Pesti Hírlap, 1920. július (42. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-01 / 155. szám
I-IIi .), -m-6 PESTI HÍRLAP 1920. július 1., csütörtök. A kormányzó szózata "az ifjúsághoz. Nemzeti Nagyszabású nemzeti ünnepségef. rendezett kedden délelőtt a Védőligák Szövetség© az ügetőversenypályán. Az ünnepségen Horthy Miklós kormányzó és József főherceg jelenlétében a fiúközépiskolák ifjúsága mutatott be pompás szabadgyakorlatokat. A fényes ünnepélyen számos katonai és polgári előkelőség s az érdeklődők ezrei jelentek meg. A lobogódiszbe borított pályára zászlóik alatt vonultak föl a fővárosi fiú- és leányközépiskolák s a különböző egyesületek. Délelőtt tíz őrakor négy különböző helyen dr Permy Ferenc alispán, dr Ráth Endre volt képviselő, dr Király Aladár főispán és dr Temanovics Zoltán intéztek lelkesítő s az integrális Magyarországért való küzdelemre buzdító szavaikat az ifjúsághoz. Nem sokkal ezután ágyuk dörgése és a közönség lelkes éljenzése közben érkezett meg József főherceg, akit a fogadóbizottság élén Urmánczy Nándor, a Védő Ligák Szövetségének elnöke, üdvözölt. Átnyújtotta a Védő Ligák Szövetségének jelvényét a főhercegnek, aki sapkája mellé tűzve, néhány szóval mondott kö-szönetet. — Nagyon köszönöm meleg szavait — mondta — szívvel-lélekkel egy varrok, voltam és leszek Önökkel örömben és bánatban. Meggyőződésem, hogy ez a jelkép, melyet nagy örömmel és köszönettel fogadok, rövid időn belül valóra fog válni. Néhány perc múlva érkezett meg Horthy Miklós kormányzó. Újra megdördültek az ágyak, harsogott az éljem, a zenekar pedig rázendített a Himnuszra. A kormányzót is Urmánczy Nándor Üdvözölte. Kifejezte azt a törhetetlen hitét, hogy a magyar nemzet ősereje, mely kibírta a tatárjárást, török hódoltságot és az idegenben lakó királyok négyszázéves nemzetellenes uralkodását is, győztesen fog megbirkózni a most rámért csapások tömegével. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után megkezdődött a tábori mise, melyet Mészáros János érseki helynök celebrált fényes papi segédlettel. A szentmise után a protestáns egyházak nevében Raffay Sándor püspök, Takaró Imre lelkész és dr Boross György unitárius tureológiai dékán intéztek rövid könyörgést az Ég Urához, áldását kérve a nemzetre és a nemzet vezérére. Ezután következett az ünnep fénypontja: a szabadgyakorlatok bemutatása. A közel hatezer ifjú meglepő egyöntetűséggel és pontossággal végezte a gyakorlatokat, minduntalan tapsra ragadva a közönséget Az utolsó mutatványnál hirtelen elhallgatott az ütemjelző harang , egy zászlójelre egyetlen kiáltásként zúgott fel a tiltakozás: „Nem, lem, toha!" A közönség lelkes tapssal csatlakozott a tiltakozáshoz. Hirtelen incidens zavarta meg a nyugalmat. Az egyik mentőkocsi lovai megbokrosodtak s magukkal ragadták a kocsist; csak Dózsa János istállótulajdonos önfeláldozó közbelépésének volt köszönhető, hogy a megvadult állatok a diákság tömött sorai közé nem vágtattak. Ezután a kormányzó elé járultak az iskolák képviselői. Félkörben állottak fel a páholy feljárata elé. A vezető tanár vezényszavára mélyen meghajoltak a kormányzó előtt, majd feszes vigyázzállásban hallgatták meg a kormányzó szavait: — Fiúk! Örömmel látom itt az ifjúságot, jövendő létünk és boldogságunk zálogát. A mai ifjúságra Magyarországon különös nehéz feladatok várnak. A nagyját elvégezzük magunk. Ezt el kell végeznünk németek azért, hogy lemossuk a foltot a becsületünkről , nemcsak azért, mert becsület nélkül nemzet nem élhet, hanem azért is, mert ki akarják vágni erdeinket, le akarják aratni az aranykalászos rónát. Csak ha a jövőre gondolunk, lehetünk tisztában azzal, hogy rokon és barátok nélkül fog ez a nemzet élni. És szükséges, hogy harcratermett és harcrakész lakosság lakja és védje ezt az országot. A magyar fajnak egyik legnagyobb hibája — nem akarom mondani a fegyelmezetlenség — hanem az összetartás hiánya, összetartás nélkül pedig nem jutunk el oda, ahova jutnunk kell. Ezt az összetartást ki kell kényszeríteni, itt pártokat többé nem ismerünk. Egy irányban haladunk valamennyien, a jelszó meg van adva: ez nemzeti és keresztény! Ép testben lakik csak ép lélek. Elsősorban tehát azt kell propagálni, ami az egészséget és testi épséget előmozdítja. Emellett tudását mindenki gyarapítsa a haza javára. Ha a jövőben pályaválasztásra gondoltok, mindig az legyen a vezérelv, hogy hol és mi módon szolgálhatunk leginkább hazánknak. Azt tartsátok szemetek előtt, hogy nekünk mindnyájunknak csak egy kötelességünk van, hazánkat nagygyá, erőssé, gazdaggá és boldoggá tenni. Szűnni nem akaró éljenzés és taps követte a kormányzó beszédét, amely után az ifjúság a zenekarok kísérete mellett a Szózatot énekelte el. Majd megkezdődöt a tisztelgő elvonulás. A zenekar a kormányzó páholyával szemben állott fel , ennek hangjai mellett vonultak el zászlóik alatt a kivonult iskolák és egyesületek küldöttségei. A díszfelvonulók sorát a nemzetvédő liga nyitotta meg. Következtek a polgári, kereskedelmi iskolák, utána a gimnáziumok, majd a leányközépiskolák. Az iskolákat a cserkészek követték és végül az egyesületek küldöttségei vonultak fel, amelyeknek hosszú sorát az Erdélyi Magyar Székely Szövetség zárta be. A tisztfelvonulás után Horthy kormányzó legnagyobb megelégedésének adott kifejezést, majd a közönség zúgó tapsai és elönzése közben autóján eltávozott, sokból elhurcolt milliókra rugó vagyontárgyakról sem. Ami a központi hatalmak által annak idején Romániában eszközölt rekvirálásokat illeti, meg kell jegyezni, hogy az összes rekvirált anyagokból alig valami került Magyarországba és magyar részről egyáltalán nem panaszolnák, ha csak ezeket vitték volna vissza. Arról ismét nincs szó a közleményben, hogy a központi hatalmak visszavonulása alkalmával mintegy 400 millió lej értékű gépet és egyéb holmit, valamint közlekedési eszközt hagytak vissza Romániában. A közlemény szerint a központi hatalmak csapatai Romániából 7.362.000 állatot vittek el Ezzel szemben román statisztikai adatok szerint a megszállás alatt volt román felületek állatállománya lóban, szarvasmarhában, sertésben és juhiban összesen nem tesz ki ennyit. Ez az egy adat teljesen megvilágítja a román közlemény szavahihetőségét. A Fehzenbach-kormány bemutatkozása, Berlin, június 29. A nemzetgyűlés mai megnyitó ülésén Fehrenbach kancellár hosszabb beszédben ismertette kormányának programjnkát. Mindenek előtt a német néphez appellál, hogy ne folytassa a borzalmas háborút időben, miután a birodalom határain megszűnt. Kijelenti, hogy kormánya a weknari alkotmány alapelvein áll. Végül a birodalom pénzügyeivel foglalkozott. Fehrnbach nyilatkozatához Scheidemann szólalt föl és kijelentette, hogy pártja (a többségi szocialisták) támogatni fogja a kormányt, ha hű marad a munkásosztályokra vonatkozóan kifejtett programmjaihoz, sportünnep az ügetőpályán. A román harácsolások. A román sajtóiroda által a Teanos június S0-iki számában a román rekvirálásokról állítólag magyar forrásból eredő közleménynek cáfolására Üledékes helyről a következőket jegyzik meg: Illetékes magyar részről eddig semmiféle közleményt sem adtak ki a románok magyarországi kártevéséről, kivéve a magyar békedelegáció által a békeszerződés tárgyalásánál felhozott adatokat. A román közlemény valótlansága azonban már a most rendelkezésre álló adatokból is megállapítható. Például a közlemény szerint a Tiszántúl eszközölt rekvirálások alkalmával a mezőgazdasági gépeknek csak nyolc százalékát vitték volna el. Ezzel szemben megállapítható, hogy a román katonai rekvirálásokat eszközlő bizottság debreceni parancsnoksága a mezőgazdasági és ipari gépek 75 százalékának beszolgáltatását rendelte el, amelyet később 50 százalékra szállított le. A közlemény amaz adatával szemben, hogy Magyarországról összesem 19.569 kisebb-nagyobb élőállatot vittek el, megállapították, hogy csak Debrecen városából 7825 nagyobb állatot és 39.054 aprómarhát vittek el A közlemény szerint a Tiszától keletre eső vidéken eszközölt refovirálások értéke csak 47.000.000 koronát tettki. Ezzel szemben meg kell jegyezni, hogy a román megszállás által okozott tényleges kár sok milliárdra rúg. Megjegyzendő még, hogy a románok által eszközölt rekvirálások legnagyobb része minden formalitás, tehát fizetség nélkül történt. Ott, ahol fizetés történt, legnagyobb részt bonokkal intézték el és a tényleges értéknek csak egy negyedét, vagy még annál is kevesebbet fizettek meg, így egy cséplőmotorért 1500 koronát adtak. A bonoknak is több mint a fele beváltatlanul maradt, mint például a 8000 lelket számláló Tiszaföldváron, tehát egy kisebb helyen, magában 800.000 koronányi ban bevallatlanul maradt. A románok által elvitt 1.000 mozdonyról és 31.325 vasúti kocsiról nincs szó a román közleményben. Nem emlékszik meg a budapesti és más városok ipartelepeinek leszerelésére szervezett kiürítési bizottságokról sem, mely bizottságok munkájukat oly alaposan végezték, hogy a telepek legnagyobb része ma is még csak részben üzemképes vagy teljesen üzemképtelen. Nincs szó továbbá a közleményben a román katonák magánlakó Németországi lefegyverzése Berlin, jun. 29. A párisi német delegáció három jegyzéket kapott a szövetségesektől, amelyek a lefegyverzésről a következő részleteket tartalmazzák: A német kormánynak arra a kívánságára, hogy a hadsereg létszáma 200.000 maradhasson, azt felelik a szövetséges kormányok, hogy a német hadsereg létszáma nem lehet több a békeszerződésben megállapított 100.000 főnél, hogy a katonai rendőrséget három hónapon belül teljesen föl kell oszlatni, másfelől azonban az egyéb rendőri csapatok létszámát 150.000-re emelik föl, ami 70.000 rel több az 1913. évi létszámnál. lapi hirek. — (A kormányzó) ma a következőket fogadta: Stréter és Gombos ezredeseket, Cegléd város küldöttségét, a polgármester vezetésével, Jekelfalussy Zoltánt, gróf Edelsheim-Gyulay Lipótot és gróf Széchenyi Dénes volt hágai követet. -t (A pannonhalmi főapát beiktatása) ünnepies külsőségek közt ment végbe Péter és Pál napján. Fetser Antal győri megyéspüspök szentelte föl Bárdos Remiget. Az aktuson Haller István kultuszminiszter képviselte a kormányt. — (Huszár Károly Paksban) meglátogatta a katholiiikus alkalmazottak szakszervezetét és beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy Magyarország nem bűnös a háború fölidézésében. Elmondta, hogy Magyarország most a bolsevizmus ellen harcol és teljes erejével száll szembe a bolsevizmus céljával: a világforradalommal. (A bojkottról), amelyet Magyarország alkalmaz Ausztria ellen, Királyhidán készült rajzokat közöl Az Érdekes Újság új száma, amely egy sereg megkapó fényképeit közöl a Ludovikában tartott emlékünnepről, Hamelin francia tábornoknak a hercegprímásnál tett látogatásáról, a budapesti nagy regattáról, a kutyakiállításról. A gazdag szépirodalmi részt humoros fejlécek, aktuális tréfákat illusztráló karrikatúrák tarkítják. (A legfőbb számvevőszék elnökének bűnügyét) szerdai tárgyalig S dr Stengel ítélőtáblai bíró tanácsa előtt. A vádlottTIr Strausz István, akit tudvalevően letartóztattak és akit az ügyészség izgatással és ingó vagyon rongálással vádolt, kérelmet terjesztett a bíróság elé, hogy őt, mint a számvevőszék elnökét, az 1870-iki törvény értelmében csak a parlamenti bíróság vonhatja felelősségre. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy mikor nevezték ki, azt felelte a vádlott, hogy a Károlyi-kormány idején. Az elnök felolvasta a minisztertanács végzését, amely a vádlottra nézve érvénytelennek jelenti ki az említett törvényt és a vádlott áldását is, mert az alkotmány mellőzésével történt a betöltése. A bíróság a védelem és dr Szilassy Pál ügyész előterjesztésének meghallgatása után úgy határozott, hogy hatáskörét leszállítja és a pert átutalja a parlamenti bírósághoz. A végzés után az ügyészség szabadlábra helyezte Strausse Istvánt.(Halálozás.) Báró Podmaniczky Gyula, aki hosszú Tüökön keresztül a földmivelésügyi minisztérium lótenyésztési osztályát vezette, tegnap 64 éves korában aszódi 631 birtokán meghalt. Temetése szerdán ment végbe nagy részvét mellett. Özvegy Kisfaludy Sándorné, szül. Major Ida, néh. Kisfaludy Sándor volt tatai kir. közjegyző özvegye, Budapesten meghalt. Nagy kiterjedésű család gyászolja. — (A főiskolai zsidókérdés megoldása) tárgyában nagygyűlés volt a Gólyavárban. Dr Tuzson János bölcsészkari dékán megvilágította a numerus ciivusus eszméjét és azt hangoztatta, hogy ha a nemzetgyűlés a bekatáisokig törvényhozás útján nem biztosítaná a numerus clausust, akkor egyelőre fenn kell tartani az eddigi igazoló eljárást.„ Dr Kossalka János ismertette a zsidókérdés múltját és követelte a tanártestület olyan összeállítását, amely mindig biztosítani fogja a keresztény hallgatóság bizalmát. A nagygyűlés egyhangúan elfogadta dir Tuzson János törvénytervezetét, amely tételes szabályokba foglalta az életbeléptetendő numerus clausust. — (Magyar Stúdio) címmel új kulturális testület alakult, mely hivatva van a magyar képzőművészetet a külföld előtt méltóan és tökéletesen reprezentálni. Az alakuló ülésen báró Kohner Adolf elnökölt. Pikár Gyula államtitkár kifejtette a kormány kulturprogrammját Utána Zala György és dr Bacher Pál felszólalása után megejtették a választásokat. Elnök gróf Andrássy Gyula lett. (Kérelem a hadifoglyok érdekében.) A Magyar Vörös Kereszt Egylet a társadalom áldozatkészségéhez fordul azzal a kéréssel, hogy az Oroszországból visszatérő hadifoglyok megfelelő ellátását előmozdítandó, tányérokat, evőeszközöket, evőcsészéket és bádog mosdótálakat adományozzanak és juttassák el az egylet központi igazgatóságához (VI., Andrássy út 8. L emelet.) . — (Az államvasutak) igazgatóságának értesítése szerint a hetenkint háromszor közlekedő, Budapest kileti pályaudvarról este 9 órakor Bruck—Királyhida felé kíduló 16—a. számú, valamint a Bruck—Királyhida felől délelőtt 8 óra 10 perckor Budapest keleti pályaudvarra érkező 19—a. számú vonat július 3-tól további intézkedésig megszűnik. — (A főváros tanácsa) a törvényhatósági bizottság hatáskörében szerdán délután ülésst tartott. A napirend során dr Berczeli Jenő tanácsnok előterjesztést tett az állatkert veszteségéről, amely meghaladja a másfél millió koronát. A tanács újabb félmillió korona forgótőkét engedélyezett az állatkertnek. Az átmeneti közgyűlés hozzájárult bérkocsi-taksa húszszorosra való emeléséhez,amely azonban csak a minisztérium hozzájárulása, után lesz érvényes és dr Buzáth tanácsnok előterjesztésére felemelte a községi polgári iskolák tan- és vizsgadíját. Dr Csupor József tanácsos előterjesztésére elhatározták, hogy tizennégy millió koronát szavaznak meg a temetkezési vállalatok megváltására. Végül Vita Emil tanácsos bejelentette az építőmesterek ipartársulatának megalakulását. — kolozsvári levél.) A hivatalos számadatok most kerülnek nyilvánosságra a kolozsvári választásiv-ról. A hetven-nyolcvanezer lakosú városban mindössze kétszázötven ember szavazott le. Különben is !«, választók raagy részét kizárták a szavazók lajstrom.'.'jöl, nehogy a magyarság hatalmas túlsúlyt nyerjen. A Wesselényiutcát Calea Regele Ferdnand, a petőfi utcát Str. Avram Jancu, a és Árpád-utcát Caleafratán, a Deák Ferenc utcát Strada Regina Maria, a Kossuth Lajos utcát Calea Victoriei, a Király utcát Bratianu, a Ferenc Józsefutcát Calea Reg. Ferdiband nevekre keresztelték át. A fehér kenyér kilóját, tizenhét koronában, a palack sör árát öt koronában, a gyár árát harminckét koronában állapították meg.