Pesti Hírlap, 1920. szeptember (42. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-01 / 207. szám

2 Paderevszki egy lengyel-cseh-román szövetség szükségéről. Paris, augusztus 31. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) Paderevszki legmélyebb háláját, nyilvánította a francia kormánynak azért a hat­hatós segítségért, amelyben Franciaország Lengyel­országot részesítette és a határkérdést illetőleg ki­jelentette, hogy az ő nézete szerint a lengyel sereg talán kénytelen lh ez átlépni azt az 50 kilométeres zónát, amelyet Lloyd­ George a szövetségesek által megvont határ mögött beékelni kíván. Paderewszki szerint szükség van Lengyelországnak Romániával és Csehszlovákiával való szövetségére is, és kijelen­ti, hogy Lengyelországnak az az óhajtása, hogy a szövetségesek versaillesi határozatban ne változ­tassanak, hanem azokat tartsák tiszteletben. Budienni fenyeget- Stockholm, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) Moszkvából jelentik, hogy Budien­ni, a bolseviki lovasság parancsnoka, és a népbiz­tosok tanácsai között komoly nézeteltérések merül­tek föl. Budienni tiltakozott a központi szovjet leg­utóbbi rendelete ellen, mely nemzeti ukrán ezredek­nek a vörös seregen való alakítását eltiltja és ki­jelentette, hogy jn, esetben, ha ezt a kérdést nem oldják meg kielégítő módon, annak súlyos k­övetkez­ményei lehetnének. A kozákezredek ez esetben óha­tatlanul kiválnának a vörös seregből. Orosz ellen-ultimátum Angliának Bécs, augusztus 31. A Neue, Freie Pressenek jelentik Berlinből, Londonból táviratozzák. Kame­nov átadta az angol kormánynak a szovjet kormány újabb jegyzékét. Az új jegyzéket elsőbben is az an­gol munkások végrehajtó­ bizottságának terjesztették elő és ernnek a jóváhagyása után adták át a külügy­minisztériumnak. Az orosz jegyzék bizonyos tekin­tetben ellen-ultimátum Balfour jegyzékével szemben és a következő követeléseket állapítja meg: 1. Az Oroszországgal való rögtöni és végleges békére vonatkozó valamennyi angol feltétel és kö­vetelés közzététele. 2. Angol nyomás a lengyel kor­mányra, hogy elfogadható békét kössön a szovjet­kormánnyal. A jegyzék elmondja, hogy Oroszország kato­nai helyzete a legutóbbi napokban lényegesen meg­javult és hogy a szovjet­ hadsereg nemcsak arra képes, hogy Lengyelországot megsemmisítse, hanem a fron­t más részein is kezdhet támadást, hogy fegy­veresen erőszakolja ki a rögtöni békét. Karmenev angol hívei azzal a h­írrel akarnak nyomást gya­korolni az angol kormányra, hogy az angol kor­mány elutasító vagy kitérő válasza végleges szakí­tást idézne elő Anglia és Oroszország között. PESTI HÍRLAP 1920. szeptember 1., szerda. Megsz­vazták a botbüntetést. A honvédelmi miniszter a Mové-ról.­ ­ A nemzetgyülés keddi ülésén 25 szótöbbséggel k­iregszavazták a botbüntetésről szóló javasla­tot ál­talános ágban. A vita utolsó szónoka Somogyi Ist­ván drőadó volt, aki erősen agresszív jellegű beszéldet mondott a javaslat ellenzői ellen, így pl arra a ligeteire ragadtatta magát, hogy „aki a javaslat el­len szavaz, nem való a parlamentbe", amire a ta­nácskozás rendje percekig fölborult , a zaj lecsilla­pulta után az elnök megintette, hogy a gyanúsító cím­ézetű kijelentésektől tartózkodjék. A szavazás külsőségeire nézve érdekes felemlíteni, hogy gróf Antonyi Albert, aki szabadságon van, bejött az ülésre, csakhogy a javaslat ellen szavazhasson; továbbá, hogy Andrássy, aki jelen volt, nem szava­zott, Bottla József alelnök pedig, aki a javaslat el­leni mozgalom vezére volt, nem szavazhatott, mert éppen akkor elnökölt. A részletes tárgyalást is meg­kezdték, de csak­ az első szakaszig jutottak. Az ülés végén Sréter István honvédelmi miniszter vá­laszolt Szilágyi interpellációjára a Move ügyében. Válaszát Szilágyi Lajos és Gömbös Gyula felszóla­lása után a Ház tudomásul vette. A tanácskozást Rakovszky István és Bottlik József elnökök felváltva vezették. Előterjesztéseik során bemutat­ták a kormányzó átiratát, melylyel Teleki betegsége idejére a miniszterelnöki teendők ellátásával Rubinek Gyula kere­­delmi minisztert bízta meg, továbbá Emich Gusztáv és Wagner Károly lemondó levelét. A kenesei és Hódmezővá­sárhely I-s. kerületében új választás lesz.­­ A csendőr­zászlóalj meghívását egy éves fennállása évfordulójára, sz­ept. 4-ére éljenzéssel vették tudomásul. Kenéz Béla előadó jelentette, hogy az I. bíráló­bizottság Schlachta Margitot végleg igazolta, a mandátuma ellen beadott petíciót elutasította. Somogyi István, mint a vagyon, erkölcsiség és sze­mélyiség hatályosabb (bot) védelméről szóló javaslat elő­adója, hosszabb záróbeszédet mondott. Tomcsányi igazságü­gyminiaztor jelzi, hogy ígére­tének eleget tett és mindazokat a rendelkezéseket, amelyek esetleg aggodalmat kelthettek volna, vagy kihagyta, vagy módosította. Konkrét előterjesztéseket a részleteknél tesz. (Élénk helyeslés.) Rubinek kereskedelemügyi miniszter: Elismeri, hogy itt tiszteletreméltó meggyőződések küzdenek egy­mással. A kormánynak az az álláspontja, hogy a kérdést szabadjára hagyja, (Élénk helyeslés) és ebben a tekintet­ben nem von le semmiféle konzekvenciát. Figyelmeztet azonban arra, hogy a kormány a közvélemény nyomása­­ alatt nyújtotta be a javaslatot. Következett a szavazás, még­pedig 30-nál több kép­viselő kérelmére, név szerint. Beadtak 107 sovazatot. Ebből a javaslat mellett 66-an, ellene h1-en szavaztak. A javas­latot tehát 25 szótöbbséggel általánosságban elfogadták. Csizmadia Sándor és Somogyi István személyes kérdésben való felszólalása után áttértek a részletes tár­gyalásra. A címet Bródy, Hornyánszky és Pásztor József felszólalása után változatlanul elfogadták. Az első sza­kasznál­ Tomcsányi igazs­ágügyminiszter javasolja, hogy a eredeti javaslattól eltérően a következő bűncselekmények esetében alkalmazzák a botbüntetést: szemérem elleni büntettek és vétségek; az ember élete elleni büntettek; lopás, rablás, gyújtogatás, zsarolás, csalás, sikkasztás, or­gazdaság és uzsora büntette és vétsége, az üzletszerű ár­drágítás, továbbá a közegészségügy elleni büntettek és vétségek, meg a család bukás büntette és a vétkes bukás vétsége esetében. A vitát holnap folytatják. A Move-t újjá kell szervezni. Sréter István honvédelmi miniszter süris pajo­rok előtt válaszolt Szilágyi Lajos interpellációjára a Move ügyében. A személye® kérdésekre nem kíván reflek­tálni, a hadsereget érintő dolgokra, azonban őszinte vá­laszt ad. A 4000 méter posztot tényleg kiutalták a Movénak, hogy tagjai között oszsza szét; amikor pedig az illetékes ügyosztály értesült, hogy magas áron adják, átirt a Mové­nak, hogy ne kérjenek ilyen árt, s átirt a Nyukosznak is, hogy tagjai részére a Movénál posztó van, amit ez aztán­­ követelt is- A hiba tehát az ügyosztályban csúszott be. Ami a tisztikar összilletményeiből gyűjtött egyharmincad részt illeti, ezt a gyűjtést még Schnetzer miniszter enge­­­­délyezte a megszállott területen visszamaradt tisztek és Vhpizátartozóik részére Az igaz, hogy a Move arra hivatott bizottsága a segélyezést egy kissé liberálisan kezelte és olyanoknak is adott, akik beözönlöttek az anyaországba, de hát ezt bűnül felróni nem lehet, mert láthatjuk ezek nyomorát, hűtlen kezelésnek pedig semmi esetre sem le­het minősíteni. A Gömbös elnökségét illetőleg, elmondja, hogy Gömböst Molnár Dezső altábornagy leköszönése után, 1919. jan. 19-én választották meg elnökké egyhangúlag.A Berinkey-korm­ány később feloszlatta, de a Move titok­ban tovább működött, mikor pedig a kommün bukása után reaktiválták az egyesületet, azt hiszi, formailag helyesen vette át az elnökséget Gömbös. Ezt formailag megtámadni nem lehet. Szolgálaton kívüli viszonyban levő tiszt az alapszabályok szerint nem lehet elnök, mert azok határo­zottan azt mondják, hogy hivatásos tiszt (tényleges vagy nyugdíj­as) lehet csak. Azonban a dolog úgy áll, hogy mi­kor az alapszabályokat csinálták, ez a fogalom nem volt, mert egyszerűen megszüntették. Ha azonban figyelembe vesszük a jelenlegi viszonyokat, a Move céljait és fel­adatait, de különösen azt az idegességet, amelylyel szom­szédaink minden nemzeti szervezkedésünket nézik, akkor kétségtelen, hogy az alapszabályokon módosítani kell és a Move élére hivatásos katonát állítani többé nem lehet. Az egyesületet a legmesszebb menő autonómiával kell fel­ruházni. Rupert: Először az országot kell felruházni auto­nómiával ! Magának az országnak sincs autonómiája! Sem gyülekezési szabadsá­g, sem személyes szabadsági Sréter miniszter, így azt a kívánságot, hogy Göm­böstől megszabadítsa a Movét, nem teljesítheti, mert nem hajlandó az autonómiát megsérteni. Ha nem tetszik az el­nöksége, szavazzanak neki bizalmatlanságot, kijelenti, hogy az új elnökválasztásba nem fog semmi irányba bele­nyúlni. (Helyeslés.) Ami azt a vádat illeti, hogy a Move belenyúlt bizonyos fokig a hadsereg dolgaiba, itt vissza kell nyúlnia a Move múltjába. Itt a destruktív támadások idején azok tömörültek, akik nem akartak konjunkturázni és határozottan a nemzeti eszme mellett állottak. Akkori­ban a hivatásos tisztektől várták az ország sorsának meg­fordítását. De a szélsőséges irányzat kikezdte magát a tisztikart is és a Movében csak olyanok vettek részt, akik a szélsőséges nemzeti irányzatnak voltak hívei és olyan eljárások és szokások léptek életbe, melyek normális vi­szonyok között megengedhetetlenek, bizonyos ellenőrzés. Most, midőn a konszolidáció folyton előrehalad, meg kell változtatni magát a Movét is, amely nem lehet egy tiszti ellenforradalmi szervezet, hanem egész Magyarországot felölelő sziklaszilárd társadalmi egyesüléssé kell lennie, mely a nemzet összes fiait egybeforrasztva, a nemzeti eszme érdekében dogozzék. Azt úgy a hadvezetőség, mint az egylet vezetősége megértette és kölcsönös megegyezés alapján most dolgozzák át teljesen az alapszabályokat, amelyekből minden súrlódási felületet kiküszöbölnek. Az alapszabályszerű keretbe való szorítás ezzel el van intézve. Kéri a Házat, hogy a nemzeti ügy szolgálatának kérdését ne feszegessék, mert reánk szomszédaink annyira félté­kenyek, annyira vigyáznak, hogy nem válnék a magyar­ság előnyére a feszegetés. Kéri válasza tudomásul vételét. Szilágyi Lajos: Hogy a Move hatáskörét túllépi, a honvédelmi mi­niszterrel a korra anynyal és nemzet­gyűléssel szembeszáll, törvényen, rendeleteken túlteszi magát, a hadseregben a fegyelmet alá­ássa, a tiszti te­kintélyt lerontja, a tisztikart megosztja, a hadsereg egységét veszélyezteti és elmerül az üzletekben, ezt milr bebizonyította. Hogy a Move a saját tagjaival szemben parancsadlásit gyakorol, fogadalmat követel és kérmekkel ellenőrizte, ezt maga az elnök beismerte. Az összes vádjait változatlanul fentartja. Engedelmességi fogadalom, kémrendszer és sok pérnz a Move-t valóban államtá teszi az államban. Hogy a Move-nak a kor­mányzó úr a védnöke, ez nem mentesíti az egyesület vezetőségét a kritikától. A királyság kérdése a Move-ra nézve sohasem lesz aktuális, mert ahoz a Move-nek semmi köze. Rubinek miniszter: Amint ezt a honvédelmi mi­niszter úr kifejtette! Sréter: Eb­szőrszálhasogatás! Szilágyi: Aktualitását a nemzetgyűlés állapítja meg. Gömböséknek a Szózatban megjelent tanítása szerint Szent István koronáját cs­ak a nemzetgyű­lés és a kormá­nyzó együttes és egységes akarata teheti vala­kinek a fejére. Tévedés. Ez kizárólag a nemzetgyűlés joga. A kormányzót az 1920. I-­I.­c. értelmében még a visszaküldés joga sem illeti meg. A" Jelenlegi helyzet sem a katonai fegyelemmel, sem a tiszti becsülettel és tekintélylyel örözve, nem egyeztethető. Ne engedje a mi­niszter a hadseregből elzavarni a kitűnő, tapasztalt idősebb tiszteket.. A Károlyi-korszak alatti nyugdíja­zásokat' nem­ lett volna szabad­ akceptálni. Sajnálja, hogy a minniszter nem emlékezett meg a katonai fegye­lemről . . . Sréter: Nem fogom a képviselő úrtól megtanulni, hogy mi a fegyelem! ötven hónapig voltam a fronton! Meskó Zoltán: És neon a József­ utcáiban! Szilágyi: Magyarország volt honvédelmi minisz­tere állapította meg, hogy a Move katonatanács-szerű mellékkormánynyá vált. A hadsereg fegyelmének a Move az akadálya. Reméli, hogy a miniszter az ügyeibe erős kézzel belenyúl. Ha tisztek is vannak egy egyesü­letben, sokkal erősebben kell azt ellenőriznie. Sréter: Ez már el van intézve! Szilágyi: Nem lehet abból a harmóniából kiin­i­dúlni, amely a miniszter úr és a Move jelenlegi elnöke között van, mert ez bármikor megszünhetik. Sréter: Kérem, kérem, bocsánat! Szilágyi: A­ Move mai szervezetében csak úgy tűrhető meg, ha más vezetés alá kerül. Sréter: Ez a fontos­! (Derültség.) Szilágyi A választ ebben a reményben tudomásul veszi. Gömbös Gyula: Fel kell szólalnia, mert Szilágyi, bárha tudomásul vette a választ, más formáiban valóságos újabb interpellációt terjesztett elő. Biztos tudomása van ró­la, hogy a keresztény és nemzeti kurzus exponenseit sorra le akarják járatni. Szilágyi: Erre eszközül magam nem adom oda! Gömbös: A Move nagyválasztmánya, ha akart vol­na, kétszer bizalmatlanságot szavazhatott volna neki, de kérdésére mindig egyhangú bizalmat kapott, kivéve Deme századost, akit később kizártak, mert katonatanácsszeri­ vi­selkedést tanúsított: a Movén belül külön szervet akart lé­tesíteni, nem tudja, minő politikai célra. Tiszti egyenruhá­ba ne bújjon senki olyan, aki bomlasztani akarja a nem­zetet és a hadsereget. Közte és Soós között nagy ellenté­tek voltak, de nemcsak a Move miatt, hanem amióta Sze­geden offjak voltak, ő jobban ismeri az a múltját és nem tartotta arra a helyre valónak, ahol a hadseregbe nemzeti szellemet kell beoltani. Mint képviselő lépett fel ellene a pártban. A Nyukosz tagjai nem Move tagok, nem is a nem­zeti hadsereg tagjai, Ő felszólította, hogy jöjjenek be a Movébe, de a fiatalság és az öregek között bizonyos ellen­tétek vannak. Azt, hogy a Move csak jóléti intézmény le­gyen , nem tűrik. Minden jó szervezetnek feltétele az egyesületi fegyelem. A hivatalos igazolási eljárás elég ahoz, hogy valakit felvegyenek, de nem­ vesz fel mindenkit, aki azt mondja, hogy ő tiszt volt. Érdeeklődik, hogy mit csinált Károlyiék alatt. Csak olyan embereket akar tömöríteni, akik egyformán, gondolkoznak. (Helyeslés.) A Szilágyi által ide­hozott dolgok a Move­rószágos tanácsülése elé tartoznak. Ha hibát lát, jöjjön oda szerető kézzel, de nem romboló aka­rattal. A múltkor tendenciózus volt, mikor róla azt állítot­ta, hogy a vörös uralom exponense volt Ezzel diszkreditál­ta a szólásszabadságot. A Ház a választ tudomásul vette. A­ tüdővész gyógyításának / mai állása. / Korai diagnózis. — Mesterséges lédhtel-műtét. — Mi van a szérumokkal?­­ Látogatás dr . Okolicsányi-Kuthy Dezső orvostalárnál./ A tüdővész bacillusá­val folytatott harc­­a hát­­ora utáni időnek egyik legidőszerűbb mozzanaja. Okolicsányi-Kuthy professzor volt szivee ennek a kérdésnek jelenlegi állásáról a következőkben my­­laccozni:­­J — A háború és az azt követő nyomorúság a tüdővész pusztítását n­agy mértékben fokozta. Ez alól még Svájc és Svédország se­m vonhatták ki magukat. A német Zentrailklomitee zur Bekampfung der Tuberkulos© 1919 június havában tartott nagy­gyűlésén Hamel referálása szerint magában Po­roszországban 1917-ben 30.000 emberrel több halt meg tuberkulózisban, mint 1913-ban és Németor­szág 15.000 lakoson felüli városaiban (ami a lakos­ságnak háromnyolcad része) a tüdővész pusztításá­nak többlete 30.000 ember volt. Úgy, hogy 1913-tól (amely évig a gümőkóros halálozás már a véde­kező munka kapcsán szépen csökkent) 1917-ig csaknem a duplájára emelkedett. Kessler, Rostockra vonatkozólag közölt ez év áprilisában egy megin­dító adatot. Ez a szép vidékű, kedvező táplállkozási-és lakásviszonyokkal rendelkező város háború után ott állott tuberkulózis tekintetében, ahol há­ború előtt a legfertőzöttebb nagyváros: Bécs! Mik az­ok a módszerek, amelyekkel a tüdő­vész bacilitusát le lehet győzniü­nk? — Jó socialhigiena, vagyis az életfeltételek szehető megkönnyítése, emellett azonban nem kell elfeledkeznünk az egyén helyes életmódjáról, a­melyben benfoglaltatik az egyéni védekezés a fer­tőzés elkerülésére is. De ha már egyszer megvan a baj, az egyén meg van fertőzve és a bacallus szer­vezetében jó talajra talált, azon kell lenni, hogy erről korán tudomást szerezzünk. Legfontosabb a korai diagnózis. A tuberkulotikus betegek, alak gyorsan fordulnak szakorvoshoz, betegségük köny­nyen elintézhető oltásokkal, fénykezeléssel, orvos­szerrel, életrendi szabályokkal és vízgyógymóddal. Minél később ismerhető­­ a baj vagy fordul a beteg orvosi segítséghez, annál kevesebb a várható eredmény. A tüdőcsúcshurut a tüdőgümőkóros megbetegedésnek már előrehaladottabb foka. A kez­dődő tüdőbajt felismerni első kötelességünk. Ennek" sok mindenféle gyanújele van. A gyermek satnyább fejlődése, vérszegénysége, nyúlánk növése igen sokszor lappangó gümök­ör jelzője. A kifejezett fogyás, tartós köhögősség, étvágytalanság, sokszor, székrekedéses hajlammal, kisebb-nagyobb lázak, vérköpés már határozottabban rámutatnak a fej­lődő tüidőbajra. Szerencsés esetek azok, — mondta a professzor — ahol korán jelentkezik új vérköpé­s, mert ezt a tünetet a beteg és hozzátertőzói lejárat]

Next