Pesti Hírlap, 1920. november (42. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-03 / 259. szám

Bwlapest , 1920. „j, X^^fy^j i Pn. évfolyam 259. (14,372.) szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: I Egta? évre 180 K — I Félévre 140 ,. — Negyedévre 70 „ — „ Bgv hóra . 25 „ — „ Egyee szám Ara hel b?n, vidéken é» pályaudvaron 1 boron* Hirdetés és apróhirdetés dij«»bá» •Borin ti Szerda, mvenher 3, • Kiadótulajdonosok : LÍ6R&0Y TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS. NYOMDA: Budapest, V, ' ílmoa cuéazár-űt 78. FIÓKKIADÓN! VATAL : Budapest. VIL. Erasébet-körút L A közgazdasági fakultás. A budapesti tudományegyetemen egy uj iíJwilíást nyitottak meg mult vasárnap, mely fakultásnak tanárai a közgazdaság különböző tantárgyait fogják tanitani. Nagy horderejű oz a tény s nevezetes dátumot fog képezni a magyar tudomány és kuitura törtenetében. Mert, nemcsak a tudományok ezen ágainak megbecsülését jelenti ez csupán, hanem aninak fölismerését is, hogy a magyar gazdasági élet­nek behatóbb munkát kell ezentúl vegeznie, tudományosabb alapokra kell helyezkednie „ s nagyobb szerepre kell a nemzet életén belül vállalkoznia, • A közgazdaságot eddig is tanították a budapesti egyetemen, sőt annak egy­két mellékágát is, minő pl a statisztika, vagy az államszámvitel tan. De most leküzdötték végre azokat az előítéleteket, melyeket a német alapokon nyugvó négykaru egyetemek hivei a gazdasági élet szaktudósainak utjáfba állítot­tak s egyenrangú társaknak fogadták be azo­kat a theoretikusokat, akik ez élet törvényei­nek vizsgálatával foglalkoznak. Sajátságos, de megérthető tévedése volt századokon át a magyar közéletnek, ^ hogy a nemzet minden bajának megorvoslását kizáró­lag a törvénytudóktól, a jogászi képzettségű férfiaktól várta. Sőt nemcsak várta ezt tőlük, hanem az eazel járó feladatokkal is őket hizta meg. Jogvéga&tt emberek ültek nemcsak a fcöragiazgatást szolgáló közhivatalokban, hanem szaktudás nélkül a szaktudást megkívánó ^ s közgazdasági kérdésekkel íoglalkozo irodák­ban is. Sőt sokszor még technikai __ kérdések eldöaitese is és az azokban való intézkedés is rájuk bízatott. Akárminő tisztelettel viseltetünk is azon judicium mélysége iránt, ^ mely a magyar jogászi kart jellemezte ós jellemzi, nyilvánvaló, hogy ennek az állapotnak ifieg kell szűnnie. A modern gazdasági elet olyan kom­plikált kérdéseket vet fölszmre minduntalan, melyeket jól megoldani csak az képes, aki nemcsak a kellő szaktudás fölött rendelkezik, de aki az apró részletek tüzetes ismeretébe is behatolt. S hogy minő károkat szenvedhet egy nemzet, ha ily kérdésekben szaktudósok nem állanak rendelkezésre, azt épen mi magyarok tapasz talluattuk több izben is, mikor Ausztriá­val a közgazdasági kiegyezéseket kötöttük s amiikor mindig utólag derült ki, hogy mennyi­re becsapódtunk. Plátó, a világnak talán legrendszereseb­ben gondolkodó elméje, az államról szóló dialó­gusában elősorolja mindazokat a tudnivalókat, amelyekkel birnia kellene annak, aki egy állam kormányzására vállalkozik. És ebben nem a jog és nem a törvény tudására helyezi a sulyt^ hanem oly ismeretekre, melyek az ő korában még nem birtak gyűjtő névvel, még nem képeztek összefoglaló tudományt, die ame­lyek ma a statisztika és a közgazdaság külön­féle tárgyait képezik. Kétezer évnek kellett azóta eltelnie, míg az emberiség az általa megjelölt útra tért s nekünk csak dicsőségünkre válik, ha oly sok- nagyhírű egyetemet megelő­zünk ezen a téren s fölállítjuk ezt a fakultást, amely sok főiskolán még mindig hiányzik. De a dicsőségnél is többet er a nemzetre nézve az ebből származó praktikus haszon. A közgazda­ság tisztán elméleti tudomány volt abban az alakjában, ahogy azt Adam Smith megfundál­ta, de kihatása'a praktikus életre csakhamar jelentkezett Ujabban pedig egészen a tapasz­talati ismeretek alapján épült az föl s legfon­tosabb és legértékesebb irányitója lett a nem­zetek gazdasági életének. Nemcsak mulasztás, de bűn lenne elhanyagolnunk s meg nem be­üsülnüük ezt a tudományt. & ^émümmirnsster az álhirekrö!. fJFZfZ ISíf S 'tek el. Egyesek azt állították, hogy nagyobb állami financiális műveletet hajt végre a leorrr.ány a közeli napokban, más verzió pedig célzatosan azt az álkirt terjesztette el, mintha a legközelebbi huszonnégy vagy negyvennyolc órán belül a kormány életbeléptetné a vagyonadót és arra előleget fog bekövetelni. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter e hireklcel szemben a sajtó képviselői előtt a következő nyi­latkozatot tette: „Teljesen kizárt dolog, hogy olyan második lebélyegzést határozzon el a kormány, amelynél a közönséget érintő hátrány egyedül a pénzt terhelje. Ezt az egész tervet felelőtlen emberek találták ki is őlc is terjesztették á tőzsdei hausse-spekuláció érdekében. Törvényhozásig kell intéz­kedni az 'államjegyeket kibocsátó hivatal felállításáról és igy mindenki előre tudja majd, hogy mi­kor kerül a sor ennek az intézménynek a megvalósítására.' 1 mtmamKmami^mm^tm^mammmmmmmfmnmmmmmmmamniis^mtmamKammmwmammmmmmmmmmmmmm A kormány és a kisgazdák kivánsáaai. v A kisgazda-képviselőknek a gabona szabad forgalma ügyében előterjesztett kívánságát xaa tár­gyalttá Vasa József közóle'meaési és bájó Korányi Frigyes pénzügyminiszter. A tárgyalások még nem fejeződtek be é3 a kormánynak ebben a kérdésben való állásfoglalását csütörtökön tárgyalja a kor­mányzópárt értekezlete. Értesülésünk szerint fölme­rült az a megoldás, hogy a kormány mindenekelőtt biztosítsa a kivetett .,adógabona" kontingensének be­szolgáltatását. Erre nézve november végéig adnak ha'.adélcot a gazdáknak. Különben rekvirálás utján fogják azt behajtani Amennyi ezen felül szükséges Harding győzelme az amerikai elnökválasztáson, I­Késő éjszaka érkezett távirat szerint Ameri­káiban, az elektorok választása túlnyomó többséget hozott Harding is a republikánus-párt számára, Cox, a demokrata-párt jelöltje, megbukott. A válasz­tás eredménye nem meglepetés, az utóbbi napokban már nyilvánvalónak látszott az, hogy a demokraták­nak nem eok reményük van a győzelemre. Veresé­gük elsősorban Wilson legszemélyesebb kudarcá­nak és a wilsoni politika teljes bukásának tekint­hető. Wilsont ma annyira gyűlölik Amerikában, hogy a demokrata-párt jelöltjének 6em bocsátották meg azt, hogy vele egy párthoz tartozik, Wilson volt az, '58d Amerikát a háborúba bevitte, aki miatt százezrek elestek, milliók szenvedtek és vérez ek a harctertken, anélkül, hogy az otthon maradottak tisztább lettek volna azzal, hogy miért? Harding viszont fkindannak a <z ellenkeződét hirdette, amit Wilson vfltatt és cselekedett Wilson és hivei a mos­tani vál&szmsi harcban is gyűlöletet prédikáltak Né­metország ellen, az amerikai nép pedig Harding mellé áll, akinek az a programmja, hogy térjenek napirendre a gyűlölködés politikája fölött s a ver­saillesi imperialista béke félretolásával egyszerűen nyilvánítsák befejezettnek a Németországgal való háborút Wilson személyes ötlete volt a népszövet­ség; hízelegni akart «<z amerikai nép imperialista ösz­töneinek azzal, hogy nyakig belevitte őket az európai bonyodalmak Intézésébe. Az amerikai nép erre meg­választja azt a Hardingot, aki tiltakozik az ellen, hogy Amerika belépjen a népszövetségbe, aki távol kiván maradni az európai kérdések intézésétől és noncram Weiskirchner budapesti utja sikeréről. november 2. (A Pesti Hirlap tudósitó­jamk -távirata.) Weiskirchner budapesti útjáról egy bécsi láp munkatársa előtt a következőképen nyilatkozott: — Utam eredményével teljesen meg vagyok elégedve. Ha Magyarországot meg is- rabolták ter­mőföldjének nagy részétől, mégis megvan rá a módja, hogy segítsen rajtunk ós fog is segíteni. Néhány intézkedést már megbeszéltünk, aminek hatálya hosszabb időre terjed és ami már az idei télre lehetővé teszi piacunk ellátását. A tárgyalást egyébként még folytatni fogjuk. Va-lószinüleg a jö­vő héten Budapestre utazik Meinl államtitkár, hogy az eddigi kompenzációs alapról o szabad keneske delem rendszerére való átmenetről tárgyaljon a magyar kormány képviselőivel. Az útlevél- és vám­ügyek liberális kezeléséről van szó és a határforga­lom megkönnyítéséről. Természetesen aoért ne rin­gassuk magunkat túlzott reményekben, de hisszük, hogy megépítjük az útját a két szomszédos állam közötti normális gazdasági érintkezésnek. Osztrák kormányalakítási kísérletek. Béc3, nov. 2. (A Pesti Hirlap tudósilójának távirata.) Az uj kormány alakítására vonatkozó tárgya*, is okát a pártok egy szűkebb bízottságra bisták. amely azonban, "miel öt! érdemben foglalkoz­na a kérdésiéi, megvárja, a 4.-én összeülő szocia­lista pártnak határozatát. Az uj kabinet legna" vissza akarja vonni az amerikai csapatokat a meg­szállott európai terüle.ekről. Az amerikai közvéle­mény ugy találta, hogy Wilson játékbabája lett az entente-államok imperializmusának, nem kér abból a politikából, amelyik Európa mai bizony.alan hely­zetében folytonosan egy ujabb háborús bonyodalom veszélyével fenyegetné Amerikát. Európa a maga figyes-bajos kérdéseit rendezze ugy', ahogyan tudja. Amerika külön, izoláltan megy tovább a maga ut­ján, Az amerikai választásnak ez a világ örténelmi jelentőségű eredménye, amihez nagyon savanyu arcot fognak vágni azokban az eatente államokban, amelyek a világháborúban szerzett zsákmány biz­tosítása érdekében még mindig számítollak arra, hogy Amerika végül is ratifikálja a versaillesi bé­két és ezzel egyik porkolábja lesz a párisi konferen­cián örök szolgaságra itélt, megvert országoknak. Harding már régebb idő óta elnökjelöltje volt Okiénak, amely Amerika legtöbb elnökét szolgál­tatta. Egy falusi orvosnak a fia, az anyja holland eredetű. Ibériában végezte .anylmányait és az ebez szükséges 'költségeket maga volt kénytelen megkeresni. 1891-ben házasodott meg, amikor Kling Floremzet vette feleségül. Hiva ásos újság­író és mint az Ohióban megjelenő Star kiadója éí tulajdonosa, elismert nevet vivőit. ki. Később bank­igazgató let ós több gyár felügyelőbizottsáigi tagja, majd Ohió kormányzója. Amikor 1912 ben a kül­ügyi bizotság tagjává választották, semmiféle pro­grammhoz nem kötötte magát most azonban a köz áiraasági párt programmjához csatlakozott. gyobbrészt szakemberekből fog állani, de szó van róla, hogy Mayer 03 Heinl államtitkárok, vplamint Reis alállaintitkár >az uj kormányban , ! nne lesz* nek. Hogy még jobban kidomborodje". z a szem­pont, hogy a kormány nem politika^ je'lagü, tervbe vették, hogy a kancellári székbe hivat alnok embert, esetleg a jelenlegi belügyi államtitkárt, dr Breiskyt ültetik. Lengyelország és a kis-eatento Karsd, nov. 2. Take Jonescu román külügy­miniszter ide érkezett. Sapieha herceg lengyel küí" ügyminiszter a romén újságírók előtt ugy nyíl >$» kozott, hogy Lengyelország hajlandó csatlakozni a kis-ententehoz. Varsó, ncvv. 2. (Wolff.) A lengyelek elfogad­ták a népszövetség javaslata', hogy Yilna terüle­tére vonatkozóan népszavazást rendezzenek. Romániában véget ért a sztrájk­Bukarest, nov. 2. A fővárosban és a vidéken teljesen véget ért az általános sztrájk. A va.miakon ép ugv, mint a Dnnán, helyreállt a normálr- for­galom. A közlekedési miniszter utosi otta a vasúti igazgatóságokat, hogy olyan munkásokat, okik sztrájkoltak, csak bizonyos f.?ntortá~ckkal alkal­mazzanak újra. A vasúti műhelyek imrakácaiiá" 1 csait feloszlatták. A munkások küldött éget m?n3 z­tettek a miniszterelnökhöz, amely a let rtóztatoít saocialistavezérek Bz&badonboesátáeút kérte. Búzaárak nyolcszáz .koronától ezerig. meg az ellátatlanok élelmezésének biztosítására, azt a kormány a gazdáktól fogja igénybe venni 800— 1000 koronás áron. A kisgazdákat ez a megoldás nem elégíti iki » és raga zkodnak a gabona teljes saabad forgal­mához. A gabonőneműeknek, zabnak, stb. kivitele ál­lami monopólium lesz és lebonyolítását a szövetke­zetekre fogják bizni. A rendelkezésre álló nullás liszlkészletekiet az állam rekompenzációs üzletekre fogja falhasználni, cserébe szenet és kokszot hoznak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék