyarországi utam, valamint a magyar ügyek iránt érzett állandó érdeklődésem megérlelték bennem azt a véleményt, hogy Itália és Magyarország nagyon sok tekintetben rokonok és arra vannak teremtve, hogy megértsék egymást és egyetértesben törjenek előre a haladás utján. Ez azonban nem vált valósággá. Bizony, Magyarország végtelenül szeren­csétlen állain. Mindig Ausztriát és a né­metek befolyását nyögte, akik most meg­védték azzal az Oroszországgal szemben, amely elbuktatta az 1848-iki forradalmat Ausztria elfojtotta mindig Magyarország minden kívánságát, minden törekv ését, ha vissza akarta nyerni szabadságát, füg­getlenségét, És magával sodorta a ka­tasztrófába, a romlásba is Magyarorszá­got ugy, hogy as. most kénytelen a legyő­zöttek sorsát 'viselni, nem egészen a saját hibájából. Ebien a helyzetben, ugy vélem, hogy Olaszország magyar politikáját a forró rokonszenv és a minél teljesebb politikai és gazdasági segítség elve vezesse és irá­nyítsa. Azt hiszem, ha igy eseleksrik Itá­lia., jót tesz és a saját érdekében is cselek­szik. A jelen pillanatban Magyarország sor­sa és megnyirbálása fölött a békeszerző­dés föltételei határoznak. Állitom, hogy hiba volna Magyarországot széltaglalm és ha azt akarják, hogy a békeszerződés szilárd alapra épüljön és tartós nyugal­mat biztosítson, a leglényegesebb föltétele ennek az, hogy Magyarország változatla­nul megtartsa természetes földrajzi ha­tárait. Ha három és fél milliónyi jó magyar embert fölosztanak és odacsatolnak Ro­mániához, Csehországhoz és Szerbiához, ez örökös egyenetlenség csirája lesz e nemzetek és Magyarország között, folyto­nos zavarokat fog okozni s ami a legfon­tosabb, megsérthetné, kikezdhetné a nem­zetiségi elvet. Ugy tartom, Európa békés jövője érdekében el kell állam a földara­bolá&tél. Gazdasági téren, ugy vélem, hogy Olaszország minden figyelmét fordítsa arra és minden erejéből igyekezzék, hogy sssoros viszonyt létesítsen Magyarország­gal. Ez mind a két nemzet érdekében áll. Olaszországnak megvan erre a módja és hiszem, hogy az olasz kormányban is megvan a készség, minden intézkedést megtenni ahhoz, hogy megállapitson és megvalósíthasson egy olyan tervet, amely valóban széles körben nyújt fejlődési le­hetőséget és hasznára válik a két ország közötti jó gazdasági és pénzügyi viszony­nak. Hogy ezt az eredményt elérhessük, szükséges, hogy Magyarországnak stabi­lis és erős kormánya legyen, amelyet szív­ből fakadó, őszinte baratság hasson át Itáliával szemiben, amely ezt a legmele­gebb szeretettel ós a lehető legnagyobb bőkezűséggel fogja viszonozni erkölcsi ós anyagi tekintettel. Mint politikus és mint olasz, a leg­őszintébb hévvel kívánom, hogy Magyar­ország most már szabadon élve a maga nemzeti életét, politikai és társadalmi szempontból tökeletesen szervezett állam­má feilődjók, Európa rendje és bókéjé­nek tenyezője legyen és a szerencse, a kedvező körülmények ugy segítsék, aho­gyan legnagyobb emberei ezt megálmod­tak s amint ezt minden tekintetben való­ba® meg is érdemli. Megkülönböztetett tisztelettel híve, Carlo Rizzetti, Olaszország szenátora. X X XX X A nemzetgyűlést május 10-re össze­hívták. — Nem 28, hanem 48 tiszántúli kerületben lesz választás aatán feeze, esetleg közvetlenül a termés betakarí­tása után. A nemzetgyűlés tegnapi itléeén Rakovszky István elni>k bejelentette, hogy a megszállás alól felszabadult terül* ökon is elrendelik a választá­sokat. AB elnök bejelentésében azt adta elő, hogy a választás huszonnyolc kerületben ejthető meg s ezekben junius IS-ára és 14-ére a nemzetgyűlés el is rendelte a választásokat A kisgazdapártban élénk feltűnést keltett, hogy az elnök csalc huszon­nyolc kerületet sorolt föi, holott negvvennyole ke­rület szabadult föl a megszállás alól. A képviselők körében mozgalom indult meg, hogy ennek repará­lása végeit a nemzetgyűlést hívják össze s ezt a mozgalmat a kormány is helyeselte. Ennek követ­keztében n nemzetgyűlést május 10-ére összehív­ják, a kormány pedig addig is intézkedik, hogy a •álasz'áso'kra as előkészületeket (névjegyzékek összeállítása, stb.) azokban a kerületekben is vég­rehajtsák, ahol még a választás nincs kiírva. Az inderanitásban szervezett husz államtit­kári állást olyképpen osztják meg, hogy nyolc politikai (négy kisgazda és négy keresztény-párti) államtitkár és tizenkét adminisztratív államtitkár lesz. A vallás- és közellátásügyi államtitkárságra a kereszténypárt minden ellenzése dacára a kis­gazdapárt ragaszkodik dr Kovács J. István kine­vezéséhez. Földmivelé&ügyi politikai államtitkár Mayer János lesz.. Az államtitkári kinevezésekre hétfőn tesz a kormány előterjesztést. A kisgazdapárt jelöltje Baítonyán Székács Elemér, a hires növénynemesi >5, Horthy Béla, a kormányzó bátyja, Nagykaposon, Nagy Gábor al­tábornagy a debreceni második kerületben, S~;­lassy Zoltán Mezőhegyesen lép föl. A Friedrioh-párt elhatározta, hogv nevét megváltoztatja .JZeresztény nemzett párt' 1-ra. Azt a hirt, hogy a kisgazdák ellen éles harcra készül­nének. a párt vezetői megcáfolják. A fürdőügyek biztosa. A fürdőügyefa országos miniszteri biztosává Fehérváry Ödönt, a keresztény egyesülés ház­nagyát nevezték ki. Batthyány Tivadar nyilatkozata. Gróf Batthyány Tivadar a következő sorok közlését kéri: Tény, bogy a keresztényszocialista néppárt 1918 november haválban a legteljesebb mértékben támogatta az október 31-én kinevezett Károlyi­kormány politikáját, sokan vezetőik közül csatla­koztak a Nemzeti Tanácshoz, letették az esküt, « A legközelebb bcaryujtandó törvényjavaslatok között ezerepeinek az uj adójavaslatok, amelyekkel a kormánv aa ország péozrtigyi helyzetén kiván eegíteni. X X X X X X X XXX X XXX XX XXXXXXX XX XXXXXXX XX Ezekkel a javaslatokkal egy időben kerül a nemzetgyűlés eté uj költségvetési tervezet, ame­lyen a minisztériumok már dolgoznak; lehetséges azonban, hogy a pénzügyi viszonyok bizonytalan­sága miatt továbbra íj indemnitással fog dolgozni a kormány; erre nézve még ninos végleges döntés. A már benyújtott egyéb javaslatokon kivül a Ház elé kerül továbbá a földbirtokreform is, amelyet ugyancsak a nyári szünet előtt akar a kormány tárgyaltaiul A nemzetgyűlés sürgős feladatai kö­ré tartozik továbbá a kormányzói hatalom gya­korlásáról szóló törvény kiegészítése a kormányzó házfeloszlaiási jogával. Azok a hirek, mintha ax illetékes tényezők között ebben a kérdésben nézet­eltérések volnának, értesülésünk szerint merőben tévesek. A kormányzói hatáskörnek ezzel a fontos joggal való kibővítésére a kormányzati pártok kö­telezték magukat. A kisgazdapárt azt. óhajtaná még. hogy a nemzetgyűlés foglalkozzék a közigaz­gatás reformjával. (az államosítás kérdésében megoszlanak a vélemények), továbbá a sajtótör. vény revíziójával, amelyről Gaál Gaszton tesz majd előterjesztést- e a sajtószabadság teljes biztosítása mellett szigora megtorlást fog javasolni azokkal szemben, akik a mogyar&ág és a nemzeti eszme ellen vétenek. A pénzügyminiszternél szombaton délután is­mét összejönnek az összes volt pénzügyminiszterek és folytatólagosan megbeszélik a pénzügyi kor­mánynak az általános pénzügyi politikára és az adó- és illetékügyre vonatkozó terveit. A megbeszé­lésen, mint a mult napokban is, Wekerle, Lulcács, Popovics, Teleszlcy, Gratz és Grünn vesznek részt. Május 17-től kezdve tehát elég dolga lesz a parlamentnek s tárgyalásait csak junius elején fogja rövid időre megszakítani a tiszántúli válasz­tások idejére, hogy a képviselők akadálytalanul résztvebee&enek a pártok választási mozgalmaiban. E célból junius 13., 14-ike előtt több napos szü­nete 1í>íz a nemzetgyűlésnek. A gazdakép viselők körében fölvetették, hogy mivel c.z idén a korán beköszöntött meleg idő miatt az aratás háromu négy héttel előbb kezdődik, mint rendesen, az or­szággyűlés is hamerább kezdje meg a nyári va­kációját és inkább a szokottnál hamarább üljön

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék