Pesti Hírlap, 1921. március (43. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

és ott részletesen kellett referálnom az audiencia lefolyásáról. Giesel követ ekkor kijelentette, hogy Nikitának Ferenc József királyról mondott hódoló szavai nem frásisak. Abban az időben Nikitát meg­nyerhettük volna barátunknak. Montenegró ugyan­is akkor reorganizálta a hadseregét — a balkáni háború árnya már rémesen kisértett — és Orosz­ország viselte a reorganizáció költségeit. II. Miklós cár, úgy látszik, nem nagyon bíz­ott a „hűt rokon" pontos elszámolásában — ismerve Nikita gyengéjét az elszámolások halasztásában — beültetett Cesz­tinjébe egy vezérkari ezredest és ennek a kezén ment keresztül minden fillér. Ez sértette Nikita ön­érzetét és erre támaszkodva jelentette ki Giesel, hogy ha a külügyminisztérium rendelkezésére bo­csátja azt az összeget, amelyet Oroszország folyó­sít, akkor Nikita holnap a miénk a hadseregével együtt. A sok intimitás közül, amelyeket Giesel azon az estén Nikitáról mondott, nem utolsó az, hogy a Cetinjében akkreditált követeknek néha milyen réme volt Nikita. Szenvedélyesen játszott whistet és na­gyon gyakran megtörtént, hogy ha valamelyik in­spekciós útjáról későn éjjel jött haza és nem tu­dott aludni, felköltette a követeket és beinvitálta kártyapártira. Veszíteni természetesen nem szere­tett és a diplomaták kénytelenek voltak olyan diplo­matikusan játszani, hogy a király mindig nyerjen, mert nagyobb érvágás a zsebén egy jelentőségű­ lett volna a kegyvesztettséggel. Jellemző különben Nikitára, hogy előkelő ro­konságba került ugyan és bár nagy vagyon tulaj­donosa volt, családi körben igen egyszerűen élt, ő maga a lehető legigénytelenebb volt. Mindig nem­zeti viseletben járt, jó bagaria-csizmában. Talán kevesen tudják, hogy Nikita csizmái milyen nagy szerepet játszottak egyszer a történelemben. 1876-ban, amikor Szerbia megkezdte az ellenségeskedést a portával, Nikita magatartása még bizonytalan volt. Konstantinápolyból sürgős kérdést intéztek a cettinjei török meghatalmazotthoz, aki a következő információt küldte kormányának, — amint ezt ne­kem a török követség titkára okmánynyal igazolta: Montenegró csendes, de a fejedelem meg fej­el­tette összes csizmáit . . . Erre a® információra Konstan­tinápolyból nyomban Montenegró ellen irányították Szuleimán pasa csapatait Hercegovinából. Nikita ezeket a csapatokat megsemmisítette és később két­szer is megverte gázi Mah­mut Muktár pasának, a későbbi karsi hősnek seregeit. Afagy tervei voltak Nikitána­k és a sors ke­gyeltje volt. Szerencse kisérte minden tettét, csak az utolsó állomásnál torpant meg végzetének szé­kéra. Kegyvesztett lett szövetségeseinél és hatalmas pártfogója, a fehér cár, hol volt már akkor? összes nagyratörő vágyai, amelyeket egy életen át ková­csolt össze és amelyek az ő hatalmas agyában fo­gamzottak gondolattá, megvalósultak ugyan, de más aratta le eredményeit: gyűlölt vejének, Péter királynak családja. Tragikus és sztoínoru „Balkán császárjának" a vége, mert Nikita nemcsak megírta ezt a gondolatot, de meg is akarta valósítani. * 1 Simon Vilmos: Vidám írások. Nyí­t kérd^névaely urakhoz* Kik minden baj,^hrját bennünk látják: újságírókban es lapokban, uraim kiket szidtak önök az elmúlt laptalpri napokban? Szenes ember. tLenhSgyeselme Trockij fölött. " Páris. márc. 2. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Le Journal berlini jelentés alapján közli: Teljesen megbízható forrásból arról­ értesü­lünk, hogy az az ellentét, amelyik Moszkvában Le­nin és Trockij hívei között mutatkozott, az utóbbi időben enyhült, miután Trockij meghajolt Lenin előtt, aki ma erősebben ül a nyeregben, mint valaha. Oroszország legkülönbözőbb részéből érkező nép­biztosok gyűlést tartottak Moszkvában. Ezt a gyű­lést a szovjet­ kormány hívta össze azzal­ a céllal, el­döntesse, milyen politikát kövessen: a Leninét, aki a mérsékelt balszárny vezére, vagy a Trockijét, aki a legszélsőbb irányzat híve? Ez a tanácskozás a sza­vazatok nagy többségével Lenin mellett nyilatkozott. Ennek a döntésnek a következtében úgy várják, hogy a szovjet politikája Románia és Lengyelország irá­nyában békés fordulatot fog venni. Olasz nacionalisták zavargása Afo­lsbergben. Wien, márc. 4. Laibachból jelentik március 3-iki kelettel a Grazer Tagespostnak. Ma Trientból olasz fascisták érkeztek Adelsbergbe, akik az ösz­szes szlovén helyiségeket lerombolták. Véres össze­ütközések voltak olasz katonák és a benszülöttek között. A szlovének az olasz csapatokat lefegyve­rezték. Az a hir van elterjedve, hogy az olaszok Adeleberget felgyújtották. Adelsberg felé vakító tűz­fény látható. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. PESTI HÍRLAP március 5., szombat. Olvasóinkhoz. A papirinság a hírlapokból majdnem kiszorí­totta a szépirodalmat, viszont a könyvek megdrágu­lása miatt sokan kénytelenek a könyvvásárlásról le­mondani. Mi módját találtuk annak, hogy olvasóin­kat oly mértékben lássuk el szépirodalmi olvasni­valóval, mint akár a legboldogabb papírbőséges esz­tendőkben. Ma már az olvasó lapunk minden számá­ban egy regényfolytatást és egy teljes novellát talál. Emellett vasárnaponkint folytatjuk Gárdonyi Géza regényének közlését. Csak kiváló írók elsőrangú re­gényeit és elsőrangú tárcáit adjuk. A Pesti Hírlap olvasói tehát abban a — különösen a mai időben egé­szen kivételes — el­őnyben részesülnek, hogy a napi sajtó aktuális hírszolgálata mellett irodalmi igényei­ket is kielégíthetik, s regényből, novellából egész könyvtárra valót gyűjthetnek össze. Egy év leforgá­sa alatt annyi regényt és tárcát fogunk közölni, hogy azok terjedelme körülbelül huszonnégy kötetnek fe­lel meg; ez pedig ma legalább ezerkétszáz korona bolti árat jelent. Lápi hírek | — (Négy nappig újság nélkül.) A kikelet első hónpja nyomdázsalájkkal virradt Budapestre. A T­esti ember, az megszokta, hogy a kávéja piellé odav vigyék aaj újságját, vagy hogy dolgára menet az­ első forgalmas utcasarkon kedvére válogathas­son a lappfiban, kedden reggel arra ébredt, hogy a sajtó elssimult. Aki tudta, miről van szó, boszosan nyert­ egyet és türelmetlenül várta a holnapot: aki nem tudta, az töprengeni kezdett, rémhirdetés vélt hallani és süket tanácstalansággal állt az utca for­gatagában. Bérharc? politika? — találgatták jobb­ra-balra, sztrájk-szériákat tippeltek és aggodalmas arccal mentek haza. Az állam élt kivételes hatalmá­val és lefoglalva a Pallas-nyomdát, Reggeli Hírek és Esti Hírek címmel a nagyközönség tájékoztatá­sára és megnyugtatására is napjában két újságot adott ki, melyeket műegyetemi hallgatók állítottak elő hazafias készséggel és dicséretes buzgalommal. Egyéb híján ezeket az újságokat olvasta a pesti utca, de azért önkéntelenül is föllélegzett, amikor csütörtökön híre ment, hogy megegyezés készül és a sztrájk szünőben van. És amikor pénteken délben újra fölhangzott a rikkancs öblös szava, úgy ha­tott a város idegeire, mint a bróm. Holnap reggel pedig, amikor a reggeli lapokat is újra életre kelti a rotációs és a postavonatok tovarobognak velük a szélrózsa minden irányában, az ország is meg­nyugszik: van újra újság, van újra hír, van újra élet Mert láttuk négy napig: sajtó nélkül csak lé­zeng ez a város és süket minden mindenütt. — (Új előfizetőink), akik a Pesti Hírlapot e hónap 10-éig előfizetik, különös kedvezményképen kívánságukra díjtalanul megkapják Heller F­r­a­n­k, a kiváló svéd író nagy feltűnést keltett új regényének, A császár ócska köntösé­nek eddig megjelent folytatásait.­­ (Leszállították a szappan árát.) A Szappan GB Gyertyagyárosok Országos Egyesülete az Árvizsgáló Bi­zottság felhívására a szinszianpan árát nagyban 74 koro­na, kicsinyben (fogyasztók részére) 84 korona kilogram­monként Állapította mi . (A gyermekek üdvözlik Hardingot.) A napon foglalta­kH helyet Harding a Fehér Házban ez alkafomb£l­ hálás gyermekszívek ezrei köszön­tötték Bihtespestről az Unió elnökét. Az ünnepség délelőtt tizenegykor a Múzeum-kertben folyt le, ahol harmincötezer gyermek sorakozott tanáraik és tanítóik vezetésével. Eljöttek az amerikai missziók összes tisztviselői és a népszerű Pedrow kapitány is, akit lelkesen megéljeneztek. A kormány képvi­seletében Pekár Gyula államtitkár volt ott. Az ame­rikai himnusz hangjai után Zadravecz István tá­bori püspök mondott szép üdvözlő beszédet, mely­ben egy szabad haza fejedelmének aposztrofálta Hardingot s arra kérte, úgy munkálkodjék, hogy a jövőben a magyar gyermek ne alamizsnára szo­ruljon, hanem általa és társai által minden nép, minden magyar gyermek, anya, férfi, magyar hon, szabad és boldog legyen. A meleg beszédet Pekár Gyula tolmácsolta az amerikai vendégek előtt. Be­fejezésül a Szózatot énekelték el a gyermekek. _ (Az Eszterházy-családi ékszer.) A svájci követség leéri annak megállapítását, hogy az Eszterházy családi ékszer elsikkasztá­sánál szerepelt Westermann Brneet sohasem volt a követség tagja, azzal semmiféle viszony­ban nem állott. (Petri Isilek meghalt.) Hosszas szenvedés után eltunyt a dunamelléki református egyházkerület püspökkjdt Petri Elek. Marosvásárhely szülöttje volt, de már fiatalon a Kálvin-téri parochiára került. A teológián is tanárkodott és 1904-ben a budapesti egyház első lelkészének választották. Ékesszóló és rendkívül jólelkű pap volt, akit hivei nagyon szeret­tek. 1915-ben lett püspök s ebben az állásában méltó utóda volt nagynevű elődeinek. A hatvannyolc éves főpapot vesebaj támadta meg és elgyengült szive nem bírta ki az operációt. Tegnap délután három órakor kiszenvedett. Ideiglenes ravatalát a ref. teológia dísz­termében állították fel. Vasárnap átviszik a holttestet a Kálvin-téri templomba s onnan temetik el délután félháromkor a kerepesi-uti temetőibe. A gyászszertar­tást Németh István püspök végzi. itparancsnok.) A kormányzó meg­bízta Ál/W Bál altábornagyot gyarmatai Dáni Béla altábor dbigobetegségének tartamára a budapesti katonai Vtszlet parancsnokságával. — (A vima Uol BsS& bojkottálták a *Grt.) A budapesti Vendéglősök és Szállodások Ipartanwlat* «. Vendéglősök és Kocsmrosok Owingos Szövetségével együttesen Kenzely Vilmos elnöklése mellett nagygyűlést tartott a régi képvi­­selőház Szestermében, amelyen több mint ezer vendéglős je­lent meg. Az elnöki megnyitó után dr Nagy Sándor egyesü­leti ügyész részletesen ismertette a sörkartell eljárását. Már­cius 1-én a sörkihordó kocsisok közölték, hogy a sör árát 100 százalékkal fölemelték. Hangoztatta, hogy szükséges és elengedhetetlen, hogy a vendéglősök áldást foglaljanak a sör­kartell terve ellen, mert most, amikor az olcsósági hullám mifelénk is közeledik, a sör árának 100 százalékos feleme­lése a nagyközönségnek indokolatlan megterhelését jelen­tené, indítványozza, hogy keressék meg a közgyűlést, hogy sürgősen lépjen közbe a sörkartellnél, de el kell járni az Ár­vizsgálóbizottságnál is, ahol szorgalmazzák a sör felemelt árának hatálytalanítását­ A nagygyűlés elhatározta, hogy a sör árusítását beszüntetik, bojkott alá helyezik a sört. A kávás ipartársulat képviseletében Reiner Mór ipartársulati elnök a kávésoknak, Rösler Ferenc pedig a vidéki vendéglő­sök csatlakozását jelentette be. Göre József, a büffések el­­­nöke, a Közérdekű Étkezde részvénytársaság igazgatója, szintén csatlakozását jelentette be a büffése­k nevében- Gun­del Károly amellett érvelt, hogy a sör bojkottálását mindaddig fent kell tartani, amíg a sörkartell fel nem oszlik. A sör boj­­­­kottja kedden reggel kezdődik. A vendéglősök, kávésok és egyéb éttermi üzemek a raktárukon levő készletet még ki­árusíthatják. A nagygyűlés megkeresi a fűszereseket, hogy a sör bojkottjához keddtől kezdődőleg szintén csatlakozhat.­­ (Károlyit kiutasították.) Zürichből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. Az olasz kormány Ká­rolyi Mihályt feleségével és magántitkárával együtt, akik már hónapok óta Firenzében tartózkodtak, ki­utasította. Ezt az intézkedéet azzal indokolják meg, hogy Károlyi politikailag gyanús személyekkel érintkezeit.­­ —/(A tej jegylábó ára.) A Hivatalos Lap holnapi számában jelentlys meg az Országos Központi Árvizsgáló­bizottság remertete a tehéntej maximális árának újra való mescilipitásáról. E szerint a teljes tehéntej legma­gasabb ára liter­enként kis­- és nagyközségekben a ter­­melő és másfelől a tejszövetkezet, tejkereskedő, tejgyű­j­tő- és feldolgozó telep közötti viszonylatban 4 korona, a termelő, stb és a fogyasztó közötti viszonylatban nyílt edényből kimérve 5 korona. Városokban, ahol a tej ke­zelését szakszerűen, rendesen felszerelt üzemekben vég­zik és az elosztást hatósági ellenőrzés alatt látják el; a termelő éS a tejüzem, stb. közötti viszonylatban ter­melőhelyen átvéve 4,50, a termelő és a tejüzem, stb. kö­zötti viszonylatban vasúti feladóállomásra szállítva 5 korona, a termelő és tejüzem, stb. és a fogyasztó közötti viszonylatban házhoz szállítva 6 korona. Budapesti vi­szonylatban: A termelők és­ a tejüzem, stb. viszonylat­ban, termelőhelyen átvéve 5,50, a termelő és a tejüzem, stb. közötti viszonylatban termelő vasúti állomásra szál­lítva 6 korona, a termelő, stb. és a fogyasztó közötti vi­szonylatban 10 korona. A rendeletben megállapított leg­­magasabb áraktól eltérő árakat a törvényhatósági ár­vizsgálóbizotságok­ vagy helyi hatós­ágok az Országos Árvizsgálób­izottság külön kikérendő kifejezett hozzájá­rulása nélkül nem állapíthat (Csodabárány^ Kajdaca tolnamegyei köz­ségből tudatják velejjtk, hogy ott a napokban az egyik kisgazda hurcája csodabárányt ellett. A rend­kívüli állam­ó^három szeme volt. Kettő a rendes helyén, egy*pedig a homlokán. A kia csoda füleinek száma négyet tett ki. Ezek közül kettő szintén a megszokott helyen, a másik kettő pedig azok mö­gött húzta meg magát. És mindezzel még nincs vége a torzképnek, mert a báránynak mindezeken kívül nyolc lába és két farka volt. Ez utóbbiak egy­más mellett lógtak. Legérdekesebb, hogy a nyolc láb közül négy a hátán nőtt ki és ez a négy láb az ég felé meredt. Végül jegyezzük föl, hogy a falu­szerte nagy szenzációt letett csodabárány félna­pig élt./ y -f (A nyeremény kölcsön.) A pénzügyminiszter rendelje szerint a 1870. évi 10. t.-c. alapján kibocsátott nyereménykölcsért, a 4 százalékos tiszai és szegedi nyere­mény­elúcsülat és a Vörös Keresztegylet által nyeremény­kölcsön­díjsorsolás folytán esedékessé vált nyereményei április 1-től kezdődőleg a magyar államadósság szelvé­nyeinek beváltására nézve megállapított feltételek fen­forgása esetén teljes összegükben kifizetésre kerülnek. Az 1870. évi nyereménykölcsön és a tiszai és­ szegedi nye­­reménykölcsön nyereményeinek kifizetésének feltétele, továbbá az, hogy azok a 9930—1020. M. E. számú rende­let értelmében megjelöléssel ellátva legyenek. A kisor­solt nyereménykötvények nyereményösszegeinek kifi­zetése az 1870. évi nyereménykölcsönnél és az 1917. évi Vörös Kereszt nyereménykölcsönnél a Központi Állam­pénztárnál, a tiszai és csegedi nyereménykölcsönnél pe­dig a Központi Állampénztárnál és a Magyar Általános Hitelbanknál történik­ A nyereménykötvények azonban a kifizetés közvetítése céljából bármely állampénztárnál benyújthatók.­­ (Diszkrét árusok.) Dacára a rendőrség ti­lalmának, a fővárosban a cigaretta és a szivaráru­sítás majdnem zavartalanul folyik, de szerényebb mértékben mint annak előtte. Azok a sihederek, akik füstölnivalókat árusítanak, diszkréten húzzák meg magukat a jártabb utcasarkokon és féli­g-­eddig suttogó, de bizalmas hangon jelentik, hogy cigaret­tájuk és szivaruk van. Működésük ideje leginkább az esti órákra esik, amikor is a kiszemelt pestieket külön-külön megszólítással tisztelik meg.­­ (A vasárnapi munkaszünet.) Március tizedikén ankét lesz a kereskedelmi minisztériumban, amelyen új alapokra helyezik a vasárnapi munkaszünetet. Az új tör­vény főleg a pékekre, a cukrászokra, a cukorka- és gyü­mölcsdrusitok­ra, a virágüzletekre, a dohánytőzsdékre és az újságeladásra, az italmérőkre, a fényképészekra a fodrászokra tartalmaz majd új rendelkezéseket.

Next