Pesti Hírlap, 1920. május (42. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-26 / 125. szám

Budapest, 1920. XIII. évfolyam 12. (14,238.) szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK s 286 1 — 140­ — „ Negyedévre .......... 70 „ —­­Egy hóra' SS„ — , Egyes nyám ára helyben, vidéken és pályaudvarod 1 koron*. dijJEbbán Szerda, május 26. Kiadótu­lajdonosok­­ LÉG­RÁD­Y TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, V. Vilmos császár-út 7. FIÓKKIADÓI­VATAL : Budapest, VIL. Erzsébet­ körút 1. Az eredendő bün. Imikor most a történelmi tragikum ólom­fedélzete egyre mélyebben ereszkedik fejünk Siló, mikor dermedve nézünk az előttünk fol­tiruló pokolkapukra, csak halgatóbban nyillal ál halántékainkon a kérdés: ki és mi okozta azt, hogy oly borzalmas háborús válság és amunyi rákövetkezett nemzeti szerencsétlenség után m­ég ebbe a rettenetes gyűrűzetbe kellett kerülnünk, amelyben a kedvezőbbre fordult körülmények támasztékát sem lehet fölhasz­b­álnannk. Hol van eredete annak az agyon­nyomó kényszerhelyzetnek, amelyben nem­csak ma, a legyőzött magyar néjő, veszítettük el még a kétségbeesés elhatározásainak sza­badságát is, hanem a velünk győzelmesen szemben álló entente sem rendelkezik többé saját akarata és belátása biztos mértékével, nem irányozhatja céltudatosan saját érdekei­nek megóvását sem? Nem hiábavaló kérdés ez, mert itt biztosan lehet megjelölni a kezdet­heti okot és az eredendő bűnt A Károlyi—­­Jászánkormányzat, az eszelős mágnás és a megkeveredett magántudós pacifista szövetke­zése al ott a felelősség kiinduló pontjánál, ahonnét valóban mérhetetlenül fut tovább az idők és események rendjén. Íme, újra egy kö­vetkezés, amelyet most szemszaró világosság­ba látunk állítva. Még ha egészen eltekinte­nénk is attól a főben járó megtévedésüktől, hogy éppen a legveszedelmesebb eshetőségek­kel szemben minden védelem erejétől fosztot­ták meg az országot, akkor is valami kép­telen elhibázást kellene megállapítani az ő békeszerzési eljárásukban, az ő tárgyaló módjukban. Most,­­amikor az entente hatal­mainál a rólunk való fölfogás változását, el­lenséges indulataiknak határozott enyhülését tudják konstatálni, gondoljuk csak el, milyen más volna a helyzet, ha a megszállott ország­részeket a nagy entente-hatalmak csapatai, angolok, franciák, olaszok foglalták volna el, nem pedig a területünkre éhes martalócok, románok, csehek, szerbek tartanak ragadozó kékmeik közötti . Itt a bűn hibává fokozva, a hiba bűnné fokozva. Hiszen amikor Belgrádba indultak, tudniok kellett, hogy főképp ezektől a szom­szédos betörésektől kell megóvni az országot, úgy jelentették is, hogy a fegyverszünet meg­kötése után Franchet d'Esperey tábornoktól alázatosan könyörögték a határoknak francia­­és angol csapatok által való megszállását De hát Clemenceau úrtól idején megjött a figyel­meztetés szomszédos jóakaróinkhoz, éljenek a jó akakím­mal és foglaljanak el minden fegy­verszüneti kötelezettség megvetésével is min­den kezük ügyébe eső földet, hegységet, vá­rost, ingatlan és ingó birtokot Károlyi és Jósza. miniszter uraknak nem tellett annyi a legpacifistább bölcseségből sem, hogy legalább eleve ki­jelentsék: megtörik békén a fegyver­szünet megsértését angoloktól és franciáktól, akik nem vicsorítják fogaikat országunkból való zsákmányolásra, de nem hagyhatják el­lentállás nélkül azt, ha az erőszakos terület­rablás szándékával éhes szomszédaink törnek ránk. Mint az indus Brahma istenség. Ők csak saját köldöküket bámulták, amelyek mind­egyikén képzelődésük szerint egy félvil­ág­nak kellett függnie ők úgy hitték, hogy az egyiknek szép szeméért nyomban behódolnak az entente-hatalmak, a másik bűvöletes szemé­től leborulnak a volt nemzetiségi vezérek, őket ugyan a világ kinevette, az entente meg szégyenletesen megalázta, de a végső ered­mény reánk nézve az, hogy sem az entente, sem a nemzetiségek irányában nem lehetett többé a közvetlen összeköttetés és a kölcsönös­­megértés szálait megtalálnunk. Még azt sem lehet megállapítanunk, ki diktálja igazában a ránk erőszakolt irtózatos békeáldozatot: a nagy entente-hatalmak-e vagy pedig az ő ki­­csiny, rabló szegödöttjeik, akiktől nem lehet­­többé szabadulniokt. Az osztrák—szerb tárgyalások. Bécs, máj. 25. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Ausztria és Jugoszlávia között m hé 6-tól 10-ig tartják meg Belgrádba® a tárgya­lásokat Maga az államkancellár nem utazik Bel­grádba, h­anem csak Löwenfeld-Russ, Paul és Zerdik államtitkárok. A tárgyalásokon kizárólag élelmezési és közlekedési politikai kérdésekről lesz szó. Jugoszlávia tudvalevőleg felmondotta az Ausztriával kötött kompenzációs szerződést, de ki­tűnt, hogy Jugoszlávia Ausztria bizonyos termé­keit, mint a mozdonyokat, gépeket és papírt nem nélkülözheti politikai merénylet Horvátországban. Laibach, máj. 25. (A Pesti Hírlap tudósító-­­jától.) Az a gyorsvonat, amelyben Protics, Drin­kovics és Kovacsevics stájer miniszterek Zágrábba utaztak, hogy ott a pártvezérekkel az alkotmány­tervezetet megbeszéljék, Zimonyban mellékvágány­ra került és összeütközött egy több vagyonból álló­ garnitúrával. A vagyonokat az összeütközés ereje pozdorjává zúzta és többen megsebesültek, a mi­niszterek azonban sértetlenek maradtak. Azt hiszik, hogy Protics ellen merényletet akartak elkövetni. A megindított nyomozat során több embert letartóz­tattak. A békeszerződés a magyar nemzetgyűlésen. N­emzetgyű­lés szerdán délelőtt ülést tart,­a­pirend előtt felszólal gróf Apponyi Albert, okolja a magyar békedelegáció lemonda­nutasson arra­, hogy az ententekörökben miben tapasztalható hangulatváltozás mi­lyen kedvező kilátásokat nyújt a jövőre. Apponyi után a kormány részéről gróf Teleki Pál külügymi­niszter szólal fel és Miejt a kormánynak az ötös tanácshoz intézett jegyzékben kifejtett álláspontot. A pártok részéről nem várható nyilatkozat, csupán a keresztény nemzeti párt elnöke, Friedrich István, készül tiltakozó felszólalásra. Friedrich István a béke aláírásáról.­­ Kérdést intéztünk a béke aláir&asra vooattoo­y «Ha* Friedrich Istvánhoz, azó igy nyilatkozott: — Ennek a kormánynak egyáltalában nin­csen felhatalmazása arra, hogy ezt a békeszerződést aláírja. Nagyon jól emlékszem, hogy annak idején a keresztény egyesüléshez tartozó összes képviselő­társaim úgyszólván fogadalmat tettek velem együtt arra, hogy ilyen békeszerződés aláírásához semmi körülmények között nem járulnak hozzá. Ha a kor­mány aláírja ezt a lesújtó békeszerződést, ellentétbe jut a közérzéssel, az egész magyar nemzettek Ha ezt a békét aláirná a kormány és ratifikálná a nemzet­gyűlés, ezáltal elkövetnék a nemzet ellen a harma­dik főbenjáró bűnt és első volt az, amikor a®­akkori kormány belement a háborúba. A második, amikor azt idejében nem merték befejezni. A har­madik lenne az, ha akadna oly magyar kormány, amely ezt a rabszolga­szerződést aláírná. Álláspon­tomat különben a holnapi nemzetgyűlésen részlete­sen fogom kifejteni és a kormány részéről a béke­szerződés ügyében történő bejelentés után telmén­anü­l felszólalok Teleki külügyminiszter a békeszerződésről Budapest, május 25. Gróf Telek­ Pál kü­lügy­miniszter a Yv­­eni TéL Comp. szerkesztője előtt a Mireszerződés aláírásáról nyilatkozott. Többek kö­zött ezeket mondta: — Magyarország a békeszerződés «­l'AIW­*» te­kintetében, sajnos, ugyanabban a helyzetben van, mint a többi legyőzött antena, amely a keserű kény­szernek engedve, kénytelen v­g a diktált békeszer­ződéseket elfogadni és aláírni.­­ Ama borzasztó károk után, amelyeket az ország a bolsevizmus és a román megszálás követ­keztében szenvedett, nem vagyunk abban a helyzet­ben, hogy egy esetleges megszállás újabb bajait zú­dítsuk magunk­ra. Annál nagyobb baj vina ez, mi­után az ország most már szerencsésen a talpraállás és a gazdasági erők javulása stádiumába jutott és senki a felelősséget azért nem vállalná, hogy ezt a javulási folyamatot letartózt­assa vagy megakassza. A békeszerződés aláírását a minisztertanács határ­­ozt­a el és es idő szerint nem terjeszthető a nemzet­gyűlés elé, mert az nem képviseli Magyar­ország egész területét. A békeszerződés a magyar álamra különösen gazda­sági és pénzügyi tekintetben olyan mérvű terheket ró, amelyeiket az nem fog elviselhet­ni. Egyedüli reményünk a tőkeszerződés végrehaj­tása rendjén felülkerekedő jobb belátás.­­ Tény az, hogy a békeszerződés bennünket, területünk egy részének elszakításával, megfosztott minden nyersanyagunktól. Kétségkívül érdekünk te­hát nekünk is, hogy szomszédainkkal békés és ba­rátságos viszonyba jussunk. Mi, akik egy évezreden keresztül velük együtt éltünk és dolgoztunk, bizo­nyára nem szándékozunk nekik bármily irányban nehézséget okozni. Ellenkezőleg, készek vagyunk továbbra is értük és velük dolgozni. Kizárólag az ő belátásuktól függ tehát, hogy egy megfelelő kö­zépúton találkozzunk.­­ Ami pillanatnyi külpolitikai orientálódá­sunkat illeti, nem tudnék egy olyan hatalmat meg­nevezni, amelyhez speciálisan csatlakozni kíván­nánk. Ahol baráti jobbot találnak­ és ahol sz­zonyos előnyt látunk a magunk számára, ott azt­­elfogad­juk. Bízvást reméljük, hogy a győzők is be fogják látni, hogy az ő érdekük is, hogy ne kergessék két­ségbeesésbe a legyőzötteket. Júniusban kiküldik a határmegáll­apító­­ és jóvátételi bizottságokat.­­ Páris, máj. 25. Az United Press itteni tudó­­­sítója jelenti, hogy a magyar békeszerződést jú­­­nius 4-ikén délután négy órakor fogják, Versail­lesben aláírni. Nyomban utána a legfelsőbb ta­nács összeül, hogy két bizottság kiküldését hatá­rozza el A két bizottság megalakul és június fo­lyamán utazik Budapestre. Az egyik bizottságot a jóvátétel feladatával bízzák meg és egyúttal fel­adatává teszik bizonyos függő ügyek elintézését az utódállamokkak A második bizottság a határ­rendezés ügyeivel fog foglalkozni. E bizottságok tevékenysége állandó jellegű lesz. Székhelyük Bu­dapest lesz. Azt az indítványt, hogy a Budapestre­, kiküldendő bizottságokat az entente bécsi bizott­ságaiból válogassák össze, elutasították. Magyarország nem mozgósít • Versailles, máj. 25. A Petite République va­sárnapi számában közli a magyar külügyminisz­tériumnak cáfolatát az állítólagos magyar mozgó­­­­sítás ügyében. Ugyanezt a dementit közli a Lan­tefene is. A francia sajtó kommentárjai . Versailles, máj. 25. A Homme Libre a magyar békeszerződés aláírásáról írva megjegyzi, hogy a magyar kormány csak tiltakozással írja alá a béke­szerződést és az a remény él benne, hogy a béke­szerződésnek drákói rendelkezéseit, különösen a területi megcsonkítást a népszövetség orvosolni fog­ja. A Petit République „Magyarország bátran viseli a békeszerződés megpróbáltatásait" címmel Teleki külügyminiszter legutóbbi beszédéből közöl részle­teket. Tiltakozások a béke ellen A kormányhoz tömegesen érkeznek az ország minden részéből az igazságtalan béke ellen tiltakozó­­táviratok. A megszállás alatt levő Alsófehér, Marostor­da, Araújtorna­ vármegye és Baja város Budapesten tar­tózkodó közönsége Itt tartott közgyűléséből határozati javaslatot juttatott el a kormányhoz, amelyben az or-Bitán BBéta arab pláca ellen foglaltal­ állást A Magyar Kereskedők Egyesülete Bosnyák Izsó elnökléséivel egyhangúlag kimondotta, hogy "miután a békeszerződés feltételei hazánkra nézve károsak, ezért a magyar kereskedők minden kínálkozó alkalommal a területi integritásért meginduló mozgalmakat teljes ere­i­nfikkel támogatni kívánják. A Területvédő Liga szerdán délelőtt tizenegy óra-a kor a Vigadóban a Magyarországot tönkretevő béke el­len tiltakozó nagygyűlést tart. Minisztertanács. A kormány tagjai ma délután Simonyi-Se­madam Sándor miniszterelnök elnöklésével mi­nisztertanácsra gyűltek este, amelyen kizárólag folyó ügyeket tárgyaltak. A Választási mozgalmait, a Tiszántúlon. ,­ A kisgazdapárt a pünkösdi ünnepek alatt is törtő kerületben tartott népgyűlést, amelyeken a ..párt jelöltjeit nagy lelkesedéssel fogadták. "Vasár­nap mondta el prograaimbeszédét Orosházán Csiz­madia András, Békéscsabán Balla Aladár, a­ szeg­halmi kerületben dr Csekey István egyetemi ma­gántanár, Kisvárdán Mózer Ernő, Debrecen I. kerületében Polgáry István, Gyomán dr Zeőke Antal miniszteri titkár, akit a kerület községeiben megtartott népgyűléseken Balogh Gyula, az or­szágos kisgazdapárt központi főtitkárának­­nagy­hatású beszédei után mindenütt egyhangú lelke­sedéssel jelöltek. Debrecen II. kerületében Emich Gusztáv, Békésgyulán Ulain Ferenc, Szentesen pedig Négyessy László a párt hi­atalos kiáltja

Next