Pesti Hírlap, 1920. augusztus (42. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

Budapest, 1920. XLH. évfolyam 181 (14,295.) szám. Vasárnap, aapsztus L ELŐFIZETÉSI ÁRAKJ Egéez évre 280 K — 1 Félévre 140 „ —u Negyedévre 70 „ — j Egy hóra 25 „ — H Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona. Hirdetés éa apróhirdetés díjszabás szerinti I Kiadótulajdonosod t LÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, V H Vilmos császéx-út 7& FIÓKKI ADÓHIVATAL: Budapest, VXLj Erzsébet-körű* U A német kormány továbbengedte Kun Béláékat. Berlin, jul. 29. (WolffA-*® hónap 20-án föl­tartóztqttak Stettinben egr^rfrosz hadifogolyszál'it­mányt,; amelyhez politikán személyiségek is csatla­koztak, köztük Kunból a. Julius 22-én bejelentette* Magyarország bejárni képviselője, hogy a magyar kormány kérn^iogja Kun Béla kiadatását. Azóta egy hét tejfel anélkül, hogy a kiadatási kérelem a német kormányhoz megérkezett volna. Minthogy helytelennek látszott, hogy az ideiglenesen letar­tóztatott embereket minden jogi alap nélkül to­vábbra is megfosszák szabadságuktól, elhatározta a kormány, hogy nem akadályozza meg Kun Bé­lának és kísérőinek magukválasztotta külföldi ál­lamba való elutazását. A Magyar Távirati Iroda hivatalos informá­ció -alapján közli, hogy a magyar kormány még julius 17-én, azaz Kun Bélának Swimemündében törtónt feltartóztatása előtt, táviratilag utasította berlini képviselőjét >az iránti hogy a Bécsből elszö­kött Kun Bélának a német kormány által való le­tartóztatását kérje, az esetre, ha Kun Béla Német­ország felé venné útját Kun Bélának Svrinemündében történt feltar­tóztatása után a magyar kormány julius 22-én táv­iratilag utasította ismét berlini képviselőjét, hogy a német kormánytól Kun Bélának ée társainak fogvatartását kérje, mindaddig, amig a kiadatásuk­hoz szükséges iratok Berlinbe továbbithatók lesz­nek. A magyar kormány fölhívta egyúttal berlini képviselőjét aziránt is, közölje a német kormány­nyal/ hogy Kun Béla és társai ellen a budapesti Teleki miniszterelnök az általános helyzetről. A kormány prograromjáról való vita ma véget ért és gróf Teleld Pál minisabereliiök megtarthatta záróbeszédét, amelyeta Ház mindvégig nagy figye­lemmel kisért. Azjrff kormány bemutatkozását a Ház ezzel tudónkul vette. RakovszkyHÍslván elnökölt Ujabban indítványt Je­gyeztek be: Jjfaiiáth Jenő a testnevelési törvény sürgős megamitá^í^i és Szabó József a tercnésrendelet megvál­toztatása és a fejadag felemelése tárgyában. Ezeken kí­vül még 16 indítvány van bejegyezve régebbről. A men­tei mii ügyei tárgyalása során Kerekes Mihály mentelmi jogát egy, Wagner Károlyét két esetben felfüggesztették, a Drozdy Győtő esetiében pedig nem láttái a mentelmi jog megsértését íenforogni. A kormányprogramul vitájának befejezése. Milcsevics János reméli, hogy a kormány megte­remti végre a rendet és felejteti a bolsevizmus rémségeit a valódi bűnösök megbüntetésével és az ártatlanak meg­védésével, de nem munkás- és zsidóüldözéssed. A zsidóság nagy része ép oly ártatlan a bolsevisták gazságaibaii, mint 'a keresztény munlkásság egy része ugyanezen mm. kásság rómtetteíben. A munkások amiatt panaszkodnak, hogy a munkásbiztositásí törvényt a megkérdezésük nélkül csinálták meg s a parlamentben sem szólhaitnak a dologihoz, mert nincs képviseletük. Somogyi István: Ahogy Csizmadia bejött, Sk is be­jöhettek volna! Milcsevics: Sajtójúikban sem szólhatnak a kérdés­hez, mert törli a cenzum. Meghallgatást kérnek. Somogyi: Meg volt adva az alkalom 1 Patacsi: Minden magyar munkást védelembe ve­szünk! Sándor Pál: Ne mérgesítsük el a helyzetet 1 (Zaj. Ez a beszéd mérgesiti ell) Milcsevics: Béküljünk ki mindenkivel, aM magyar, akár munkás, akár zsidó. (Zaj. A zsidó nem magyart) Bodor György az üres, a karzatoknak szsóló beszé­dek ellen kel ki. Kifogásolja a gabonaellátásról szóló ren­deletet. Az élelmezésnél is takarékoskodni kell. Kardos Noé: Már ma sincs kenyere a szegény rram­kásembereknek és tisztviselőknek! Három hónap múlva sem lesz! Bodor: Meg kell kezdeni az iparcikkek árának a leszállítását is és a kereskedővilág lássa be, hogy a fák nem nőnek az égig. Tiltakozik az ellen, hogy Csizmadia a föMmüvesmunkásság pátronusának tolja fői magát Nem voH szükség uj pártra, minden benme van a kisgazdapárt pro gramm] ában, oda kellett volna belépnie. Meski Zoltán: Isten ments! (Derültség.) Bodor: A szociáldemokrácia is megtalálhatja hiva­tását a létező pártokban, arra sincs szükség. Bndaváry László kevesli a programm népoktatási résrét. A tanítóság és tanárság helyzetét javítani keü és égetőek a tisztviselSkérdések. X X X x X X 3TXXXXXXXXX Ujváry Géza az 1914. augusztus elseje előtti és az azutáni vagyon között a megadóztatásnál különbséget kí­ván tenni. A Ház sokat foglalkozik a szociális munkás­bérdéssel. Csak népjóléti intézménynyel tefeet a szocializ­mus erupcióját megelőzni. Valami általános biztosítás vagy nyugdijfélét kelleje behozni, hogy az öregség és rokkantság évei biztosítva legyenek. Ez a gazdakőzön­ségnek seim ártana a károk ellen. Szól a városok szomo­'m üeiYzetánSl, A nagy pótadó legnagyobb részét a reájuk büntetőtörvényszék 1919. évi december 26-án elfo­gatóparancsot bocsátott ki többrendbeli gyilkosság, rablás, lopás és pénzhamisítás büntette miatt a hogy ezt az elfogató parancsot futár viszi Berlinbe. A jelzett futár másnap, azaz julius 23-án tényleg el is indult Budapestről, magával vitte az elfoga­tási parancsokat hiteles német fordítással fölsze­relve. A magyar kormány egyidejűleg Írásban is megújította berlini képviselőjének adott utasítását. A futár, eddig ismeretlen okokból, két napi késéssel érkezett Berlinbe és megérkezésével kö­rülbelül egyidejűleg történt a német kormánynak a Wolff-iroda által fentiekben ismertetett intézke­dése. A német kormánynak ez az intézkedése an­nál szokatlanabb, mert a német birodalmi kormány és a magyar kormány között mostanáig fennállott és állandóan tiszteletben tartott viszonossági gya­korlat és a jogszokás alapján a kiadatási megkere­sés átvétele után az alakszerű kiadatási megkeresés átadásáig legalább husz napi határidőt állandóan betartottak, sőt az 1896. évi XXXIII. t-c. 476. §-a alapján a magyar kormány részéről érkező ily megkeresésekre többnyire hat heti határidőt enge­délyezett s ugyanezt az elbánást a magyar megke­resésekkel szemben a német kormány is rendszere­sen alkalmazta. A német kormány eljárása tehát teljesen meglepő és szokatlan s az általa használt megokolás csak ürügynek tekinthető. Bécs, jul. 31. A Neues Wiener Journalnak jelentik Berlinből: Kun Béla már elutazott Német­országból. A legközelebbi napokban valószínűen Pétervárra érkezik. A nemzet­gyűlés ülése hárított állami feladatokért fizetik. A zsidókérdés megol­dására volna egy ideája, mert b-íoacsöikked ezt nem lehet elintézni. Be szeretné olvasztani a zsidóságot Somogyi István i Olvaszd kohóba 1 Ujváry: Azt szeretoéim, ha minden keresztény nő zsidó férfihez és minden zsidónő keresztény férfihez men­ne. Ez azt eredményezné, hogy itt nem lenne többet zsi­dókérdés. (Derültség és zaj!) Az elnök: Kérem, maradjon meg a tárgyalás ko­nxüyságánál! Ujváry: Egészen komolyan mondom! Az elnök: Ha komolyan is mondja, ez olyan pri­vát dolog, mely minden egyes férfinak és Bőnek a maga dolga. (Derültség.) Ujváry: Amikor aztán ez megtörténnék, törvény­ben ki kellene mondani, hogy attól fogva miniden Magyar­országon születendő gyermelk megkeresztelendő és a 'ke­resztény vallásban nevelendő. Nagy nemzeti érdekünk lenne, ha a zsidókat fel tudnék magunkba szivni. Meskó Zoltán: Miért nem kezdte meg maga?! Az elnök, miután senki sem kívánt szólani, a vi­tat berekesztette és elnöki jogánál fogva rárt ülést ren­delt eL XXXXXXXXXX A miniszterelnök záróbeszédé. Gróf Teleki Pál miniszterelnök előrebocsátja, hogy expozéjával nem akart a messze jövő időszakba belenyúló vitát felidézni. Az osztrák kormány védekezésére Kun Béláék szökése tárgyában kérdi, hogy a megállapodást aláirt Buhm Vilmos volt az a bizonyos konzervatív kör* (Derültség.) Nemcsak a franciákkal, haiem más országokkal is tárgya­lunk, ugy ellenségeinkkel, mint a semlegesekkel és volt szövetségeseinkkel is. A franciákkal nagyobb terjedelmű gazdasági tárgyalások folynak, de erről részletesen ma még nem lehet nyilatkozni Az ország érdekeit sértő megállapo­dást nem fognak kötni, s előzőleg a Ház szankcióját kiké­rik. A vízügyi kérdésekben is európai érdekből is kérik a hatalmak támogatását és kívánják a magyarság oktalan és céltalan üldöztetéséinek a megszüntetését. (Élénk helyeslés.) Pécs, Baranya és a Bácska kiürítése érdekében számtalan lépés történt A magyarországi németség, a vendek, a tótok, a rutének nevében tett deklarációk, reméli me®ze el fog­nak hangzani. Magyarország a nemzetiségek iránt a múlt­ban is mindig a legkoociliánsakb volt s ha nem mehetett mindig odáig, ameddig szeretett volna, azért volt, mert maga is nehéz és erős küzdelemben védte nemzeti mivoltát. A nemzetiségi türelmetlenség üszkét máshonnan dobták el, de megtaláljuk a módját annak, hogy a mi házunkat többé ne lehessen felgyújtani (Helyeslés éé taps.) A belső konszoli­dáció kérdésében a jogrendet minden irányban biztosítani fogjuk. Közbevetőleg jelenti, hogy az a vizsgálat, amely a lipótvárosi eseményekből kifolyólag folyik, tegnap óta is ujabb eráeményre vezetett és már több bűnösnek nyomán van a rendőraég. Ma többet nem mond, de azt hiszi, hogy rövid időn belül konkrét adatokkal is jöhet. A különleges szervet illetőleg itt nem egy óriási és az eddigi egész köz­igazgatási rendszert megbolygató uj szervről van szó. Ma mindössze annyi történt, hogy a belügyben egy bizottságot állítottak össze egy belügyi, egy honvédelemügyi és egy igazságügyi tisztviselőből, mely a harmóniát az összes té­nyezők között biztosítani igyekszik, állandóan permanen­ciában van, hogy mint legfelsőbb fórum, minden intézkedést megbeszélhessen é3 irányithasson. Ha szükség lesz rá, az egyes kerületi parancsnokságoknál és megyeszékhelyeken is felállítanak ilyen szerveket. A megbízhatatlanok besorozása ügyébea ő ™l gondolt a zsidókra, mert akkor a tnegbia­Mad vezércikkünket a cenzúra törölte. hatatlan helyett zsidót mondott volna. Megbízhatatlan min-i denki, aki a kommunizmushoz aktive, vagy bizonyos mér­tékig passzive is hozzájárult. A megbízhatatlanságnak vaji­nak fokai is, de sem vallása, seim faja, sem nemzetisége miatt senkit sem lehet megbízhatatlannak kijelenteni. Es nem azt célozzák, hogy ezeket egy különösen diifamáló munkám fogják. Első sorban azt az anomáliát akarják meg­szüntetni, bogy valaki azért, mert megbízhatatlan, ne me­nekülhessen meg a katonáskodástól. Az illetők fegyver nél­kül fognak különféle szolgálatokat teljesíteni és ha ott igen jól viselik magukat és megbizhatóik. át fogják minősíteni Őket. Hogy ki a megbízhatatlan, azt a községekben a köz­ségi jegyző, bíró és a képviselőtestület két köztiszteletben álló tagja; a városokban a polgármester, a katonai előadó és két képviselőtestületi tag; a bevonuitaknál pedig a kato­nai parancsnok fogja megáll api tani. A városokban a rend­őrség nyilvántartásait rs igénybe veszik. A rendkívüli rend­szabályokat mindaddig, amíg rendkívüli állapotok uralkod­nak és mindazokkal szemben, akik az állam érdekeit sér­tik, alkalmazni fogják. Az egyesülési és szervezkedési jog ellen sem akarnak véteni, de mindenkor számolni fognak az államérdekkel. A terrorral való taggyüjtést nem engedik meg. Ami a munkásságot illeti, kölögsönös megértéssel meg­találhatják azt az irányt, hogy a munkásság ne érezze ma­gát a nemzettel szembenállónak. A munkásság zöme igenis nemzetiesen érez és reméli, hogy ezt az étrzeímét tettre is fogja váltani. Mi rajtunk ez sohasem fog múlni. (Helyeslés.) Akik megérdemlik a büntetést, igazán példásan és gyorsan fognak megbüntettetni. A földreformot egyszer 8 mindenkorra meg akarják oldani e elsősorban az országos közérdek szempontjábóL Az agrár­érdekeket nem kell az olyan kormánynak túlságosan hangsúlyozni, amely nagy többségben agrár országgyűlésre támaszkodik. A szénnel és a benzinnel a bojkott miatt van. baj és a valutaromilás is összefügg azzal a nagy küzdelem­mel, amelyet kifelé vívunk. Szivükön fekszik a gazdasági oktatás, a testnevelés, a katholikus autonómia, az alsópap­ság ügye is. Az elhangzott irányításokat, ha rákerül a sor, igyekeznek megvalósítani, (Általános éljenzés, helyeslés és taps.) A Ház a Mesei indítványát elfogadta a lengyelek üdvözlése tárgyában, s elhatározván, hogy^Teg'-öze'ebbi üJi* sót hétfőn tartja, áttért az interpellációkra Interpellációk. Yasadi-Balogh GyBrgy a falusi ellátatlanok érdekébei •zőlott Nagyatádi Szabi István közélelmezési miniszter azt felelte, hogy a községeknek liszt helyett nem tud gabonát adni. A fejkvótát előreláthatólag fel tudja emelni. Egyéb­ként a cséplésnél kiderült hogy a gabona rosszul fizet és nem kapjuk meg azt a mennyiséget, amelyre számítottunk. A vásárlási rendelet módosítása elől, amennyiben annak szüksége előáll — nem zárkózik eL A választ tudomásul vették) Bndaváry László a postások, továbbá a villamos és hajózási vállalatok alkalmazottai anyagi érdekeinek javi­tása érdekében interpellált. (Kiadták a kereskedelmi mi­niszternek.) A kormányzói hatáskör kiterjesztése Az államfői hatalom ideiglenes gyakorlásáról szóló törvény kiegészítésére vonatkozó törvényja­vaslatot ma tárgyalta a nemzetgyűlés közjogi bi­zottság^. Itaasay Károly és Szabó Sándor nem he. l&eMtíík a kormányzói hatáskörnek korlátlan ház­föloszlatási és kegyelmezési joggal való kibővíté­sét Gróf Klebelsberg Kunó a javaslat változatlan megszavazása mellett szólalt fed. jEL Pethes László a javaslatban foglaltaknál szélesebb jogkiierjeszfést indítványozott, nevezetesen azt, hogy a törvény­szentesítés jogát is adják meg a kormányzónak. Fölmerült a vitában az a kérdés is, hogy a kor. mányzó működési kőre milyen időtartamra szól. Tomcsányí Vilmos Pál igazságügyminiszter fel­szólalása után a törvényjavaslatot általánosságban ós részleteiben módosítás nélkül elfogadták. A tör­vényjavaslatot a jövő héten tárgyalja a nemzet­gyűlés. A kormánypárt intéző bizottsága. Az egységes kormányzópárt Intézőbizottságát ki­egészítették. Az uj tagok a következők: Patacsi Dénes, Orffy Imr e L foftiww^fafoán, GaóX Endre, Bchandl Ká­roly, 'llciodl-azabó János, Kenéz Béla, Oyömörcy György, Szabó József, Bemczky Ödön, Berky Gyula és fltrr György. Az OMGE a földreformról és a termésrendeletről. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választ­mánya gróf Somssich László elnökletével foglalkozott a földreform^ kéldésévet. Dr Mattá Árpád előterjesztése •"*taf>J"!fn" egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el, amely szerint a helyes földbirtokmegosz'ás a pártpolitika hullámzásaitői függetlenül közmegnyugvásra oldandó meg. Mussenbacher Emil, Szilassy Zoltán és Pallavicini György felszólalása után az Omge tiltakozását fejezte ki a cen­zúra kezelése és túlkapásai ellen. Igen élénk eszmecser* fejlődött ki a termésrendelet körül. Az elfogadott javas lat szerint az igazgatőválasztmány követeli a nem szak értők filtal készített termésbecslés revideálását-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék