Pesti Hírlap, 1920. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1920-12-01 / 283. szám

KLGFIZETCS! ARAKI évre 280 K —t tÜévre 140 Negyedév™ 70 , Egy h6ra 25 «B sxám in helyt 'dékán ét p&lyaadvarokon ynm. Hirdetós és apróhirdp aaobá* A IRLAP zeráa, t&smb%T 1 KiMiAtal&jUouosok i LCSRADY TRtTVfREK. l^ERKESZTŰSÉe, K1ACÓ­HI'MTAL ÉS NYöRSSA: B*kpeet, V., Vilmos wánái «* 7R KMSK KI ADÓ HIVATAL : Badapeet, V£L, Krxsébet-ktSWUi h kereskedelem védelme. Á nemzetgjülésen ma Szteréayi József rWítatott arra," hogy a kereskedelemellenes tendencia katasztrófával fenyegeti az ország gazdasági helyzetét és azt kívánta, hogy a privilégiumok teljes megszüntetésével állítsák vissza a szabad kereskedelmet. Szterényi álláspontját mimlea tekintet­ben a legteljesebb mértékben helyeselni lehet Az a drágulási folyamat, amelyik világjelen­ség, végeredményben a kereskedők kirakatai­Ur áci úvj'iiú f,l á in -mintnf.tnszíTr mW/ TTfflért dasági tudás nélküli tömegekben megvan a hajlandóság arra, hogy az árak fölhajtáeáért a kereskedőket okolja. Amire, mellesig megje­gyezve, nem egyszer rá is szolgálnak azok a lelkiismeretlen kereskedők, akik szemérmetlen önzéssel ép a közérdek teljes semmibe vevésé­vel igyekeznek kihasználni a konjunktúrát A gonosz és lelkiismeretlen kereskedők gonoez­gága miatt azonban nem szabad abha a hibába «eni, hogy az előfordult bűnöket általáiiosit­ruk és tervszerűen ártani igyekezzünk a ke­reskedőknek. A kereskedelem nagy szaktu­dást ós rátermettséget igényei & a társadalom nem nélkülözheti az áruk cseréiében a leg­gyorsabb és a legolcsóbb utakat km^rő köz­vetítőket. „Csukják be a lánokerefckedőketl" — kiál­lotta oda egy képviselő Szterényinek, Amire Saterényi azzal felelt hogy ő is helyesli, igen­is csukják be a lánckereskedőket. Senki tisz­tességes embernek nem jut eszébe, hogy azo­kat védelmezze, akik minden megvetést és büntetést megérdemelnek, aaonban adassék Igazság a tisztességes kereskedőknek, ne ke­zeljék őket is ugy, mintha ők is csalók és láoo­bereekedők volnának. Tegyék lehetővé ezek­nek a kereskedőknek a fontos közgazdasági munkáját azzal, hogy vegyék íe a kereske­delemről a rája vert béklyókat amelyek ma talán legnagyobb okai a drágaságnak, szüntes­sék meg a privilégiumokat és monopoliumo­kat, hogy a tisztességes konkun eucia végre hozzál <xr hasson az árak nivelláliísáihoz és le­bontásához. Szabad feereskedelan mellott az állam­nak még mindig módja volna arra, hogy az ár­alakulást ellenőrizze és azokat akik visszaél­nek a helyzettel, a legkönyörtelenébb szigcra­sággal megbüntesse. Bizonyos azonban, hogy a szabad kereskedelem mellett az ilyen vissza­élések nem is maradhatnának meg tartósan, hiszen a természetes verseny hamarább rászo­rítaná a kereskedőket arra, hogy a termelési és beszerzési költségekhez arányos eladási ára­kat szabjanak, mint akármilyen drákói szi­gorú közigazgatási intézkedés. Maradna még egy ellenvetés. A külföldi kivitelek kérdése. Addig, amig a világtermelés nem ér el egy bizonyos szinvonalat, addig, amig idebenn sok cikknek hiányát énez/.ük, addig, amig valutánk rosszasága kiszolgáltat bennünket a külföldi államok jobb értékű pén­zeinek, természetes az, hogy nem nyithatjuk meg a határainkat, mert a külföld potom áron ös6^venne itt mindent mi pedig éheznénk cs nélkülöznénk. Azonban a szabad kereskedelem elvéved nagyszerűen össze lehet egyeztetni a határok ellenőrzését A mai rendszer elejtésé­vel ne négy fal között intézzék el a kiviteli engedélyeket, hanem nyilvános árlejtés utján. A kereskedők és a hozzáértők versenye döntse el azt hogy a megkapott kiviteli engedélyért H milyen pénzértéket vagy egyéb szolgáltatást tud nyújtani a nagyközönségnek, az aUamnak és a közellátásra szoruló osztályoknak. Az ál­lamnak itt még föl nem tárt kincses bányái volnának föltárhatók s a legkielégitőbb ösez­haaigja támadna a közérdeknek a jogos mar gánérdekkel, ami minden egészséges gazda­fllrártffr alapelve ég alaoíoltótele. Bées, november 30. A Telegraph jelenti Londonból: A Times tudósítása szerirtt Pétervárott a fehér forradalmárok levegőbe röpítették a vízműveket Ea a legnagyobb katasztrófa, mely a második orosz fővárost valaha érte. Uov a háztartások, mint az Összes ipari telepek víz nél­kül maradtak és e miatt a nyomor rettenetessé vált Eddig hétszáz embert tartóztattak U, száz meg száz halálos ítéletei hajtottak végre, de' a katasztrófa vége még beláthatatlan. Nyolcvan milliárd korona Magyarország kára a megszállás következtében. Itteni eatentekörőkben nagy föltűnést keltett a Jóvátételi bizottság munkálatainak eddigi • eredmé­nye, mely megközelítő képet ad a megszálló csapa­tok által okozott károkról. Ez a jóvátételi bizottság nem tévesztendő ösz­BZtí azzal, amely a békeszerződés ratifikálásától számított három hónapon belül tartozik Budapestre iönni és, amely a békeszerződés végrehajtását el­lenőrzi. A fenti bizottság csak annak a kárnak a megállapításával foglalkozik, melyet • megszálló csapatok okoztak. Munkája azonban, természete­sen, még nem teljes, mert a szerb csapatok Bajé. vá­rosát, Pécset és környékét, valamint Újszegedet msSg meni ürítették ki éa így az ottani kár megálla­pítása még nem történhetett meg. A bizottság munkája ma már annyira előre­haladott, hogy hozzávetőlegesen meg is állapíthat­ták már a különböző megszállások alatt szenvedett kár ősszegét. Ez^ezámokban több miní^íyoicvan milliárd magyar ko­ronát tesz ki, melyből kijifocven százalékon fölül ven a románok, és a magyar liszt Bées, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának ita.) Dr Kunschak, a keresztény szocialista párt elnöke, ma egy nagygyűlésen Ausztria élel­mezési helyzetéről beszólt és kifejtette, hogy az utóbbi időben rendszeresen az ellátás sikeres lebo­nyolítása ellen dolgoztak. — Még Juliuaban kíieksntettts®, — mondotta — hogy Magysroistáágjból gabonáit fogtunk kapni Ez a kijelentés azokra a tárgyalásokra tóaioasácodott, amiket a magyar kormánykörökkel folytattunk. Jú­liusban, amikor ezt a kijelentést megtettem, ez an­nak reményében történt, hogy helyre fogjuk Üli­tani a barátságos viszonyt Magyarországgal. Fi­gyelmeztettem mindenkit arra is, hogy dérkezett a legfőbb Ideje annak, hogy gondoskodjunk ma­gunkról, mert a német is svájci kormány képviselői már is tárgyalnak a magyar gabona megvásárlása ügyiben. Ennélfogva az ekkori. kfÜÜKyniinisztör­nek, dr Rennernek, lett volna kötelessége, hogy a szükséges előfeltételeket megteremtse. Ehelyett azonban bojkottot rendeztek Magyarország ellen, majd lopott is hamisított oltmányokkal támadást indiiottak a magyar követség ellen. Végül odáig fajult el a helyzet, hogy dr Renner már egyáltalán nem tudott érintkezni a magyar kormánynyal, sőt annak bécsi követével sem. Most talán meg fogjuk kapni a magyar liaz'íeí, De eaoükivül ás A helyzet MM. sokkal nehezebb, Ennek eE euére ígéretet kaptunk arra, hogy négyszáz vtaggont rendelkezésünkre bocsátanak. Ez a mennyiség már régen Bécsben lehetne, ha az ára nem volna oly nagyon magas. Az bizonyos, hogy a liszt Jó minösígü. Reméljük, hogy Hein! a® ár mérséklésének birét hozta magával. Ha a helyzet nem ez, akkor képtelenek leszünk ezt a lisztet meg­vásárolni. A román trónlteszéd. Kolozsvár, nov. 30. A román parlament uJ ülésszakának megnyitása Bukarestben a szokásos formaságok között ment végbe. Te Deum után a legfőbb méltóságok, a diplomáciai kar, a kamara ós a szenátus tagjai a kamara nagytermébe vonul­tak. Déli 12 órakor megjelent a teremben Ferdi­nánd király az udvar kíséretében és felolvasta a trónbeszédet. Az ülésszakot mennyi tutinak Jelentette ki a trónbeszéd, amely a nemzetközi helyzetről szólva kiemelte, hogy Beaszarábía csatlakozását végleg elismerték. Mezállatüja a trónbeszéd, hogy Bomá­nyole százalék a szerbek okozta éu eddig megálla. jíithaió kár, mig a franciákra — a szegedi tartóz­kodás következtében — alig egy százai ók jut. A románok terhére megállapított kár összegé­ben a legnagyobb tételek közé az elcipelt mozdo­nyok ellenértéke ia.ri.ozik, melyek mai előállítása darabonkint őt millió márkába kerül, ezenkívül a rendkívül sok műszer, telefon-berendezés, gyári éa gazdasági berendezések, melyek ma magyar pénz­ben való megfizethetetlenségiik következtében, úgy­szólván teljesen pótolhatatlanok, adják eredmé- f fi nyül azt a hihetetlenül nagy számot / j Entente-körökben érthető föltűnést keltett ea / W a megállapítás, főképen pedig azért, mert tudvalevö-l \J leg ezt az összeget az általunk fizetendő kártérítés­ből levonják. A trianoni békeszerződés tizenöt mil­liárd fizetésére kötelez bennünket jóvátétel címén. A jóvátételi bizottság által Magyarország javára eddig megállapított kár öaszege pedig több, mint ötszöröse ennek. A bizottság rövidesen befejezi munkáját és így csak akkor várhaló érdemieger döntés ebben az ügyben. I D. nitt is a szövetségesek küzdi iíltndó a jó viszony, e kiemelte annak szükségességét, hogy a szomszéd államokkal, vagyis a volt ellenséges államokkal megkezdjék a diplomáciai és a gazdasági összeköt­tetést. A trónbeszód meeeml««<'5ák a trónörökösnek. Károly hercegnek, valamint Erzaébf.-t hercegnőnek eljegyzéséről. A hadsereg s#ír*»zásfr&l is az ujoneozásról a kormány törvényjavaslatot fog benyújtani, amelff megfelel aa ország mai Összetételének. A földosztás­ra vonatkozóan kijelenti, hogy a paívjszfcágny.k elegendő földet kell üapnia. Ezután mögemiiü a tránbasaéd a pén£ij|£yi rendüKaJbályokn(\k, a leeme­lés fokozásának, a közlekeááí rnegjaviiácának, t vizssabályozásnak, a kö«i©esgiatws egyfégeeátéaének asükséseeeiísét és bsszél a tisaítviselők helyzeéről. A trénbeszwd e agavakkai régaődik: Minden­kinek meg kell tennie kötelességét a haza érdeké­ben, amelyet a hadsereg minden ellenséggel szem­ben meg fog tartani. A kamara mai ülésén újra megválasztották elnökké Zamilrescut. A szenátus is régi elnökségéi ráksztotia meg. A magyar-osztrák tárgyalások. Bécs, nov. 30. Heinl miniszter a Neue3 Wie­aar Abendblait monkaiáraa élőit igy nyilatkozol budapesti tárgyalásairól: As egész tárgyalás alá kertllő anyagot két fő csoportra osztottuk, keres­kedelempolitikaira m forgalompoüükaira. Az első­re nézve Magyarországnak nagyobb az érdek* Németországgal való kereskedelmi szerződése miatt, a másodikra nézve viszont Ausztriáé na­gyobb, mert Romániával kötött szerződésének eiő­syeít csak akkor élvezheti, ha Magyarország hoz. záiárul ehez az egyezményhez. A kereskedelem­politikai kérdésekről már deoember hatodikán to­vább tárgyalunk Budapesien, a forgalompoli'tikaik­ról pedig december kilencedikén Bécsben. Mindkét oldalon az a szándék, hogy a tárgyalásokai befe­jezzük és reméljük, hogy már december tizc-aikén abban a helyzetben leszünk, hogy a két parlament elé terjeszthetjük a kormányok álial jóváhagyott szerződéseket. A Magyarországgal való kereske­delmi szerződés a román szerződés mintájára ké­szül Mindkét fél felmondási jogot kap, a felmon­dási határidők azonban még nincsenek megálla­pítva. A kereskedelmi szerződésen kivül kontin­gentálja egyezmény készül, amely oly nagy kontin­genseket fog megállapítani, hogy azzal lehetőleg megközelítjük a két ország közt a szabadforgalmat Csonka Magyarország nem orsxág, Egész Magyarország mennyország.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék