Pesti Hírlap, 1920. augusztus (42. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-18 / 196. szám

Budapest, 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ! Egész évre 2SO K — t Félévre 140 „ — ,, Negyedévre .......... 70 „ — j Eg.V hóra 25 „ _ „ Egyes szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerint^ * f XLII. évfolyam 196. (14,309.) sz 1H20 ftüG. ÍR Szerda, augusztus 18. Kiadótulajdonosok­­ LÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, V* Vilmos császár-út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, VIL, Erzébet-körú­ I. A faluszövetség. La Mus Szövetség most tartotta első köz­gyűlését Rabinek miniszter­elnökletével Bala­tonfüredet. Célját ennek a szövetségnek az képezi, hogy emelje a falu kulturális életét. Dicsérendő és­ üdvös vállalkozás. A falusi em­ber az életnek sok oly örömétől van megfoszt­va, melyek a városi lakónak rendelkezésére állanak. S ez örömök között sok az ártatlan természetű szellemi szórakozás, melyeknek nagy része az életet szebbé, kellemesebbé teszi. A faluszövetség azt tűzte ki célul maga elé, hogy a falut — amennyire a viszonyok engedik —­ a kultúra eme elengedivem­ részesítse. Világos ebből is, hogy ez az új szövetség sok tekintetben el fogja simítani azokat az ellentéteket, amelyek a­­falu és a város között kétségtelenuü­ fönnállanak. Ebben kevésbbé hibás a városi elem. Ritkán vehetni észre a városi lakókban animozitást a föld népe iránt. Fordítva gyakoribb a dolog. Az urat a szántó­vető legtöbb esetiben ellenségének nézi, vagy legalább is ingyenélőnek. S, ezt a fölfogását kiterjeszti az egész városi lakosságra. Rég mult időknek atavisztikus hagyománya ez, mely századok alatt átment az emberek gon­dolkodásába s beérti­ magát az elmékbe. de amelynek meg kell szűnnie, nemcsak azon az okon, hogy egymásra van utalva a város és a fahi, hanem azért is, mert a kettőnek népe Vol­takép egy és ugyanaz. Senki sem tudná meg­vonni közöttük az éles határvonalat, mert a városok népe is nagy részben falusi eredetű. [Ami magát Budapestet illeti, annak la­kossága csak igen­ jelentéktelen részben hely­beli származású. Alig van itt egynehány olyan család, akiknek apái itt laktak volna abban a nem nagyon régi időben is, mikor a török in­nen eltakarodott.­­A mostani generáció legna­gyobb része faluról származott Valameny­nyiünknek vannak rokonaink, atyafiaink, akik vidéken laknak ma is. Egyugyan hn a vér va­gyunk Igen sokszor az egyik testvér otthon maradt, a másik beköltözött a városba. Miért gyűlöljük tehát egymást? Pedig az ellentét mégis megvan. Egyik oka kétségtelenül az, hogy a szántóvető nép, vagy mondjuk egyszerűen a paraszt — de a legtisztesebb értelemben véve ezt a szót — sok időn keresztül a városból kapott minden rész­ezat Az adót innen parancsolták rá. A­ rossz törvényeket itt hozták A büntetéseket itt szabták ki S ezt mind eszükben tartották az emberek. Ami előnyt a város nyújtott a ré­szükre, például hogy postájuk van, hogy vas­útra ülhetnek, hogy könyveket olvashatnak, azt eszükbe sem jutott a város javára írni. De volt és van az antagonizmusnak egy más oka is: az emberi természetben rejlő ere­dendő irigység. A falusi nép, amely napkelte előtt megy ki szántani s hajnalhasadáskor kezd bele a buzakaszálásba, azt látja, hogy a városi lakos kevesebbet dolgozik, mint ő. És mégis jobban él. Szebb házban lakik, finomabb ruhában jár, jobb világítás mellett tölti az estéit, drágább eledeleket eszik s olyan fino­mabb életörömökben van része, amilyenek után ő hiába áhítozik. Az ő számára nincsen színház, az ő fia nem látogathatja helyben a felsőbb iskolát De akármi szülte is a nagy ellentétet a falu és a város között, kétségtelen dolog, hogy az megvan és hogy rajta kell lennünk, hogy azt lehetőleg elcsimítsuk, vagy legalább is szelidit­sük. És erre nincs alkalmasabb mód, mint az, ha a falu kulturális életének színvonalát emel­jük Ha oly szellemi örömökben részesítjük a falu népét, amelyek szebbé és kívánatosabbá teszik az életet, úgy mindenesetre kevesebb oka lesz irigykedni a városra. És talán a hála is gyökeret fog verni a szivében az iránt a város iránt, amely ezt önszántából ajándék gyanánt hozza neki s amely e célból alakította meg a­­ faluszövetséget ifir Lovasharcok Északon. a átcsoportosítás. Varsó mindjobban harcolt, túlnyomóan lovas tömegekkel Varsó, aug. 16. (A Pesti Hirlap kiküldött munkatársától.) A hadszintéren tervszerű hadszíntér benyomását teszi. Északon heves Benda Jenő. A belgrádi tanácskozások. Prága, aug. 17. (A Pesti Hirlap tudósítójának táv­irata.) Hivatalos jelentés szerint Benes cseh külügy­miniszter Belgrádban fogadta a hírlapírókat, akik előtt így nyilatkozott: „Ausztria már ártalmatlanná van tévt és Németországnak is legalább fisz esztendőre van szüksége, hogy magához térjen. Fő dolog, hogy a Magyarországgal Trianonban kötött békét biztosítsuk. A belgrádi tanácskozásoknak az a céljuk, hogy a bék­ét és a rendet Európában helyreállítsák. Ehhez azonban felesleges az a dunai konföderáció, amelyről most annyit beszélnek. A békét és a rendet enélkül is fenn fogják tartani." — bolseviki had- A lengyelek tehermentesítő offenzívája. od Jiy veresége.­­ Ellentámadás Pi­sudszki vezetésével. — Angol álhír Varsó elestéről. Lengyel sikerek. Varsó, mig. 17. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A Varsó birtokáért vívott nagy csata teg­napi első napja szép sikereket hozott a lengyelek­nek, a­mi felt­étlenül annak a bizonyítéka hogy a bolisevikiek alaposan csalódtak abban a feltevésük­ben, hogy Varsót az első rohamra elfoglalhatják. A­­katonai körök a védelmi akció további sikere elé a legnagyobb bigarcsm­mal tekintenek. Varsó teljesen nyugodt. Négy vörös hadosztály veresége. Varsó, aug. 17. (A Pesti Hirlap tudósítói­­nak távirata.) Mienoffenzuvánk, amely tegnap in­dult meg?, gyorsan nagy sikerekre vezetett. Az északi fronton négy bolseviki hadosztályt megsemmisítő mód­on megvertek és töb­b annnt háromezer foglyot ejtettek. Csapataink Cserfi Anovot újra elfoglalták. A lublini szakaszban, jilfid­ Przeudnzad vezeti a had­műveleteket, szintén nagy sikereket értünk el. Var­sóban nagy az öröm. Alfair Varsó elestéről. Bécs, aug. 17.­­(A Pesti Hírlap kiküldött mun­katársától.) Az itteni déli lapok ma a Times nyo­mán Varsó elestét közölték, ami érthető szenzációt keltett. Minthogy ezt a hírt egyfelől megcáfolták, másfelől megerősítették, felkerestem az itteni len­gyel követséget, amely közvetlen összeköttetésben van Varsóval. A követ távollétében dr Parpes foga­dott. Parmes mindenekelőtt hangsúlyozta,h hogy nagy súlyt helyez arra, hogy Magyarországon ne üljenek fel a tendenciózus és Lengyelországi Iránt rosszaka­ratú híresztelésnek­, majd a kí­vitkező nyilatkoza­tot tette: "­ Varsó eleste nem igaz. A kormánytól dél­előtt kaptunk sürgönyt és alig egy órával ezelőtt Krakón át telefonon beszéltünk a külügyminiszter­rel. Ellenkezőleg, a katonai helyzet határozottan ja­vunkra alakul és az utóbbi három napon át védel­münk egynéhány kudarcot okozott az ellenségnek. Különben is Varsó már azért sem eshetett most el, mert hiszen az oroszok még negyven kilométernyire állanak a várostól. Ettől eltekintve, Varsó elfogla­lása nem lenne olyan sima esemény, mert a lengyel kormány elhatározta a végsőkig való védelmet. Simon Vilmos: Menekülés német földre. Berlin, aug. 17. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Schhneidemühlből a külügyminiszté­riumba­n kezeltt jelentések szerint a határ átlépése a lengyel lakosság részéről egyre nagyobb mérve­ket ölt Posent teljesen­ elárasztották a menekültek. Hasonló állapotok Wnnafc Thornban, Posen hatá­rán élelmiszerek szrárnya vált érezhetővé Francia támogatás Wrangelnek. Basel, aug. 17. (A Pesti Hirlap tudósítósának,­ távirata.) A Press Information jelenti Páriából: Francia hadihajók készen állanak a Krimiába való indulásra, hogy Wrangel hadseregének katonai tá­mogást vigyenek. A lapoknak tilos a Fekete-tengeri szállításokról bármit is közölni. A cseh munkások nem akarnak háborút. Prága, aug. 17. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A szociáldemokrata párt felhívást bocsá­tott ki a munkásokhoz, hogy tartsanak tüntető gyű­­­lése­ket és tiltakozzanak az ellen, hogy a cseh mun­kásságot valaha ismét új háborúba keverhessék. st A Move a nemzetgyűlésen. s­z A nemzetgyűlés keddi ülésén elfogadták ex renea- és közarásik kezelésére vonatkozó törvé­nyes rendelkezések módosításáról és kiegészíté­sről szóló törvényjavaslatot melynek kapcsán vito­tták­ a pénz­ügyminis­z­tert, hogy a hadsereg­eredő vagyonok 80 százalékának köz­célokra való igény­bevételére nézve hamarosan jöjjön törvényjavaslattal a Ház elé. Az ülés vé­gén Szilágyi Lajos sürgős interpellációt terjesz­tett elő a Move dolgában. Beszéde éle a Move el­nöke, Göm­bös Gyula ellen irányult, aki nyomban felelt a támadásra. A tanácskozást Habovszky István elnök vezette. A bírák és ügyészek fizetésrendezéséről, a külkereskedelmi szerződésekről és a vámokról szóló törvényjavaslatokat harmadszori olvasásban is elfogadták. Az egyenes- és közadókra vonatkozó javaslat foly­tatólagos vitájában Frah­wirth Mátyás őszinte feleletet kért arra nézve, hogy a bankjegyek átcserélésénél lesz-e új le­bélyegzés. Majd határozati javaslatot nyújtott be a had­seregszállításokból származó vagyonok 80 százalékának közcélokra való igénybevétele tárgyában. Ereky Károly és Katona Imre hozzászólása után báró Korányi pénzügymi­niszter reflektált a vita anyagára. Jelezte, hogy a hábo­rús jövedelmeket is meg akarja adóztatni, de igen nehéz megtalálni a kivetés alapjait és a behajtás technikai mód­jait. A takarékosságra vonatkozó javaslatai legközelebb a Ház elé kerülnek. Az ország valódi helyzetének a kül­földdel való megismertetése céljából minden megtörténik. Kéri a javaslat elfogadását, ami Iklódy-Szabó János előadó zárszava után meg is történt. Frühwirth határozati ja­vaslatát is megszavazták. A legközelebbi ülés szerdán lesz, amelyen részle­teiben tárgyalják az adójavaslatot s ha jut rá idő, a va­gyon, erkölcsiség és személyiség hatályosabb védelméről és a főiskolai beiratkozásokról szóló javaslatot veszik elő. Szilágyi Lajos interpellációja. Szilágyi Lajos terjesztette elő ezután sürgős inter­pellációját. Nem támadni akar, hanem meg akar védeni egy társadalmi egyesületet, a Movét, amely nem lehet egy emberé, nem lehet a hadsereggel szemben álló intézmény és nem lehet állam az államban, mint jelenleg. Már szom­bati interpellációjában, amikor a háború áldozatairól be­szélt, rámutatott arra, hogy a Move megalakulásakor sem csinált egyebet, mint most: politizált. Erre Gömbös, mint a Move elnöke, azt felelte, hogy csak taktikázott. R Ti­pert Rezső: Azért lett kommunizmus, mert navn­detti taktikázott ! Beniczsey Ödön: Nem taktika volt, hanem konjunk­túrás Szilágyi: Hogy a Move alapszab­ál­yszerű kereteit áthágta, bizonyság rá Soós tábornok hadügyminiszter föl­terjesztése a kormányzóhoz, amelyben megállapította, hogy a Move a katonai fegyelmet aláássa és katonatanácsszerű mellékkormánynyá vált (Zaj. Hallatlant) Beniczky Ödön: Tiszti szakszervezet! (Zaj Gömbös Gyula: Ön olvasta ezt?! Beniczky Ödön: Egy második Pogány József! (Moz­gás. Gömbös valamit közbeszól.) Tessék! Állok elibe! En­gem nem vitet a gangra! (Zaj.) Szilágyi: A Move bírálja a katonai kinevezéseket, tiszteinek szolgálati tevékenységükre parancsokat ad, át­helyezési javaslatokat tesz, oltalmába vesz egyeseket. (Nagy zaj. Hallatlan!) Szomorú dolog ez, hogy idejutot­tunk. Beleavatkozott a Sopronban levő bányászati aka­démia sztrájkjába. Jogtalanul nyilatkozott a sajtóban a hadsereg nevében a IV. Károly királynak tett hűségeskü­re. Egyoldalúlag magyarázta azt, ami a tisztikarban szét­­húzást idézhet elő. (Zaj.) Ereky: Feloldott bennünket az eskü alól! Iileskó Zoltán: Úgy magyarázzuk valamennyien! Szilágyi: A tiszti fizetésekből a menekült tisztek és családjuk részére havonta levont összegeket nem rendel­tetésszerűen használta fel, hanem politikai színezetű cé­lokra fordította több esetben. (Nagy zaj. Ez meg van álla­pítva?) A miniszter állapította meg. Vizsgálat is volt és a hűtlen kezelés is meg lett állapítva. (Zaj.) Gömbös az egész országra kiterjedő titkos hálózatot szervezett, amely­nek alapján egyik tiszt figyeli a másikat. (Ereky: Diktatúra. Felkiáltások: Bizalmiférfiak.) Mikor egy ilyen dolog Ka­posvárott kipattant, az ottani vezető azzal védekezett, hogy csak így képes a tisztikar hangulatát ellenőrizni és Habs­burg-ellenes irányba terelni. (Élénk helyeslés a kisgazda­oldalon. (Zaj a középen és a régi kereszténypárti oldalon.) Az elnök: Bocsánatot kérek, a tisztikarnak távol kell tartania magát a politikától. h^®gtybne,,°^fen

Next