Pesti Hírlap, 1921. május (43. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-01 / 94. szám

dapest, 1921 SLÖF1ZETÉ61 ÁRAK ! sz évre <*«««*• 440 3 ívre. . . , * t * » • 320 ti yedévre » < t * » , 110 rf - hóra .iiiU'li <0 (f es szám ára helyben, v5­an és pályaudvarokon 2 K detés és apróhindetéi Üj/t szabás szerint* XLm. évfolyam, 94. (14,514.) szám. PESTI W ^s I Kiadó tulaj don»£ok i ÉGRADY TE8TVÉ BEK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS KYOMDAl Budapest, Vilmos csástór-út7l« FIŐKKI ADÓHIVATALI Budapest, Ewaébet-körút 1. bsJ Pénzügyi tanács, öt pénzügyminisatér ül abban a testű­ben, mely pénzügyi .tanács név alatt ma meg kult » mely hívatva lesz a kormánynak tácsokat adni az állam pénzügyi megmentése lekében. Mindenesetre nagy megnyugvást thet a közvéleményben, hogy az^ országos izisben kiváló szakértő orvosok állanak a ,eg állampénztár körül. Egy kis „okasztófa­morral" azt is mondhatnánk, hogy kellő agíalansággal is tekinthetnek a szegény em­'ek erre a sok pénzügyminiszterre; mert i adó csak kieszelhető ezen a világon, arról onyára nem felejtkeznek meg ebben az elő­ő társaságban. Őszintén be is valljuk, hogy ior lennénk csak teljesen nyugodtak jövőn­illetőleg, ha a pénzügyi tanácson kívül a '.gazdasági élet hasonló kitűnő szakértőkből kitott gazdasági tanács is működnék a kor­ny mellett. Mert nemcsak arra kell tanács, >y miként lehet az államkasszát megtölteni adóalanyok pénzéből és milyen tranzakciók pénzügyi fortélyok kellenek az államház­íás viteléhez, hanem ahhoz is, hogy mi mó­1 tudjuk az adóalanyokat abba a helyzetbe tatni, hogy adót tudjanak izzadni ; hogy íént indítsuk meg a termelő munkát, hogy y eszközökkel támaszszak fel sírjából a dasági életet és miként kapcsolódjunk be a íg kereskedelmi és gazdasági vérkeringésé­A leghelyesebb pénzügyi politika sem atheti meg Magyarországot, ha nem egé­i ki egy előrelátó gazdasagi politika, mely­érdekében nagyobb mozgékonyságot és L» leleményességet szeretnénk látni különö­a kereskedelemügyi és földmivelésoigvi J sztori uniókban. Németországot a termelő ika megkezdése, a föllendült gazdasági te­enység tette életrevalóvá. Tőle kell példát niink. Mert egyoldalú pénzügyi politika i menthet meg minkéi Mi pedig még ezt >oJi tikai egyenetlenkedésekkel gyöngítjük. Hegedűs Lóránt pénzügyi politikáját kri­[ják az emberek, de dicsérik a tények. • denesetre sokkal jobb az országra nézve mintha megfordítva volna. Kétségkívül ő csinált mindent, a mi koronánk nemzet­relációira kedvező hatást gyakorolt; de az a tény, hogy tervvel ós erős akarattal szakember merész kézzel belemarkolt pénz­ink rendezésébe és dolgozott és cselekedett Idig minden szavát becsülettel beváltotta, 1 eredmény, amivel nem minden ország kedhetik el. Hegedűs eljárásában a hatá­tság, az elszántság, a nyíltság ós tervsze­• az ijesztő adóterhek dacára is bizonyos yugtató hatással vannak az emberekre, ^ a korábbi folytonos ingadozás, tervtelen­kapkodás, titkolódzás ós fenyegetődzés tt senki sem mert vállalkozásba fogni s enkinek csak arra volt gondja, hogy hova t el a pénzét? A kuruzsló penzügymimsz­>ly ton fenyegetődzik az operációval s köz­lrága kenőcsökkel dolgozik, melyek mel­betegség tovább fejlődik; Hegedűs olyan; a sebész doktor, aki rögtön vág, de a mlás reményében. Az ország állapotát an a beteg emberéhez lehet hasonlítani, pénzügyi operáció folytán sok vért ve­le akit a jó táplálkozás s a rendes élet an helyrehozhat. Egy országnak a jó táp­ást s a rendes életet pedig a termelő a, az eleven gazdasági élet egészséges cedelem, dolgozó ipar s a tobbtermelésre dezett földmivelés adhatja meg. E teriile­csak sablonos adminisztrációt látunk sa önálló tevékenység és feleven kezdemó­s nélkül. Arra külön tanácsokat áÜita­öl, hogy mit vegyenek el adókban az ái­.lgároktőH De hogy mit adjanak nekík, mivel mozditsák elő minden egyes em­í anyagi jólétét, hogy mivel ga&dagitsák izetet s mivel tegyék erősebbé ugy a be­mint a nemsokára kividről ránk szakadó : elviselésére, azzal vajmi hevesen törőd­Pedig elképzelhetetlen a teli állampénz­a a nemzet koldus maiad. Anglia álláspontja a jóvátételi kérdésben. A lengyelek benyomulását komoly események követnék. Bécs, ápr. 30. A párisi reggeli lapok közlemé­nyei szerint az angol kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Németországot ultimátum elé állítsák, mielőtt a Ruhr-vidékre benyomulnának. Ez az ultimátum hétnapos lejáratra szólana. Briand és Louoheur min­den erejükből ellenezték ezt a követelést. Végül is Briand kijelentette, hogy hozzájárul az ultimátum­hoe, azonban időközben a büntető rendszabályok lép­jenek életbe. Lloyd-George Hytheben állott elő ezzel a követeléssel'. Köbben Lloyd-George levelet Intézett a igyaipmatiigyi miniszterhez, a hadügyminiszterhez és az indiai miniszterhez, felszólítva őket, hogy fejtsék ki álláspontjukat a jóvátétel kérdésében. A három miniszter a következő eredményre jutott: Németország kötelezze magát, hogy negyvenkét éven keresztül meghatározott évi részletet, még pedig két milliárd márkát fizet, ezenkívül fizet egy váltakozó nagyeágu évi részletet is, ami megfelel' a német kivi­tel 25 százalékos illetékének. Ha Németország hét napon belül nem járul hozzá ehhez a követeléshez, akkor a szövetséges csapatok megkezdik a benyomu­lást a Ruhr-vidékre. Bécs, ápr. 30. Londonból jelentik: Briand, Foch, Berthelot, Weygand tábornok és munkatársaik tegnap este a Viktória-pályaudvaron Londonba ér­keztek. Briand miniszterelnököt és Foeh marsalt a •pályaudvaron lord Curzon üdvözölte az angol kor­mány nevében. Gróf Sforza és az olasz közlekedés­Ügyi miniszter ma érkeznek meg. Bécs, ápr. 30. Berlinből jelentik: Irányadó körökben most azzal a kérdéssel foglalkoznak, va­jon a Németország ellen életbeléptetendö uj büntető rendiszabályok végrehajtásában Len­gyelország is szerepelni fog-e, vagy sem. Ha u lengyelek bevonulnának Felső-Szil éziá­ba, akkor elkerülhetetlen, hogy komoly ter­mieaetü események álljanak be. A íeteő-sziléziai német lakosság annyira el van keseredve a lengye­lek ellen, hogy föltótlenül meg fogja kísérelni az erőszakos ellenállást. Maga a birodalmi kormány Lengyelország részvétele esetén meg fogja vizsgál­ni a kérdést, hogv kitől kaptak erre megbízást a lengyelek. Ha a legfelső tanács adott volna megbí­zást, abban az esetben a német kormánynak nem állana jogában, hogy védekezzék a lengyelek kato­nai benyomulása ellen. Ha azonban a lengyelek a legfelső tanács megbízása nélkül járnának el, vagy ha Lengyelországnak csak az entente egyes államai adnának megbízást, abban az esetben a kor­mánynak eltökélt szándéka, hogy minden hatalmá­ban álló eszkőteel ellene szegül a lengyelek kényt* múlásának. A kormány állítólagos válságáról szóló hí­rekre vonatkozólag a Wolff-tigyoökség illetéket helyről a következőkről értesül: Igaz az, hogy a külügyminiszter kevéssel ezelőtt előterjesztette le­mondását & birodalmi elnöknek. A miniszter ez el­határozására mérvadó volt az a benyomása, ame­lyet a német közvéleménynek a miniszter politikája kérdésében tanúsított állásfoglalásáról szerzett. Simons azonban az Amerikával általa kezdett gyalásoikra való tekintettel egyben hajlandónak nyilatkozott arra, hogy reszortja ügyeit egyelőre továibb vigye. A birodalmi elnök a miniszter kéré­sét visszautasította, mert nemcsak a kormány he­lyesli a birodalmi miniszternek az Amerikával kez­dett tárgyalások továbbvitele ügyében tett javasla­tait, hanem a népképviselet nagy többsége is a to­vábbvitelt kívánja. Páris, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudós Hójának távirata.) Az Eoho de Paris közli: Az lí>\19. évfo­lyamot behívták, azoknak 1 kivételével, akik tanulmá­nyaikat folytatják, vagy megszállt területen van.* nak, vagy pedig már hosszabb ideig voltak külföl­dön szolgálatban. Remélik, 'hogy sikerülni fog ily módon is százharmincezer embert összegyűjteni, akik a megszálló hadsereggel egyesülve, minden esetlegesség ellen elegendő biztosítékot nyújtanak. Páris, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Chicago Tríbune jelentése szerint Hu­ghes államtitkár még nem adta fel a reményi arra, hogy sikerülni fog ujabb tárgyalásokat létrehozni. Berlin, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Amerika válaszjegyzéke még nem éríke­zett meg Berlinbe. Mint diplomáciai körökből hal* latseik, a washingtoni külügyi hivatal meg akarja várni a szövetséges államférfiak Londonban ma' keadödő tárgyalásának eredményét, mielőtt a német kormánynak a választ megadná. Nem lehetetlen, hogy a német kormány Londonban közvetlenül is lépést tesz. Mig Berlinben az utóbbi napokban na­gyon pesszimisztikus hangulat uralkodott, ma az a hir érkezett, hogy a jóvátételről kidolgozott terve­zet következtében ismét egy halvány reménysugár látszik. Egyúttal azonban azt is jelenítik, hogy Franciaország a tervezettel szemben teljesen eluta­sítóan viselkedik, de talán még ilem biztos, hogy & londoni konferencia teljesen a francia eröszakpoli« tika jegyében f&g-e lefolyni. ame­itikája I4/j itt. Dr I t tár- JM, írl/maik " IDA REGENYE. Irta: GÁRDONYI GÉZA. (56) Az a Balázs ötlete valami szép nagy ideá­nak a csonkája! A vázlatkönyvnek egy képén állt meg a figyelme: egy hét éves forma gyermek egy te­henet vonszolna, de a tehénnek semmi kedve rá, hogy elhagyja a legelöt. Hát osak sandít a tehén nagy-megvetőn a gyerekre. A feje kissé félre van húzva, de a nyelve csak kanyarítja a füvet. Fogta az ecsetet és cinóbort mázolt a vászonra. A einóberben aztán egy másik ecset­nek a nyele végével rajzolgatta bele a tehenet, ftut és fákat a könyve rajza szerint De megint csak letette a szerszámait 'A fejét rázta. — Nem jó. Nem oldalt való ez a tehén, hanem szembe: skurcba. De a fiu se lehet hát­tal a néeonek: hiszen a képnek a kedvessége csakis azon fordul, hogy hitható, mennyire boszaokodik a fin.. >— Nem jó! Ez a borongás különben már hetek óta így sötétlett Csaba lelkén. —• Mennyi ötletem volt azelőtt! — mor­mogta —* én most olyan vagyok mint szüret után a szőlőhegy. Az ón múzsám meghalt Fel és alá járt a szobájában, s a fejét rázogatta: — Az én mázsám meghalt Egyszeresak megáll, mint a kakas, mi­kor kukorikolásra emeli a fejét és szinte kiált maga elé: — A múzsa meghalt! Megvan a nagy kép! Balázsnak a képe! A Haldokló múzsa!. Ceruzát ós papirost ragadott, s gyors kézzel vázolt egy női figurát, amint az olaj­fák között, görög sziklák alatt, virágos gye­pen haldoklik: a szép múzsa-leány. S körü­lötte köznapi földi emberek állnak bambán^ sajnálkozó szemmel. A bambán és a sajnálkozó szemmel per­sze ínég csak a fejében volt meg s nemi a papi* roaon, de máris látta, ahogy nagykedwei vá­eolgatta. Csak a múzsa fejével nem boldogult — Ezt modelről kell rajzolnom. De ide szép model kelL Valami kórházban szenvedő barna leány, akinek az arcabőre fehér, finom; s vértelen. Fogta a vázolókönyvét, zsebbevaló fes* tékes dobozát, kalapját Elmenet benézett a konyhába,, de csaE Katit látta ott-. — Nem jött ki a nagyságos asszonyi A leány megint elbámult, hogy Magyar­országon milyen különösek a szokások! — Nem,, — mondta, aztán, — még ne tű volt idekint. Csaba gondolkodott. Annyira gondolko* dott, hogy percekig ott tűnődött a konyha előtt. Aztán hogy útnak eredt, a lépcsőházban megint megállt és gondolkodott Végre is megfordult, visszatért "Az ebédlő ajtaján -nyitott be, s az volt a szándd } •

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék