Pesti Hírlap, 1921. február (43. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-01 / 25. szám

1921. február 1., kedd. PESTI HÍRLAP japán hegemónia ellett hamar elintézi a 400 milliós copfos testvér ügyét­ baját keleti törvényszéke előtt. "Egyidőban Kínában bojkottálni és üldözni kezd­ték a japánokat mire japán hadihajó jelent meg egyik kikötővárosok előtt s néhány órai bombázás elegendő volt, hogy észretérítse a kiruai agyvelőt. Az­ észak-kínai a délszakival még mindig nem tud m­egbékélni, a szomszédok örömére és bujtogatá­sá­ra, de leszámítva ezeket a szépséghibákat, a sárga faj mégis egy egységes, kifelé tekintélyes tömböt képez, amelyben az igavonó állat munkáját is el­végzőktől kezdve a jó koponyájú européerig, min­denféle szükséges elem képviselve van. A sár­ga tenger körös-körül szétfolyik és hatalmas verseny­képessége, kipécézett programja minden érde­kelt hatalmat kétségbeejt. Amerika b­a­rikádot emet fel ellenük. Anglia sem naivan­ vette figyelembe, hogy fearátjáról van szó. Audiferáliát, ezt a csemiestengeri szigeteket is elzárta előlük. Németország fáj azért ne­cik legjobbja, mert ez­ még írott termékeit is le­tiltottta a belőle kitáplálkozott Uft-kn. megnőtt cse­csm­étöl. Japán, a sárgák vezére, egyelőre vára­kozó állásponton van , mindennek megváltozá­bízik. . Mi, japánok, (így!) eddig utánoz­tunk, rí훕‡.›-•; kezdődik az önálló munka." Ha más­kép:*! nem, is­ fognak haladni utjukon. A sárga s.szép, a cseresznyevirág, az uj k­uro­fimn ».'••• -izó muzsika, a sárga babonás szellő egye­dül fújdogál át a szigorú barrikádon, viszi át a fonr.ht azokhoz, akiknek művészetük nem a po­.i­t.k... akiknek nem hivatásuk világhóditást rémlátni, a sásra színből előbb-utóbb konfliktusba kergető vík" ?:'!e!kérdést pöffeszteni. A felkelő nap,amire fel­kelt Ázsiában, fényleni fog, mint a vezérlő csillag, népei a hinduk és egyéb férgei jogos­­szabadságu­kat, emberi öntudatukat fogják a derűs napfényben T."-Jegzerot. Ne mosolyogjunk fölényesen semmifére jelenségen, de ha ez a világi veszedelem, ha ez a fárea w­?.2.k!íim, akkor számítsuk le ? holves ér­ékére. —­— Napi hirek. — (Kiálló Ízléstelenségek.) A plakátokr­ól van szó. Nem is olyan utolsó kérdés, mint amilyen­nek első pillanatra látszik. Egy világváros —­ nevez­zük csak majmokfff'egé­sz nyugodtan annak — egy világvárors Emfeéből mindig ott ragad valami a hir­detőoszlopok testén. Ha végigmegy idegen nagyvá­rosok utcáin, készi szórakozást lelhetsz az ötletes és ízléses­ plakátok nagy kiáltozó foltjain.Isten ments, hogy afféle vakmerőségre mernénk gondolni, hogy a pesti plakátok olyan ötlet­etek legyenek, mint az amerik­aiak, olyan szellemesek és művésziek, mint a párisiak, olyan erővel teljesek, mint a német pla­kátok; egyszerűen csak ízlésesek lennének! A mi plakátjaink bizony sem színben, sem figurában, de sokszor még szövegben sem egyéniek, megragadóak vagy érdekesek. Annál többször hátborzongatóan ostobák és viaszataszítóak. Csak egyet említsünk, m­ely ilyen kecses megszólítással kezdődik: „marha" és mellékeli szegény Újházit, világoskék kabátban, citrom­s­ín mellényben, rikító nyakkendővel, sárga kedvükben, napraforgóforma kalapban, téglavörös arccal. Vagy a filmgyárak nevezetes termékeinek öl­nyi falragaszai, ezek a tigrisszájból előugró tüllru­h­ás ballerinák, meg páviánnal viaskodó csecsemők vagy eszméimen pamlagra hanyatlott hölgyek, akiknek selyemharisnyás lábaira kígyó tekeredzik, mialatt az álarcos gavallér revolverre tűzi a hölgy szivét És mindez üvöltő színekben! Meg ujabban a bárok és apró mulatók és ríkattató elnevezésű­­ büf­fék nagy ablakaira telepedett rá ez a megnyerő mű­vészet. s mészforma fehér vonalakkal az aranyásó­telpek korcsmáira emlékeztető primitív ábrákkal sejteti I. teremben fellelhető nagyszerű szórakozáso­kat. Alig akad valahol hirdetmény, Amelyben ma­gyaron erő, művészi szépség, vagy a színek harrao­niája élne. úgy látszik, általános elszegényedésünk kiterjed az ízlésünkre is. „­­„-hm _ (Alhi­stí a volt király betegségérol.) BóC3bul Jel'ütl a Pesti Hirlap tudósítója, Schagor osztályfőnök fcöz'i, bOgv az a hir, amely Kiirály volt a&sz&r és ki­rály állapotának könnyű rosszabbodásáról szól, nem is-M ci"" ; y8'ösJa?nak. Igaz ugyan, hogy a* ex^.mily a' cesa'b-r ZO-ik .•», amikor gyermekeink volt látogatóban, m^a'd't. de az^ta teljesen felgyógyult és már v.rsza-Utccatt álattdó tartózkodási helyére. (A banktisztviselők mozgalma.) A Pénzintézeti fisstvicell - OsxHaos Egyesülete vasárnap tartotta nagy­erültjét a régi képviselőházban, amel­y szorongásig meg­telt . Tóth Andor főtitkár ismertette a banktisztviselők gazdasági helyzetét. Statisztikai adatokkal bizonyította a mai sertések tarthatatlanságát, amelyek megközelítőleg nincs­nek arányban a drágasággal. Amikor a tisztviselő az ig^2"ató«ágb­ós fordul, atusai utasítják el, hogy nem birja"az i"itézet teherbiróképessége. Háromféle teh­erbirókép Tx^éív, illetve mérleg van: állítólagos, színleges és valódi. Az első amire az igajzgatók hivatkoznak, amikor a­ tiszt­viselő kér­­alamit, a második az, amelyiket a nyilvános mér­évben lerontatnak és a harmadik, amely egyezik a Típtósággaal- A Takarékpénztárak és frankok Egyesülete olyan szetős javítást állapított meg, amelynek értelmében csak a tizenkét szolgálati évet be nem töltött és huszon­kilenc évnél nem idősebb tisztviselők kaphatnak törzsfize­tésjavítást. A sok tapssal kísért beszéd­ után egyhangúlag elfogadták a határozati javaslatot, mely a tisztviselőknek rennes­ fizetést követel és amíg ezt elintézik, addig na­gyobb beszerzési es­ély folyósítását sürgetik, végül pedig kívánják, hogy a fébe respektálja a tisztviselők szervez­kedési szabadságát. Az egyes intézetek szónokai beszéttek í­ég, akik bizalmukról te rigaszkodá­sukról biztosították k IjOU lényegét. — (Medikus-bél) Valamikor úgy volt az, hogy Karnevál herceg uralkodása idején töbhasábos állandó rovata volt a farsangnak szép színes tudósí­tásokkal és hosszú névsorokkal, amikből a báli tu­dósítónai, fejvesztés terhe alatt tilos volt kihagyni egyetlen nevet is. Ma, sajnos, úgy áll a dolog, hogy még az olyan pompásan sikerült elite-bálról is, mint amilyen a Medikus-bál volt vasárnap este a Vigadó­ban, csak egy szű­k herecske keretében számolhatunk be. Pedig valóban ragyogó társasági esemény volt ez a tánceste, melyen megjelentek József főherceg, Auguszta főhercegasszony és Zsófia főhercegnő is. A fenséges vendégeket Kenyeres Balázs dékán, Lum­niczer Sánd­or bálelnök, Valkányi Rezső, a Segítő­egyesület elnöke, Borsos László és Horváth Boldi­zsár alelnökök fogadták a rendezőbizottság élén. A bálon ott volt a fővárosi társaság színe-java és a szép pesti lányok egész serege, akiknek Radics Béla deresedő fejjel, de régi szives kedvével húzta a ha­sgyományosi medikus-csárdást. És a bájos Katikáknak kellett doktor is, patika is, reggelig tartó és egyre fo­kozott táncdózisokban.­­ (Szemző Gyula ügye.) Bécsből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. Az a híradás, amely szerint Szemző Gyula volt bajai főispán engedélyt kapott volna Bécs­ben való tartózkodásra, nem felel meg a valóságnak. Szemzőt azzal a kötelezettséggel, hogy Bécset nem hagy­ja el, szabadlábra helyezték. Mint külföldinek kiutasí­tási kérdésével csak akkor fognak foglalkozni, ha az ellene megindított vizsgálatot befejezték. .. (Titokzatos utcai riadalom.) Vasárnap dél­aááti riadalom támadt a dunaparti Modern-kávéház elött. Összefutottak a járókelők a csodálatos és rit­ka n­ylvájm­a, amikor egy úri külsejű fiatalembert üldözött" futva két hasonlóan jól öltözött az s a menekülő, ami alatt harsányan kiáltozott segítségért, nagy csomag ezerkoronás bankjegyet dobott hátra, hogy védekezzék. Szétröppentek az ezresek a szék­­jén és kapkodtak a szerencsések, egyszerre na­gy tömeg verődött össze a kiáltozásokra i­s valósággal verekedések támadtak az ezresekért. A kávéházban játszódott le a jelenet első része. Az egyik asztal­nál foglalt helyet a fiatalember, aki később futva me­nekült az utcán. Egy hölgy társaságában volt. Hat óra tájban tért be a két másik ismeretlen a kávé­házba és a "fiatalembert, akit, ugy látszik, jól ismer­hettek, felszólították, hogy kövesse őket az utcára. A kávéház előtt hangos szóváltás kerekedett közöt­tük s a kihívott fiatalember egyszerre futásnak eredt, a másik kettő pedig utánairamodott. Ezenközben, amint az üldözött az Eskü­ tér felé menekült, a nagy csomag ezresbankót visszadobta az üldözői felé. Szétvitte a síét az időközben felszaporodott tömeg közé, bár az­ ezresek legnagyobb részét az üldözők ragadták fel. Amire a csődületre és lármára rendőr érkezett, már nyoma sem volt semminek. Eltűnt a fiatalember, akit kergettek, eltűnt a másik kettő is és eltűnt a zavarban a kávéházból az ismeretlen hölgy is. De mint a kámfor, leghamarabb azok, akik­nek jutott a bankókból, így maradnak egy nagy ut­cai riadalom okai örökre titokban.­­ (A névtelen magyar hősök emléke.) A nem­zeti bálának özegődött szerény szolgálatába a Magyar Hadviseltek Országos Gazdasági Szövetsége, amikor el­határozta, hogy szóezólója, élesztője és propagálója lesz a Névtelen Magyar Hősök emlékművének és­ ebben az irányban BHaSágos gyűjtést indít. A szép és nemes mun­kához segítségül hívta volt kiváló hadvezéreinket, tár­sadalmi és nemzeti életlink kitűnőségeit, felkérvén, őket: nyilatkozzanak a kegyelete® eszméről és riadójukkal ébresszék fel az alvó magyar tíncadalomat. A Hadvisel­tek Lapjának legújabb számában elsőül Belítska Sándor honvédelmi miniszternek a szövetség elnökéhez intézett levelét olvassuk a Magyar Névtelenekről, amelyben ezeket írja többek között: „Most, mint a magyar nem­zet sorsdöntő napjaiban a honvédelemnek hivatott őre, fokozottan átérzem ebbeli kötelességemet, kötelessé­günket a magyar névtelenekkel szemben. Nagyon is tu­dom, hogy a „boldog győztesek" milyen pampával áldoz­nak hőseik emlékének. A magyarságból, a magyar tár­sadalomból sem hiányzik ehhez a lélekermelően nemes­ eszméhez az érzék. Hanem — sajnos — az anyagi erő hiánya szegi szárnyát a hazafias emelkedésnek, h­a én úgy látom, hogy akkor, amikor az ország rettenetes pénzügyi helyzetében a társadalom legmesszebbmenő hazafias áldozatkészségére kell appellálnunk, hogy a hazában hazátlanokról, hadi­foglyainkról, rokkantjaink­ról, hadi árváinkról és özvegyein­kről valamennyire is gondoskodhassunk, akkor — mondom, akkor — megbo­csátanak nekünk a dicső emlékű holtak, ha elsőbben is a háború 61ő áldozatairól, az ő hozzátartozóikról gon­doskodunk és a hősönk emlékét hirdető monumentumot­­egyelőre­­ magyar lelkekben és szívekben építjük meg." [Sűrü köd) ereszkedett hétfőn este Budapest­re, amelynek külső képe albioni hangulatot mutatott. A mély köd c­suvart okozott a villamosok és a kocsik közlekedésében.­­ (A tótok tiltakozása.) A Felvidékről kiüldözött és onnan elmenekült, valamint a nálunk élő tótok nagy­szabású gyűlést tartottak, amelyen Janovics Lajos nyu­galmazott miniszteri tanácsos elnökölt. Csorba Ödön ta­nító ismertette a felvidékiek helyzetét, a tót munkás­ság nevében Hajmnka János beszélt és a tót egyetemi ifjúság csatlakozását Durkács Ferenc orvostanhallgató jelentette be. Végül Komár Károly előterjesztette a ha­tározati javaslatot, mely szerint a művelt vi­lág népeit hívják fel, hogy vegye revízió alá a reájuk kényszerített békeszerződést és követelik a tót nép önrendelkezési jogát. A tótok különös bizalommal tekii­tenek a dr Su­lissa vezetése alatt levő Tót Függetlenségi pártra és annak további működése elé. — (A belga királyi pír Madridban.) Brüsszeli la­pok jelentései szerint a belga királyi pí­r Vasper kül­ügyminiszter kíséretében Madridba utazott — (Az átmeneti kalap.) Amikor a kopasz er­dők mélyén az avar puha ágyában kinyílik a hóvi­rágba mastyundok kirakataiban, a divat tarka kert­jében, kinyílik az átmeneti kalap. Mondhat akármit Zürich a devizáról, regélhet a konyha szörnyű dol­gokat a drágaság felől, a virágnak és az átmeneti kalapnak megtiltani nem lehet. Tél és tavasz között — entre deu­x saisons — jönnie kell és jönni fog a maga hathetes hódításával közönséges és szökő év­ben egyaránt, tekintet nélkül arra, hogy Vénusz is­tenasszony bolygója uralkodik-e, vagy, mint az idén is, Merkúr égisze alatt forgunk a Világűrben. Mert a derék Merkúr hiába praktikus elme és hasztalan valutázik divatos elővigyázattal: ha jő az átmeneti­­ kalap, akarat nélkül való, szegény férj csupán, aki alázatosan hódol meg a divat királynőjének és fizet.-~ Ha ellenállásról van szó, arról legfölebb a józan há­ziasszonyi belátás neve alatt beszélhetünk. Ám ez oly ritka madár, mint a kék sirály a zajgó tengeren és az ördög mindig odatartja a tükröt egy szép asszonyi arc elé, hogy lássa, milyen öreg már — az a téli ka­lap és milyen pompásan állana helyette egy cello­phan-szenzáció. Mert Páris a cellophan mellett dön­tött az átmeneti kalap tekintetében s ennek minden­esetre van annyi komoly alapja, mint a trianoni szer­ződésnek. A celiophan, mint olyan, valami középlény a lakk, bőr és a halpikkely között, amivel már tavaly kísérleteztek s amit rendkívüli könnyűsége miatt gyorsan megkedvelt a divatvilág. Az idén ezerféle variációban, tüllel és ezüsttel kombinálva hódította meg a női szíveket. A celiophan roppant hálás, nem­csak alapanyagul szolgál az átmenetihez, hanem igen sok­féle kalapdisz is készül belőle: gyümölcs, gyöngy, girland stíb. Fátyoldiszül a brüsszeli csipkét kínál­ják a boldog gazdagoknak, nem azért, hogy arcuk bájait eltakarják vele, hanem hogy raffinált kalap­diszként szolgáljon és elől messzire elállva, feltűnővé tegye azt, aki fel akar tűnni. Egyébként az idén min­den feltűnő lesz a kalapdivaton: a hangos színek, a tarka-barka garniring, mint­ha még a legegyszerűbb tronteur viselője is táncolni akarna. Csupa apró for­ma mindenütt: könnyű toque-ok, turbánok és lehellet­szerű Napoleonok az új modellek, persze mind cello­phanból, amit Páris talált ki s amit tavasz után Európa el fog dobni, mint egy megunt rongyot . . . De mennyi sóhaj száll addig és mennyi köny hull az átmeneti kalapért!­­ (A fővárosi közmunkatanács új elnöke.) A hi­vatalos lap keddi száma közli: dr Zselinszky Szilárd mű-­­egyetemi ta­nárnak a fővárosi közmunkatanács elnökévé való kinevezését Zselinszky a Műegyetemen az út és vasútépítés trtH-írja: Az ő nevéhez fűződik Magyarorszá­gom a vasbeton építkezés­ meghonosítása. Jelenleg az Országos Középítési Tanács­ és a Magyar Mérnöki Építő Egyletnek is az elnöke.­­ (A szénkormánybiztoshelyettes fölmentése.) A kereskedelemügyi miniszter dr moért Kfziig Jenő mi­niszteri osztálytanácsost a szénelosztó kormánybiztos­helyettesi íurusa alól saját kérelmére odaadó és ered­ményes tevékenységének teljes elismerése mellett fel­mentette. (A kolozsvári egyetem Szegeden) elmél cik­­künkre vonatkozólag a következő sorok közlésére kértek­­ föl bennünket: A kolozsvári m. kir. Ferenc Józssef­""tudomány-Egyetem tanácsa az egyetem elhelyezése kérdésében még nem foglalt állást, mert előzetesen helyiszinileg kíván t­ejékozódni e végből ki­küldött bizottságok útján. Maga a miniszter ur­­ nagy­méltósága kijelentette, hogy e kérdésben a tanárok meghallgatása nélkül nem dönt. Dr Schneller István eu­­. prorector. (Razzia a Semmeringen.) Bécsből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója: Az itteni rendőrség vasárnap ellenőri razziát tartott a semmeringi szállodákban, az ott tart kindás idege­sek között. Az eredmény az volt, hogy kilenc személyt, akinek útlevele nem volt teljesen rendben, felhívtak, hogy megállapított záros határidő alatt utazzanak el. Az élelmezésügyi hivatal kiküldött közegeinek nem volt okuk semmiféle közbelépésre. " — (Halálozás.) Szántó József nő szül. Leszner Anna 78 éves korában hirtelen meghalt. Temetése február 1-én d. u. 3 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temető ha­lottasházából. — (A rejtelmes gyermekgyilkosság.) A szolnoki gyermekgyilkosság­ ügyében a nyomozás eredményhez még mindig sk­ra tiglett jutni. A budapesti rendőrség megálla­pította azt,"­­hogy Kiss István és a felesége a kisleány meggyilkolásában ártatlanok. Kiss István kifogástalan alibit tudott bizonyítani, a felesége pedig csak azért vál­lalta magára a gyilkosságot, mert nem akarta az urát egyedül a bajban hagyni. A rendőrségre most egy név­telen levél érkezett, egyenesen a nyomozást vezető rendőr­kapitány címére. Budapesten adták fel „egy hadiözvegy", aláírással Azt írja az ismeretlen nő, hogy ő a gyermek­gyilkos, nagy nyomora miatt ölte meg négy gyermekének egyikét s az ismerőseinek azt mondta, hogy Ujszástya vitte a nagyanyjához. A levelet Budapesten id­ én adták föl. Detektívek jártak új­szászon és ott arról győződtek meg, hogy ott nincsen senki, akinek menye vagy leánya volt Budapesten, akinek négy gyermeke van. Egyáltalán a detektívek Újszászon hí­zrő­l-házra járván, a levélírónak­ semmiféle rokonát megtalálni nem tudták. A rendőrségi most felkéri azokat, ksik Budapesten tudnak olyan as­-s­szonyról, akinek négy gyermeke közül a nyolc éves leányai hiányzik, hogy jelentkezzenek a főkapitányságon. "­­ (A kassai halálos ítéletek.) A kassai katonai bírón­g négy halálos­ ítéletet hozott. Az elitéltek mind volt magyar tisztek. Lindner, a 34. gyalogezredben volt ezredes, öt és öt tiszttársát a csehek kémkedés gyanú­ja miatt már háromnegyed évvel ezelőtt letartóztatták.­ Az ítélet az egész felvidéken nagy megdöbbenést kel­tett.­­ — (A Lakók Szövetsége) február 2-án (szerdán)­ délelőtt 11 órakor fontos tisztújító közgyűlést tart az­ ügyvédi kamara helyiségében (V., Szemere­ utca 10.) — (A Budapesten lakó nyugdíjas barárok) és öz­'­vegyek számára a kultuszminiszter drágasági sc­é­l­pótlékot engedélyezett, amely a lakbérnyugdíj egyévi összegének húsz százaléka. 3

Next