Pesti Hírlap, 1921. április (43. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-01 / 69. szám

c U Minkoni béke a toelga parlamentben. Páris, a­ Pesti Hírlap munkatársétól.) Pie­­d Louiígj­a monsi szocialista képviselőt, bizta­t a bhapazeti parlament, hogy képzitee el a je­ntést a trianoni egyezményről. Régi barátság köt ninket a Piérardhoz, aki ugyanakkor, amikor igen­i&vélem17 politikus, — nem idősebb harminchat évee­hét­— egyúttal érző poéta és tehetséges kritikus, tettt­nk volna elmenni Brüsszelbe, hogy megkér­i tű,' í^WP benyomásokat kelt benne a trianoni ,k#, Vfé'^-^ajnoá — be kellett érnünk azzal, hogy levélben intervjuáljuk. íme, ezt felelte nekünk Mons képviselője: — Magyarország, amelynek, ha rum és»16-idom,vitéa megmarad hét vagy«^^málió lakosa, Vt sz^öStásaimiatLjMrt hiymWVWt* mezőgaz­dasági forrásai vannak, impoMm"vasúti hálózata és a trianoni béke utat biztosit neki az Adriához. "•Belgium nagyon termékeny kapcsolatot létesíthet vele. Honfitársaimat a háború előtt ott mindig jó !foga­dtattAflM^részesítették. ( — lépvi­se­lőink, akit nemsokára elküldünk Bu­y­dapestre, kétségkívül tájékozódni fog azok iránt a természeti kincsek iránt, amelyekkel az ország ez idő szerint rendelkezik a belga vevők számára és bizonyára biztosít majd egy kaput a mi ipari cik­keink számára.­­ — Jelzem önnek, — Írja továbbá Piérard, — egyezmény 177. cikkelyét, amely — 11 ev tetszik nekem — magára, vonhatja a figyelmét—mindazok­nak, akik szeretnék, hogy a mi szép nyttvégzett mu­zeumunkban néhány jellegzetes mfty^Tk­pviselve le­­gyenek olyan mesterek, akik a szt tartományaink­ban születtek és akiknek egész^pályája messze föl­dön folyt le. Ezek közt a regfok, szobrászok és kép­metszők között, akiket az oblaszok a ..fiam­aringhi"­­gyűjtőnéven komfundála­­, van egy antik vallon, egy nagy íjaképfrzsnyík­i Hainautban született 1520 körül, Ni­colae de Jieufchatel, Erk néven Lueidel. A berlini Frigyes császár-múzeum, a budapesti szépművészeti múzeum, a müncheni pinakothéka, a lillei múzeum, a londoni National Gallery, a prá­gai Rudolfinum, a zürichi múzeum, a casseli gyűj­temény, a K­ermitage múzeuma mind magukénak mondhatják ennek a nevezetes művésznek egy vagy több képét, és ennek a művésznek egyetlen festmé­nye sincs a belga közmúzeumokban. A budapesti múzeumnak négy arcképe is van. Már most a tria­noni béke 177. cikkelye ezt mondja: — Ami illeti azokat a tárgyakat vagy okmá­nyokat, amelyeknek művészeti, régészeti, tudomá­nyos vagy történeti értékük van és oly gyűjtemény­hez tartoznak, amely az osztrák-magyar monarchia kormányzatának vagy a koronának tulajdonában volt, amennyiben nem tárgyal jelen egyezmény egyéb rendelkezésének, Magyarország kötelezi m­agát: a) .tárgyalni az érdekelt államokkal, amennyiben felké­rik, barátságos egyezmény iránt, amelynek értel­mében az említett gyűjtemény valamennyi részei,­­illetve valamennyi itt említett tárgyak és iratok, ame­lyek az említett államok szellemi fenhatósága alá valóst, reciprocitás ciíaén visszavitethetők eredeti hazájukba. — Nem tárgyalhatna-e a mi kormányunk erre a cikkelyre támaszkodva a magyar kormánynyal hogy múzeumainkban bőségesen képviselt mesterek műveiért kapjuk meg Pilgrim Hansnak azt a nagy­szerű arcképét, amely 1911-ben a charleroi-i vallon miskiállításon szerepelt? * Nagyon kívánatos, hogy jó viszony létesüljön az olyan virágzó és aktív ország, amilyen Belgium, és Magyarország között. Ha Nicolas de Neufchatel, más néven Lueidel, közvetítőül szolgálhat két or­szág között, amelyek oly kevéssé ismerik egymást, ez a festő nagyon jó politikai szolgálatot tehetne poszthumusz, módon. N. de. S. 2­ ­ PESTI HÍRLAP 1921. április 1. péntek nemzetgyűlés hálája a kormányzó iránt. / /­­ — Teleki és Vass nyi­latkozatai a helyzetről. Ünnepélyes nyilatkozat a_ nemzetgyűlés nevében. I A. nemzetgyűlés pénteki ülésének előkészítése­­ számára is kifejteni, és a ^­.politikai helyzet ügyében állandóan történő koraréndintézkedések foglalkoztatták ma egész nap a sartó­kat és a kormányt. A kisgazdapárt tagjai rajtra délelőttől egészen az esti órákig úgyszólván permanens értekezletet tartottak a fö­lmivelésügyi minisztériumban nagyatádi Szabó István miniszter­nél, aki a nap folyamán háromszor von kihallgatás­­on a kormányzónál. Közben úgy is alakult a hely­zet, hogy a párt vezetői kormányválság felidézését látták szükségesnek, utóbb azzonban megnyugtatóbb jelentések jöttek azokról a tényekről, amelyek ezt szükségel­tették volna és a válság egy időre elsi­mult. Esre fél hatkor gróf Telesd Pál miniszterel­nök, gróf Bethlen István és gróf Andrássy Gyula visszaérkeztek Budapestre, azonnal a ki­rályi palotába hajtattak és kihallgatáson jelentek meg Horthy Miklós kormányzónál. Az audiencia után a kormányzó dolgozószobájában miniszter, tanács kezdődött a kom­ányző elnöklésével, amely este nyolc órakor ért véget. A minisztertanács után a pártok vezetői tartottak rövid eszmecserét, amelyen megállapodtak abban, hogy a holnapi ülésen milyen felszólalások lesznek, nevezetesen, hogy tekintettel a fenforgó fontos érdekekre. Nagyatádi Szabó István szintén vázolta röviden a történteket és rámutatott arra, hogy ennek milyen következményei mutatkoztak a belpolitikai, de külö­nösen a külpolitikai helyzetben. Intette a pártot, hogy a történtek miatt túlságos heveskedésekre ragadtassa magát, kérte a képviselőket, hogy őrizzék meg nyu­godtságukat és járuljanak hozzá, hogy az ülés mél­tóságteljesen folyjon le. Nagyon természetesen ez nem jelenti azt, hogy az ügy aktái le vannak zárva, de ha az eseményeken túl leszünk, akkor maga a kor­mány fog módot találni arra, hogy részletesen kissi­m­oljon (­z események pragmatikus sorrendjéről és . — . .. I «.. l . » •»_­. A kormányt támogató pártoknak csal, hivatalos szó­nokai­ fognak beszélni, azonban az ellenzék részéről valószínűleg teljes nyíltsággal rá fognak mutatni a­­történtekre. A képviselők csaknem teljes számmal vissz­a­érkeztek a fővárosba, megjött Rakovszky István, a nemzetgy­űlés elnöke is, aki este megjelent a kisgaz­dapártban. A párt tagjai, akik nagyon jól ismerik Rakovs­zk­ynak az álláspontját a napirenden levő kér­désben, megkérdezték a véleményét: — Sajnos, mondotta, nmn tudok semmi jót mont­dani. Ki­ minben még nem tudom, hogy mi lesz. De hát én elnök vagyok, nekem hallgatnom kell . . . Rakovszky nagyon izgatott volt és Tomcsányi igazságügyminiszter kereste, akivel egy sürgős kér­dés akart tisztásan. Fél nyolckor megkezdődött fe­szült érdeklődés közben a kisgazdapárt értekezlete. Az értekezletet Mayer János elnö­k nyitotta le.", és gróf Teleki Pál Járai sz­erek­ört s­­zólalt fel elsőnek. Nagy viktormokban ismertette a­zombat este­i Va­lők­én­ eseményeket és vázolta, hogy a kormány minő álláspontot foglalt el azokkal szemben és tel­jes egyetértésben , összes illetékes tényezőkkel minő intézkedéseket­ leit­ A miniszterelöük a holnapi ülésm tema tpfk**. ti**40f*»*bbm * Gömbös Gyula h­asonló értelemben nyilatkozott.­ ­ A pártértekezlet Heinz határozati javaslatához több felszólalás után hozzájárult. Ezután Meskó Zoltán tett indítványt arra nézve, hogy a nemzetgyűlte rója le háláját és köszítnetét a kormányzó iránt, aki nehéz viszonyok között megvédte a nemzet érde­keit. Ezt is egyhangú lelkesedéssel elfogadták és Meskó ilyen értelemben fog felszólalni a nemzetgyű­lés pénteki ülésén. Simonyi Semadam Sándor arra kérte a pártot, hogy a holnapi ülésen higgadtan és szenvedelemtől menten tárgyalják az eseményeket és mindenben egyedül a nemzet nagy érdekeit tartsák szem előtt. Tia óra tájban, miután bizonyosnak látszott, hogy a holnapi ülésen a párt részéről a kormány­nyal együttesen megbeszélt felszólalások fognak csupán elhangzani, gróf Teleki Pál m­iniszterelnök és Vass József miniszterek eltávoztak az értekezletről. A miniszterelnök rend­kívül fáradt volt, a több napon át tartó tárgyalás és az utazások kimerítették. Munkatársunk kérdésére kijelentette, hogy holnap nyílt ülésen fogja tár­­gyalni a nemzetgyűlés a napirenden­ levő kérdést. A dolog lényegéről azonban nem­ nyilakozha­k most, mert az akció még folyamatban van. Vass József kultuszminiszter a következőket mondotta munkatársunknak: — A nemzetgyűlés — semmi kétségem — átt­éréi a pillanat történelmi fontosságát és a legnagyobb­ méltósággal, és nyugalommal kíván viselkedni holnap­ méltóan ön önmagához és a válságos időkhöz. Mind­­két párt kólával és köszönettel tartozik a kormányzó iránt, aki nehéz helyzetben, nagy szinteket mutatott és a nemzetgyűlés valószínűleg utaasítani fogja az elnököt, hogy erről ös.m­éltóságát a kellő formák között értesítse. A kisgazdapárt értekezletén súlyos felszólalások hangzottak el, amelyek azonban mind­ abban konkludálta­k, hogy az események szigorú kritikájától egyelőre tartózkodni kell, abban a mege­nyesedésben, hogy a kormány kötelességét i­t isi intette.­­ ' Az ért­ekesletről a következői hivatalos jelentést ' ír adták ki: A keresztény kisgazda- és földimivespiára az előtérben álló politikai eseményeik következtében értekezletet tartott, amelyen Gaál Gaszton elnökök Elhatározták, hogy a holnapi ülésen a párt, minden körülmények között, ünnepi egyöntetűségre törek­szik és e célból a többi párttal az ülés megkezdése előtt érintkezésbe lép. Az ülésen mindenekelőtt isn­dítvány fog elhangzani ünnepélyes nyilatkozattétel iránt a nemzetgyűlés nevében. Ez ünnepélyes nyilatkozat megszövegezésére bizottságot kül­döttek ki, amely még az este megállapította a nyi­latkozat, szövegét és azt holnap az ülés előtt a többi párttal is közölni fogja. Az ülésen még egy indít­­vány fog elhangzani, amely odairányul, hogy a nemz­zetgyűlés mint a nemzet szuverén képviselete a tör­téntek után legteljesebb elismeréséről, rendületlen r rgaszkodásáról és kódoltáról biztosítsa a kormány­ set. A nemzetgyűlés határozatát az indítvány sze­rint kilenctagú küldöttség vinná a legfelsőbb helyre. A küldöttségben a kisgazdapárt részéről Menkó Zol­tán, Simonyi-Semadam Sándor és ,Csontos Imre képviselők vesznek részt. A keresztény nemzeti egyesülés ma eseti pártértekezletén semmiféle párthatározatot­ nem hoztak. Megbeszélés formájában kialakult az a nézet, hogy a Ház holnapi ülésén a párt nevében senki sem szólal fel, ugyancsak nincs szándékában nyilatkozatot tenni a nemzetgyűlés­ színe előtt gróf Teleki Pál miniszterelnöknek. Teleki csak abban az esetben fog felszólalni, ha kisgazdapárti vagy ellen-s­­zéki oldalról erre rákényszeríttetnék. Ha a vita ide kerülhetetlen lesz, az egyesülés tagjai zárt ülés el rendelését fogják kérni az elnöktől, amire az indít­­ványozó is már készen van. Az értekezleten gróf Andrássy Gyula bejelen­­tett, hogy a szombathelyi tárgyalásokról nyilatko­­zatot addig, am­íg azok be nem fejeződtek, nem­ teheti Nagy feltűnést keltett a­ pártkörben a di­s­­zis­densek egy csoportjának megjelenése, köztük argróf Pallavicini Györgyi, báró Koránon Frigyes, Tarányi Ferenc, Huszár Elemér, Mikovényi Jenő. A képvise­­­lők, hír szerint, a közeli nőkben be fognak lépni a:­ hunmim .

Next