Pesti Hírlap, 1920. október (42. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-01 / 232. szám

\ V­Bndapest, 1920. \ m ára 1 korona. XL!I. évfolyam 232. (14,345.) szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK} l Egész óvro 280 K — f Félévre 140 „ — j Negyedévre .......... 70 „ — ^ Egy hóra 25 „ „ Egyes szám ára heh ben, vidéken éa pályaudvaron 1 korona Hirdetés és apróhirdetés díjszabás oorinti Kiadótulajdonoson : tÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA : Budapest, V., Vilmos csáazár-út 78. FIÓKKIADÓHiyATAL : Budapest, VIL, Erzsébet-körút L j yárosatyák háborúsága. / / A politikai ellentétek tegnap háborúság •„.Xgot vittek be a főváros közgyűlési termét Nagyon sajnálatos, hogy ez igy történt Azok a jelenetek, amelyek a közgyűlési teremben le­folytak, nem alkalmasak arra, hogy akár a fővárosnak, akár az országnak hasznára legye­nek. (Itt a cenzúra, 7 sort törölt.) I I v voltak M célból T LEGÚJABB. £ S20V jetkormány hadi készülődései. / Berlin, szeptember 30. (A Pesti Hírlap tudósí­tójának távirata.) Helsingifoirsból jelentik: Hadi­foglyok, kik a napokban érkeztek ide Oroszország­ból, a szoviét kormány óriási hadikészülödéseiről tesznek jelentést Turkesztánból és észak Kaukáziá­ból régy uj hadtestet vittek a nyugati frontra. A boeharai emir ujabb tízezer lovas boosájtott Trocz­kij rendelkezésére. Troczkij Moszkvában időzik, aliol uj sereget állítottak feL Péter váron senki sem hisz az igazi békében. Lengyelországgal annál ke­vésbbé lehetne most megkötni a békét, mert Sinovjev és Troczkij ismételten kijelentették, hogy Lengyel­országot sürgősen szoyjetizálni kell ós hogy a nyu­gati fronton erélyes intézkedéseket kell tenni a bol­sevizmus megvédésére. Déloroszországban is nagy csapatösszevonások Maiinak folyamatban, mert a bolsevizmus döntö csapást akar mérni Wrangel tá­tiornok csapataira. A Dél oroszországban álló vR­rös lovascsapatok parancsnokságát továbbra ia j^Budianni tábornok vette ál [mi'szág mindenáron békél köt. ^.ITTSEiíS tu^üGtójának távirata.) Damski, & lengyel delegáció vezetője, jelenti Rigából: Wrangel tábornok leg­só sikerei a bolseviki delegátusok körében nagy megdöbbenést keltett. Erre való tekintettel a BZOV­étkormány valószinüleg mindent el fog követni, hogy a Lengyelországgal való béke megkötését siet­tesse, még akkor is,„ha a lengyel kormánynak messzemenő engedményeket kellene tenni. Az orosz békedelegáció vezetője, Joffe, a béke őszinte barátjának mutatkozik."— Kopenhága, szeptember 30. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A legutolsó Helsingforsba érkezett lapok jelentik: A bolse­viki központi bizottság Moszkvában kétharmad többséggel elhatározta, hogy Lengyelországgal meg­köti a békét, mivel Oroszország téli hadjáratot nem folytathat sikerrel. oliíikal aktatolvailás. Laibac h• 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) * ' Nemrég egy kocsit, amelyben a jugoszláv békedelegáció iratai voltak. Párisból Belgrádba menet kifosztottak. A Illat Naroda cimü újság véleménye szerint politikai célból elkövetett aktalopásról van szó. A vaggonban az Adria-lcirdésre vonatkozó iratok és a dele­gátusoknak az olaszokkal való tárgyalásra vonatkozó utasításai voltak. Ilyen körülmények között. valószínű, hogy a kocsit legközelebb holt vágányon meg fogják találni, mihelyst az okmányokat le­másolták és róluk másolatot készítettek. Atjtffctria boldogulása Magyarország barátságán alapul .fő) A -keresztény szocialistapárt vezérének nyilatkozata. Bécs, scaept 30. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Kunschak, a keresztény ezociálistapáirt vezére, tegnap egy választógyülésen a következőket mondotta: — A rágalmak ellenére egész nyíltan 'kijelelt, tem, hogy barátságos viszonyt kell a magyar állam­mal létrehoznunk. Azzal nem ia törődöm, hogy a magyarok mcxnarchissták-e ós hogy kit akarnak a trónra ültetni, hanem csak azzal, hogy hogy lehetne a magyarokat megnyerni, hogy népünket és orszá. gunkat a pusztulástól megmentsék. A Magyaror­szághoz való viszony ránk néeve gazdasági tekin­tetben a legnagyobb fontossággal bir. Ezután kijelentette KunschaJk, hogy a Magyar. országgal való barátságos viszony ép előfeltétele a német birodalomhoz való csatlakozásnak. A német nlép utiia ugy, ahogy a dolgok jelenleg állanak, nem a nyugat, hanem a kelet felé vezet, ezt az utat Cseh­szlovákia ós Jugoszlávia zárják el délfelé ós igy törekvéseinkbe be kell vonni Magyarországot é3 ezzel az állammal szemben barátságos álláspontra kell helyezkednünk. Magyarországon át vezet az ut Romániába is. Ez a nép nemzeti okokból nem élhet elszigeteltségben és állandóan csaik ugy tarthatja magát, ha a nagy német nemzetre támaszkodik. Ha létrehoztuk az entente-ot Magyarországgal és Ro m mániával, akkor nyitva áll az ut kelet felé és a világ semmiféle hatalma sem akadályozhatja meg többé, hogy Németország újra felvirágozzon. Az olasz Fiume. Karneváloskedvü lángszórók és páncélosautók. Fiume, szeptember. 'Mondják, hogy az olasz honfoglalás napjai­ban magyarnak, horvátnak egyformán rossz dolga volt Fiúméban. Az első mámor részegségében ugyanaz a gyűlölet lázadt mindenki ellen, aki nem volt olasz. Erre az időre esik a magyarok kiutasítá­sának túlnyomó része. És ez időre esik a magya­rok sanyargatásának és megaláztatásának néhány bántó, kellemetlen emléke. Azt azonban magam is tapasztaltam, hogy azóta lényegesen megváltozott a helyzet. A fiumeiek — talán azért, mert hitük sze­rint Magyarország most már reménytelenül elma­radt a kikötővárosért folyó versenyfutásban — nem gyűlölik többé a magyarságot Azok pedig akik Nagy Olaszországból jöttek, soha nem is gyűlölték. Külsőségekben természetesen mindent levakar­tak az utcák képéről, ami a magyar uralomra emlé­keztetett A házak faláról teljesen eltűntek a magyar utcanevek és uj olasz jelzőtáblák-kerültek a he­lyükre. (Ennek az a következménye, hogy ma telivér fiumeiek is gyakran zavarba jönnek és nem tudjáik, hogy ogy-egv ujonan elkeresztelt utcát hol keresse­nek.) A magyar szó azonban bátran és minden kel­lemetlenség veszedelme nélkül hangzik a fiumei ut­cákon, amit annál inkább értékelhetünk, mert a hor­vát beszéd nem élvezi ugyaneat a kiváltságot A horvát nyelv ijedten megbújik a privátlakások zárt szobáiban: az olaszságára ébredt városban, szenve­délyesen tüzel és buzog a jugoszlávok ellen való gyűlölet Ez a gyűlölet olyan erős, hogy az ellensé­gem ellensége az én barátom elve alapján már is sarjadzó szimpátiákat ébreszt a magyarság irányá­ban. Jó olaszok megvetéssel és lenézéssel beszélnek a párisi konferencia békemüvéről, rokonszenvesen megértik Csonkamagyarország nagy keserűségét, lemetélt tagjai után való kiolthatatlan vágyakozását Az egész okoskodás kicsendülő vezető akkordja pedig mindig ugyanaz: „Magyarország és Olaszor­szág természetes szövetségesek, hiszen mind a két ország sok legfőbb életérdekének legveszedelmesebb ellensége Jugoszlávia!" És a horvátok? Sok, nagyon sok horvátot ki. utasítottak Fiúméból. Móg többet minden különö­sebb formaság nélkül egyszerűen világgá üldöztek. Bizonyos azonban, hogy a városból nam tudták tel­jesen kitisztítani őket. Az utcáról eltűnt a horvát szó. A horvát veszedelem azonban ott lappang a föl­szin alatt Ugy mesélték nekom, hogy a horvátok szívóson meglapulnak, állandó ugrásra készek ós addig, amig az olaszok mámorosan ünneplik saját otlaszságukat lassan öntudatos politikával készül­nék az ő honfoglalásukra és tömegesen összevásá­rolják a fiumei ingatlanokat és vállalatokat. Az azonban kétségtelen, hogy most, d'Annun_ zió égisze alatt., Fiume igazi olasz város; olaszabb, mint eddig akármikor. A fiumei utcán ma olaaz lé­leli él, olasz temperamentum forrong, peszseg, bugy* borékol. A benszülöttek — az olasz benszülöttek is természetesen — lassan sorvadoznak, mórt nem táp­lálja őket a halott kikötő. A város olasz jellege, az olasz karakter túláradó dagálya azonban az ő csendes félrevonultságuk dacára tökéletes, hála azoknak a jövevényeknek, akik előőrsöt állni az olasz e3zmo védelmére az Adria túlsó oldaláról ér­keztek, akik azzal a szándókk&l juttok, hogy Fiumét megmentsék Olaszország számára a fiumeiekkel egyetértve, ha lehet, de a fiumeiek ellenére is, ha másképen nem megv a dolog. Ilála az ötven féle különböző olasz dialektusnak, olasz dalnak, hangos hejehujának, Fiume ma tulcsapongó kedvű olasz város illúzióját kelti a jövevényben. Különös szerepet játszanak d'Annunzió kísé­retében a régi irredenták, azok, akiket az osztrák '08 a magyar hatóságok valamikor felségárulás cí­mén kerestek, fiatal görzi, trieszti, fiumei fiuk, akik a háború kitörése után a határon tul szöktek, olasz hadseregben a monarchia ellen küzdöttek. Köztük egy név, amelyik hóhér kézből nyerte el a martip­koszorút Gino Battisti van itt, hadnagy fia annak a Cesare Batüstinak, aki reichsrathi képviselő volt, fegyverrel kezében eartt osztrák fogságba és bitón holt meg a trentinoi katonai fogház udvarán. Halk beszédű, sápadt arcú csinos és jól nevelt fiatal em­ber az ifjú Battisti. — Cesare Battisti meghalt a .szabadságért! — mondja nekem, amikor bemutatnak bennünket egy­másnak. — Nemcsak az olasz szabadságért. Hanem minden nép szabadságáért! Azután elmeséli, hogy „Légioné Cesare Bat­tisti" név alatt trentinoi önkéntesekből egész légió van d'Annunzió hadseregében. Hárman vannak test­vérek, akiket a trentinoi hóhér keze tett árvákká. Van egy. tizenkét éves kishúga és egv kilenc éves kis öccse. Édesanyja Trentinoban lakik, ő maga most mult tizenkilenc évee. de már részt vett. a há­borúban, harcolt Dél-Tirolban, az Isonzónál, a Piáve melllett. Nem sebesült mag egyszer sem. És most eljött, hogv a jugoszlávok ellen harcoljon d'Annunzió mellett jL politikai szenvedélynek nem szalwa ennyire elfajulnia még olyan testületben sem, amelyikben helye van a politikának.^ Ebben az esetben azonban nem parlamentről, nem politikai népgyülésről van szó, hanem a fővá­ros képviselőtestületéről, amelviknek tulaj­donképpen semmi köze az országos pofitilto izgalmaihoz és nem is szabad megengedni; hogy ehhez köze legyen valaha Budapest székesfőváros közgyűlését abból a célból állította össze a főváros ^ la­kossága, hogy ez; a testület a főváros ügyeit intézze. Ebből az következik,^ hogy ebben a közgyűlésben csak a főváros érdekei szempontjából alakulhatnak pártok A főváros belső' ügyeit, a közigazgatás kérdéseit illetőleg megoszthatnak a vélemények, megütközhet­nek egymással a különböző fölfogások. ^ Kell is, hogy így legyen, mert hiszen az eszméknek és az elveknek "ebből a csatározásából formá­lódik ki a legjobb, leghasznosabb, legcélrave­zetőbb döntés. Az országos nagy politika elvi különbségei és személyes ellentétei azonban maradjanak kivül a közgyűlési termen, ahol egyformán jó városatyák lehetnek azok, akik egyébként a legellentétesebb politikai nézete­ket hirdetik. Mondják, hogy a demokrata párt tagjai a tegnapi ' közgyűlés eseményeiből le akar­ják Vonni a konzekvenciákat és testüle­tileg le akarják tenni a mandátumaikat. A mai pártértekezlet ugyan még neim döntött ebben a kérdésben s elhatározta, hogy a tegnapi közgyűlésen történt incidens tárgya­ban a városi polgári párttal egyöntetűen kí­ván állást foglalni. A vérmesebbek, a türelmet­lenebbek azonban azt hangoztatják, hogy a történtek után egységesen és azonnal le kell mondani a mandátumaikról, hogy ezzel tilta­kozzanak a többségi párt harcmodora ellem. i (Itt a cenzúra 27 sort törült.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék