Pesti Hírlap, 1920. október (42. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-01 / 232. szám

És a tengerészek, a kikötőben horgonyzó olasz hadihajók matrózai, akik, amikor a reguláris olasz csapatok dAnnunzio bevonulása után paran­csot kaptak arra, hogy elhagyják a várost, megta­gadták az engedelmességet, d'Annunzióhoz csatla­koztak és ott,marasztalták a hajóikat is. Fekete és fehér uniformisban vonul el előttem egy matrózcsapat föl a hegyre, a kormányzósági palotáihoz. Esteledik ás a tűzfényes, enyhe nyári alkonyatban lágyan peng, kezük alatt a mandolin. Kedves, szentimentális nápolyi nóták, magasan kicsapó tenorhangok ke­verednek a kíséret férfias basszusába, színes lam­pionok világí­tan­ak a menetben, a lampionokon kü­lönböző fölírások. Az egyik lamponon ezt olvasom: „Per l'anniversario della disertazione marinata: Alóla!" (A tengerészek átpártolására: Ma!) És a többiek. Az alpinik, a bersaglierik, az orditi katonák. Drágák, kedvesek, mulatságosak voltak, amikor együtt láttam őket d'Annunzio nagy hadseregszemléjén, amelyet a régi Adamies-molóról a Consilio Nazionale páholyából néztem végig, mi­alatt d'Annunzio homlokán fehér csillaggal megje­lölt per paripáján velünk szemben az Európa kávé­ház előtt foglalt állást s szalutálva fogadta csapatai üdvözlését. Tökéletes, minden fegyvernemmel és technikai készséggel fölszerelt had,sereg vonult el előttünk a miniatűrben. Az egész díszmenetben volt valami felejthetetlenül kedves én bohókás, ami kar­neváliszmeket kevert a komoly katonai parádéba. Jöttek példá­ul a rettenetes és ijesztő külsejű páncé­los autóik, nehéz testüket zöld galy borította, pán­céltornyukon piros-fehér-zöld színek. És amikor a rémes szörnyetegek d'Annunzio elé értek, vidám nó­tába kezdett a katonabanda és a páncélos autók tornya forgásnak indult . . . Mintha az ijesztő hadi­gépek jókedvű táncra kerekednének . . . Azután az ' arditi csapatok, d'Annunzio kedvenc katonái. Ki­­­hajtott gallérú csukaszürke uniformisuk alatt fe­kete ing, a fekete ing mellén fehér halálkoponya . . . A fejükön fekete bosnyáksapka, erről kétaraszos fekete zsinóron fekete bojt csüng alá. Ardidi: ez ezt jelenti: a vakmerők. A sok feketeség és a halálfej azt szimbolizálja, hogy ezek a legények úgy rohan­nak a csatába­, hogy mindenről lemondtak és vissza sem akarnak térni többet ... A csapatszemlén az arditi csapatok apró, félig tipegő, félig szaladó sietős lépésekkel jönnek, két karjukat, a fejüket, a lábukat úgy dobálják, mintha minden izületük gumimból volna, fekete sapkájukon veszettül himbálózik a fe­kete bojt, amelyik hol a hátukat, hol a mellüket veri ... A gépfegyverek futólépésben vonulnak el a vezér előtt és futólépés közben a katonák válláról sortüzet ropogtatnak . . . Azután a szörnyűségek szörnyűsége: a lángszórók, melyek a csatában, mint a mesebeli sárfkány ronja és irtózatos örökösei, élő­húst perzselnek, látó szemet vakítanak, égő gyehen­nát árasztanak, ők is karneválos kedvűek máma, amikor katonák vállán elibünk érkeznek, emésztő tűz helyett vizet fecskendeznek dAnnunzio tiszte­letére. Az út két oldalán sikongatva ugrik szanaszét a kíváncsi publikum. A sok-sok vadonatúj címeres olasz zászló kö­zött néhány vedlett zöld-fehér-piros lobogó, amelyen még nincsen rajta az olasz címer. Akármennyi ün­nepet rendez d'Annunzio, Fiume olaszsága sokkal fiatalabb annál, semhogy rajtuk az új korszak szer­zeménye volna az évtizedes kopár és sok esztendős piszok patina. Ezek a zászlók nemrégiben még ma­gyar zászlók voltak, csak meg kellett fordítani a rádjukon őket, hogy a magyar államiság helyett most az olasz államiságot hirdessék és cserébe István királyért vagy március tizenötödikéért most d'Annunziót és venti settembrot ünnepeljék. Ha ezeket az átvedlett zászlókat nézem, nem tehetek róla, folytonosan az jár az eszembe, mennyi lehet ebben a városban az átvedlett lelkiismeret! Benda Jenő: P ESTI HÍRLAP 1920. októb­er 1. péntek. Szünet után tárgyalják a házszabályreviziót^. A földbirtokreform tárgyalását a nemzetgyűlés egyesített négy biz­ottsága tegnap váratlanul félbe­szakította és elhalasztotta a parlamenti szünet vé­géig, hogy a gazdaképviselők is felhasználhassák a vakációt otthoni dolgaik elintézésére. A nemzet­g­yűlés október 14-iki ülésén fogja be­tejesz­teni Fer­dinándy Gyula belügyminiszter a törvényhatósági, városi és községi választójogról szóló törvényjavas­latot, amelynek tárgyalása sürgős, mert a választá­sokat még­­november havában meg akarják tartani az összes törvényhatóságokban. A nemzetgyűlés az­után megkezdi a többi ismert javaslat tárgyalását, ezeket megelőzőleg azonban megalkotja az új, szi­gorított házszabályokat A szünet alatt tehát szél­csend várható a politikában s a minisztériumok fog­nak dolgozni, hogy elegendő munkaanyaggal lás­sák el a törvényhozást. A képviselők nagy része ma elutazott a kerü­letébe, többen beszámolót mondanak. "Vasárnap, ok­tóber harmadikán, tartja beszámolóját Enyingen dr Kovács J. István miniszterelnökségi államtit­kár. A választói gyűlésre leutazik vele nagyatádi Szabó István, Bottlik József, Gaál Gaszton, Barla-Szabó József és még több képviselő; a gyűlésein hír sze­rint érdekes politikai nyilatkozatok várhatók. Úgy halljuk, hogy Kovács István, aki a kultuszm­insztó­riumiban a protestáns egyházak ügyeit intézte, U-mond állásáról e beszámolójában fog részletesen nyilatkozni visszavonulásának politikai indokairól. Uj párt „a nemzeti királyság meg­valósít­ás­ár­a.4" A Magyar Nemzeti Királyság Pártja, amely programmjául a nemze­ti királyság és a nemzeti dinasztia gondolatának megvalósítását tűzte ki, mai gyűlésén elhatározta, hogy újjá alakul és megkezdi az országos szervezkedést. Ennek a pártnak elnöke gyanánt eddig tudvalevőleg Bartha Ábel szerepelt, akit a rendőrség különböző visszaélések miatt le­tartóztatott. A közgyűlés konstatálta, hogy Bartha a pártot szabályszerű gyűlésre még nem hívta össze, s a pártnak elfogadott alapszabályai sincsenek, a párt eddigi működéséből csak az állapítható meg, hogy Bartha elnöki reprezentációs költségek fejé­ben havonta nyolc-tízezer koronát vett föl, a tiszt­viselők fizetésére pedig egytől-négyezer koronáig ter­jedő összegeket utalt ki. A párt eddigi vezetőségé­nek a közgyűlés a fölmentvényt nem is adta meg, hanem a pénzkezelés megvizsgálására háromtagú bizottságot küldtek ki, amelynek dr Magyary Zoltán, dr Korbuly József és Ledniczky János lettek a tagjai. Kimondották továbbá, hogy tekintettel a gyűjtött pénzéle kezelésében és elszá­molásában konstatált szabálytalanságokra, a Bar­tha-féle pártot tovább fentartani nem kívánják ée Bartha Ábel eddigi működésével semmi közösséget nem vállalnak, hanem új pártot alakítanak. Ezután Kathonay József min. tanácsos elő­terjesztette az alapszabályokat. Hosszabb vita volt terjesztette az alapszabályokat. XXX x xxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx ££ x X X Báró Lukachich Géza, Pekár Gyula, Haller István, Patacsi Dénes, dr Mi­kecz Ödön és mástok felszólalása után elhatározták, hogy a párt elnökségének megválasztását a legkö­zelebb összehívandó rendkívüli közgyűlésen fogják megejteni, addig is az ügyek ideiglenes vezetésével Pekár Gyulát bíz­áik meg. A közélelmezési miniszter Szegeden. Vass JóZsef közélelmezési miniszter Paczor altá­bornagy és Térffy helyettes államtitkár kíséretében ma Szegedre érkezett, hogy ott az érdekeltek bevonásával ér­tekezletet tartson az ország ellátása tárgyában. Az érte­kezleten Térffy helyettes államtitkár adatokat sorolt fel az ország gabonaszükségletére vonatkozólag. Sze­gednek a számítások szerint háromszáz vagyon gabonát kell beszolgáltatnia, amiből száznyolcvan vagyont tesz ki a beszolgáltatandó búza. A felsorolt adatokra dr So­mogyi Szilveszter polgármester válaszolt. A múltban háromszoros­­szigorú rekvi­rálással sem tudtak százhúsz vagyon gabonánál többet behozni. Mégis reméli, hogy a száznyolcvan vagyon gabonát be fogják tudni szolgál­tatni. Kukorica tekintetében azonban rosszabb a helyzet, mert a többségben levő törpebirtokosok kukoricát csare saját részükre termelnek. Az értekezleten megjelent sze­gedi gazdák nevében Vajas József ígéretet tett, hogy a kivetett száznyolcvan vagyon búzát beszolgáltatják, de a kukoricások szerb megszállt területen vannak. Az ér­tekezlet abban állapodott meg, hogy a Szegedre kivetett száz vagyon csöves tengerit a tanyai nép között hazafias propagandával gyűjti össze. Vasa miniszter ezután rátért az ellátatlanok kér­désére. Lehetetlennek tartja, hogy Szegednek százhúsz­ezer főnyi lakosságából 04.994 ellátatlan legyen. Dr So­mogyi polgármester biztosította a minisztert, hogy az el­ láttatlanokról felvett kataszter pontos. A közélelmezési miniszter azt kívánta, hogy azokat a kereskedőket és iparosokat, akik gabonáért adják áruikat és gyártmá­nyaikat a gazdáknak, a közellátásból ki kell rekeszteni. Az egész ország területén nyolcszázezer illetéktelen el­látatlan szerepel a kataszterben, akiket onnan minden­áron ki kell dobni, hogy a valódi ellátatlanok élelmezése a kritikus hónapokban is biztosítva legyen, ő nem akarja tavaszszal a gazdáktól szuronynyal elszedni az ellátat­lanok részére okvetlenül szükséges gabonát. A miniszter Szegedről Hódmezővásárhelyre utazott. A demokrata bizottsági tagok mozgalma. A törvényhatósági bizottság tagjait és a kü­lönböző községi pártokat élénken foglalkoztatják a főváros legutóbbi közgyűlésének viharos eseményei. Az ellentétek a keresztény községi párt és a de­mokrata párt között újra fokozódtak. A demokraták soraiban egyesek azt az álláspontot hangoztatják, hogy a történtek után egységesen és azonnal le kell mondani mandátumukról, ami tiltakozás lenne a többségi párt harcmodora ellen. A párt másik része viszont azt tartja célravezetőnek, hogy igyekezze­­nek a megértés útját megtalálni a történtek ellenére is. Ezt a felfogást vallja különösen Baracs Marcell csoportja, amely még nem adta fel a reményt, hogy lehetséges lesz az együttműködés, vagy legalább a megértés a kereszténypárt Joanovits-féle csoport­jával. A községi demokrata párt csütörtökön este ér­te­kezletet tartott, amely elhatározta, hogy a tegnapi közgyűlésen történt incidens tárgyában egyöntetűen kíván állást foglalni a városi polgári párttal. Az ér­tekezlet együttal dr Fábián Béla hiottsági tag iránt a legteljesebb tiszteletének és érzelmi közösségének adott kifejezést az őt igaztalanul­ ért súlyos sérelem miatt, ami annál sajnálatosabb, mert Fábián Béla közéleti tevékenységében már­ a Károlyi-korszak idején és azóta is állandóan a destrukció ellen küz­dött, aki a leghevesebb propagandát folytatta a kom­munizmus ellen és kil­ép ezért a proletárdiktatúra két hónapon át sanyargatott súlyos börtönnek­­ ^^ Testnevelési ankét a kultuszminisztériumban. Haller István kultuszminiszter elnökl és évul ankétet tartottak a kultuszminisztériumban, amely­nek tárgya a Karafi Rith Jenő nyugalmazott állam­titkár, nemzetgyűlési képviselő által benyújtott test­nevelési törvénytervezet volt. Haller miniszter meg­nyitó beszédében rámutatott a testnevelés ügyének nagy nemzeti jelentőségére. A maga részéről min­dent el fog követni, hogy a nemzeti testnevelés re­formja mielőbb törvényhozási úton rendeztessék. Az ankét ezután Viszota Gyula tankerületi igazgató előadásában pontonként letárgyalta a­z említett tör­vénytervezetet és Berzeviczy Albert, Karafiáth Jenő, Sztankovics Szilárd, Pintér Jenő tankerületi főigaz­gató, dr. Nagy Béla, dr Bernáth János és mások hozzászólása után a javaslatot néhány módosítással­ részleteiben is elfogadta. Az ankéten elhangzottak figyelembevételével a kultuszminisztérium illetékes ügyosztálya most már hamarosan előkészíti az ügyet a törvényhozási­­ tárgyalásra. Testőrtiszt a hadbíróság előtt. . Abi^Albin 28 éves testőrfőhadnagy vitézül har­colt végig a háborút, kitüntetéseket szerzett é­ 3 is megkapta a vaskorona-rendet. A forradalmat követő időben belépett a tista szakszervezetbe és a vád­irat szerint ebben a minőségben közreműködött abban a céltudatos munkában, amely a régi hadi­sereg fegyelmének meglazítására és a hadsereg fel­bomlasztására irányult. Ez a cselekmény a katonai btk. 341. §. szerint a közcsöndháborítás büntette. A­ vádirat szerint azt a nézetét is hangoztatta, hogy­ a szocialista kormány által felállított zsoldos had­sereg az egyedüli helyes átalakulás, amely bizton­sítja az ország felépítését és a népek szabadságát. A proletárdiktatúra kitörés© után Pogány Józsefi egyik hadosztály-parancsnokság hadműveleti meg­bízottjává nevezte ki. A hadosztálybíróság most tár­gyalja az ügyeit dr Barzun Livius százados-hadbíró vezetésével, a vádat dr Sárpy István, százados-had­bíró képviseli, a védelmet dr Erős Vilmos ügyvéd látja el. Abt főhadnagy vallomásában előadta, hogy amikor belépett a tiszti-szakszervezetbe, már akkor több száz törzstiszt és kisebbrangú tiszt is tagja volt a szakszer-.' vezetnek. A tiszti-szakszervezet programmjából azt látta, hogy a tiszti­ szakszer­vezet nem politikai alakulat, ha­nem gazdaságilag a tisztikar exisztenciájáról óhajt gon­doskodni. Az volt a meggyőződése, hogy az ország meg­mentéséhez az első lépés a tisztikar sürgős egyesítése, úgyszintén az a felismerés, hogy az akkori viszonyok között másképen, mint szociálisba külsővel nemzeti irányt előkészíteni nem lehet és a tisztikar gazdasági exisztenciáját is csak így vélte biztosítottnak. Látta azt, hogy az ország egész területén alakultak a helyzet kényszerítő hatása alatt ilyen egyesületek és az kénysze­, intette őt arra, hogy belépjen a szakszervezetbe. Mivel az akkori agyonágitált és katonailag neveletlen legény­ség csak szociálista tiszteknek óhajtott engedelmeskedni, hogy a parancsolási jog a tényleges tisztek kezében ma­­radhasson, a legénységet csak azzal lehetett leszerelni, ha a tisztek belépnek a szakszervezetbe. Pogány az ő kormánybiztosságához vezénylíte őt, de Pogány működésével nem értett egyet, mert mikor. Pogány szervezeti kérdésekben az ő véleményét ki­kérte, kijelentette neki, hogy katonatanácsi és bizalmi, férfi rendszerrel fegyelmezett hadsereget szervezni nem­ tud. Tanúkra hivatkozik, akik igazolják, hogy ugy a Károlyi-rezsim, mint a kommün idején, mindig csak arra törekedett, hogy a hazának a legjobb szolgálatokat tegye, másrészt, hogy bajtársait a vörös terror borzalmaitól­ megvédje és a nemzeti megújhodást elősegítse Sok em­beréletet, állami vagyont és m­agánvagyont sikerült meg­mentenie. Körülbelül negyven tanút hallgatnak ki ez ügy­ben. Az eddig kihallgatott tanuk közül többen, különö­sen Lecchey alezredes és Ardelaz százados teljes mérték­ben igazolták a vádlottat. , Francia következtetés gróf Bethlen beszédéből.­­ Páris, szept 30. Bainville az­­Arctio d'Fran­gaiseben méltatja Bethlen gróf beszédtőrée így ir: Magyarország el akarja temetni a Duna­ szövetségi tervét. A felelősség ezért a legfelsőbb tanácsra há­rul, amely a nyugatmagyarországi kérdéssel két ál­lam között elhintette a viszály magvát. Németország örömmel fogadja Bethlen nyilatkozatát abban a feltevésben, hogy egy magyar királyság, amely aL­­­a­veti a pragmatica saectiót, Ausztriát sírva kény­­­szeríti majd, hogy Németországihoz csatlakozzék. Ezt követné Csehország német részének annexiója és a magyarokkal való szövetség. A budapesti po­litikusoknak vigyázniok kell, nehogy törbecsaljála ő­ket* „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszel, Magyarország feltámadásában ! Ámen*4

Next