Pesti Hírlap, 1920. július (42. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-01 / 155. szám

I-I­I­i .), -m-6­­ PESTI HÍRLAP 1920. július 1., csütörtök. A kormányzó szózata "az ifjúsághoz. Nemzeti Nagyszabású nemzeti ünnepségef. rendezett kedden délelőtt a Védőligák Szövetség© az ügető­versenypályán. Az ünnepségen Horthy Miklós kor­mány­zó és József főherceg jelenlétében a fiúközép­iskolák ifjúsága mutatott be pompás szabadgyakor­latokat. A fényes ünnepélyen számos katonai és polgári előkelőség s az érdeklődők ezrei jelentek meg. A lobogódiszbe borított pályára zászlóik alatt vonultak föl a fővárosi fiú- és leányközépiskolák s a különböző egyesületek. Délelőtt tíz őrakor négy különböző helyen dr Permy Ferenc alispán, dr Ráth Endre volt képviselő, dr Király Aladár főis­pán és dr Temanovics Zoltán intéztek lelkesítő s az integrális Magyarországért való küzdelemre buzdító szavaikat az ifjúsághoz. Nem sokkal ezután ágyuk dörgése és a közönség lelkes éljenzése köz­ben érkezett meg József főherceg, akit a fogadóbi­zottság élén Urmánczy Nándor, a Védő Ligák Szö­vetségének elnöke, üdvözölt. Átnyújtotta a Védő Ligák Szövetségének jelvényét a főhercegnek, aki sapkája mellé tűzve, néhány szóval mondott kö-szönetet. — Nagyon köszönöm meleg szavait — mond­ta — szívvel-lélekkel egy varrok, voltam és leszek Önökkel örömben és bánatban. Meggyőződésem, hogy ez a jelkép, melyet nagy örömmel és köszö­nettel fogadok, rövid időn belül valóra fog válni. Néhány perc múlva érkezett meg Horthy Mik­lós kormányzó. Újra megdördültek az ágyak, har­sogott az éljem, a zenekar pedig rázendített a Him­nuszra. A kormányzót is Urmánczy Nándor Üdvö­zölte. Kifejezte azt a törhetetlen hitét, hogy a ma­gyar nemzet ősereje, mely kibírta a tatárjárást, tö­rök hódoltságot és az idegenben lakó királyok négyszázéves nemzetellenes uralkodását is, győz­tesen fog megbirkózni a most rámért csapások tö­megével. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után megkezdődött a tábori mise, melyet Mészáros János érseki helynök celebrált fényes papi segédlettel. A szentmise után a protestáns egyházak nevében Raffay Sándor püspök, Takaró Imre lelkész és dr Boross György unitárius tureológiai dékán intéztek rövid könyörgést az Ég Urához, áldását kérve a nemzetre és a nemzet vezérére. Ezután következett az ünnep fénypontja: a szabadgyakorlatok bemutatása. A közel hatezer ifjú meglepő egyöntetűséggel és pontossággal vé­gezte a gyakorlatokat, minduntalan tapsra ragadva a közönséget Az utolsó mutatványnál hirtelen el­hallgatott az ütemjelző harang , egy zászlójelre egyetlen kiáltásként zúgott fel a tiltakozás: „Nem, lem, toha!" A közönség lelkes tapssal csatlakozott a tiltakozáshoz. Hirtelen incidens zavarta meg a nyugalmat. Az egyik mentőkocsi lovai megbokro­sodtak s magukkal ragadták a kocsist; csak Dózsa János istállótulajdonos önfeláldozó közbelépésének volt kö­szönhető, hogy a megvadult állatok a diák­ság tömött sorai közé nem vágtattak. Ezután a kormányzó elé járultak az iskolák képviselői. Félkörben állottak fel a páholy feljá­rata elé. A vezető tanár vezényszavára mélyen meg­hajoltak a kormányzó előtt, majd feszes vigyázz­állásban hallgatták meg a kormányzó szavait: — Fiúk! Örömmel látom itt az ifjúságot, jö­vendő létünk és boldogságunk zálogát. A mai ifjú­ságra Magyarországon különös nehéz feladatok várnak. A nagyját elvégezz­ük magunk. Ezt el kell végeznünk németek azért, hogy lemossuk a foltot a becsületünkről ,­ nemcsak azért, mert becsület nélkül nemzet nem élhet, hanem azért is, mert ki akarják vágni erdeinket, le akarják aratni az aranykalászos rónát. Csak ha a jövőre gondolunk, lehetünk tisztában azzal, hogy rokon és barátok nélkül fog ez a nemzet élni. És szükséges, hogy harcratermett és harcrakész lakosság lakja és véd­je ezt az országot. A magyar fajnak egyik legna­gyobb hibája — nem akarom mondani a fegyelme­zetlenség — hanem az összetartás hiánya, össze­tartás nélkül pedig nem jutunk el oda, ahova jut­nunk kell. Ezt az összetartást ki kell kényszerí­teni, itt pártokat többé nem ismerünk. Egy irány­ban haladunk valamenny­ien, a jelszó meg van adva: ez nemzeti és keresztény! Ép testben lakik csak ép lélek. Elsősorban tehát azt kell propagál­ni, ami az egészséget és testi épséget előmozdítja. Emellett tudását mindenki gyarapítsa a haza ja­vára. Ha a jövőben pályaválasztásra gondoltok, mindig az legyen a vezérelv, hogy hol és mi mó­don szolgálhatunk leginkább hazánknak. Azt tart­sátok szemetek előtt, hogy nekünk mindnyájunk­nak csak egy kötelességünk van, hazánkat na­gy­gyá, erőssé, gazdaggá és boldoggá tenni. Szűnni nem akaró éljenzés és taps követte a kormányzó beszédét, amely után az ifjúság a ze­nekarok kísérete mellett a Szózatot énekelte el. Majd megkezdődöt a tisztelgő elvonulás. A zene­kar a kormányzó páholyával szemben állott fel , ennek hangjai mellett vonultak el zászlóik alatt a kivonult iskolák és egyesületek küldöttségei. A díszfelvonulók sorát a nemzetvédő liga nyitotta meg. Következtek a polgári, kereskedelmi iskolák, utána a gimnáziumok, majd a leányközépiskolák. Az iskolákat a cserkészek követték és végül az egyesületek küldöttségei vonultak fel, amelyeknek hosszú sorát az Erdélyi Magyar Székely Szövet­ség zárta be. A tisztfelvonulás után­ Horthy kor­mányzó legnagyobb megelégedésének­­ adott kifeje­zést, majd a közönség zúgó tapsai és elönzése köz­ben autóján eltávozott, sokból elhurcolt milliókra rugó vagyontárgyakról sem. Ami a központi hatalmak által annak idején Romániában eszközölt rekvirálásokat illeti, meg kell jegyezni, hogy az összes rekvirált anyagokból alig valami került Magyarországba és magyar részről egyáltalán nem panaszolnák, ha csak eze­ket vitték volna vissza. Arról ismét nincs szó a közleményben, hogy a központi hatalmak visszavo­nulása alkalmával mintegy 400 millió lej értékű gé­pet és egyéb holmit, valamint közlekedési eszközt hagytak vissza Romániában. A közlemény szerint a központi hatalmak csapatai Romániából 7.362.000 állatot vittek el Ezzel szemben román statisztikai adatok szerint a megszállás alatt volt román felü­letek állatállománya lóban, szarvasmarhában, ser­tésben és juhiban összesen nem tesz ki ennyit. Ez az egy adat teljesen megvilágítja a román közle­mény szavahihetőségét. A Feh­zenbach-kormány bemutatkozása, Berlin, június 29. A nemzetgyűlés mai meg­nyitó ülésén Fehrenbach kancellár hosszabb beszéd­ben ismertette kormányának programjn­kát. Minde­nek előtt a német néphez appellál, hogy ne folytassa a borzalmas háborút időben, miután a birodalom határain megszűnt. Kijelenti, hogy kormánya a weknari alkotmány alapelvein áll. Végül a biroda­lom pénzügyeivel foglalkozott. Fehrnbach nyilat­kozatához Scheidemann szólalt föl és kijelentette, hogy pártja (a többségi szocialisták) támogatni fogja a kormányt, ha hű marad a munkásosztályok­ra vonatkozóan kifejtett programmjaihoz, sportünnep az ügetőpályán. A román harácsolások. A román sajtóiroda által a Teanos június S0-iki számában a román rekvirálásokról állítólag magyar forrásból eredő közleménynek cáfolására Üledékes helyről a következőket jegyzik meg: Illetékes magyar rés­zről eddig semmiféle közle­ményt sem adtak ki a románok magyarországi kártevéséről, kivéve a magyar békedelegáció által a békeszerződés tárgyalásánál felhozott adatokat. A román közlemény valótlansága azonban már a most rendelkezésre álló ada­tokból­ is megállapítható. Például a közlemény szerint a Tiszántúl eszközölt rekvirál­ások alkalmával a mezőgazdasági gépeknek csak nyolc százalékát vitték volna el. Ezzel szem­ben megállapítható, hogy a román katonai rekvirá­lásokat eszközlő bizottság debreceni parancsnok­sága a mezőgazdasági és ipari gépek 75 százalé­kának beszolgáltatását rendelte el, amelyet később 50 százalékra szállított le. A közlemény amaz ada­tával szemben, hogy Magyarországról összesem 19.569 kisebb-nagyobb élőállatot vittek el, megálla­pították, hogy csak Debrecen városából 7825 nagyobb állatot és 39.054 aprómarhát vittek el A közlemény szerint a Tiszától keletre eső vidéken eszközölt refovirálások értéke csak 47.000.000 koronát tett­­ki. Ezzel szemben meg kell jegyezni, hogy a román megszállás által oko­zott tényleges kár sok milliárdra rúg. Megjegy­zendő még, hogy a románok által eszközölt rekvi­rálások legnagyobb része minden formalitás, tehát fizetség nélkül történt. Ott, ahol fizetés történt, leg­nagyobb részt bonokkal intézték el és a tényleges értéknek csak egy negyedét, vagy még annál is ke­vesebbet fizettek meg, így egy cséplőmotorért 1500 koronát adtak. A bonoknak is több mint a fele be­váltatlanul maradt, mint például a 8000 lelket szám­láló Tiszaföldváron, tehát egy kisebb h­elyen, ma­gában 800.000 koronányi ban bevallatlanul maradt. A románok által elvitt 1.000 mozdonyról és 31.325 vasúti kocsiról nincs szó a román közleményben. Nem emlékszik meg a budapesti és más városok ipartelepeinek leszerelésére szervezett kiürítési bi­zottságokról sem, mely bizottságok munkájukat oly alaposan végezték, hogy a telepek legnagyobb része ma is még csak részben üzemképes vagy tel­jesen üzemképtelen. Nincs szó továbbá a közle­ményben a román­ katonák magánlakó­ Németországi lefegyverzése Berlin, jun. 29. A párisi ném­et delegáció há­rom jegyzéket kapott a szövetségesektől, amelyek a lefegyverzésről a következő részleteket tartalmaz­zák: A német kormánynak arra a kívánságára, hogy a hadsereg létszáma 200.000 maradhasson, azt felelik a szövetséges kormányok, hogy a német hadsereg létszáma nem lehet több a békeszerződés­ben megállapított 100.000 főnél, hogy a katonai rendőrséget három hónapon belül teljesen föl kell oszlatni, másfelől azonban az egyéb rendőri csapa­tok létszámát 150.000-re emelik föl, ami 70.000 rel több az 1913. évi létszámnál. lapi hirek. — (A kormányzó) ma a következőket fo­gadta: Stréter és Gombos ezredeseket, Cegléd vá­­ros küldöttségét, a polgármester vezetésével, Je­kelfalussy Zoltánt, gróf Edelsheim-Gyulay Lipó­tot és gróf Széchenyi Dénes volt hágai követet. -t (A pannonhalmi főapát beiktatása) ü­n­nepies külsőségek közt ment végbe Péter és Pál napján. Fetser Antal győri megyéspüspök szen­telte föl Bárdos Remiget. Az aktuson Haller Ist­ván kultuszminiszter képviselte a kormányt. — (Huszár Károly Pak­sban) meglátogatta a katho­liiikus alkalmazottak szakszervezetét és beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy Magyarország nem bűnös a há­ború föl­idézésében. Elmondta, hogy Magyarország most a bolsevizmus ellen harcol és teljes erejével száll szembe a bolsevizmus céljával: a világforradalommal.­­ (A bojkottról), amelyet Magyarország al­kalmaz Ausztria ellen, Királyhidán készült rajzo­kat közöl Az Érdekes Újság új száma, amely egy sereg megkapó fényképeit közöl a Ludoviká­ban­ tartott emlékünnepről, Hamelin francia tábornoknak a hercegprímásnál tett látogatásáról, a budapesti nagy regattáról, a kutyakiállításról. A gazdag szépirodalmi részt humoros fejlécek, aktuális tréfákat illusztráló karrikatúrák tar­kítják. (A legfőbb számvevőszék elnökének bűnügyét) szerdai­ tárgyalig S­ dr Stengel ítélőtáblai bíró tanácsa előtt. A vádlottTIr Strausz István, akit tudvalevően letartóztat­tak és akit az ügyészség izgatással és ingó vagyon rongá­lással vádolt, kérelmet terjesztett a bíróság elé, hogy őt, mint a számvevőszék elnökét, az 1870-iki törvény értelmé­ben csak a parlamenti bíróság vonhatja felelősségre. Az elnökne­k arra a kérdésére, hogy mikor nevezték ki, azt fe­lelte a vádlott, hogy a Károlyi-kormány idején. Az elnök felolvasta a minisztertanács végzését, amely a vádlottra nézve érvénytelennek jelenti ki az említett törvényt és a vádlott áldását is, mert az alkotmány mellőzésével történt a betöltése. A bíróság a védelem és dr Szilassy Pál ügyész előterjesztésének meghallgatása után úgy határozott, hogy hatáskörét leszállítja és a pert átutalja a parlamenti bíró­sághoz. A végzés után az ügyészség szabadlábra helyezte Strausse Istvánt.­­(Halálozás.) Báró Podmaniczky Gyula, aki hosszú Tüökön keresztül a földmivelésügyi minisz­térium lótenyésztési osztályát vezette, tegnap 64 éves korában aszódi 631 birtokán meghalt. Temetése szerdán ment végbe nagy részvét mellett. Özvegy Kisfaludy Sándorné, szül. Major Ida, néh. Kisfaludy Sándor volt tatai kir. közjegyző özvegye, Bu­dapesten meghalt. Nagy kiterjedésű család gyászolja. — (A főiskolai zsidókérdés megoldása) tárgyában nagygyűlés volt a Gólyavárban. Dr Tuzson János bölcsész­kari dékán megvilágította a numerus ciivusus eszméjét és azt hangoztatta, hogy ha a nemzetgyűlés a bek­atáisokig törvényhozás útján nem biztosítaná a numerus clausust, akkor egyelőre fenn kell tartani az eddigi igazoló eljárást.„ Dr Kossalka János ismertette a zsidó­kérdés múltját és kö­vetelte a tanártestület olyan összeállítását, amely mindig biztosítani fogja a keresztény hallgatóság bizalmát. A nagygyűlés egyhangúan elfogadta dir Tuzson János tör­vénytervezetét, amely tételes szabályokba foglalta az élet­beléptetendő numerus clausust. — (Magyar Stúdio) címmel új kulturális testület ala­kult, mely hivatva van a magyar képzőművészetet a kül­föld előtt méltóan és tökéletesen reprezentálni. Az alakuló ülésen báró Kohner Adolf elnökölt. Pikár Gyula államtit­kár kifejtette a kormány kulturprogrammját Utána Zala György és dr Bacher Pál felszólalása után megejtették a választásokat. Elnök gróf Andrássy Gyula lett.­­ (Kérelem a hadifoglyok érdekében.) A Magyar Vörös­ Kereszt Egylet a társadalom áldozatkészségéhez for­dul azzal a kéréssel, hogy az Oroszországból visszatérő hadifoglyok megfelelő ellátását előmozdítandó, tányérokat, evőeszközöket, evőcsészéket és bádog mosdótálakat ado­mányozzanak és juttassák el az egylet központi igazgató­ságához (VI., Andrássy­ út 8. L emelet.) . — (Az államvasutak) igazgatóságának értesítése szerint a hetenkint háromszor közlekedő, Budapest k­ileti pályaudvarról este 9 órakor Bruck—Királyhida felé k­­íduló 16—a. számú, valamint a Bruck—Királyhida felől d­élelőtt 8 óra 10 perckor Budapest keleti pályaudvarra érkező 19—a. számú vonat július 3-tól további intézkedésig meg­szűnik.­­ — (A főváros tanácsa) a törvényhatósági bizottság hatáskörében szerdán délután ülés­st tar­tott. A napirend során dr Berczeli Jenő tanácsnok előterjesztést tett az állatkert veszteségéről, amely meghaladja a másfél millió koronát. A tanács újabb félmillió korona forgótőkét engedélyezett az­ állat­kertnek. Az átmeneti közgyűlés hozzájárult­­ bér­kocsi-taksa húszszorosra való emeléséhez,­­amely azonban csak a minisztérium hozzájárulása, után lesz érvényes és dr Buzáth tanácsnok előterjeszté­sére felemelte a községi polgári iskolák tan- és vizsgadíját. Dr Csupor József tanácsos előterjesz­tésére elhatározták, hogy tizennégy millió koronát szavaznak meg a temetkezési vállalatok megváltá­sára. Végül Vita Emil tanácsos bejelentette az­­ épí­tőmesterek ipartársulatának megalakulását. — kolozsvári levél.) A hivatalos számadatok most kerülnek nyilvánosságra a kolozsvári választásiv­-­ról. A hetven-nyolcvanezer lakosú városban mindössze két­száz­ötven ember szavazott le. Különben is !«, választók raagy részét kizárták a szavazók lajstrom.'.'jöl, nehogy a ma­gyarság hatalmas túlsúlyt nyerjen. A Wesselé­nyi­utcát Calea Regele Ferdnand, a petőfi­ utcát Str. Avr­am Jancu, a és Árpád-utcát Calea­­fratán, a Deák Ferenc ut­cát Strada Regina Maria, a Kossuth Lajos­ utcát Cal­ea Victoriei, a Király­ utcát Bratianu, a Ferenc Józse­f­utcát Calea Reg. Ferdib­and nevekre keresztelték át.­­ A fehér kenyér kilóját, tizenhét koronában, a palack sör árát öt koronában, a­ gyár árát harminckét koronában állapították meg.

Next