Pesti Hírlap, 1920. május (42. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-26 / 125. szám
Budapest, 1920. XIII. évfolyam 12. (14,238.) szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK s 286 1 — 140 — „ Negyedévre .......... 70 „ —Egy hóra' SS„ — , Egyes nyám ára helyben, vidéken és pályaudvarod 1 koron*. dijJEbbán Szerda, május 26. Kiadótulajdonosok LÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, V. Vilmos császár-út 7. FIÓKKIADÓIVATAL : Budapest, VIL. Erzsébet körút 1. Az eredendő bün. Imikor most a történelmi tragikum ólomfedélzete egyre mélyebben ereszkedik fejünk Siló, mikor dermedve nézünk az előttünk foltiruló pokolkapukra, csak halgatóbban nyillal ál halántékainkon a kérdés: ki és mi okozta azt, hogy oly borzalmas háborús válság és amunyi rákövetkezett nemzeti szerencsétlenség után még ebbe a rettenetes gyűrűzetbe kellett kerülnünk, amelyben a kedvezőbbre fordult körülmények támasztékát sem lehet fölhaszbálnannk. Hol van eredete annak az agyonnyomó kényszerhelyzetnek, amelyben nemcsak ma, a legyőzött magyar néjő, veszítettük el még a kétségbeesés elhatározásainak szabadságát is, hanem a velünk győzelmesen szemben álló entente sem rendelkezik többé saját akarata és belátása biztos mértékével, nem irányozhatja céltudatosan saját érdekeinek megóvását sem? Nem hiábavaló kérdés ez, mert itt biztosan lehet megjelölni a kezdetheti okot és az eredendő bűnt A Károlyi—Jászánkormányzat, az eszelős mágnás és a megkeveredett magántudós pacifista szövetkezése al ott a felelősség kiinduló pontjánál, ahonnét valóban mérhetetlenül fut tovább az idők és események rendjén. Íme, újra egy következés, amelyet most szemszaró világosságba látunk állítva. Még ha egészen eltekintenénk is attól a főben járó megtévedésüktől, hogy éppen a legveszedelmesebb eshetőségekkel szemben minden védelem erejétől fosztották meg az országot, akkor is valami képtelen elhibázást kellene megállapítani az ő békeszerzési eljárásukban, az ő tárgyaló módjukban. Most,amikor az entente hatalmainál a rólunk való fölfogás változását, ellenséges indulataiknak határozott enyhülését tudják konstatálni, gondoljuk csak el, milyen más volna a helyzet, ha a megszállott országrészeket a nagy entente-hatalmak csapatai, angolok, franciák, olaszok foglalták volna el, nem pedig a területünkre éhes martalócok, románok, csehek, szerbek tartanak ragadozó kékmeik közötti . Itt a bűn hibává fokozva, a hiba bűnné fokozva. Hiszen amikor Belgrádba indultak, tudniok kellett, hogy főképp ezektől a szomszédos betörésektől kell megóvni az országot, úgy jelentették is, hogy a fegyverszünet megkötése után Franchet d'Esperey tábornoktól alázatosan könyörögték a határoknak franciaés angol csapatok által való megszállását De hát Clemenceau úrtól idején megjött a figyelmeztetés szomszédos jóakaróinkhoz, éljenek a jó akakímmal és foglaljanak el minden fegyverszüneti kötelezettség megvetésével is minden kezük ügyébe eső földet, hegységet, várost, ingatlan és ingó birtokot Károlyi és Jósza. miniszter uraknak nem tellett annyi a legpacifistább bölcseségből sem, hogy legalább eleve kijelentsék: megtörik békén a fegyverszünet megsértését angoloktól és franciáktól, akik nem vicsorítják fogaikat országunkból való zsákmányolásra, de nem hagyhatják ellentállás nélkül azt, ha az erőszakos területrablás szándékával éhes szomszédaink törnek ránk. Mint az indus Brahma istenség. Ők csak saját köldöküket bámulták, amelyek mindegyikén képzelődésük szerint egy félvilágnak kellett függnie ők úgy hitték, hogy az egyiknek szép szeméért nyomban behódolnak az entente-hatalmak, a másik bűvöletes szemétől leborulnak a volt nemzetiségi vezérek, őket ugyan a világ kinevette, az entente meg szégyenletesen megalázta, de a végső eredmény reánk nézve az, hogy sem az entente, sem a nemzetiségek irányában nem lehetett többé a közvetlen összeköttetés és a kölcsönösmegértés szálait megtalálnunk. Még azt sem lehet megállapítanunk, ki diktálja igazában a ránk erőszakolt irtózatos békeáldozatot: a nagy entente-hatalmak-e vagy pedig az ő kicsiny, rabló szegödöttjeik, akiktől nem lehettöbbé szabadulniokt. Az osztrák—szerb tárgyalások. Bécs, máj. 25. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Ausztria és Jugoszlávia között m hé 6-tól 10-ig tartják meg Belgrádba® a tárgyalásokat Maga az államkancellár nem utazik Belgrádba, hanem csak Löwenfeld-Russ, Paul és Zerdik államtitkárok. A tárgyalásokon kizárólag élelmezési és közlekedési politikai kérdésekről lesz szó. Jugoszlávia tudvalevőleg felmondotta az Ausztriával kötött kompenzációs szerződést, de kitűnt, hogy Jugoszlávia Ausztria bizonyos termékeit, mint a mozdonyokat, gépeket és papírt nem nélkülözheti politikai merénylet Horvátországban. Laibach, máj. 25. (A Pesti Hírlap tudósító-jától.) Az a gyorsvonat, amelyben Protics, Drinkovics és Kovacsevics stájer miniszterek Zágrábba utaztak, hogy ott a pártvezérekkel az alkotmánytervezetet megbeszéljék, Zimonyban mellékvágányra került és összeütközött egy több vagyonból álló garnitúrával. A vagyonokat az összeütközés ereje pozdorjává zúzta és többen megsebesültek, a miniszterek azonban sértetlenek maradtak. Azt hiszik, hogy Protics ellen merényletet akartak elkövetni. A megindított nyomozat során több embert letartóztattak. A békeszerződés a magyar nemzetgyűlésen. Nemzetgyűlés szerdán délelőtt ülést tart,apirend előtt felszólal gróf Apponyi Albert, okolja a magyar békedelegáció lemondanutasson arra, hogy az ententekörökben miben tapasztalható hangulatváltozás milyen kedvező kilátásokat nyújt a jövőre. Apponyi után a kormány részéről gróf Teleki Pál külügyminiszter szólal fel és Miejt a kormánynak az ötös tanácshoz intézett jegyzékben kifejtett álláspontot. A pártok részéről nem várható nyilatkozat, csupán a keresztény nemzeti párt elnöke, Friedrich István, készül tiltakozó felszólalásra. Friedrich István a béke aláírásáról. Kérdést intéztünk a béke aláir&asra vooattooy «Ha* Friedrich Istvánhoz, azó igy nyilatkozott: — Ennek a kormánynak egyáltalában nincsen felhatalmazása arra, hogy ezt a békeszerződést aláírja. Nagyon jól emlékszem, hogy annak idején a keresztény egyesüléshez tartozó összes képviselőtársaim úgyszólván fogadalmat tettek velem együtt arra, hogy ilyen békeszerződés aláírásához semmi körülmények között nem járulnak hozzá. Ha a kormány aláírja ezt a lesújtó békeszerződést, ellentétbe jut a közérzéssel, az egész magyar nemzettek Ha ezt a békét aláirná a kormány és ratifikálná a nemzetgyűlés, ezáltal elkövetnék a nemzet ellen a harmadik főbenjáró bűnt és első volt az, amikor a®akkori kormány belement a háborúba. A második, amikor azt idejében nem merték befejezni. A harmadik lenne az, ha akadna oly magyar kormány, amely ezt a rabszolgaszerződést aláírná. Álláspontomat különben a holnapi nemzetgyűlésen részletesen fogom kifejteni és a kormány részéről a békeszerződés ügyében történő bejelentés után telménanül felszólalok Teleki külügyminiszter a békeszerződésről Budapest, május 25. Gróf Telek Pál külügyminiszter a Yveni TéL Comp. szerkesztője előtt a Mireszerződés aláírásáról nyilatkozott. Többek között ezeket mondta: — Magyarország a békeszerződés «l'AIW*» tekintetében, sajnos, ugyanabban a helyzetben van, mint a többi legyőzött antena, amely a keserű kényszernek engedve, kénytelen vg a diktált békeszerződéseket elfogadni és aláírni. Ama borzasztó károk után, amelyeket az ország a bolsevizmus és a román megszálás következtében szenvedett, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy egy esetleges megszállás újabb bajait zúdítsuk magunkra. Annál nagyobb baj vina ez, miután az ország most már szerencsésen a talpraállás és a gazdasági erők javulása stádiumába jutott és senki a felelősséget azért nem vállalná, hogy ezt a javulási folyamatot letartóztassa vagy megakassza. A békeszerződés aláírását a minisztertanács határozta el és es idő szerint nem terjeszthető a nemzetgyűlés elé, mert az nem képviseli Magyarország egész területét. A békeszerződés a magyar álamra különösen gazdasági és pénzügyi tekintetben olyan mérvű terheket ró, amelyeiket az nem fog elviselhetni. Egyedüli reményünk a tőkeszerződés végrehajtása rendjén felülkerekedő jobb belátás. Tény az, hogy a békeszerződés bennünket, területünk egy részének elszakításával, megfosztott minden nyersanyagunktól. Kétségkívül érdekünk tehát nekünk is, hogy szomszédainkkal békés és barátságos viszonyba jussunk. Mi, akik egy évezreden keresztül velük együtt éltünk és dolgoztunk, bizonyára nem szándékozunk nekik bármily irányban nehézséget okozni. Ellenkezőleg, készek vagyunk továbbra is értük és velük dolgozni. Kizárólag az ő belátásuktól függ tehát, hogy egy megfelelő középúton találkozzunk. Ami pillanatnyi külpolitikai orientálódásunkat illeti, nem tudnék egy olyan hatalmat megnevezni, amelyhez speciálisan csatlakozni kívánnánk. Ahol baráti jobbot találnak és ahol szzonyos előnyt látunk a magunk számára, ott aztelfogadjuk. Bízvást reméljük, hogy a győzők is be fogják látni, hogy az ő érdekük is, hogy ne kergessék kétségbeesésbe a legyőzötteket. Júniusban kiküldik a határmegállapító és jóvátételi bizottságokat. Páris, máj. 25. Az United Press itteni tudósítója jelenti, hogy a magyar békeszerződést június 4-ikén délután négy órakor fogják, Versaillesben aláírni. Nyomban utána a legfelsőbb tanács összeül, hogy két bizottság kiküldését határozza el A két bizottság megalakul és június folyamán utazik Budapestre. Az egyik bizottságot a jóvátétel feladatával bízzák meg és egyúttal feladatává teszik bizonyos függő ügyek elintézését az utódállamokkak A második bizottság a határrendezés ügyeivel fog foglalkozni. E bizottságok tevékenysége állandó jellegű lesz. Székhelyük Budapest lesz. Azt az indítványt, hogy a Budapestre, kiküldendő bizottságokat az entente bécsi bizottságaiból válogassák össze, elutasították. Magyarország nem mozgósít • Versailles, máj. 25. A Petite République vasárnapi számában közli a magyar külügyminisztériumnak cáfolatát az állítólagos magyar mozgósítás ügyében. Ugyanezt a dementit közli a Lantefene is. A francia sajtó kommentárjai . Versailles, máj. 25. A Homme Libre a magyar békeszerződés aláírásáról írva megjegyzi, hogy a magyar kormány csak tiltakozással írja alá a békeszerződést és az a remény él benne, hogy a békeszerződésnek drákói rendelkezéseit, különösen a területi megcsonkítást a népszövetség orvosolni fogja. A Petit République „Magyarország bátran viseli a békeszerződés megpróbáltatásait" címmel Teleki külügyminiszter legutóbbi beszédéből közöl részleteket. Tiltakozások a béke ellen A kormányhoz tömegesen érkeznek az ország minden részéből az igazságtalan béke ellen tiltakozótáviratok. A megszállás alatt levő Alsófehér, Marostorda, Araújtorna vármegye és Baja város Budapesten tartózkodó közönsége Itt tartott közgyűléséből határozati javaslatot juttatott el a kormányhoz, amelyben az or-Bitán BBéta arab pláca ellen foglaltal állást A Magyar Kereskedők Egyesülete Bosnyák Izsó elnökléséivel egyhangúlag kimondotta, hogy "miután a békeszerződés feltételei hazánkra nézve károsak, ezért a magyar kereskedők minden kínálkozó alkalommal a területi integritásért meginduló mozgalmakat teljes ereinfikkel támogatni kívánják. A Területvédő Liga szerdán délelőtt tizenegy óra-a kor a Vigadóban a Magyarországot tönkretevő béke ellen tiltakozó nagygyűlést tart. Minisztertanács. A kormány tagjai ma délután Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra gyűltek este, amelyen kizárólag folyó ügyeket tárgyaltak. A Választási mozgalmait, a Tiszántúlon. , A kisgazdapárt a pünkösdi ünnepek alatt is törtő kerületben tartott népgyűlést, amelyeken a ..párt jelöltjeit nagy lelkesedéssel fogadták. "Vasárnap mondta el prograaimbeszédét Orosházán Csizmadia András, Békéscsabán Balla Aladár, a szeghalmi kerületben dr Csekey István egyetemi magántanár, Kisvárdán Mózer Ernő, Debrecen I. kerületében Polgáry István, Gyomán dr Zeőke Antal miniszteri titkár, akit a kerület községeiben megtartott népgyűléseken Balogh Gyula, az országos kisgazdapárt központi főtitkáránaknagyhatású beszédei után mindenütt egyhangú lelkesedéssel jelöltek. Debrecen II. kerületében Emich Gusztáv, Békésgyulán Ulain Ferenc, Szentesen pedig Négyessy László a párt hiatalos kiáltja