Pesti Hírlap, 1920. október (42. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

A katolikus nagygyűlés utolsó napja Négy napon át tartott az országos katholi­kus nagygyűlés és a vele kapcsolatos események egész sora zajlott le. Kedden volt az ünnepi moz­galmak utolsó napja. A Magyarországi Katholikus Tanítók Országos Bi­zottságának közgyűlésén Giesswein Sándor egyházi elnök bejelentette, hogy Glattfelder Gyula csanádi püspök le­mondott a védnökségről. Helyette a védnöki széket ideig­lenesen Hanauer A. István váci püspök foglalta el. Kó­csán Károly titkári jelentésében ismertette a tanítóság kilencéves szenvedését. A Keresztény Magyar Tanárok és Tanítók Országos Szövetsége nevében Száva János üd­vözölte a közgyűlést. Ezután világi elnökké választották Öveges Kálmán igazgatót. Az előadások sorát Giesswein Sándor nyitotta meg, aki a társadalmi osztályok harmó­niájáról beszélt, Öveges Kálmán, majd pedig Zibolen Endre értekeztek ezután. Megalakult a Katholikus Gyermekvédelmi Központ azzal a céllal, hogy a gyermekvédelemmel foglalkozó ösz­szes katholikus intézményeket egy központba tömöríti. A közgyűlést, amelyen megjelent dr Benárd Ágost népjóléti miniszter is, Báthy László prelátus-kanonok nyitotta meg. Ezután Mészáros János érseki helynök fejtegette, hogy azért nem alakul meg a központ felekezeti alapon, mert általában keresztények nincsenek, csak kathholikuso­k vagy reformátusok vagy luteránusok. Előbb az egyes felekeze­teknek kell megszervezkedniök és azután egyesülni a kö­zös ideálokért. Ruffy Pál államtitkár volt a következő fel­szólaló. Rámutatott annak fontosságára, hogy a gyermek lelkén keresztül regenerálni lehet az egész társadalmat. Az Országos Gyermekvédő Ligát és az állami gyermek­védelmet védte ezután, mire sűrű és zajos eltentenosidá­sok hangzottak el.. Benárd Ágost miniszter a felekezetiet­len nevelés káros eredményéről beszélt, majd Meszk­nyi Zoltán és Molnár László szólottak. A Katholikus Legényegyesületek Országos Szövet­sége zártkörű elnöki értekező gyűlést tartott, amelyen Fischer Ferenc prelátus, elnök megnyitója után Töttössy Miklós népszövetségi titkár terjesztette elő jelentését. Pin­tér József a vallásoktatásról értekezett, majd Révay Ti­bor a szövetségi ügyeket tárgyalta.­­Az utolsó nap eseményei közül kiemelkedik még a Katholikus Irók és Hírlapírók Országos­ Pázmány Egyesületének díszközgyűlése, amelyen Prohászka püspök ünnepi beszédben emlékezett meg Pázmány Péterről, mint a magyarság és a katholicizmus törhe­tetlen bajnokáról. A megjelentet a díszközgyűlés után a Pázmány-szoborhoz vonultak, ame­lyet dr Hindy Zol­tán beszéd© kíséretében megkoszorúztak. Délután dr Zsembery István ás Tötössy Béla elnöklésével zárt ülést tartott az országos katholikus nagygyűlés, amelynek utolsó aktusa aztán a Vigadóban folyt le. Ezen a befe­jező ü­lésen P. Bangha Béla nagy beszédet mondott a sajtóról, dr .trüger Aladár, az Új Nemzedék felelős szerkesztője, az otthonukból kiűzött és megszállás alatt sínylődő magyarság keserűségét tolmácsolta, dr Wolff Károly, az udvarnagyi bíróság elnöke, a szabad­kőművességről szólt é s­ végül Csernoch János herceg­prímás mondott záróbeszdet, amelyben kegyelettel emlékezett meg Zichy Nándorról, majd az igazságtalan békéről beszélt és igy folytatta: — Mi azt, ami velünk történt, el nem ismerjük és nem is fogjuk elismerni soha, úgy fogunk cselekedni, mint a zsidók, mikor visszajöttek a babiloni fogságból, egyik kezünkben kard lesz, a másik kezünkben pedig kalapács, mint a munka jele és ugy fogunk dolgozni lan­kadatlanul és akkor vissza fogjuk szerezni Magyaror­szágnak integritását. Ne legyünk azonban deklamáló magyarok és katholikusok. Én öreg ember vagyok, sokat tapasztaltam, megengedik talán, hogy őszintén úgy szól­jak, ahogy érzem, én úgy látom, hogy mi sokat ünnep­lünk, de keveset dolgozunk. Keressünk a múltban pél­dát, fogadjuk meg Szent Benedek patriarcha elvét, aki azt mondotta: Ora et laboral A beszéd után gróf Zichy János felkérésére fő­pásztori áldását adta a hercegprímás a megjelentekre, majd fölzúgtak a pápai himnusz hangjai és ezzel bezá­rult a XIII. országos katholikus kongresszus ünnepsé­geinek sorozata. A kormányzó táviratai. A kormányzó a következő táviratokat intézte gróf Zichy Jánoshoz, gróf Zichy Rafaelnéhez, és Prohászka Ottokárhoz: — Gróf Zichy János ur önagyméltóságának Budapest. A XIII. országos katholikus nagygyülés üdvözletét szivemből köszönöm. A mai nehéz idők megpróbáltatásai között is hiszünk a boldogabb jö­vőben, mert Istenben bizva, egyesitjük a haza jövő nagyságára irányuló lankadatlan törekvéseinket. Horthy. — Gróf Zichy Rafaelné őméltóságának, Bu­dapest Szivből köszönöm az országos katholikus Női Szövetség második nagy női gyűlésének üd­vözletét és lelkes hazafias munkálkodásukhoz a legteljesebb sikert kivánom. Horthy. — Prohászka Ottokár püspök ur önagymél­tóságának és Farkas Edith elnök őméltóságának. Szivből köszönöm a Szociális Misszió Társulat or­szágos szervezetének kongresszusa nevében tolmá­csolt üdvözletét. Meleg érdeklődéssel­ kisértem ed­dig is a társulat eredményekben gazdag működését és örömmel látom annak további felajánlásában a lelkes, hazafias érzelmek értékes zálogát. Horthy. I . Törvényjavaslat a trianoni béke­szerződés becikkelyezéséről. Gróf Csáky Imre külügyminiszter ma a nem­zetgyűlés elé terjesztette a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről 6701ó törvényjavaslatot. Az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Biro­dalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Len­­gyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb- Horvát-Szlovén állammal, Sziámmal és Cseh-Szlo­vák­országgal 1920. évi június hó 4-ik napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezésé­ről szóló törvényjavaslat, amely összesen nyolc paragrafusból áll, az első paragrafusban kimondja, hogy tek­intettel a kényszerhelyzetre, amely Ma­gyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott és amely annak idején a magyar királyi kormánynak a békeszerződés aláírására vonatkozó elhatározásánál is döntő súly­­yal bírt, az említ­ett államokkal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés a hozzátartozó térképpel és a békeszerződés egyes rendelkezéseinek függelékeivel, valamint a békeszer­ződés kiegészítéséül ugyancsak 1920. évi június hó 4. napján kelt jegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé iktattatik. A törvényjavaslat 2. §-a kimondja, hogy az 1. § szerint törvénybe iktatott okmányokban fog­hit kikötéseket a miniszterium hajtja végre, de az"­­ is az alkotmányszerű korlátozással, hogy am­eny­nyiben az evégből szükséges rendelkezések a tör­vényhozás tárgyaira vonatkoznak, a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulását kell kieszközölnie. A többi szakaszok a békeszerződésnek és füg­gelékeinek francia eredeti szövegét és hivatalos magyar fordítását foglalják magukban. A békeszerződés életbelépéséről a 8. szakasz intézkedik, amely kimondja, hogy a törvény kihir­detése napján lép életbe, még­pedig a békeszerző­dés életbelépésének napjától kezdődő hatálylyal. A törvényjavaslat indokolásából kiemeljük a következőket. Ismeretes az a kényszerhelyzet, a­melyben a­ magyar királyi kormány a békeszerző­dés aláírására határozta el magát. A magyar bé­keküldöttség, amint erről munkálatainak a nem­zetgyűlés elé terjesztett kötetei tanúbizonyságot tesznek, megdönthetetlen történelmi, földrajzi, gaz­dasági, jogi és egyéb tudományos érvekkel muta­tott rá a békefeltételek tarthatatlanságára és a bé­keküldöttség nagynevű elnöke lángoló hazaszere­­tetének, mélységes tudásának és páratlan szónoki képességének hármas fegyverével igyekezett ellen­feleinket s egyben biráinkat meggyőzni arról, hogy a békeföltételek méltatlanul súlyos és elviselhetet­len terheket rónak ránk. A szövetséges és társult hatalmak mégis alig változtattak eredeti föltéte­leiken. Az a kísérőlevél azonban, amelylyel a szö­vetséges és társult hatalmak a magyar békeküldött­ség jegyzékeire vonatkozó válaszukat és a végle­ges békeföltételeket 1920. évi május hó 6-án át­nyújtották, a békeszerződés magyarázatára és vég­rehajtására vonatkozólag ránk nézve kedvező elve­ket jelent ki irányadóul és így remélhető, hogy a békeszerződés végrehajtása során egyes rendelke­zések nem fognak merev alkalmazást nyerni. A ki­sérő levélben kifejezésre jutó ezek az elvek, ame­lyek egyébként a magyar királyi kormán­ynak a békeszerződés aláírására vonatkozó elhatározását a fennálló kényszer mellett szintén befolyásolták, a békeszerződés hiteles magyarázatául tekintendők. A békeszerződés k­eserű megpróbáltatásnak teszi ki nem­zetünket; hazánk ezeréves területét szétda­rabolja, millió és millió testvérünket megkérdezé­sük nélkül elszakítja tőlünk, gazdasági egységünket megcsonkítja, iparunkat és kereskedelmünket meg­bénítja, kultúránk fejlődése elé súlyos akadályo­­kat gördít. Mindamellett az érdemetlenül halálra­szánt Magyarország feltámadásába vetett törhetet­len hit, a szebb jövő reménye és az a biz­os tudat, hogy maguk a szövetséges­ és társult hatalmak is rövid időn belül belátják, hogy erős Magyarország Európa békéje érdekében föltétlen szükségesség s igy a jelenlegi helyzet nem lehet állandó, az adott viszonyok között mégis amellett szólanék, hogy most, amidőn a szövetséges és társult főhatalmak a békeszerződés megerősítése iránt felszólítást in­téztek hozzánk, ennek a felszólításnak a kényszer hatása alatt eleget tegyünk annál is inkább, mert jelenlegi magunkra hagyott helyzetünkben ez az egyedül lehetséges első lépés a nemzetközi forga­lom fölvétele, a normális élet helyreállítása és ha­zánk újraépítése felé. Ily körülmények között a kormány érett megfontolás után — fájó szívvel bár — a békeszerződés becikkelyezése iránt tesz elő­terjesztést, de egyúttal felmentve érzi magát annak a lehetetlen feladatnak teljesítése alól, hogy a ránk" kényszerített békeszerződés rendelkezéseit megkí­sérelje indokolni. Az életbelépés napját a minisztérium rende­lettel fogja közzétenni. A minisztérium által kibo­csátandó rendelet tartalmazni fogja annak nyilvá­nosságra hozatalát is, hogy a békeszerződést a fentebb említett első jegyzőkönyv fölvételéig mely hatalmak erősítették meg. A békeszerződésnek az egyes szerződő hat­almak részéről később történő ,megerősítésére vonatkozó adatok közzétételéről a Biiniszter­ima fog gondoskodni. X&OKJ. DOT .­., szerda. f£öfI HL50­ AP Lapi hírek. -f (A kormányzó) kedden fogadta Huszár Aladár nógrádmegyei főispánt, dr Klein Antal tolnamegyei főispánt, Lukovich Aladárt, a nemzet­gyűlés háznagyát, báró Wlassics Gyula miniszteri tanácsost, Rákosi Jenő írót, Petri Elek reformá­ns püspököt, Perjessy Károly ócsai református lel­készt, Déncs Gyula ócsai plébánost és Wagner Ödön Vöröskereszti­ főmegbizottat.­­ (ZáBIPaak­asz a nemzetgyűlésen.) Zristyi Mik­lós, a költő és hadvezér emlékezete megörökítését, szü­le­tésnapjának május első vasárnapján való megünneplését fogják indítványozni a nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a zalamegyei képviselők Emellett tudományos és hazafias egyesületek kérvényei is sürgetik, hogy Magyarország területi épsége leglelkesebb történelmi vezéralakjának em­lékezetét a nemzetgyűlés megörökítse. A nagyérdekű­ in­dítványt Szádeczky Kajon egyetemi tanár, a törté­nek­ző­képviselő fogja­ f­­gokolni és előterjeszteni.­­ (A forrongó „Nagyrománia.") Szegedi je­lentés szerint Romániában és a megszállott terüle­teken a forrongás egyre tart. A forrongás kitörésé­nek oka a királyságban van és úgy látszik agrár­szocialista jellegű. Aradon és környékén kihirdet­ték a legszigorúbb ostromállapotot. Estétől reggelig az utcán senki sem mutatkozhatik. A vidék a köz­ponttal egyáltalában nem érintkezhetik. Az aradi Neumann-gyárat éjszaka fel akarták robbantani, de a kísérlet nem sikerült, bár a gyárban a robbanás károkat okozott. A kár nagyságát még nem lehet biztosan tudni. Kolozsváron a magyar lakosság nagy ínséggel küzd, mert a román hatóságok a ma­gyar lakosságnak járó lisztmennyiséget nem szol­gáltatták ki.­­ (A népjóléti államtitkár fogadóórái.) Dr Gaál Endre népjóléti és munkaügyi államtitkár minden kedden f* szombaton délelőtt fogad 11-től 1-ig. — (A kommunista röpiratok terjesztőinek bünpere.) A keddi főtárgyaláson Görög István .­. többi vádlottal ellen­tetten beismerően vallott- Elmondta, hogy a röpiratokat sógoráról, Köblös Istvántól, kapta Bécsben. Röpiratokból Glatternek átadott egy nagyobb mennyiséget- Alvinczy Ro­mán rendőrfogalmazó tanúvallomása szerint a nyomozás során rájött arra, hogy az egész országra kiterjedő "borszö­vetkezettel áll szemben. Sopronban elfogták Szita Lajost, aki részletes vallomást tett. Bán István soproni lakos több társával együtt átmenekült Bécsbe. A vádlottakat senki sem k­ényszerítette arra, hogy beismerő vallomást tegyenek. Glatter a saját kijelentése szerint azért akart öngyilkos len­ni, mert a bécsi kommunisták azzal fenyegették meg, hogy ha rájönnek a puccsra és ő elárulja őket, meg fogják őt mérgezni. Nyíri Pál detektív arról tanúskodik, hogy a vád­lottak a rendőrségen teljesen beismerő vallomást tettek. Gá­los Jolán azt vallja, hogy Köblössel találkozott Bécsben, aki megkérte, hogy vigyen levelet sógorának, Görög Istvánnak. A levél tartalmára azonban nem tud semmit. Még több ta-­ mi kihallgatása után a védők a bizonyítás kiegészítésére nézve terjesztettek elő indítványt, amelyet a bíróság eluta­sított. A délutáni tárgyaláson dr Bálint Ernő főügyészhe­­lyettes mondotta el vádbeszédét. A vádlottak közül csupán Glatter József és Görög István ellen tartotta fenn a lázadás bűntettére vonatkozó vádat, míg a többi vádlott nagy ré­szével szemben kijelentette a főügyészhelyettes, hogy izga­tás bűntettét követték el és a cselekményük elbírálására nem a rögtönstélő eljárás, hanem a kommunista perekre vo­natkozó gyorsított eljárás az irányadó. Kiss József, Sera Zoltán, Farkas Sándor, Tamás István, Köblön Gyula és László Vilmos vádlottakkal szemben a vádat elejtette. Késő este tartották meg Glatter és Görög védői a védőbeszédjü­ket. Az ítéletet szerdán reggel hirdetik ki. — 1A BaUWn" titka.) Hoffer Pál budapesti borkeres­kedő fagyitanyés Koronával utazott Badacsonyba bevásárlás céljából. Kluger Aladár és Imre badacsonytomaji borkeres­kedőkkel és két kisörsi gazdával viharos időben akart átkel­ni a Balatonon és azóta a három borkereskedőnek nyoma veszett. Eltűnt azonban a csónak gazdája és a két kisörsi gazda is. A fonyódi csendőrség, amely Hoffer Pál hozzátar­tozóinak feljelentésére megkezdte a nyomozást, ráakadt a csónakra, melyben egy üres tárca és egy kabát volt. A nyo­mozás, amelyet most már a budapesti főkapitányság irá­nyít, eddig nem tudta határozottsággal megállapítani, hogy rablógyilkosságról vagy végzetes szerencsétlenségről van-e szó. Ez ideig sem a három borkereskedő, sem a kisörsi gaz­dák holttestét nem­ találták meg. T"Tr"01"' halála.) Vitéz Mihály vidéki rend­őrkapitány, aki megszállt területről menekült és Budapesten kénytelen volt vagonban lakni, kedden reggel a Rákóczi-út és Erzsébet­ körút sarkán hirtelen rosszul lett, összeesett és meghalt. Holttestét beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe.­­ (Háxi János Biásza és Odisszeája.) Seress I­mré-­ nek, a jeleszjnékának ez a kétkötetes, pompás humori műve, nofia két kiadásban jelent meg, már régóta nem kapható. A két mű egy kötetben most újra megjelenik. A díszes kötet ára száz korona. Előjegyzéseket elfogad min­den könyvkereskedés. -f (Bulgária ünnepe.) Szófiai távirat szerint Bulgá­ria valamennyi­ városiban ,­s községi­ben vasárnap ünne­pelték meg Varov Iván, a r.r. nemzeti költő születésé­nek 70-ik és irodalmi mű­ködés­nek 70-ik évfordulóját. Az egész országban díszközgyűléseket, szính­ázi előadá­sokat és népünnepeket tartottak, amelyeken a lakosság minden rétege részt vett. Különösen fényes volt a szófiai ü­nnep. Boris király személyesen kereste fel az agg köl­tőt, a Szent Cyrill és Method-rend szalagját, Bulgária legmagasabb kitüntetését, adva át neki. Ezután díszüilés volt a nemzeti színház­ban, a miniszterek s valamennyi tudományos társaság tagjainak részvételével. Délután óriási közönség, köztük az iskolák ifjúsága., a tudós tár­saságok, a tartalékos és tényleges tisztikar tagjai és polgárok ezrei elvonultak a költő lakása előtt. Este a nemzeti járatt-L-ban díszelőadás volt. : ~rT halálozás.) Katona Zsigmondot, a Gizel­la- * gőzmalom vezérigazgatóját és nejét súlyos cs­­pás érte. Kis­fiuk, Pál, 24-én, hosszabb szenvedés után meghalt Tegnap temették I. kerepesi­ úti temetőben a rokonok és jóbarátok rendkívüli részvéte mellett. 3

Next