Pesti Hírlap, 1921. február (43. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-23 / 43. szám
2 PESTI HÍRLAP 1921. február 23., szerda. Andrássy tosztóbontása. Giesswein a közszabadságokért — Andrássy a nem keresztény társadalomról. — A kereszténykurzus bukását a vörös reakció követi. — Örül a szocialisták aktivitásának. — A liberális blokk kritikája. A kisgazdapárt a szabad forgalom mellett és a belügyminiszteri válság megoldásáért. A nemzetgyűlés keddi ülésén a kormányprogramja feletti vita során két nagyobb beszéd hangzott el, az egyik a Griessweiné, aki a közszabadságok mellett, s a gyűlölködés és az erőszakosság ellen foglalt állást. A másik gróf Andrássy Gyula nagy érdeklődéssel várt beszéde, amelyben a kereszténypárthoz való csatlakozását jelentette be. Az ülés végén Szij Bálint szólott a kisgazdapárt nevében és a szabadforgalmat követelte erélyesen. A tanácskozást Rakovszky István vezette. Orffy Ifsi is bizottsági jelentéseket terjesztett be néhány pénzügyi javaslatról. Ezután folytatták a kormányprogramm vitáját. Giesswain Sándor szerint nem elég keresztény "gondolat, hanem keresztény tett is kell. A pénzügyi javaslatokat illetőleg tudjuk, hogy fizetni kell, de mi szociális tetteket is szeretnénk látni. Várjuk továbbá az alkotmányos élet fölvirulását. A szocialistái mindig hasznos munkkák végeztek és teljesen igaz, hogy az esterrgiájukira nekünk szükségünk van. Kiszó István: Destruktivok! Giesswern: A destruktív szót manapság nagyonkönnyen alkalmazzák. Nem kell az ördögöt a falra festeni. [Amit mi akarunk, az mindössze az, hogy Magyarországone legyen egy újabb Bach-korszak. Ne legyenek mindenütt fepiclik és árulkodók. Mert ma erre mondják, hogy forrafealmár, holnap arra és jöhet idő, amidőn majd a szabad Szirályválasztókról is ezt fogják mondani és talán mindenkire, aki azt akarja, hogy Magyarország alkotmányos orierái legyen és a közszabadságok sérthetetlenek legyenek. I A közszabadságokat követelni nem forradalmi tett, hanema hazaszeretet megnyilatkozása. Gaál GSSSZÍB: Legyen szabad a papoknak megházat adni! (Derültség.) Giessvreín: Sajtószabadság alatt nem azt értjük, hogy a pornográfiának, a gorombáskodásnak és rfi®abnafeáanűk, vagy becsületsértésnek nyissanak szabad utat Gaál Gaszton: Azzal a keresztény sajtó él! Giesswalß: Ezt én is, sajnos, tapasztalom! Az úgynevezett liberális országokban szigorú törvények vannak a párbaj ellen, nálunk egyik párbaj a másikat éri. A cenzúra ma egészen a nevetségességig megy. A minap egy cikkéből a „nemzetközi" szót törölték. Ezek után nem tudja, hogy mi lesz Csaradával, aki a nemzetközi jogot adja elő az egyetemen. Így igazán nem szálíthatunk arra, hogy a művet nép közé sorozzanak. (Ellentmondások.) Kissé István: Ha egy főpap is így beszél, akkor Csakugyan megérdemeljük sorsunkat. Vissswein: Igen, az ilyen közbeszólások arra valók, de remélem, hogy ezeket nem hallják meg Európában, az én szavaimból azonban valamit meghaltalak. Ksatlacsányi: Hogyne, hiszen a tendenciái Giesswain! A lapokban az x'«k « a fehérségek nem Wreak ci«?címjasfc». Apponyi is többsfcőr mondotta, hogy e ftoms«-tilojfunk mellett, * 9«ntsUrtajseffből u kell benfencül valaminek lenni, h ívni Bíla, na azért nem állt be A blokkiba! Sieis.vanii Van zsidóikérdés, de ez nem faji, hanem gazdasági kérdés és hogy létrejött, annak mi is azokai vagyunk, akik bizonyos pályákat a zsidóknak engedtünk át. Ha faji tekintetben a mult században is igy jártak volna el, és minden nem magyart ki akartak volna toloncolni, akkor ma nem volna nekünk aesa Wekerlénk, se a» Huszár Károlynak, sem Proháczkánk, sem csekélységein. Ide üljünk fel a faji harcoknak. Ezeket a kapitaliz- -mus szítja, hogy a dolgozó embereket öszeveszísse és angrál jolban kiszipolyozhassa. A zsidók is követtek el hibát, mikor egyesek, mint külön faj, átlrtják oda a zsidóeácot. Ezzel ők maguk építenek ghettot a maguk számára, amely által magukat a keresztény világtól elzárják. Sajnálja, hogy eltörülték a nemzetiségi minisztériumot. Rassay: Nem törülték kl, csak a minisztert kíöölték el! Gresswda: Hát azért nem olyasi kár, hogy pótolhatatlannak mondhatnám. (Derültség.) A munka akérdés lényeges része a szociális kérdésnek. Meg selé mutatná, hogy bizalommal viseltetünk irántuk és nem látjuk minden munkásban azt a nemzetköziséget, amely kizárja a nemzeti érzést. Neki elve, hogy legyen minden polgár munkás, és minden munkás polgár. Ebből a szempontból szükséges, hogy a munkások szervezkedését ne akadályozzák. Követeli, hogy az ijjazi demokráciának is meg legyenek adva a szabadságjogok. Az adók tekintetében kéri, hogy akik a háborúnak igazi okozói valtak, azok fizessék meg a háború nagy számláit is. Ez a szociális igazság. (Helyeslés.) Iinirány lezsikás. Gróf Andrássy Isyola. Ha szabad lenne saját szílésére és szíve vágyára hallgatnia, akkor most azt jelentené be, hogy visszavonul a politikai élettől, mert vissza-, riasztják az embert a politikával kapcsolatos törtetések, egyéni torzsalkodások, harapódzások. Másképen képzelte ő az újjáébredést. Azt hitte, hogy a nagy célok megvalósításában az egész nemzet össze fog fogni. Oly veszedelmes a helyzetünk, hogy itt mindenkinek csak egy kötelessége van, félretenni minden más tekintetet és csak a veszélyben lévő nemzetet szolgálni. (Helyeslés és taps.) Ez vezette et "arra, hogy kívánsága és izlése ellenére az •edativ'. is intenzívebb módon vegyen részt a közéletben. (Taps.) Ha kidobják az ajtón, bejön az abdakon. Mindent megtesz, hogy amennyire erejétől és tehetségétől kitelik, használjon és azt kívánja, hogy mindenki így cselekedjék. Csatlakozik tehát azokhoz a jelszavakhoz, amelyektől a nemzet nagy többsége az ország lábraállását várja; csatlakozik a keresztény nemzeti alaphoz. (Zajos éljenzés és taps.) Ssilágyi Italos: ízlése ellenére?! (Zaj.) Tini Béla: A Munkapárt megint jelentkezik?! Gróf Anásássy. Ennek a pártnak a meggyőzödése áll legkivettó hozzája és ez felel meg üllésének. A nemzeti isiszí nem uj reája nézve, az benne élt minden magyar párt lelkében. Ez nem jelent elzárkózást az emberi szolidaritás gondolatától és azt sem akarja jelezni, hogy a belpolitikában magyarosítani akarunk. A múltból tanulnunk kell és a nem magyar ajkú állampolgároknak a nyelvét az iskolában, a bíróság és a közigazgatás előtt meg kell óvnunk. Ha — ariáit adjon latén — a kocka megfordul , a békét revízió alá lehet venni, akkor nekünk érdekünkben lesz régi testvéreinklal megalkudni akként, hogy ők saját kulturális érdekeiket, nemzeti, faji egyéniségeiket biztosítva érezhessék a régi Magyarországon. (Helyeslés.) A múlt szerencsétlenségének egyik legfőbb oka az erkölcsök sülyedése volt. Ezért oda kell állítatni az első sorba a keresztény erkölcsöket, a legszebb erkölcsi kódexet. A kereszztény jelszó abból a meggyőződésből ered, hogy a nem keresztény társadalomnak nagyobb része hagyta cserbe a nemzetet a veszély perceiben, mint amit elvárhattuk volna. Ebből következik az az elementáris kötelesség, hogy a keresztény társadalom önérzetre ébredjen. Törekedjék tért foglalni azon tevékenységekben is, amelyekben eddig háttérbe szorult Törekedjék a vezérszerepre nemcsak az államban, de a közgazdasági életben is. Tegye ezt azonban törvényesen, kerülve a felekezeti gyűlölködést. Ez a feladat neon oldható meg gyorsan, csak türelmes és kitartó munka orán. A szalmatűz nem vezet célhoz. Az általánosítás, egyes fajok és felekezetek gyűlölete, az ezek elleni lázítás, helytelen. A Ubera Sizfisis tekintetében bizonyos illúzióban élt eddig, azt hitte, hogy ezzel jobban magunkhoz tudjuk fűzni a nem keresztény társadalom nagyobb részét, mint ahogy ez tényleg sikerült. A konzekvenciákat ebből levonni nemzetfentartó kötelesség. Galllakozásiábain az a tudat vezette, hogy irtózatos veszedelem volna, ha ezek a jelsszavat lejárnák magukat. Gaál Gaszton: Nem kell lejáratni! Gróf Andrászy: Mert tévedés azt hinni, hogy e rezsiim bukása után majd egy késért jön, egy liberális, józan blokk. Ez ellentétben volna a forradalmak lélektanával. Ha ez a rezsim lejárta magát, utána újra a vörös reakció jön. Az a nemzetellenes, hazafiatlan szellem, amely nem átallotta annak idején a veszedelmes pacifizmust hirdetni, anélkül, hogy utána járt vola vajon ellenfeleink is olyan pacifisták-e és honorál, fogják-e a fegyverek eldobását. Ha a nemzet elvi hitét, ismét a destrukció következik. Ezért szükséges hogy az egész magyar Intelligencia tömörüljön fel lehetőleg mindenki vegyem részt az aktív munkában. Senki félre ne álljon. Senki ne várja az egyénileg esetleg antipatikus, kezdéseiben túlzásba eső irányok bukását, mert ez a bukás majd őt is el fogja temetni. A legfőbb feladat tehát jó kormányzatot teremteni, a napi faladatokkal megbirkózni tudni. Ezek között legelső a jogrend biztosítása. A társadalom minden szervezetét arra kell kényszeríteni, hogy hatáskörét át ne lépje. A katonaságot, hogy ne politizáljon, és a rendőrséget, hogy egészen teljesítse a maga kötelességeit. A társadalmi szervezetek ne csináljanak mellékuttakon politikát. Helyre kell állítani a tekintély elvét, de nem úgy, hogy privilégiumokat osztogassunk. Legyen mindenki annak tudatában, hogy csak annyit nyom, amennyit erkölcsileg és tudásban ér. (Helyeslés és taps.) Mindenkit csak annyira becsüljünk, amennyire teljesíti kötelességét te megbízható hazafi. . A sajtókérdés tekintetében a cenzúra nem maradhat állandó intézmény, mert elválaszthatatlan a visszaélésektől, és úgy, ahogy ma gyakorolják, teljesen védhetetlen, azonban nagy hiba volna egy napról a másikra megszüntetni. Átmenetnek kell lennie és szükséges, hogy az egyik miniszter és államtitkár felelős legyen a cenzúráért. A cenzúra csak ideiglenes dolog lehet. Siessünk és alkossunk tehát új sajtótörvényt, amely ne ismerje a cenzúrát, ha legyen szigorú a repressziók tekintetében, mindenféle forradalmi visszássággal szemben, mert egy újabb forradalom mindnyájunk hulláján át a nemzet halálához vezetne. Néhány évre szóló ideiglenes sajtótörvényt laván csak. Emellett erőteljes közigazgatás kell a vidéken, mert az anarchia a központból oda is átment és amit nagyon fontos megfékezni, mert nem tudjuk, hogy a magyar állam milyen újabb megpróbáltatásoknak lesz kitéve. Emellett legfőbb gondunk legyen a közgazdasági és pénzügyi tevékenység. Nem politikai küzdelmekre és beszédekre van szükség, hanem szociálpolitikai és közgazdasági alkotásokra. Hegedűs pénzügyi koncepciója fölött majd a budget-tárgyalásnál ítélhetünk. Érvényesülni kell benne a szociális elemnek, hogy t. i. a terhet az viselje, aki elbírja, azonban a munkaképesség és a tőke produktivitása ne köttessék meg A munkások minden anyagi és szellemi érdekét föl kell karolni a pénzügyi lehetőségig, örömmel üdvözli azt a tényt, hogy a szociáldemokrata párt akcióba lép, mert mindig súlyos hibának tartott, hogy nelkti vett réstfit a nemzeti életben. A nemzeti munka teljességéhez hiányzott az a becses erő, melyet ez a párt képvisel, azonban aggályosnak tartja és kellemetlen őrzés fogja el, amikor ugyanabban a felvonulásban és szövetségben látja őket, amelyet már egyszer kipróbáltunk a testünkön. Ez úgy hasonlít ahoz a politikai alakulathoz, amely a forradalmat nyakunkra zúdította, mint egyik tojás a másikhoz. Azonban reméli, hogy a munkásság tanult a múltakból és nem fogja magát újra felhasználtatni és tartózkodni fog minden destruktív munkától. Aggodalommal látja, hogy ebben a blokkban az államforaa kérdése is érintődik, amikor egyik irányítója az „államforran kérdéséről" beszél. Ebben a köztársaság is, mint eshetőség van tekintetbe véve. A kormány figyelmébe ajánlja, hogy az internálás kérdését vegyék revízió alá. A keresztény egyházak között való konkolyhintást elítéli, mert ez végzetes bűn. A felerkerzeti ellentéteket nem állja ki meggyengített testünk. Kitartó erővel kell küzdenünk a korrupció nagy betegsége ellen." A cenzúrát arra használni, hogy elnyomja a vádakat, a legnagyobb vétek az illetővel szemben is, akit vádolnak. Haladást lát abban, hogy a kormány egységesebb, mint volt, és ennélfogva addig, amíg hű marad azokhoz a jelszavakhoz és programmhoz, amelyet kitűzött, támogatja. (Élénk helyeslés és taps.) A sz£b.\sSforgatonr mellett Szijj Bálint a kisgazdapárt nevében azt kívánja, hogy a pénzügyminiszter programmját okosan és tapintatosan hajtsák végre, nehogy exisztenciákat tegye nek tönkre. Ezenkívül a teljesen szabad forgalmat követelik. Felhívja a kormányt, tegyen meg minden elő- készületet, hogy a jövő gazdasági évben a gabonatárolás megszűnjön. Sürgeti a belügyminiszter-válság megoldását, mert a közigazgatási reformra olyan szükség van, mint egy falat kenyérre. Enélkül a földbirtokreformot sem tudják végrehajtani. Azt hallja, hogy a belügyminisztert egy tíz tagú arisztokrata társaságból akarják kijelölni. Már sok békát lenyeltünk — úgymond, de ezt a békát nem fogjuk lenyelni. Az elmondottakat a kormány figyelmébe ajánlva, bizalmat szavaz neki. (Helyeslés.) Legközelebbi ülés szerdán. Tomcsányi vezeti ideiglenesen a belügyminisztériumot. A hivatalos lap ma közli a kormányzó kéziratát, amely szerint a miniszterelnök előterjesztésére Ferdinándy Gyula belügyminisztert állásától, saját kérésére, fölmenti és a belügyminisztérium ideiglenes vezetésével Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisztert bízza meg. Tomcsányi igazságügyminiszter kijelentette, hogy a belügyi tárcát csak ideiglenesen néhány napra vállalta, amíg a döntés a tárca végleges betöltéséről megtörténik. Ő maga az igazságügyi minisztériumot fogja vezetni továbbra is. Új pártalakulás. A kormányzópártból kilépett kisgazda képviselők kedden este értekezletet tartottak é a Függetlenségi Kisgazda Földmives és Polgári Párt néven pártot alapítottak. A párt országos megszervezése céljából felhívást intéztek az egyes kerületekhez, a pártba való belépés, illetve a párt vidéki szervezeteinek kiépítése végett. A párt részéről a komnányi Kramm vitájának során a nemzetgyűlés ezerdai ílésén Rassay Károly fog felszólalni. " Pest megye a vármegyei reform ellen. Pestvármegye rendkívüli közgyűlését kedden a . .Magyar Hiszekegy elimádkozásával nyitotta meg! Preszly Elemér főispán. Patay Tibor a vármegyei és községi önkormányzat módosítása tárgyában a következő indítványt terjeszti elő: A vármegye közönsége a leghatározottabban állást foglal minden olyan időszerűtlen reform elen, mely a jogfolytonosságot úgyszólván egyedül képviselő törvényhatósági és községi szervezeteknek törvényes rendszerét megbolygatni vagy átalakítani akarja és ezekkel a törekvésekkel szembeni egyértelmű tiltakozását , állásfogslását jelenti ki. Patay megindokolta javaslatát. Beszédében többek között így szólt: Mi soha személyes politikát nem folytattunk sem ebben, sem más kérdésben. Teljesen mindeg, ki a belügyminiszter. Neknk az az elvünk, hogy a nemzetgyűlés nem az az orgánum, amelyik ehez a kérdéshez hozzányúlhat. (Ügy van! Úgy van!) A nemzetgyűlést nem alkotmányos térnyező, hanem az entente erőszaka hozta létre, ezért nem tartja hivatottnak a reform megalkotására. Weicher Miklós törökbálinti plébános szólalt föl Patay indítványa mellett. A reformra nemcsak nincs szükség, de annak csak ellenségeink látnák hasznát, különben ma, amikor a vörös áradat újra határainkhoz közeledik, amikor a sajtó egy rossz újra internacionalizmust hirdet. Ezután drboncz János csepeli jegyző szólalt föl Patay javaslata, ellen és sürgette a reformot. A közgyűlés Patay javaslatát egyhangú éljenzéssel fogadta el. A közgyűlés ezután Patay indítványára megkeresi a kormányt, hogy a szabadkőmivee páholyok destruktív működésére elfoglalt álláspontját minden külső és béke befolyásolás mellett is változatlanul őrizze meg. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga átirata került ezután tárgyalás alá, amelyben a ii®a a forradalmakban bűnös destruktív sajtó felelősségre vonását s pártatlan sajtóbíróság felállítását követeli. Az átirathoz egyedül Páóczi Horváth István szólalt föl. Mint a debreceni esemé nyek is mutatják, — mondotta — a destruktív sajtó ujra felütötte fejfát és egyes lapok hangja, melyet újabb időben használnak, 1918-ra emlékeztet Egyhangú elfogadásra ajánlja a-i átiratot , felhívja a közgyűlés tagjait, hogy minden erejükkel támogassák az ébredő magyarok akcióját, akik egy hónapon át gyűjtést tartanak a destruktív sajtó ellen küzdő plakátok és fölvilágosító röpiratok költségeire. A közgyűlés kimondta, hogy Fazekas Ágostm, Pest megye nyugalmazott alispánjának érdekében, akit a vörös uralom alatt kilakoltattak s azóta még mindig nem tudott kulra«»rig jutni, felirattal fordul az igazságügyminiszterhez. Szerdán megkezdik a nyugatmagyarországi kérdés tárgyalását. Bécs, február 22. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A saint-germaini trianoni békeszerződés határozatai alapján egybehívott szakértői konferencia magyar résztvevői a nyugatmagyarországi kérdés megtárgyalására ma este ideérkeztek. A delegációnak gróf Csáky Imre volt külügyminiszter, gróf Khuen Héderváry Sándor követségi titkár, Edvi Illés Aladár miniszteri tanácsos, Geber csaszádytanácsos, Trager Ernő követségi titkár, Pécki Tibor és Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő aj tagja. A tárgyalások holnap kezdődnek a külügyminisztériumban. Osztrák részről dr Devy osztályfő- nök és dr Dipauly külügyi osztálytanácson van megbízva a tanácskozás ere