Pesti Hírlap, 1921. január (43. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

, 1921. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ...... 4 . 440 K­*-! Félévre 220 „ — „ Negyedévre ....... 110 „ — „ Egy hóra 40 „ Egyes szám­úra helyben, vidéken és pályaudvarokon 8 korona. fürdetés és apróhirdetés dijszabás szer­int. V a/ / 1 * Hmn 2 korona. ÁrVE'iT^l^évfolyam, 10. (14,430.) szám Féltek, január 14. Kiadótulajdonosok : LÉS­RÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, V., Vilmos császár­ út 78. FIÓK KI­ADÓHIVATAL : Budapest, VII., Erzsébet-kürút 1. Az örökéletű gyűlölet. A francia kormányválság messze esik és igy az első jelentések után nehéz róla tiszta véleményt formálnunk. A Leygues-kor­mány, amely sohasem volt igazán népszerű, mindössze a parlament egyötödét találta maga mellett, amikor fölvetette a bizalmi kérdést. A francia képviselőház nagy többsége tehát cselekvő elszántsággal fordult a kormány el­len, amiben kétségtelenül része volt­ annak a megfontolásnak­­is, hogy Leyguesf, a szürke és jelentéktelen politikus, nem látszott a sze­mükben alkalmasaink arra, hogy a napirenden levő nagy európai kérdéseket eldöntő tanács­kozásokon Franciaországot képviselje. Több távirat szerint Leygues bukásának fő oka azonban­ az volt, hogy — a pártok több­ségének véleménye szerint —­ Némnetorszig le­szerelését illetőleg eddig nem tudta Francia­­ország szélsőséges és könyörtelenül szigorú ál­láspontját érvényesíteni. A francia kormány­n­írvp­­it.r hokn.n csalódik Európa imav átka ma az a bizalmatlanság és az az engesz­telhetetenség, amelylyel Franciaország a bé­kekötés után is tovább folytatja a gyűlölet és a gyanakodás politikáját. Úgy látszik, nagy háborúk után a francia léleknek megvan erre a hajlandósága. A sedani katasztrófát követő időkben, amikor a véréig megalázott francia hazafiság már lihegve követelte a revánst, lépten-nyomon fölbukkant az a rémhír, hogy Poroszország új támadásra készül Franciaor­szág ellen, mert az ármányos Bismarck végle­gesen le akarja törni Franciaországot, nehogy valaha is komolyan gondolhasson nagy vere­sége kikorrigálására. Most megfordítva: a győzelmes Franciaország logikája az, hogy a legyőzött Németország nem nyugodhatik bele reste. Ezért tökéletesen m­eg kell törni Német­ország minden gazdasági és katonai erejét, véglegesen meg kell fosztani minden olyan eszköztől, amivel ártani tudna Franciaország­nak. Ez a felfogás — hála ^ a­ Tigris, az öreg Clemenceau zord erélyének — érvényesült a párisi békekonferencia egész munkájában és ez a felfogás vezeti Francia­országot most is, amikor a legyőzött államokat teljesen porbasújtó és tönkre juttató békék végrehajtásáról van szó. Anglia és Olaszor­szág hamarabb kibontakoztak a háborús gyű­lölködés vérszínti ködfelhőiből és kezdik meg­érteni azt, hogy ha nem akarják állandósítani Európa krízisét, nem szabad túlfeszíteni a húrt és a legyőzött országok rendszeres meg­nyomorítása helyett gondoskodni kell azoknak a talpraállításáról. Franciaország azonban még mindig benne él a háborús gyűlölködés mentalitásában, — amintthogy talán Sedan óta soha nem is jött it belőle — és a shylocki szerződéssel kezedett rideg engesztelhetetlen­séggel követeli az­ egy font húst, arai neki du­kál, mert hiszen azt az írás neki ítélte. V­isastrenceau bukása óta minden alkalom­mal azt vártuk, hogy az egymást fölváltó fran­cia kormányok szakítanak ezzel a konokan gyű­lölködő politikával. És mindig hiába­: min­den francia kormány ott folytatta, ahol Cle­menceau elhagyta, a francia pártok pedig még ma is kormányt buk­tatnak azért, mert szerin­tük a miniszterelnök a németek irányában nem elég szigorú. Ilyen előzmények után bizonyos­ra vehető, hogy akárki következik Leygues után, az is tovább folytatja az engesztelhetet­len harag­ és nyugtalan gyanakodás politi­káj­­át. Ami"nagy szerencsétlenség egész Európá­ra. Mert Európa már tudja azt, amit Francia­ország nem akar megérteni, hogy csak a meg­értés "és bizalom adhatja vissza a világnak a régen sóvárgott rendet és nyugalmat, az örök izíűlölet pedig örök veszedelmet jelent. Mikor van helye rekvirálásnak a gabonagyűjtésnél? Gazdaképviselők a közélelmezési miniszternél.­ úíz évi ellátás biztosítása céljából m­ost folyik országszerte a még hiányzó gabonamennyi­ség összegyűjtése. A hatóságok nem mindenütt egy­forma eljárást követnek, sok helyen a katonaság felszólítás nélkül elrekvirálja a fölösleges gabonát és a gazdák panaszkodnak, hogy sok zaklatás éri őket. Ezeket a panaszokat Vanadi Balogh György, Saiji Bálint és Könyves Lajos nemzetgyűlési kép­viselők tudomására hozták Fasa József közélelme­zési miniszternek és­­ma délelőtt tanácskozást foly­tattak vele arról, hogy a hatóságokat utasítsák a létrejött magállapodások szigorú megtartására. A kisgazdaképvisel­ők kijeví­tették, hogy ragaszkodnak a de­cember 7-én kötött e­gyezséghez, amely a gabona­gyűjtésre szazva a­ következő eljárást állapította assztérium kiküldöttje megjelenik a közsé­gben:"megalakítják az elszámoltató bizottsá­got, melybe a termelő és az ellátatlan lakosság egy­formán képviselve van. Ez a bizottság kiűz­i a köz­ség lakosságával a becslés alapján tőlük megkívánt gabonamennyiséget s felhívja őket arra, hogy ezt önkéntes felajánlás útján biztosítsák. Ha ez nem történik meg, akkor nyomban megkezdődik az egyé­­nenként való elszámoltatás a községházánál, s az ennél az eljárásnál feleslegként kimutatott gabonát a termelő köteles közfogyasztásra beszolgáltatni. Katonai eljárásnak csakis az elszámoltatás után van helye, — a miniszter határozott tudtával és parancsára, —ha a beszolgáltatásnál renitencia, el­lenállás mutatkoznék. Az adógabona beszolgáltatása még az elszámolás előtt kötelező, s aki ennek elegett nem tett, azzal szemben jogosult a katonai erő al­kalmazása. Fass József jpgnszter és Térffy Béla államtit­kár kimentették,h hogy a hatóságokra ez az eljárás k­ötelez. A tanácskozás során Vasadi Balogh György szóvátette a vidék cukorelátásának kérdését is, sok helyen ugyanis az a panasz, hogy hónapok óta nem kaptak egy deka cukrot sem. A miniszter kijelen­tette arra, hogy emiatt mulasztás a minisztériumot nem terheli, mert ők havonta kiutalják a vármegye alispánjának a 30 dekás fejadagot, ha tehát a köz­ségek nem kapják meg, akkor sz tisztára az alis­páni hivatalok hibája. ...» «... "MTI.­Jánosi Zoltán volt államtitkár az egyházi bíróság előtt. Része volt-e a Tisza-gyilkosság nyomozásának eltussolásában? V Debrecen, jan. 13. (A Pesti Hírlap tudósító­jától.) Jánosi Zoltán lelkész, a Károlyi-kormány­­belügyi­ államtitkára, az egyik debreceni református parochiá­ból került az államtitkári állásba az októ­beri forradalomkor. A kommunizmus kitörése után hazatért Debrecenire, itt a kommunisták Debrecen polgármesteri székébe akarták tenni, de nem fogadta el a megbízatást Erős, kissé túlzó közéleti szerep­lése a debreceni cívisek haragját annyira ráterelte, hogy ezek a románoknak Debrecenbe való bevonu­lása után erélyesen követelték Jánosi elfogatásit, még Dimitrescu gomán megszálló tábornokhoz kü­l­döttséget is vezettek ezirányban. s­ A xegjrffiak 1919 május 8 án el is fogták Já­nosit ,át internálták sok más szocialistával és kom­munistával. Az interrúráltak hat-nyolc hónap múlva haza kerültek, de Járnosi nem tért haza m­ég Debre­cen felszabadulása úttán sem, a megszállott területem maradt, előbb Kolozsvárott, majd most Nagyvára­don töltö be szerényebb állást. A tisztatusi egyházkerület bírósága felfüg­gesztette lelkészi állásától és elrendelte ellene a vizs­gálatot, dr. Tóth Lajos egyetemi tanárt kinevezvén­­vizsgáló biztosul. Hónapok óta tart már a vizsgá­lat Száztíz tanút hallgatott ki az egyházi bíróság, kik többé-kevésbbé terhelő vallomást tettek Jánosi ellen. Most végre döntő stádiumba jutott az ügy. Az egyházi bíróság elkészítette a vádiratot, melynek egyik főpontja, hogy Jánosi 1919 húsvétján a debre­ceni Nagytemplomban kommunista-szó beszédet mondott, továbbá, hogy politikai pártküzdelmekbe lelkészi állásának méltóság­át sértő módon avatko­zott bele, mert, mint az egyik tanú, Kertész István vallja, egyszer vörös zászló alatt munkásokat veze­tett az utcán. A vádirat felhozza, hogy mint a Tisza­gyilkosság tárgyalásán kiderült, része volt neki a nyomozás eltussolásában. Szól továbbá arról a vád, hogy Jánosi egyszer többek előtt "becsmérőleg nyi­latkozott volna Balthazár püspökről, mondván: „a püspök kommunistább volt nálamnál" és egy izben nagyobb társaság előtt azt a kijelentést tette volna, hogy az ő ideje csak akkor jön majd el, ha guilloti­nek fognak működni. Nehezményezi végül a vádirat, hogy mint országgyűlési képviselő távol volt a vá­rostól, anélkül, hogy ezt bejelentette volna, továbbá, hogy később hivatalos órákhoz kötött államtitkári állást vállalt el és így lelkészi teendőit elhanyagolta. A vádirattal szemben Jánosi Zoltán, illetve vé­dője, dr Fényes Endre, terjedelmes védőiratot adott be az egyházi bírósághoz, amelyben pontonként cá­folja meg az ellene felhozott vádpontokat és hatvan­nyolc újabb taxis beidézését kéri. Legérdekesebb, amit védelmére a Tisza-gyilkosság ügyében mond a következtekben:­­­gy gondolom, atekintetben, hogy volt-e va­lami szerepem a Tisza-gyilkosság nyomozásának eltussolásában, még a vád sem gondolja, hogy ír bér-, gyilkos Hüttnernek vagy Vágó-Wilhelmnek a val­lomása elegendő lesz elitéltetésemre. Arra a körül­­ményre, hogy Vágó-Wilhelmnek moziengedélyt nem adtam, sőt őt egyenesen kitiltottam, kérését pedig határozottan megtagadtam, tisztelettel kérem dr. Bertoldy Tibor miniszteri fogalmazó és Horváth József miniszteri tanácsos kihallgatását. Vágó­ Wil­helmnek kérését nem azért nem teljesítettem, mert a Tisza-ügyben kompromittálva van. Én államtit­kár koromban nem is sejtettem Vágónak a Tisza­gyilkosokkal való nexusát. Arra a vádra vonatko­zóan, hogy a Tisza-ügy nyomozásának az irányí­tásába va­gy megszüntetésébe nem folytam bele, ké­rem Berinkey Dénes volt miniszterelnököt, Fán­ Albert volt főügyészt és dr Dietz Károly volt fő­kapitányt kihallgatni. Voltaképen nem is értem tisztán a vádat, miért kértem én, hogy Hü­ttner va­lami ajánló sorokat mutasson fel előttem és hogy a vádpont szerint m­it is akart tőlem egyáltalán e® a Hü­ttner. Erre a védekezésem csak az, hogy Hütt­ner hazudik, ha ezt mondotta, mert soha előttem sem­miféle ajánló leveleit föl nem mutatott. Nemcsak ítélő­bíróságomtól, hanem vádlóimtól is elvárom, hogy ha arra a kérdésre kell választ adniok, hogy kettőnk közül ki hazudik, én-e, vagy a bérgyilkos Hüttner, megtalálják a megfelelő feleletet." A többi vádpontokra is terjedelmes védekezést adott be Jánosi ügyvédje. Ha a kihallgatni kért men­tő tanuk meghallgatását elrendeli a vizsgálóbiztos, úgy az ügy még soká elhúzódik. A per kimenetelét nagy érdeklődéssel várja Debrecen város egész kö­zte­­sége. J­enes Csehország viszonyáról a külállamok­hoz. Bécs, jan. 13. Prágából jeleneik: Dr Benis kül­ügyminiszter a cseh képviselők és szenátusok teg­nap délutáni együttes ülésén ismertette a külügyi helyzetet, miközben megállapította, hogy a cseh ál­lam nemzetközi helyzete egyrészt az egyes államok­kal való határozott egyezségeken alapszik és hogy másrészt viszonya a szomszéd államokhoz, neveze­tesen Ausztriához és Magyarországhoz az utóbbi időben lé­nyegesen javult. Remélhető, hogy a nem­zetközi helyzet, tekintet nélkül arra, hogy mi történ­het tavaszszal Oroszországban, tovább fog konszoli­dálódni. Benes közléseket tett római útijáról és ki­jelentette, hogy Rómában az egyház és állam elvá­lasztásáról és a rapallói szerződésről fognak tárv­­yalni. A vörös hadsereg leszerelt München, január 13. (A Pesti Hírlap tudósí­tójának távirata.) Trockij tüntetőleg bejelenti az orosz vöröshadsereg­ demobilizálását. A Tele­graphen­ Information szerint valóságban átszerve­zésről van szó az el­őfordult lázadások következ­tében.

Next