Pesti Hírlap, 1920. július (42. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-10 / 163. szám

Budapest, 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAK :« __ Egész évre 280 K — f Félévre 140,, —U Negyedévre 70 „ — j Egy hóra.•»«•«••*»• 25­0 h Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona. Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerinti] SzámMt, júlms 10. Kiadótulajdonosok : L É G R A D VIKI VÉREK. saeSKEszTősÉG, KIADÓ­JA* "HIVATAL ÉS NYOMDA .­­ "' H­adapest, V., Vilmos császár­ út 78, FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, VIL, Erzsébet­ körút L, Megoldás felé.­ ethlen István már a­z elmúlt éjszaka ki­fejeztei azt a reménységét, hogy a mostani sú­lyos álságnak végre is sikerülni fog a meg­oldását megtalálni. A különböző pártokban ma lefolyVstgyalások ezt a reménységet megerŐ9rtr£Ugy a keresztény egyesülés párt­ja, mint a kisgazdapárt legnagyobb részében megvan a hajlandóság arra, hogy az ország súlyos helyzetére és az előttünk álló nagy fel­adatokra tekintettel, egységes kormánypárttá alakuljanak. Itt is, ott is vannak olyan frak­ciók, amelyek a tervbe vett kibontakozással elé­gedetlenek. Többen Bethlen személye ellen emelnek kifogást Mások elvi aggályokat han­goztatnak. Ezért nincs kizárva, hogy az új fúzióban tömörülő pártokról az egyesülés pil­lanatában bizonyos töredékek le fognak válni és az egységes kormányzó többségen kívül maradnak. Ez azonban nem volna baj, sőt éppen ellenkezőleg. Az egységes kormánypártnak így mindjárt adva volna az ellenzéke is és ez csak javára szolgálna a magyar nemzetgyűlés működésének. Az egészséges parlamentariz­mushoz hozzátartozik az is, hogy a hatalmat gyakorló pártokon kívül legyen egy erőteljes és céltudatos ellenzék, amelyik a hatalom gya­korlásának módját ellenőrzi. Kétszeresen szük­ség van erre most, amikor súlyos krízisek so­rozatát ell­át az ország és még mindig nem érkeztünk meg a rendes kormányzás lehető­ségének zökkenők nélkül való sima útjához. Addig, amíg ehhez a sima úthoz megérkezünk, addig, amíg a jól ismert sablonok kényelmes vágányára le­het fektetni az állami élet menetét, még süni és járatlan bozótokon ke­resztül kell utat törni. Az ilyen úttörő munka mindig kockázatokkal jár, hibák, mulasztások sokkal könnyebben és sokkal gyakrabban történh­et­­ne­k, mint rendes időben. Ilyen körülmények között e­gy jóhiszemű és hazafias ellenzék meg­becsülhetetlen, mert az okos és ezer szemm­el figyelő kritikusok, mint a vészjelzők, figyel­meztethetnek bennünket, ha az úttalan bozót­ban veszélyes tájékok felé fordult a kormány­zat iránya. Em­ellett azonban szükségünk van az erők tömörítésére. És ezért nem lehet eléggé értékelni azt, ha végre sikerül létrehozni a ré­gen óhajtott egységet, föltéve, hogy ez az egy­ség nemcsak a külső formákban lesz meg, ha­nem a lelkekben is. Mert minden jel szerint olyan idők következnek ránk, amikor akármi­lyen kormány csak úgy vállalkozhatik a siker kilátásával feladatának a teljesítésére, ha a parlament nagy többsége egységesen, teljes bi­zak­anttal áll mögötte. Az entente még el sem készült egészen a párisi konferencián tervezett békeművekkel, amikor már minden recseg-ro­pog, amit ott építettek. Nem vagyunk jósok, ha így nem tudhatjuk, mit hoz ránk a közeli jövendő? E­gy dolgot azonban jóstehetség nél­kül is meg lehet állapíta­ni: Közép-Európa térképe egészen más lesz, mint ahogy ott a zöldasztalnál az entente urai kirajzolták. Ne­künk ez n­em meglepetés, hiszen mi kezdettől fogva azt hangoztattuk, hogy az entente élet­képtelen, mesterségesen fölfújt új hatalmassá­gokat akar csinálni" a monarchia romjaiból. Az új alakulatok krízise azonban sokkal ha­marabb fog bekövetkezni, mint ahogy mi is gondoltuk. Ma már talán maguk az entente urai sem hiszik azt, hogy a párisi lombikban született állam-komfuticulusok nagyobb baj nél­kül túlélik a rájuk váró megrázkódtatásokat Amelyik ország a sors­próbát túléli, azé a jövő. Ha­­Magyarország egységet, erőt, nem­zeti szellemet tud mutatni a most következő időkben, sok mindent visszanyerhet abból, amit eddig elveszített. De ha nem, azt is el­veszítheti, amit a nagy világkatasztrófáiból si­került megmenteni. Ez a perspektíva különösen komoly és históriai jelentőséget kölcsönöz a most vajúdó Bethlen a siker reményében készíti az egységes pártot. Neve előreláthatólag­, Egyesült Keresztény Nemzeti és Földmives-Kisgazdapárt. —, Gróf Bethlen, Rubinek, Haller nyilatkozatai. A három párt kiküldött bizottsága ma este összeült a kisgazdapártban," hogy az új párt pro­grammját és a­l­apsza­lytervezetét elkészítse. A kisgazdák kijelenti hogy abban az esetben, ha a tárgyalások axost meghiúsulnak, az egységes kormányzópárt alapján, akkor ők nem hajlandók újabb tárgyalásokba bocsátkozni. Miután mindkét keresztény pártban az a felfogás jutott túlsúlyra, hogy a kormányválság megoldása csak ezen az alapon lehetséges, a tárgyalásoknak mi sem állott útjukban, és a pártok megbízottai este hét órakor összeültek tanácskozásra. Az értekezleten, amelyen gróf Bethlen Ist­ván dezignált miniszterelnök is részt vett, a pártok képviselői közül megjelentek nagyatádi Szabó Ist­ván, Rubinek Gyula, Gaál Gaszton, Kovács J. István, Meskó Zoltán, Mayer János és Patacsi Dénes a kisgazdapárt, Haffer István, Batosay Ká­roly, Vasa József, Beniczky Ödön, Tari Béla és Henntz Károly, a keresztény egyesülés, Fáy Béla és gróf Klebelsberg Kuno pedig a disszidensek kép­viseletében. A tanácskozás első felében pesszimisztikus volt a hangulat, mert gróf Bethlen István arra a hozzá intézett kérdésre, hogy a kabinet összeállí­tásában milyen szerepet szán a pártoknak, kije­lentette, hogy a kérdésben előzetesen nem tehet nyilatkozatot, mert ez esetleg megnehezítené vál­lalkozását. A tárgyi kérdések megvitatása során nagy vita volt akörül, hogy a dezignált miniszterelnök azt kívánta, hogy a kisgazdapárt és a keresztény egyesülés vidéki szervezetei egyidejűleg szűnjenek meg és egyesüljenek szintén az új pártban. A kér­dés körül hosszabb vita indult meg, végre azon­ban ennél a pontnál is megállapodásb­a jutottak. A­ választójogi törvényt illetőleg a dezignált miniszterelnök a vita folyamán azt az álláspontját fejtette ki, hogy a jelenlegi választási törvény csak a jelenlegi nemzetgyűlés tartamára érvényes. A tárgyalások este tíz órakor értek véget. A pártok közt létrejött megállapodásokról Rubinek Gyula a következőket mondotta munkatársunknak: — A legjobb remény van a megegyezésre. Úgy látom, hogy biztosítva van az alakulás sikere. Mint­egy száznyolcvan főből álló többségi párt fog ala­kulni, de a jelek azt mutatják, hogy a­­három párt­ból nem fog oda mindenki belépni. Olyan súlyos a külpolitikai helyzet, hogy a pártoknak meg kell ta­­lálniuk a megegyezést A programm tekintetében is sikerült k­ielégíítő megoldást találni. A két párt pro­grammjának összeegyeztetése remélhetőleg nem fog nehézségbe ütközni. Gróf Bet­hlein István dezignált miniszterelnök a tárgyalások eredményeiről munkatársuknak a kö­vetkezőket mondotta: — Olyan megállapodás jött létre, amely — ha a pártok holnap tartandó értekezletén elfogadják a feltételeket,­­ lehetővé teszi az egységes párt létre­jöttét és ennek alapján az új kormány megalakulá­sát. A helyzet mindenképen biztatónak látszik. Mint más forrásból értesülünk, e megállapo­dást három pontba foglalják. Az első pont kimondja a három pártnak egy pártban való tömörülését. A második pont az egységes párt nevének, szervezeté­nek, egységes vezetőségének, intéző bizottságának és programmjának megállapítására hat tagú bizott­ság kiküldését javasolja, amelyben a kisgazda- és földművespárt részéről három, a nemzeti egyesülés részéről kettő, a disszidensek részéről pedig egy tag vesz részt. Ennek a bizottságnak legfontosabb fel­adata lesz kétségtelenül a pártok programmja alap­ján az ú­j egységes párt programmját kidolgozni. A programm ratifikálás végett a párt egyeteme elé kerül. A megállapodás harmadik pontja szabá­lyozza a rendes párthelyiség és a pártszervezetek egyesítésének módozatait. Amint értesülünk, a tárgyalások során az ér­tekezlet hozzájárult ahhoz, hogy szabadkezet ad az új miniszterelnöknek a kabinet összeállítása terén. A mai tárgyalás anyagát holnap a pártok értekez­lete elé terjesztik és pedig úgy a kisgazdapárt, mint a keresztény nemzeti egyesülés holnap délelőtt 11 órakor tart külön-külön értekezletet. Amennyiben a pártok mind jóváhagyják, az egységes kor­mányzópárt a legközelebbi napokban, talán már holnap megalakul és a kijelölt miniszterelnök a párt tagjainak sorából összeállítja az új kormányt és kinevezésre előterjeszti a kormányzónak. Az új párt neve, hír szerint, Egyesült Keresztény Nemzeti és Földműves Kisgazdapárt lesz. A megállapodás értelmében a vidéki pártszervezetek egységes veze­tés alá kerülnek. Az egységes pártba mind a há­rom csoport belép, azonban valószínűleg kialakul a nemzetgyűlésen egy meglehetősen erős ellenzéki párt is. Ez a várható kialakulása a mai tárgyalá­soknak. Gróf Bethlen István, dezignált miniszterel­nök, a délután folyamán értesülésünk szerint Simo­nyi-Semadam Sándor lemondott miniszterelnökkel, Rubinek Gyulával és Rakovszky Istvánnal, a nem­zetgyűlés elnökével, tanácskozott. Holnap alkalma-­­­tt mint kihallgatáson jelenik meg a kormányzónál­.J"s hogy eddigi tanácskozásairól jelentést tegyen. /· A közös értekezlet után Haller István min­­­niszter, a keresztény egyesülés pártjának elnöke, a következőképen nyilatkozott a helyzetről: — A tárgyalások eredményével ugy­an, mint pártunk többi delegáltjai a legteljesebb mértékben meg vagyunk elégedve. Gróf Bethlen dezignált miniszterelnök úr határozott és precíz tárgyalási fölkészültségével a bizottság tagjai körében általá­nos megelégedést váltott ki. Meg vagyok róla győ­ződve, hogy a holnapi pártértekezletek megállapo­dásainkat szankcionálni fogják és az egységes párt már a közeli órákban megkezdheti nemzetalkotó szereplését és munkáját. Nagyatádi Szabó István földbirtok reform­ja. A fölldlbirtoktraorm tekinteteiben rendelkező törvénytervezetek a vázlata most jelent meg. F­ontosa­bb része az első fejezete, amely kimondja, hogy lehetővé kell tenni tulajdonföld megszerzését azoknak, akik megművelésére haj­landók. Eszerint a törpebirtokosok kiegészíthetik terüle­tüket legfeljebb 15 kat. holdra, ha a vételár felét kifi­zetik, vagy biztosítékot nyújtanak. Károly ,keresztes, hadirokkant stb., törpebirtokosok, családos hadiözvegyek, elesettek leszármazói, állami támogatásban részesitendők. Belsőséggel biró mezőgazdálkodók 10 kat. holdig terjedő birtokhoz juttatandók. Ezek igényeinek kielégítése után részeltetendők földben ugyanolyan feltételek mellett, a helyhez ragaszkodó földmunkások és kisgazdák családala­­pításra alkalmas férficsaládtagjai. Mindazok, akik a fel­tételeknek nem tudnak eleget tenni, továbbá, akik már meglevő fekvőséghez kötve nincsenek, a földnélküli had­viseltek, végül akiknek semmiféle tőkéjük nincsen, ha letelepülési készségüket kinyilvánítják, a felosztásra ke­rülő népesség-szegény vidéken levő latifundiumokon tele­pítés útján nyernek elhelyezést. Földhöz juthat a mellék­foglalkozásként gazdálkodással foglalkozni óhajtó köz­alkalmazott tiszt, altiszt, kisiparos. Községi legelők cél­jaira szükséges területek is juttathatók. Családi házak céljaira legalább 300 négyszögöl, gazdasági belsőség cél­jaira legalább 600 négyszögöl juttatható a község bel­területén. A tervezet második fejezete tárgyalja a szük­séges földterület igénybevételét és kimondja, hogy az megváltás útján történik. Megváltható minden 1910. január 1-én 500 holdon felüli területtel bíró, egy község területén fekvő földbirtok és a 100 holdon felüli birto­kok területe, ha a község összterületének 30 százalékát meghaladja. Az egyes birtokok 500 holdon aluli területe csak természetbeni kicserélés alapján vehető igénybe. A megmaradó nagybirtokon legyen a további gazdálkodás lehetséges. Az eddigi tulajdonosok teljes kártérítésben részesítendők. Ez alatt ama tiszta jövedelem tőkésítése értendő, melyre a tulajdonos tekintettel az el nem vihető összes beruházásokra, szert tehetett. Oly birtokok tulajdo­nosai, kiknek birtoka részben megváltás alá esik, az egész birtokot felajánlhatják az államnak eladásra, mely eset­ben az Országos Telepítési Tanács dönt. Ha a haszon­bérletnek több mint egy negyedrésze esik megváltás alá, a bérlő visszaléphet, de akkor kártalanítás nem illeti meg. A megváltási jog a birtokrendező bíró által az illető községben foganatosított szemlétől számított két éven belül gyakorolható. A birtok teljes megváltása, illetve haszonbérlet teljes megszűnése esetében az élő és holt felszerelés átvételre felajánlhtó, mely esetben az állam azt bocsárban átveszi. Ez idő alatt, de később is meg­illeti a 100 holdon felüli birtokok eladásánál az elővá­sárlási jog az államot Minden ilyen eladás tehát bejelen­tendő. A harmadik fejezet az eljárási szabályokkal, a negyedik a telepítéssel foglalkozik. Eszerint legsürgősebb feladata az Országos Telepítési Tanácsnak azon helyi igények kielégítésére nem szükséges nagyobb megváltható birtokterületek megállapítása, melyek tervszerű telepítés céljaira alkalmasak. Telepítés után elégítendők ki első­sorban ama hadviseltek igényei, akik hadszolgálatuk folytán vagyont nem gyűjthetvén, nagyobb hitelt vagy egyébb kedvezményeket óhajtanak igénybe venni. Az ötö­dik fejezet szerint a földhitel rendezéséhez szükséges tőke a mezőgazdák érdekkölcsönösségén alapuló jelzáloghitel-

Next