Pesti Hírlap, 1920. október (42. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-27 / 254. szám
A katolikus nagygyűlés utolsó napja Négy napon át tartott az országos katholikus nagygyűlés és a vele kapcsolatos események egész sora zajlott le. Kedden volt az ünnepi mozgalmak utolsó napja. A Magyarországi Katholikus Tanítók Országos Bizottságának közgyűlésén Giesswein Sándor egyházi elnök bejelentette, hogy Glattfelder Gyula csanádi püspök lemondott a védnökségről. Helyette a védnöki széket ideiglenesen Hanauer A. István váci püspök foglalta el. Kócsán Károly titkári jelentésében ismertette a tanítóság kilencéves szenvedését. A Keresztény Magyar Tanárok és Tanítók Országos Szövetsége nevében Száva János üdvözölte a közgyűlést. Ezután világi elnökké választották Öveges Kálmán igazgatót. Az előadások sorát Giesswein Sándor nyitotta meg, aki a társadalmi osztályok harmóniájáról beszélt, Öveges Kálmán, majd pedig Zibolen Endre értekeztek ezután. Megalakult a Katholikus Gyermekvédelmi Központ azzal a céllal, hogy a gyermekvédelemmel foglalkozó öszszes katholikus intézményeket egy központba tömöríti. A közgyűlést, amelyen megjelent dr Benárd Ágost népjóléti miniszter is, Báthy László prelátus-kanonok nyitotta meg. Ezután Mészáros János érseki helynök fejtegette, hogy azért nem alakul meg a központ felekezeti alapon, mert általában keresztények nincsenek, csak kathholikusok vagy reformátusok vagy luteránusok. Előbb az egyes felekezeteknek kell megszervezkedniök és azután egyesülni a közös ideálokért. Ruffy Pál államtitkár volt a következő felszólaló. Rámutatott annak fontosságára, hogy a gyermek lelkén keresztül regenerálni lehet az egész társadalmat. Az Országos Gyermekvédő Ligát és az állami gyermekvédelmet védte ezután, mire sűrű és zajos eltentenosidások hangzottak el.. Benárd Ágost miniszter a felekezetietlen nevelés káros eredményéről beszélt, majd Meszknyi Zoltán és Molnár László szólottak. A Katholikus Legényegyesületek Országos Szövetsége zártkörű elnöki értekező gyűlést tartott, amelyen Fischer Ferenc prelátus, elnök megnyitója után Töttössy Miklós népszövetségi titkár terjesztette elő jelentését. Pintér József a vallásoktatásról értekezett, majd Révay Tibor a szövetségi ügyeket tárgyalta.Az utolsó nap eseményei közül kiemelkedik még a Katholikus Irók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesületének díszközgyűlése, amelyen Prohászka püspök ünnepi beszédben emlékezett meg Pázmány Péterről, mint a magyarság és a katholicizmus törhetetlen bajnokáról. A megjelentet a díszközgyűlés után a Pázmány-szoborhoz vonultak, amelyet dr Hindy Zoltán beszéd© kíséretében megkoszorúztak. Délután dr Zsembery István ás Tötössy Béla elnöklésével zárt ülést tartott az országos katholikus nagygyűlés, amelynek utolsó aktusa aztán a Vigadóban folyt le. Ezen a befejező ülésen P. Bangha Béla nagy beszédet mondott a sajtóról, dr .trüger Aladár, az Új Nemzedék felelős szerkesztője, az otthonukból kiűzött és megszállás alatt sínylődő magyarság keserűségét tolmácsolta, dr Wolff Károly, az udvarnagyi bíróság elnöke, a szabadkőművességről szólt é s végül Csernoch János hercegprímás mondott záróbeszdet, amelyben kegyelettel emlékezett meg Zichy Nándorról, majd az igazságtalan békéről beszélt és igy folytatta: — Mi azt, ami velünk történt, el nem ismerjük és nem is fogjuk elismerni soha, úgy fogunk cselekedni, mint a zsidók, mikor visszajöttek a babiloni fogságból, egyik kezünkben kard lesz, a másik kezünkben pedig kalapács, mint a munka jele és ugy fogunk dolgozni lankadatlanul és akkor vissza fogjuk szerezni Magyarországnak integritását. Ne legyünk azonban deklamáló magyarok és katholikusok. Én öreg ember vagyok, sokat tapasztaltam, megengedik talán, hogy őszintén úgy szóljak, ahogy érzem, én úgy látom, hogy mi sokat ünneplünk, de keveset dolgozunk. Keressünk a múltban példát, fogadjuk meg Szent Benedek patriarcha elvét, aki azt mondotta: Ora et laboral A beszéd után gróf Zichy János felkérésére főpásztori áldását adta a hercegprímás a megjelentekre, majd fölzúgtak a pápai himnusz hangjai és ezzel bezárult a XIII. országos katholikus kongresszus ünnepségeinek sorozata. A kormányzó táviratai. A kormányzó a következő táviratokat intézte gróf Zichy Jánoshoz, gróf Zichy Rafaelnéhez, és Prohászka Ottokárhoz: — Gróf Zichy János ur önagyméltóságának Budapest. A XIII. országos katholikus nagygyülés üdvözletét szivemből köszönöm. A mai nehéz idők megpróbáltatásai között is hiszünk a boldogabb jövőben, mert Istenben bizva, egyesitjük a haza jövő nagyságára irányuló lankadatlan törekvéseinket. Horthy. — Gróf Zichy Rafaelné őméltóságának, Budapest Szivből köszönöm az országos katholikus Női Szövetség második nagy női gyűlésének üdvözletét és lelkes hazafias munkálkodásukhoz a legteljesebb sikert kivánom. Horthy. — Prohászka Ottokár püspök ur önagyméltóságának és Farkas Edith elnök őméltóságának. Szivből köszönöm a Szociális Misszió Társulat országos szervezetének kongresszusa nevében tolmácsolt üdvözletét. Meleg érdeklődéssel kisértem eddig is a társulat eredményekben gazdag működését és örömmel látom annak további felajánlásában a lelkes, hazafias érzelmek értékes zálogát. Horthy. I . Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről. Gróf Csáky Imre külügyminiszter ma a nemzetgyűlés elé terjesztette a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről 6701ó törvényjavaslatot. Az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb- Horvát-Szlovén állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4-ik napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat, amely összesen nyolc paragrafusból áll, az első paragrafusban kimondja, hogy tekintettel a kényszerhelyzetre, amely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott és amely annak idején a magyar királyi kormánynak a békeszerződés aláírására vonatkozó elhatározásánál is döntő súlyyal bírt, az említett államokkal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés a hozzátartozó térképpel és a békeszerződés egyes rendelkezéseinek függelékeivel, valamint a békeszerződés kiegészítéséül ugyancsak 1920. évi június hó 4. napján kelt jegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé iktattatik. A törvényjavaslat 2. §-a kimondja, hogy az 1. § szerint törvénybe iktatott okmányokban foghit kikötéseket a miniszterium hajtja végre, de az" is az alkotmányszerű korlátozással, hogy amenynyiben az evégből szükséges rendelkezések a törvényhozás tárgyaira vonatkoznak, a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulását kell kieszközölnie. A többi szakaszok a békeszerződésnek és függelékeinek francia eredeti szövegét és hivatalos magyar fordítását foglalják magukban. A békeszerződés életbelépéséről a 8. szakasz intézkedik, amely kimondja, hogy a törvény kihirdetése napján lép életbe, mégpedig a békeszerződés életbelépésének napjától kezdődő hatálylyal. A törvényjavaslat indokolásából kiemeljük a következőket. Ismeretes az a kényszerhelyzet, amelyben a magyar királyi kormány a békeszerződés aláírására határozta el magát. A magyar békeküldöttség, amint erről munkálatainak a nemzetgyűlés elé terjesztett kötetei tanúbizonyságot tesznek, megdönthetetlen történelmi, földrajzi, gazdasági, jogi és egyéb tudományos érvekkel mutatott rá a békefeltételek tarthatatlanságára és a békeküldöttség nagynevű elnöke lángoló hazaszeretetének, mélységes tudásának és páratlan szónoki képességének hármas fegyverével igyekezett ellenfeleinket s egyben biráinkat meggyőzni arról, hogy a békeföltételek méltatlanul súlyos és elviselhetetlen terheket rónak ránk. A szövetséges és társult hatalmak mégis alig változtattak eredeti föltételeiken. Az a kísérőlevél azonban, amelylyel a szövetséges és társult hatalmak a magyar békeküldöttség jegyzékeire vonatkozó válaszukat és a végleges békeföltételeket 1920. évi május hó 6-án átnyújtották, a békeszerződés magyarázatára és végrehajtására vonatkozólag ránk nézve kedvező elveket jelent ki irányadóul és így remélhető, hogy a békeszerződés végrehajtása során egyes rendelkezések nem fognak merev alkalmazást nyerni. A kisérő levélben kifejezésre jutó ezek az elvek, amelyek egyébként a magyar királyi kormánynak a békeszerződés aláírására vonatkozó elhatározását a fennálló kényszer mellett szintén befolyásolták, a békeszerződés hiteles magyarázatául tekintendők. A békeszerződés keserű megpróbáltatásnak teszi ki nemzetünket; hazánk ezeréves területét szétdarabolja, millió és millió testvérünket megkérdezésük nélkül elszakítja tőlünk, gazdasági egységünket megcsonkítja, iparunkat és kereskedelmünket megbénítja, kultúránk fejlődése elé súlyos akadályokat gördít. Mindamellett az érdemetlenül halálraszánt Magyarország feltámadásába vetett törhetetlen hit, a szebb jövő reménye és az a bizos tudat, hogy maguk a szövetséges és társult hatalmak is rövid időn belül belátják, hogy erős Magyarország Európa békéje érdekében föltétlen szükségesség s igy a jelenlegi helyzet nem lehet állandó, az adott viszonyok között mégis amellett szólanék, hogy most, amidőn a szövetséges és társult főhatalmak a békeszerződés megerősítése iránt felszólítást intéztek hozzánk, ennek a felszólításnak a kényszer hatása alatt eleget tegyünk annál is inkább, mert jelenlegi magunkra hagyott helyzetünkben ez az egyedül lehetséges első lépés a nemzetközi forgalom fölvétele, a normális élet helyreállítása és hazánk újraépítése felé. Ily körülmények között a kormány érett megfontolás után — fájó szívvel bár — a békeszerződés becikkelyezése iránt tesz előterjesztést, de egyúttal felmentve érzi magát annak a lehetetlen feladatnak teljesítése alól, hogy a ránk" kényszerített békeszerződés rendelkezéseit megkísérelje indokolni. Az életbelépés napját a minisztérium rendelettel fogja közzétenni. A minisztérium által kibocsátandó rendelet tartalmazni fogja annak nyilvánosságra hozatalát is, hogy a békeszerződést a fentebb említett első jegyzőkönyv fölvételéig mely hatalmak erősítették meg. A békeszerződésnek az egyes szerződő hatalmak részéről később történő ,megerősítésére vonatkozó adatok közzétételéről a Biiniszterima fog gondoskodni. X&OKJ. DOT .., szerda. f£öfI HL50 AP Lapi hírek. -f (A kormányzó) kedden fogadta Huszár Aladár nógrádmegyei főispánt, dr Klein Antal tolnamegyei főispánt, Lukovich Aladárt, a nemzetgyűlés háznagyát, báró Wlassics Gyula miniszteri tanácsost, Rákosi Jenő írót, Petri Elek reformáns püspököt, Perjessy Károly ócsai református lelkészt, Déncs Gyula ócsai plébánost és Wagner Ödön Vöröskereszti főmegbizottat. (ZáBIPaakasz a nemzetgyűlésen.) Zristyi Miklós, a költő és hadvezér emlékezete megörökítését, születésnapjának május első vasárnapján való megünneplését fogják indítványozni a nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a zalamegyei képviselők Emellett tudományos és hazafias egyesületek kérvényei is sürgetik, hogy Magyarország területi épsége leglelkesebb történelmi vezéralakjának emlékezetét a nemzetgyűlés megörökítse. A nagyérdekű indítványt Szádeczky Kajon egyetemi tanár, a történekzőképviselő fogja fgokolni és előterjeszteni. (A forrongó „Nagyrománia.") Szegedi jelentés szerint Romániában és a megszállott területeken a forrongás egyre tart. A forrongás kitörésének oka a királyságban van és úgy látszik agrárszocialista jellegű. Aradon és környékén kihirdették a legszigorúbb ostromállapotot. Estétől reggelig az utcán senki sem mutatkozhatik. A vidék a központtal egyáltalában nem érintkezhetik. Az aradi Neumann-gyárat éjszaka fel akarták robbantani, de a kísérlet nem sikerült, bár a gyárban a robbanás károkat okozott. A kár nagyságát még nem lehet biztosan tudni. Kolozsváron a magyar lakosság nagy ínséggel küzd, mert a román hatóságok a magyar lakosságnak járó lisztmennyiséget nem szolgáltatták ki. (A népjóléti államtitkár fogadóórái.) Dr Gaál Endre népjóléti és munkaügyi államtitkár minden kedden f* szombaton délelőtt fogad 11-től 1-ig. — (A kommunista röpiratok terjesztőinek bünpere.) A keddi főtárgyaláson Görög István .. többi vádlottal ellentetten beismerően vallott- Elmondta, hogy a röpiratokat sógoráról, Köblös Istvántól, kapta Bécsben. Röpiratokból Glatternek átadott egy nagyobb mennyiséget- Alvinczy Román rendőrfogalmazó tanúvallomása szerint a nyomozás során rájött arra, hogy az egész országra kiterjedő "borszövetkezettel áll szemben. Sopronban elfogták Szita Lajost, aki részletes vallomást tett. Bán István soproni lakos több társával együtt átmenekült Bécsbe. A vádlottakat senki sem kényszerítette arra, hogy beismerő vallomást tegyenek. Glatter a saját kijelentése szerint azért akart öngyilkos lenni, mert a bécsi kommunisták azzal fenyegették meg, hogy ha rájönnek a puccsra és ő elárulja őket, meg fogják őt mérgezni. Nyíri Pál detektív arról tanúskodik, hogy a vádlottak a rendőrségen teljesen beismerő vallomást tettek. Gálos Jolán azt vallja, hogy Köblössel találkozott Bécsben, aki megkérte, hogy vigyen levelet sógorának, Görög Istvánnak. A levél tartalmára azonban nem tud semmit. Még több ta- mi kihallgatása után a védők a bizonyítás kiegészítésére nézve terjesztettek elő indítványt, amelyet a bíróság elutasított. A délutáni tárgyaláson dr Bálint Ernő főügyészhelyettes mondotta el vádbeszédét. A vádlottak közül csupán Glatter József és Görög István ellen tartotta fenn a lázadás bűntettére vonatkozó vádat, míg a többi vádlott nagy részével szemben kijelentette a főügyészhelyettes, hogy izgatás bűntettét követték el és a cselekményük elbírálására nem a rögtönstélő eljárás, hanem a kommunista perekre vonatkozó gyorsított eljárás az irányadó. Kiss József, Sera Zoltán, Farkas Sándor, Tamás István, Köblön Gyula és László Vilmos vádlottakkal szemben a vádat elejtette. Késő este tartották meg Glatter és Görög védői a védőbeszédjüket. Az ítéletet szerdán reggel hirdetik ki. — 1A BaUWn" titka.) Hoffer Pál budapesti borkereskedő fagyitanyés Koronával utazott Badacsonyba bevásárlás céljából. Kluger Aladár és Imre badacsonytomaji borkereskedőkkel és két kisörsi gazdával viharos időben akart átkelni a Balatonon és azóta a három borkereskedőnek nyoma veszett. Eltűnt azonban a csónak gazdája és a két kisörsi gazda is. A fonyódi csendőrség, amely Hoffer Pál hozzátartozóinak feljelentésére megkezdte a nyomozást, ráakadt a csónakra, melyben egy üres tárca és egy kabát volt. A nyomozás, amelyet most már a budapesti főkapitányság irányít, eddig nem tudta határozottsággal megállapítani, hogy rablógyilkosságról vagy végzetes szerencsétlenségről van-e szó. Ez ideig sem a három borkereskedő, sem a kisörsi gazdák holttestét nem találták meg. T"Tr"01"' halála.) Vitéz Mihály vidéki rendőrkapitány, aki megszállt területről menekült és Budapesten kénytelen volt vagonban lakni, kedden reggel a Rákóczi-út és Erzsébet körút sarkán hirtelen rosszul lett, összeesett és meghalt. Holttestét beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. (Háxi János Biásza és Odisszeája.) Seress Imré- nek, a jeleszjnékának ez a kétkötetes, pompás humori műve, nofia két kiadásban jelent meg, már régóta nem kapható. A két mű egy kötetben most újra megjelenik. A díszes kötet ára száz korona. Előjegyzéseket elfogad minden könyvkereskedés. -f (Bulgária ünnepe.) Szófiai távirat szerint Bulgária valamennyi városiban ,s községiben vasárnap ünnepelték meg Varov Iván, a r.r. nemzeti költő születésének 70-ik és irodalmi működésnek 70-ik évfordulóját. Az egész országban díszközgyűléseket, színházi előadásokat és népünnepeket tartottak, amelyeken a lakosság minden rétege részt vett. Különösen fényes volt a szófiai ünnep. Boris király személyesen kereste fel az agg költőt, a Szent Cyrill és Method-rend szalagját, Bulgária legmagasabb kitüntetését, adva át neki. Ezután díszüilés volt a nemzeti színházban, a miniszterek s valamennyi tudományos társaság tagjainak részvételével. Délután óriási közönség, köztük az iskolák ifjúsága., a tudós társaságok, a tartalékos és tényleges tisztikar tagjai és polgárok ezrei elvonultak a költő lakása előtt. Este a nemzeti járatt-L-ban díszelőadás volt. : ~rT halálozás.) Katona Zsigmondot, a Gizella- * gőzmalom vezérigazgatóját és nejét súlyos cspás érte. Kisfiuk, Pál, 24-én, hosszabb szenvedés után meghalt Tegnap temették I. kerepesi úti temetőben a rokonok és jóbarátok rendkívüli részvéte mellett. 3