Pesti Hírlap, 1920. december (42. évfolyam, 283-307. szám)
1920-12-01 / 283. szám
KLGFIZETCS!ARAKI évre 280 K —t t0évre 140 NegyedévTM 70 , Egy hora 250 B szám in helyt 'dékán ét p&lyaudvarokon ynm. Hirdetés és apróhirdp aaobá* IRLAP zeráa, t&smb%T 1 KiMiAtal&jUouosok i LCSRADY TRtTVfREK. l^ERKESZTOSÉe, KIADÓHI'MTAL ÉS NYORSSAB*kpeet, V., Vilmos nánái «* 7R KMSK KIADÓHIVATAL : Budapest, V£L, Erxsébet-ktSWUi h A kereskedelem védelme. A nemzetgyűlésen ma Szterényi József ráítatott arra," hogy a kereskedelemellenes tendencia katasztrófával fenyegeti az ország gazdasági helyzetét és azt kívánta, hogy a privilégiumok teljes megszüntetésével állítsák vissza a szabad kereskedelmet. Szterényi álláspontját minden tekintetben a legteljesebb mértékben helyeselni lehet Az a drágulási folyamat, amelyik világjelenség, végeredményben a kereskedők kirakatai-Uráci úvj'nú fe lá in -mintnf.tsztTr mW/ Ufflértdasági tudás nélküli tömegekben megvan a hajlandóság arra, hogy az árak fölhajtásáért a kereskedőket okolja. Amire, mellesig megjegyezve, nem egyszer rá is szolgálnak azok a lelkiismeretlen kereskedők, akik szemérmetlen önzéssel és a közérdek teljes semmibe vevésével igyekeznek kihasználni a konjunktúrát A gonosz és lelkiismeretlen kereskedők gonoszsása miatt azonban nem szabad abba a hibába eeni, hogy az előfordult bűnöket általánosítjuk és tervszerűen ártani igyekezzünk a kereskedőknek. A kereskedelem nagy szaktudást és rátermettséget igényel , a társadalom nem nélkülözheti az áruk cseréjében a leggyorsabb és a legolcsóbb utakat kivérő közvetítőket. „Csukják be a lánckereskedőket!" — kiáltotta oda egy képviselő Szterényinek. Amire Szterényi azzal felelt hogy ő is helyesli, igenis csukják be a lánckereskedőket. Senki tisztességes embernek nem jut eszébe, hogy azokat védelmezze, akik minden megvetést és büntetést megérdemelnek, azonban adassék igazság a tisztességes kereskedőknek, ne kezeljék őket is úgy, mintha ők is csalók és lánckereskedők volnának. Tegyék lehetővé ezeknek a kereskedőknek a fontos közgazdasági munkáját azzal, hogy vegyék le a kereskedelemről a rája vert béklyókat amelyek ma talán legnagyobb okai a drágaságnak, szüntessék meg a privilégiumokat és monopóliumokat, hogy a tisztességes konkurencia végre hozzájárhasson az árak nivellárisaihoz és lebontásához. Szabad keereskedelem mellett az államnak még mindig módja volna arra, hogy az áralakulást ellenőrizze és azokat akik visszaélnek a helyzettel, a legkönyörtelenebb szigorúsággal megbüntesse. Bizonyos azonban, hogy a szabad kereskedelem mellett az ilyen visszaélések nem is maradhatnának meg tartósan, hiszen a természetes verseny hamarább rászorítaná a kereskedőket arra, hogy a termelési és beszerzési költségekhez arányos eladási árakat szabjanak, mint akármilyen drákói szigorú közigazgatási intézkedés. Maradna még egy ellenvetés. A külföldi kivitelek kérdése. Addig, amíg a világtermelés nem ér el egy bizonyos színvonalat, addig, amíg idebenn sok cikknek hiányát érezzük, addig, amíg valutánk rosszasága kiszolgáltat bennünket a külföldi államok jobb értékű pénzeinek, természetes az, hogy nem nyithatjuk meg a határainkat, mert a külföld potom áron összvenne itt mindent mi pedig éheznénk és nélkülöznénk. Azonban a szabad kereskedelem elvével nagyszerűen össze lehet egyeztetni a határok ellenőrzését A mai rendszer elejtésével ne négy fal között intézzék el a kiviteli engedélyeket, hanem nyilvános árlejtés útján. A kereskedők és a hozzáértők versenye döntse el azt hogy a megkapott kiviteli engedélyért , milyen pénzértéket vagy egyéb szolgáltatást tud nyújtani a nagyközönségnek, az áramnak és a közellátásra szoruló osztályoknak. Az államnak itt még föl nem tárt kincses bányái volnának föltárhatók s a legkielégitőbb ösethangja támadna a közérdeknek a jogos margánérdekkel, ami minden egészséges gazdafuártisi alapelve és alapföltétele. Bécs, november 30. A Telegraph jelenti Londonból. A Times tudósítása szerintt Pétervárott a fehér forradalmárok levegőbe röpítették a vízműveket Ez a legnagyobb katasztrófa, mely a második orosz fővárost valaha érte. Ugy a háztartások, mint az összes ipari telepek víz nélkül maradtak és e miatt a nyomor rettenetessé vált Eddig hétszáz embert tartóztattak, száz meg száz halálos ítéletet hajtottak végre, de a katasztrófa vége még beláthatatlan. Nyolcvan milliárd korona Magyarország kára a megszállás következtében. Itteni ententekörökben nagy föltűnést keltett a Jóvátételi bizottság munkálatainak eddigi eredménye, mely megközelítő képet ad a megszálló csapatok által okozott károkról. Ez a jóvátételi bizottság nem tévesztendő öszözt azzal, amely a békeszerződés ratifikálásától számított három hónapon belül tartozik Budapestre jönni és, amely a békeszerződés végrehajtását ellenőrzi. A fenti bizottság csak annak a kárnak a megállapításával foglalkozik, melyet a megszálló csapatok okoztak. Munkája azonban, természetesen, még nem teljes, mert a szerb csapatok Bajév városát, Pécset és környékét, valamint Újszegedet még nem ürítették ki és így az ottani kár megállapítása még nem történhetett meg. A bizottság munkája ma már annyira előrehaladott, hogy hozzávetőlegesen meg is állapíthatták már a különböző megszállások alatt szenvedett kár összegét. Ezt számokban több mint nyolcvan milliárd magyar koronát tesz ki, melyből kifelncven százalékon fölül ven a románok, nyolc százalék a szerbek okozta és eddig megállappítható kár, míg a franciákra — a szegedi tartózkodás következtében — alig egy százalék jut. A románok terhére megállapított kár összegében a legnagyobb tételek közé az elcipelt mozdonyok ellenértéke tartozik, melyek mai előállítása darabonként öt millió márkába kerül, ezenkívül a rendkívül sok műszer, telefon-berendezés, gyári és gazdasági berendezések, melyek ma magyar pénzben való megfizethetetlenségük következtében, úgyszólván teljesen pótolhatatlanok, adják eredménfyinyül azt a hihetetlenül nagy számot Entente-körökben érthető föltűnést keltett engz a megállapítás, főképen pedig azért, mert tudvalevelileg ezt az összeget az általunk fizetendő kártérítésből levonják. A trianoni békeszerződés tizenöt milliárd fizetésére kötelez bennünket jóvátétel címén. A jóvátételi bizottság által Magyarország javára eddig megállapított kár összege pedig több, mint ötszöröse ennek. A bizottság rövidesen befejezi munkáját és így csak akkor várható érdemleges döntés ebben az ügyben. II. / j és a magyar liszt Bécs, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának fia.) Dr Kunschak, a keresztény szocialista párt elnöke, ma egy nagygyűlésen Ausztria élelmezési helyzetéről beszélt és kifejtette, hogy az utóbbi időben rendszeresen az ellátás sikeres lebonyolítása ellen dolgoztak. — Még Juliusban kíieksntettts®, — mondotta — hogy Magyarorszáágból gabonáit fogtunk kapni Ez a kijelentés azokra a tárgyalásokra tóaipaszkodott, amiket a magyar kormánykörökkel folytattunk. Júliusban, amikor ezt a kijelentést megtettem, ez annak reményében történt, hogy helyre fogjuk álítani a barátságos viszonyt Magyarországgal. Figyelmeztettem mindenkit arra is, hogy kérkezett a legfőbb ideje annak, hogy gondoskodjunk magunkról, mert a német és svájci kormány képviselői már is tárgyalnak a magyar gabona megvásárlása ügyében. Ennélfogva az ekkori küÜÜgyminiszternek, dr Rennernek, lett volna kötelessége, hogy a szükséges előfeltételeket megteremtse. Ehelyett azonban bojkottot rendeztek Magyarország ellen, majd lopott és hamisított okmányokkal támadást indítottak a magyar követség ellen. Végül odáig fajult el a helyzet, hogy dr Renner már egyáltalán nem tudott érintkezni a magyar kormánynyal, sőt annak bécsi követével sem. Most talán meg fogjuk kapni a magyar kazarer. De ezenkívül is A helyzet MM. sokkal nehezebb. Ennek elenére ígéretet kaptunk arra, hogy négyszáz vagyont rendelkezésünkre bocsátanak. Ez a mennyiség már régen Bécsben lehetne, ha az ára nem volna oly nagyon magas. Az bizonyos, hogy a liszt jó minőségű. Reméljük, hogy Hein a® ár mérséklésének hírét hozta magával. Ha a helyzet nem ez, akkor képtelenek leszünk ezt a lisztet megvásárolni. A román trónbeszéd, Kolozsvár, nov. 30. A román parlament új ülésszakának megnyitása Bukarestben a szokásos formaságok között ment végbe. Te Deum után a legfőbb méltóságok, a diplomáciai kar, a kamara és a szenátus tagjai a kamara nagytermébe vonultak. Déli 12 órakor megjelent a teremben Ferdinánd király az udvar kíséretében és felolvasta a trónbeszédet. Az ülésszakot mennyi tutinak jelentette ki a trónbeszéd, amely a nemzetközi helyzetről szólva kiemelte, hogy Besszarábia csatlakozását végleg elismerték. Mezállatája a trónbeszéd, hogy Romániát is a szövetségesek küzdi líkadó a jó viszony, ő kiemelte annak szükségességét, hogy a szomszéd államokkal, vagyis a volt ellenséges államokkal megkezdjék a diplomáciai és a gazdasági összeköttetést. A trónbeszéd megeml««a'ják a trónörökösnek, Károly hercegnek, valamint Erzaébft hercegnőnek eljegyzéséről. A hadsereg sz ír*»zássr&l is az ujoncozásról a kormány törvényjavaslatot fog benyújtani, amelyy megfelel az ország mai összetételének. A földosztásra vonatkozóan kijelenti, hogy a parviszteágnak elegendő földet kell kapnia. Ezután megemlíti a tránbaszéd a pén£ij régi rendűlabályoknak, a leemelés fokozásának, a közlekedás megjavitásának, a vízszabályozásnak, a közi©esgiatws egységeeátésének a sükséseeetését és beszél a tiszztviselők helyzeéről. A trónbeszéde a jarakkal végződik. Mindenkinek meg kell tennie kötelességét a haza érdekében, amelyet a hadsereg minden ellenséggel szemben meg fog tartani. A kamara mai ülésén újra megválasztották elnökké Zamfirescut. A szenátus is régi elnökségét válsztotta meg. A magyar-osztrák tárgyalások. Bécs, nov. 30. Heinl miniszter a Neues Wienar Abendblatt munkatáraa előtt igy nyilatkozol budapesti tárgyalásairól: Az egész tárgyalás alá kerülő anyagot két fő csoportra osztottuk, kereskedelempolitikaira , forgalompolitikaira. Az elsőre nézve Magyarországnak nagyobb az érdeke Németországgal való kereskedelmi szerződése miatt, a másodikra nézve viszont Ausztriáé nagyobb, mert Romániával kötött szerződésének elényeit csak akkor élvezheti, ha Magyarország hozzájárul ehez az egyezményhez. A kereskedelempolitikai kérdésekről már december hatodikán tovább tárgyalunk Budapesten, a forgalompolitikaikról pedig december kilencedikén Bécsben. Mindkét oldalon az a szándék, hogy a tárgyalásokat befejezzük és reméljük, hogy már december tizedaikén abban a helyzetben leszünk, hogy a két parlament elé terjeszthetjük a kormányok által jóváhagyott szerződéseket. A Magyarországgal való kereskedelmi szerződés a román szerződés mintájára készül Mindkét fél felmondási jogot kap, a felmondási határidők azonban még nincsenek megállapítva. A kereskedelmi szerződésen kívül kontingentális egyezmény készül, amely oly nagy kontingenseket fog megállapítani, hogy azzal lehetőleg megközelítjük a két ország közt a szabadforgalmat Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország.