Pesti Hírlap, 1920. november (42. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-03 / 259. szám

Budapest, 1920. „j, X^^fy^j i Pn. évfolyam 259. (14,372.) szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: I Egra? évre 180 K — I Félévre 140 ,. — Negyedévre 70 „ — „ Egy hóra . 25 „ — „ Egyee szám Ara hel­be n, vidéken és pályaudvaron 1 boron* Hirdetés és apróhirdetés dij«»bá» •Borin­ti Szerda, mvender 3. • Kiadótulajdonosok : LIGRÉDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS. NYOMDA: Budapest, V.­­­ilmon cuhazár-út 78. FIÓKKIADÓHI­VATAL : Budapest, VII. Erzsébet­ körút . A közgazdasági fakultás. A budapesti tudományegyetemen egy új síjvillást nyitottak meg mult vasárnap, mely fakultásnak tanárai a közgazdaság különböző tantárgyait fogják tanítani. Nagy horderejű ez a tény s nevezetes dátumot fog képezni a magyar tudomány és kultúra történetében. Mert, nemcsak a tudományok ezen ágainak megbecsülését jelenti ez csupán, hanem an­nak fölismerését is, hogy a magyar gazdasági élet­nek behatóbb munkát kell ezentúl végeznie, tudományosabb alapokra kell helyezkednie és nagyobb szerepre kell a nemzet életén belül vállalkoznia. • A közgazdaságot eddig is tanították a budapesti egyetemen, sőt annak egy­két mellékágát is, minő pl a statisztika, vagy az államszámvitel tan. De most leküzdötték végre azokat az előítéleteket, melyeket a német alapokon nyugvó négykarú egyetemek hivei a gazdasági élet szaktudósainak útja­ba állítot­tak s egyenrangú társaknak fogadták be azo­kat a theoretikusokat, akik ez élet törvényei­nek vizsgálatával foglalkoznak. Sajátságos, de megérthető tévedése volt századokon át a magyar közéletnek,­­ hogy a nemzet minden bajának megorvoslását kizáró­lag a törvénytudóktól, a jogászi képzettségű férfiaktól várta. Sőt nemcsak várta ezt tőlük, hanem az ezzel járó feladatokkal is őket bízta meg. Jogvégzett emberek ültek nemcsak a f­glagiazgatást szolgáló közhivatalokban, hanem szaktudás nélkül a szaktudást megkívánó é­s közgazdasági kérdésekkel foglalkozó irodák­ban is. Sőt sokszor még technikai _­ kérdések eldön­tése is és az azokban való intézkedés is rájuk bízatott. Akárminő tisztelettel viseltetünk is azon judicium mélysége iránt, a­mely a magyar jogászi kart jellemezte és jellemzi, nyilvánvaló, hogy ennek az állapotnak is meg kell szűnnie. A modern gazdasági élet olyan kom­plikált kérdéseket vet fölszíre minduntalan, melyeket jól megoldani csak az képes, aki nemcsak a kellő szaktudás fölött rendelkezik, de aki az apró részletek tüzetes ismeretébe is behatolt. S hogy minő károkat szenvedhet egy nemzet, ha ily kérdésekben szaktudósok nem állanak rendelkezésre, azt épen mi magyarok tapasz­tallhattuk több ízben is, mikor Ausztriá­val a közgazdasági kiegyezéseket kötöttük s amiikor mindig utólag derült ki, hogy mennyi­re becsapódtunk. Plátó, a világnak talán legrendszereseb­ben gondolkodó elméje, az államról szóló dialó­gusában elősorolja mindazokat a tudnivalókat, amelyekkel bírnia kellene annak, aki egy állam kormányzására vállalkozik. És ebben nem a jog és nem a törvény tudására helyezi a súlyt, hanem oly ismeretekre, melyek az ő korában még nem bírtak gyűjtő­névvel, még nem képeztek összefoglaló tudományt, d­e ame­lyek ma a statisztika és a közgazdaság külön­féle tárgyait képezik. Kétezer évnek kellett azóta eltelnie, míg az emberiség az általa megjelölt útra tért s nekünk csak dicsőségünkre válik, ha oly sok­ nagyhírű egyetemet megelő­zünk ezen a téren s fölállítjuk ezt a fakultást, amely sok főiskolán még mindig hiányzik. De a dicsőségnél is többet ér a nemzetre nézve az ebből származó praktikus haszon. A közgazda­ság tisztán elméleti tudomány volt abban az alakjában, ahogy azt Adam Smith megfundál­ta, de kihatása­ a praktikus életre csakhamar jelentkezett Ujabban pedig egészen a tapasz­talati ismeretek alapján épült az föl s legfon­tosabb és legértékesebb irányitója lett a nem­zetek gazdasági életének. Nemcsak mulasztás, de bűn lenne elhanyagolnunk s meg nem be­csülnünk ezt a tudományt. A Rémümminiszter az álhirekre!. fJFZfZ ISíf S­ ­tek el. Egyesek azt állították, hogy nagyobb állami financiális műveletet hajt végre a b­or­r­ány a közeli napokban, más verzió pedig célzatosan azt az álhirt terjesztette el, mintha a legközelebbi huszonnégy vagy negyvennyolc órán belül a kormány életbe léptetné a vagyonadót és arra előleget fog bekövetelni. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter e hírekk­el szemben a sajtó képviselői előtt a következő nyi­latkozatot tette: „Teljesen kizárt dolog, hogy olyan második lebélyegzést határozzon el a kormány, amelynél a közönséget érintő hátrány egyedül a pénzt terhelje. Ezt az egész tervet felelőtlen emberek találták ki is ők­ is terjesztették a tőzsdei hausse-spekuláció érdekében. Törvényhozásig kell intéz­kedni az­­államjegyeket kibocsátó hivatal felállításáról és így mindenki előre tudja majd, hogy mi­kor kerül a sor ennek az intézménynek a megvalósítására.'­ mtmammmami^mm^tm^mammmmmmmfmnmmmmmmmamm­is^mtmammammmwmammmmmmmmmmmmmm A kormány és a kisgazdák kivánságai. v A kisgazda-képviselőknek a gabona szabad forgalma ügyében előterjesztett kívánságát van tár­gyalttá Vasa József közéle­melési és báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter. A tárgyalások még nem fejeződtek be és a kormánynak ebben a kérdésben való állásfoglalását csütörtökön tárgyalja a kor­mányzópárt értekezlete. Értesülésünk szerint fölme­rült az a megoldás, hogy a kormány mindenekelőtt biztosítsa a kivetett ,,adógabona" kontingensének be­szolgáltatását. Erre nézve november végéig adnak hal­adék­ot a gazdáknak. Különben rekvirálás útján fogják azt behajtani Amennyi ezen felül szükséges még az ellátatlanok élelmezésének biztosítására, azt a kormány a gazdáktól fogja igénybe venni 800— 1000 koronás áron. A kisgazdákat ez a megoldás nem elégíti­­ki , és raga­zkodnak a gabona teljes szabad forgal­mához. A gabonaneműeknek, zabnak, stb. kivitele ál­lami monopólium lesz és lebonyolítását a szövetke­zetekre fogják bízni. A rendelkezésre álló nullás lisztkészletek­et az állam rekompenzációs üzletekre fogja felhasználni, cserébe szenet és kokszot hoznak be. Búzaárak nyolcszáz ,koronától ezerig. A­ Harding győzelme az amerikai elnökválasztáson. Késő éjszaka érkezett távirat szerint Ameri­ká­ban, az elektorok választása túlnyomó többséget hozott Harding is a republikánus­ párt számára, Cox, a demokrata­ párt jelöltje, megbukott. A válasz­tás eredménye nem meglepetés, az utóbbi napokban már nyilvánvalónak látszott az, hogy a demokraták­nak nem sok reményük van a győzelemre. Veresé­gük elsősorban Wilson legszemélyesebb kudarcá­nak és a wilsoni politika teljes bukásának tekint­hető. Wilsont ma annyira gyűlölik Amerikában, hogy a demokrata­ párt jelöltjének nem bocsátották meg azt, hogy vele egy párthoz tartozik, Wilson volt az, '58. Amerikát a háborúba bevitte, aki miatt százezrek elestek, milliók szenvedtek és vérez­ek a harctereken, anélkül, hogy az otthon maradottak tisztább lettek volna azzal, hogy miért? Harding viszont fkindannak a­­z ellenkezőjét hirdette, amit Wilson váltott és cselekedett Wilson és hívei a mos­tani választsi harcban is gyűlöletet prédikáltak Né­metország ellen, az amerikai nép pedig Harding mellé áll, akinek az a programmja, hogy térjenek napirendre a gyűlölködés politikája fölött s a ver­saillesi imperialista béke félretolásával egyszerűen nyilvánítsák befejezettnek a Németországgal való háborút Wilson személyes ötlete volt a népszövet­ség, hízelegni akart a­z amerikai nép imperialista ösz­töneinek azzal, hogy nyakig belevitte őket az európai bonyodalmak Intézésébe. Az amerikai nép erre meg­választja azt a Hardingot, aki tiltakozik az ellen, hogy Amerika belépjen a népszövetségbe, aki távol kíván maradni az európai kérdések intézésétől és vissza akarja vonni az amerikai csapatokat a meg­szállott európai területekről. Az amerikai közvéle­mény úgy találta, hogy Wilson játékbabája lett az entente-államok imperializmusának, nem kér abból a politikából, amelyik Európa mai bizonytalan hely­zetében folytonosan egy újabb háborús bonyodalom veszélyével fenyegetné Amerikát. Európa a maga figyes-bajos kérdéseit rendezze úgy­, ahogyan tudja. Amerika külön, izoláltan megy tovább a maga út­ján. Az amerikai választásnak ez a világ­örténelmi jelentőségű eredménye, amihez nagyon savanyú arcot fognak vágni azokban az entente államokban, amelyek a világháborúban szerzett zsákmány biz­tosítása érdekében még mindig számítottak arra, hogy Amerika végül is ratifikálja a versaillesi bé­két és ezzel egyik porkolábja lesz a párisi konferen­cián örök szolgaságra ítélt, megvert országoknak. Harding már régebb idő óta elnökjelöltje volt Okiónak, amely Amerika legtöbb elnökét szolgál­tatta. Egy falusi orvosnak a fia, az anyja holland eredetű. Ibériában végezte tanulmányait és az ehhez szükséges­­költségeket maga volt kénytelen megkeresni. 1891-ben házasodott meg, amikor Kling Florenzet vette feleségül. Hiva­ásos újság­író és mint az Ohióban megjelenő Star kiadója és tulajdonosa, elismert nevet vivett­ ki. Később bank­igazgató let és több gyár felügyelőbizottsá­gi tagja, majd Ohió kormányzója. Amikor 1912 ben a kül­ügyi bizotság tagjává választották, semmiféle pro­grammhoz nem kötötte magát most azonban a köz­tizansági párt programmjához csatlakozott. gyobbrészt szakemberekből fog állani, de szó van róla, hogy Mayer 03 Heinl államtitkárok, valamint Reis alállam­titkár­a az új kormányban , í­mne lesz­­nek. Hogy még jobban kidomborodjo a­­z a szem­pont, hogy a kormány nem politikai jellügy, tervbe vették, hogy a kancellári székbe hivat­alnok embert, esetleg a jelenlegi belügyi államtitkárt, dr Breiskyt ültetik. Lengyelország és a kis-entento Karsch, nov. 2. Take Ionescu román külügy­miniszter ide érkezett. Sapieha herceg lengyel kül­­ügyminiszter a romén újságírók előtt úgy nyil­a­t­kozott, hogy Lengyelország hajlandó csatlakozni a kis-ententehez. Varsó, novv. 2. (Wolff.) A lengyelek elfogad­ták a népszövetség javaslatat, hogy Vilna terüle­tére vonatkozóan népszavazást rendezzenek. Koncram Weiskirchner budapesti útja sikeréről. november 2. (A Pesti Hírlap tudósító­jaink­­távirata.) Weiskirchner budapesti útjáról egy bécsi lap munkatársa előtt a következőképen nyilatkozott: — Utam eredményével teljesen meg vagyok elégedve. Ha Magyarországot meg is­ rabolták ter­mőföldjének nagy részétől, mégis megvan rá a módja, hogy segítsen rajtunk és fog is segíteni. Néhány intézkedést már megbeszéltünk, aminek hatálya hosszabb időre terjed és ami már az idei télre lehetővé teszi piacunk ellátását. A tárgyalást egyébként még folytatni fogjuk. Va­lószínűleg a jö­vő héten Budapestre utazik Meinl államtitkár, hogy az eddigi kompenzációs alapról a szabad kereske­delem rendszerére való átmenetről tárgyaljon a magyar kormány képviselőivel. Az útlevél- és vám­ügyek liberális kezeléséről van szó és a határforga­lom megkönnyítéséről. Természetesen azért ne rin­gassuk magunkat túlzott reményekben, de hisszük, hogy megépítjük az útját a két szomszédos állam közötti normális gazdasági érintkezésnek. Osztrák kormányalakítási kísérletek. Bécs, nov. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az új kormány alakítására vonatkozó tárgyalá­­s okát a pártok egy szűkebb bizottságra bizták, amely azonban, "miel­őt­ érdemben foglalkoz­na a kérdéssel, megvárja, a 4.-én összeülő szocia­lista pártnak határozatát. Az uj kabinet tegnap Romániában véget ért a sztrájk- Bukarest, nov. 2. A fővárosban és a vidéken teljesen véget ért az általános sztrájk. A vasmtakon ép úgy, mint a Dunán, helyreállt a normális for­galom. A közlekedési miniszter utosí­otta a vasúti igazgatóságokat, hogy olyan munkásokat, akik sztrájkoltak, csak bizonyos fenntartásokkal alkal­mazzanak újra. A vasúti műhelyek imrakácallár­­csait feloszlatták. A munkások küldött éget mens­z­tettek a miniszterelnökhöz, amely a let­rtóztatott szocialista vezérek szabadonbocsátását kérte.

Next