Pesti Hírlap, 1920. október (42. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-19 / 247. szám

1920. október 19., kedd. PESTI HÍRLAP ÚL Faluszövetség alföldi szervezkedése­ id Faluszövetség vasárnap tartotta szervez­ked gyűlését Csongrádom, ahova Rubinele Gyula, sokorópátkai Szabó István miniszerek, Meskó és Steuer államtitkárok is leutaztak több képviselő kíséretében. A gyűlésen Rubinek fejtegette a szö­vetség programmját, egybe akarják forrasztani a falun élő embereket, az iparost, a kereskedőt, az értelmiséget. Barla-Szabó József a falu egészség­ügyéről, Schandl Károly pedig a kormány műkö­déséről beszélt. Meskó Zoltán államtitkár örül an­nak, hogy Magyarországon nyíltan is lehet beszélni a zsidókérdésről. Ez a kérdés tulajdonképen nem is zsidó-, hanem keresztény­ kérdés. Aki most a keresztény alakulatok élére akar állani, annak a szemébe kell nézni, hogy nem gyorsforraló keresz­tény-e, mert azokra nincs szükség. Nyiltan ki­mondja Friedrich István nevét Friedrich István a szabadkőművespáholy tagja volt és most ő akar a vezér lenni a keresztények között Pápább a pá­pánál. Az ébredő magyarokról szól ezután, akik jószándékuak és használni akarnak az országnak, azonban sokkal több kárt okoznak, mint amennyit használni akarnak. A keresztény munka szüksé­gességét hangoztatja. Nem csinál abból ritka , hogy antiszemita volt mindig, antiszemita ma is és anti­szemita marad akkor is, amikor a mai konjunktu­rális keresz­ények már egészen más vizeken fog­nak evezni. A közösség rendkívül nagy tetszéssel fogadta az államtitkár beszédét. Utána sokorópátkai Szabó István kisgazdaminiszter szólalt fel, majd Meskó Pál, Lukovich Aladár és Szijj Bálint. Bénárd Ágoston népjóléti miniszter Ruffy Pál kíséretében vasárnap Szegeden volt és meglátogatta a m­unk­ásbiz­ositó és hadigondozó intézeteket. Vidám írások. Jegyzetek egy könyvről. Fehérfedelü kis könyvben ezt olvashatod: „A gyászruhás asszony már nem sirt Mozdulatlanul ült és a messzeségbe tekintett... A bohós lábujjhe­gyen előrelépett és leü­lt a gyászruhás asszony mellé." A gyászruhás asszony: Magyarország. A bo­hóc pedig előrelépett. Megrázta a vidámság csörgő­sapkáját, melyből mint az aranyeső, ömlött a tréfa. Ömlött és csengett, mint egy kacagó harangjáték. A bohóc nagyon erős ember, hős, mi a keserűsé­geink kilzabálására is némák vagyunk, ő pedig tréfázni tud ebben a kegyetlen országban. Hogy tülköl az Élet ,körülöttünk,milyen bambán, durvául,­ a bohóc előveszi piciny hegedűjét, csiklandtató mu­zsikát hangol. A bohóc ismeri az utat; torkunk ki­száradt a reménytelenség sivatagjában, ő elvezet egy tiszta forráshoz egy-két jóleső kortyra. A bohóc Pesten él és minden meséje egy le­véd erről a na"-" fáról, amelyet mi a Városnak ne­m,Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában" Amen UStapi hirek. «-- (A villamosjegy.) BÚB embertársam, kit a sors arra kényszerit, hogy keserves napjaidnak feleslegesebb pillanataiban a pesti villamoson vál­tozzék szelid lelked keserű epévé, talán megfigyel­ted már azt a két emberfajtát, kiket kissé könnyel­műen a villamosjegy láncosainak nevezhetnénk. Ha leszállást a kocsiról, kis kölyök sanyarú figu­rája törleszkedik hozzád és megindítóan siralmas gyermekhangon halkan igy szólít meg: ,bácsi ké­rem, adja nekem a jegyét . . Ők a semmiesetbe­sem­ fizetek, akik vagy ezen az egyszerű módon megszerzett jeggyel válnak a villamos utasává, va­gy a lépcsők és ütközők szintén olcsó, bár némi­leg veszélyesebb területen tűnnek el a meginduló Villamossal szemeid elő. Ha vérszegény ofeájukba nézel, gyermekragyogása kis szemükbe, maszatos, izgága kis kezeikre és rágondolsz üres zsebükre, bizonyosan te sem fogsz haragudni ezekre az apró útonállókra. A másik fajtával akkor találkozhatsz, ha fel akarsz szállani a villamosra. Éppen az orrod előtt ugrott le a kocsiról, többnyire tisztességesen van öltözve, többnyire nő és ideges, előbb gyorsan és izgatottan körülnéz, aztán hozzád fordul és azt mondja: „Ez a jegy még jó Budára, vegye meg, kérem, egy koronáért . . ." Nem könyörög, in­kább erélyesen felszólít, te pillanatig tűnődsz, arra gondolsz: spórolhatnék egy koronát — de hátha ez a jegy még­sem jó . . . Közben a villa­mos többnyire elindul nélküled. Úgy gondolom, ez a második fajta, aki nyilvánvalóan láncosnak ne­vezhető,­­ kevésbbé szánalmas. Az üzleti szellem e kezdő vakmerői ezen a pályán bizonyosan nem fognak megállani, a villamosjegytől egy lépést tesznek a Délivasút-részvényig, aztán házat vesz­nek az V. kerületben és egy késő napon undorral fordulnak el a villamos lépcsőjén, amikor egy is­meretlen izgatottam megszólítja őket: „még ez jó Budára/ . . . csak egy korona . . .­­ (József főherceg és József Ferenc főherceg) az e­­lőtt a Vérmezőn megtartott katonai díszszemlén nem jelentek meg. — t& gSfSg király jobban van.) Athéni jelentés sze­rint a kirOTj^az éjjelt nyugodtan töltötte. Az orvosok azt állítjá­k, hogy a király állapota joBfcra fordul és a láz k­rizi­sén túlesett. -t^^O erdélyi maktság Budán.) Érdekes és emlékezetes estély színhelye volt szombaton a budai Vigadó nagyterme, a­ kolozsvári ifjak rendezték az erdélyi menekültek javára. Az estélyt hangverseny vezette be, amelyen népszerű mű­vészeink vettek részt; minden szám a magyar művészet java termése volt. Az estélyt Sándor László volt főkapitány nagyhatású prológusa vezette be. A hangversenyt, amelyet József ifiherc­eg és Auguszta főhercegasszony is végighallga­tott, táncmulatság követte. Pillanatnyi öröme volt ez a me­nekülteknek, akiket ez az erdélyi mulatság visszaröpített a régi, meleg emlékek párnái közé. — 18­­aim­ósuló tragédiája.) Szegeden Ajtayné Bar­tek­ Margit, az ottani színház egyik tagja, vasárnap reggel ifelbelőtte magát és azonnal meghalt. Öngyilkosságának oka Uwuatsát vezünk. A bohóc élesszemű: meglátja lelkünk púp­jait, sántikálását és tréfára veszi. Csúfondáros hangja van, éles és könyörtelen csúfolódó. Nagy csomó rakétát tart a kezében, fölengedi, a rakéta ragyog és végül nagy szikrázással szétpattan: a bohóc meséinek csattanói ezek. Néhol komoly seb­hez ér, ilyenkor maga is könyek közt mosolyog. A bohóc humora beleharap emberbe, eseménybe, ahogy kedve hozza. A bohóc tarka ruhában van, arcára grima­ce-okat szerződtetett a sorstól, csúfolódó szóval ri­koltja, hogy ő csak bohóc, de mi látjuk, hogy nem mond igazat, a tarka ruha és a grimaceok alatt mi látjuk őt, az embert. A bohócnak, Szenes Bélának, a mi „Szenes ember"-ünknek, új könyvét a gyászruhás asszony hálásan fogja kézbe venni és újra eszébe jut majd, amit rég elfelejtett: mosolyogni meg nevetni. A bohóctól e pár szóra elvettem a pódiumát. Tán nem haragszik meg érte? S ha ugyan megha­ragszik, mi főig történni? Bizonyosan mérgében mond egy nagyszerű tréfát B. A. —­ (Az éhségsztrájk, első halottja.) Londoni távirat~g£erint a corki börtönben meghalt Fitzge­rald, aki augusztus elseje óta folytatott éhség­sztrájkot. — (A Korvin Mátyás magyar-olasz tudományos iro­dalmi és m­űvészeti Egyesület) igazgató-választmánya az a­kad­émia elnöki termében Berzeviczy Albert elnökletével tartotta ez évadban első ülését. Az elnök üdvözlő szavai után Z­um­bra Alajos titkár felolvasta azokat a leveleket és sürgönyöket, amelyekben Benedetto Croce olasz közoktatás­ügyi miniszter, őrgróf San Martino di Valperga szenátor, Ferdinando Martini volt miniszter és Eritrea volt kormány­zója, Arduino Colasaria műemléki és művészeti főfelügyelő és Guido Román­elli ,ezredes az egyesületet megalakulása al­kalmából üdvözölték. Az igazgatóválasztmány Berzeviczy Albert indítványára a Budapestről eltávozott lovag Corrutti helyére egyhangúlag Gastano Carraciolo di Castagneto her­ceg olasz követet javasolja a november 7-én megtartandó közgyűlésnek alelnökké való megválasztásra. Gróf Apponyi Albert indítványára az ülés felkérte Berzeviczy Albert el­nököt, hogy az egyesület olasz összeköttetéseinek elmélyí­tése és egy Rómában tartamió előadás céljából december­ben a két titkár­­kís­éretében Olaszországba utazzék. Gere­vich titkár bemutatta és ismertette Lux Kálmán építész Mátyás budavári palotájának rekonstrukcióját feltüntető rajzait. Kapási József vázolta Dante, magyar vonatkozásait, majd előterjesztette azt a programmot, amelylyel az egye­sület Dante halálának hatszázadik évfordulóját fogja meg­ünnepelni. -..(a­ Hangya elkoamanizálói.) A kommün első nap­ján kikezdték a bolsevisták a Hangya fogyasztási szövetke­zetet. Kirendelték pénzügyi ellenőrző gyanánt Vecsey János magánhivatalnokot és Berkes Ferencet, akik az igazgatóság előtt megjelentek és karhatalom igénybevételével fenyege­tődztek. Ennek folytán Balogh Elemér, a Hangya vezérigaz­gatója, Dömötör László és Meskó Pál igazgatók kénytelenek volta­k a szövetkezet minden ingó és ingatlan vagyonát, va­lamint az egész ügyvezetést nekik átadni. Ezután kénysze­rítették a Hangya vezetőségét, hogy a káros intézkedések egész sorát követik el. A királyi ügyészség a Hangya el­kommunizálása miatt zsarolás, izgatás és lázadás bűntette címén vádolja meg Vecseyt, azonkívül Erdélyi Imre magán­hivatalnokot, Hegedűs József kereskedőt, Kis Béla és Kem­pelen Zoltán magántisztviselőt. Ezt az ügyet a budapesti büntető törvényszéken hétfőn kezdte tárgyalni Auer Károly tanácsa. A vádat Bálint Ernő főügyészhelyettes képviseli. A főügyészhelyettes a vád­indítvány előterjesztése nyomán bejelentette, hogy Berkes Ferenc ellen az eljárás nem folytat­ható, mert a kecskeméti ügyészség fogházából, ahol le volt tartóztatva, felelőtlen elemek kiszabadították, elhurcolták és megölték. A vádlottak valam­ennyien tagadják a terhükre rótt bűnjegjékményeket . (irodalmi vándorgyűlés Miskolcon.) Szombaton és vasárnap a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-Társaság és a Petőfi­ Társaság irodalmi ünnepet rendeze­tt Miskolcon. Szombat este a színházban díszelőadás volt, melyne­k programmján Pekár Gyula, J­ászai Mari, Szávay Gyula és Sas Ede szerepeltek, majd az ottani színtársulat előadta a­­Cigánybáró második felvonását. Vasárnap dél­előtt a Petőfi­ Társaság matinét rendezett, melynek műsorát a diósgyőri daloskör nyitotta meg. Jászai Mari szavalata, Császár Elemérnek Lévay Józsefről szóló felolvasása, Ja­kab Ödön és Lampérth Géza versei mellett külön érdekes­sége volt a programmnak József Ferenc főherceg naplójegy­zetei, amelyekből Pekár Gyula olvasott föl nagy hatással. Pékár'"államtitkár Danton című új darabj­ából is bemuta­tott egy szép részletet.­­. (Lóiczy Lajos emléktáblája.) Dr Lóczy Lajos nem­régibe flfc­rffialt világhírű geológusunk emlékére a Pannónia Turista­ Egyesület barlangkutató sza­kosztálya a Pál-völgyi csepkőbarlangban emléktáblát állított, melyet vasárnap lepleztek le kegyeletes ünnepség keretében. Scholtz Pál, a barlangkutató szakosztály elnöke, ünnepi beszéddel nyitotta meg a leleplezést, majd Gholnoky Jenő egyetemi tanár ha­talmas emlékbeszédben méltatta dr Lóczy Lajos munkás­ságát.­­ (Fogászat az iskolában.) A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter a Pesti Hírlap értesü­lése szerint minden iskolában fogászatot létesít a diákság jogainak gondozása érdekében. Az erről szóló Rendelet legközelebb napvilágot lát. (Mészáros Alajos meg­halt.) Fiatalon, alig negyven­három éves ,koriban elköszönt közülünk a Nemzeti színház egy kedves, derűs művébe, Mészáros Alajos. Igazi bohém volt. víg komédiás, aki egész szívét vitte az életet jelentő deszkákra és bohó játéknak látta magát az életet is. Mindenki szeret­te és ő is mindenkit szeretett, csak talán magát nem, a kacagó beteg szívét, mely bosszút állt rajta és megölte vasárnapra virradó éjjel, amikor hazament Nép­színház­ utcai lakására. Élete a tipikus bohém élete volt és most olyan az elmúlása is. Megsiratja a felesége, a­ki Deb­recenbe ment kenyeret keresni, mert amennyit ő keresett, nem volt elég. Megsiratja a kis leánya, aki nem lakott vele, mert egy naturburs egymagában nem tud háztartást vezetni. Megsiratják a kollégái is, elbúcsúztatja majd a széphar­sú Mihályfy Károly a díszsírhely fölött, amit a főváros ad neki. •­­ (Előléptetések a rendőrségen.) Horthy Miklós kor­mányzó a­i kelügyminiszter előterjesztésére a budapesti ál­lamrendőrség létszámába dr Marinovich Jenő, Rédey Miklós és Szeszler Hugó főkapitányhelyettesi címmel s jelleggel fel­ruházott rendőrfő­tanácsosokat, valamint Egry Péter Pál és Stefkovits Ferenc rendőrfőtanácsosokat főkapitányhelyette­sekké, Becker Ádám, dr Kelety Géza, dr Solty Béla, Czövek Sándor és dr Hebényi Imre rendőrfőtanácsosi címmel és jelleggel felruházott rendőrtanácsosokat, valamint Szmelana György, Újhelyi József, Illek Aladár, Barna Béla, Katona Rezső és Gibor Ferenc rendőrtanácsosokat rendőrfőtanácso­sokká nevezte ki. Rendőőrkapitányok lettek dr Sándor Jenő, dr Radochay Jenő, dr Zsigmond Gyula, dr Deák Andor, dr Kozák Miklós, dr Kiss Árpád, dr Thuránszky Béla, Wetzel Viktor, dr Csató Béla, dr Gassrmann Lőrinc, ren­dőrfogalma­zók, dr Pintér Arnold, dr Csató István, dr Brezovád Rezső dr Steiniczer József rendőrfogal­jmazók, továbbá dr Lakatos Lajos birósági jegyző. — (Halálozás.) Özvegy Eörssy Ferencn­ e hó 13-án 83 éves korában Szentendrén meghalt. Eörssy Ferenc, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének igazgatója a meg­boldogultban édesanyját gyászolja. Jeman tábornok, Lüttich védője, Lüttichben tüdő­gyulladás következtében meghalt­ Zutovits Fodor őrnagy temetése szerdán délelőtt 11 órakor lesz a Kerepesi­ úti temető halottasházából. Tasnádszántói és komlódtótfalusi Beczky Emil, Ugocsa vármegyének hosszú időn át volt alispánja, majd fő­ispánja, október 16-án, 78 éves korában Budapes­ten meg­halt Negyven évet töltött közpályán, Szatmár, majd T.Taocsa megyében, s e hosszú idő alatt nemcsak e két vár­megye, hanem az egész Felvidék közigazgatási és kultu­rális mozgalmaiban vezető szerepet játszott. Közhasznú működésével az egész Felvidék tiszteletét és szeretetét ér­demelte ki. Több izben királyi kitüntetésben részesült, leg­utóbb a Lipót-rend lovagjává nevezték ki. Ágai Béláné édesatyját gyászolja a boldogultba­n, akinek temetése szerdán, október 20-án, délután fél négy órakor lesz a kerepesi­ uti r. k. temető halottasházából." Aggszentpéteri Korizmics Antal, ny. curiai tanács­elnök, az alexandriai nemzetközi törvényszék volt el­nöke, a Ferenc József-rend középkeresztjének a csillaggal és több más magas külföldi rendjeinek tulajdonosa, hosszú szenvedés után életének 75-ik, házasságának 61-ik évé­ben Budapesten meghalt. Temetése október 19. napján délután 3 órakor lesz a kerepesi­ úti temető halottas­házából. A szegedi Friss Újság kiadótulajdonosa, Endrényi Lajos, a szegedi lapkiadó szindikátus érdemes elnöke, Szegeden hetven éves korában meghalt. Harsch Jakab­ sertéshizlaló, az Országos Sertés­­kereskedelmi Egyesület v. .alelnöke, hosszas szenvedés után 60 éves korában elhunyt. Te­metése 19-én délután há­rom órakor, az új izraelita temető halottasházából lesz.­­ (Szinyei Merse Pál-Társaság.) Az elhunyt nagy művész em­lékére alakult Szinyei­ Társaság vasárnap tartot­ta első felolvasó ülését Csók István elnöklésével. A szép el­nöki megnyitó után titkári jelentés körvonalazta a társaság programmját. Díjak és jutalmak kitűzésével fogja fejleszteni a képzőművészetet. Minden évben tízezer koronás Szinyei­jutalmat fog adni sokat igérő tehetségek serkentésére. Az idei jutalmat Ernst Lajos ajánlotta föl Nemes Marcell száz­ezer koronás alapítványából két éve,skint a legjobb tájké­pet jutalmazzák. Tanulmányi jutalmat is fog osztani a tár­saság; az idei jutalmat Feszty­­Árpád leányának, Feszty Máriána­k adta ki. Báró Hatvany Ferenc tízezer koronával járult a Szinyei művének a Szépművészeti Múzeumban való egyesítésére indított akcióhoz. Könyvkiapványok, mű­vészi munkák reprodukciói, kiállítások egészítik ki még a társaság programmját. Befejezésül Lyka Károly olvasott föl Szinyei Merse f­álról nagy érdeklődés mellett.­­ (Briskasság.) Nemes ifj. C­z­a­j­l­i­k L­a­j­o­s m. kir. lovastüzérhadnagy, nemes Czajlik Lajos és neje Holtzspar­fo Paula fia, benedekfalvi K­i­s­z­e­l­y G­y­u­l­a cs. és kir. ka­marás és neje, szmrecsáni Lamrecsányi Mária, Hanna nevű leányával folyó évi október 20-án délelőtt féltizenikét órakor a budapesti Jézus szent szive templomában házas­ságot köt. — Elegáns nő nem is képzelhető Diana púder nlélkül. Mindenütt kapható. —­ (Műscutorok) Haas Miksánál, IV. Hajó utca 12. — Az arcj.®!! vasutasok nem sztrájkolnak. "" """London, okt. 18. A Daily Chronicle kijelenti, hogy a vasutasok és a szállítómunkások, akik a bá­nyamunkásokkal a munkások hármasszövetsését al­kotják, nem fognak sztrájkba lépni. ^Szajisadás a* német fü­g­g­etlen szocialista pártban Berlin, okt 18.. A független szocialisták hallei kongresszusa azzal végződött, hogy a párt ketté­szakadt és a mérsékeltek Cristien vezetésével ott­hagyták a kongresszust, a balszárny pedig a aurai­a vezetésével csatlakozott a moszkvai internacionálé­hoz. Linovjev bolsevistavezért kiutasították Német­országból, de mivel beteg, egy darabig még ott ma­radhat

Next