Pesti Hírlap, 1921. június (43. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-01 / 117. szám
1921. junius 1., szerda. ^ . PESTI hírlap : -r~ bikkeiböl citet, melyek az Alkotmányban jelentek meg £?!®"ITM:Jn-t,eni is «ie"Vok mind a Károlyi-forradalmat dicsőítettek és azt hangoztatták, hogy a demokrácia útjáról rímes visszatérés. Idézi Ballagi Aladárt, Könyves Tóth Mihály , stb S mindebből azt a tételt ollatja fel, hogy a forradalom, akkor egy abszolút szükséges valami volt .Ha ezek az urat nem lettek volna, másoknak kellett volna lenniök. Jobb és elsőrangú érdek lett volna akkor ha Is Andrássy veszi kezébe a dolgokat. Ha ő itt van akkor, Kasnyira és az összes pártokra hatni tudott volna szubjektív erejével és megszilárdította volna azokat az erőket, amelyek tisztán az ország érdekét tartják szem előtt és az ő éles szeme meglátta volna a láthatáron mutatkozó bolsevizmust. Áttérve a külpolitikára, nagy hibának tartja, hogy ezzel oly keveset törődünk, pedig külpolitikánkon dúl il jövő sorsunk. Már az a tény, hogy két év alatt nem tudtunk egyetlen barátot sem szerezni, helyrehozhatatlan hiba. Legalább egygyel szövetkeztünk volna, s ezzel lehetetlenné tettük volna a kisentente megalakulását, amely az őVéd- és dacszövetségével olyan veszélyt jelent a számunkra, hogy azt mi nem is képzeljük. Hiszen, ha jön a határigazító bizottság és valamit visszaítél nekünk, hát azt hiszik, hogy azok kimennek onnét, hogy átadják a területet, ha a nagyentente kívánja? Tévedte! Ép ezért szövetkeztek. Olaszország a mi barátunk volt és eleinte farkasszemet nézett Jugoszláviával. És ma? Szövetségben vannak. (Zaj: Kutya-macska barátság azl) Ahol szocialisták és szabadkőművesek uralkodnak, oda olyan embereket kell küldeni, el ők erre a misszióra alkalmasak, mert pl. el nem képzelhető, hogy a mostani utus mellett pl. a francia szocialisták és szabadkőművesek a nyakunkba borulnak. (Zaj, ellentmondások: Szabadkőművesek nem kellenek! Soha!) Mostanában sokat hall a korridorról. Tudják-e mi az? Az első lépés teljes ezért darabolásunkhoz. (Dáner közbeszól: Kik?) Nézzük körülöttünk levő szomszédainkat. Itt van Jugoszlávia- Ismerteti az ottani viszonyokat. Aztán Románia, amely megcsinálta a földreformot. (Nagy zaj a kisgazdáknál: Ezt mi csináltuk meg először!) Csehország közelebb van a kommunista felfogáshoz, mint a szocialistához. Ausztriában ugyanez a helyzet. Németországban az erőt a szocializmus képviseli. Franciaországban kimondták a szocialisták egy része a III. internacionáléhoz való csatlakozást. Angliában erős munkásmozgalmak vannak. Olaszországban a legerősebbek a munkásmozgalmak. Most ezeknek az országoknak a közepében van a kis Magyarország, amelyet úgy édéznek, mint egy kis konzervatív országot. Dáner: Kommunisták itt nem lesznek többet! Sándor Én is azt mondom. Ha ezek az országok azt látják, hogy mi demokratikus irányban akarunk előrehaladni, akkor inkább szóba állanak velünk, mint most. A régi osztrák politikával teljesen szakítanunk kell és új irányt kell felvennünk. A múltak tisztázása után csak az jövő lebeghet szemeink elött. Az osztály, felekezet, faj, elleni villongásoknak meg kell szűnniök. Két vezért lát, akik az országot a mostani hínárból kivezethetik, két öreg, konzervatív politikust Apponyit és Rákosi Jenőt, akik konzervativizmusok mellett azt hangoztatják, hogy a maiviszonyok között másképen nem boldogulhatunk, mintha mindannyian összefogunk a közös cél érdekében. A költségvetést nem fogadja el (Helyeslés, az ellenzéken.) Andrássy személyes kérdésben. Gróf Andrássy Gyula személyes kérdésben szólal fel. Még senki se döfött annyi hízelgés közepette tört valakinek a szivébe, mint Sándor Pál. És semse ártott talán annyit annak a fajnak, melyet védeni akart, mint ez a beszéd. Annak a fajnak a térhódítását vissza kell szorítani, de ennek az önfentartásból eredő politikának a mérséklet útján kell haladni, mert a nemzetnek van kárára, ő most mindenkit bepiszkít, hogy fehérre mossa a falát. Sajnos a zsidóság egy részének temperamentuma és hazafiatlansága hozzájárult az összeomláshoz. Elismerem, hogy VázsonyiVilmos a legnagyobb hazafias bátorsággal küzdött akkor a felfordulás ellen, ő helytállott, kiállott a bástyára, bárcsak többen lettek volna a zsidók közül olyanok, mint ő, akkor nema vona az antiszemitizmus annyira mély, mint amilyen. Vázsonyi Vilmos: Voltak nagyon sokan. Andrássy: A forradalom okait Sándor Pál helytelenül magyarázta. Németország mindvégig hűen kitartott mellettünk. A döntő motívum az volt, hogy mi kevesebben voltunk és gyöngébbek, mint ellenfeleink. De borzasztó vétke a forradalomnak, hogy megakadályozta azt, hogy katonánk legyen akkor, amikor az országot védeni kell. Ezt nem moshatja le arról a defetista forradalmi bandáról senki se. Azt mondja Sándor, hogy 1918 október végén nem láttam, hogy forradalom van és visszautasítottam azt a tervet, hogy Bécsbe eskinte csapatok vonuljanak be a rend biztosítására. Azt mondtam én akkor, hogy ha ez megtörténik, azt fogják a királyról mondani, hogy az ellenséggel akarja a trónját megmenteni. Nem mondtam, hogy forradalom nincs. Az egész vállalkozásom az volt, hogy megmentsem a helyzetet, hogy Németországtól különválva megköss®, a békét az entente-tal. Hivatkozik Sándor Pál arra, hogy én akadályoztam meg Károlyi letartóztatását. Én senkit erre nem kértem föl, mert nem is tudom, el volt-e határozva elfogatása? Felkiáltások jobbról: Vázsonyi indítványozta! Andrássy: Ezt hallottam, de akkor az volt a felütéllom, hogy Károlyit inkább vezetni kell, mert ha összetörjük és mártírt csinálunk belőle, ez maga forradalomhoz vezethet. Ha eréllyel folytatták volna Vássonyi politikáját, akkor talán sok mindent meg lehetett volna előzni, ez mindenesetre hazafias akció volt. Őfelségétől is mindig azt kértem, hogy sürgősen és szigorúan vizsgáltassa meg a Károlyi ellen emelt hazajárulási vádakat. A Tisza István elleni harcban sohanem vezette személyes tekintet. Felolvassa a közte és Tisza közt fennállott ellentétre „Diplomácia és Világháború" című könyvének erre vonatkozó passzusát. Nem áll az sem, hogy a nemzeti tanács azért alakult meg, mert én nem fogadtam el Károlyiék feltételét: a magyar külügyminiszterséget. Károlyiék azonban azt mondták, hogy azonnal le kell fegyverezni a hadsereget és egy ilyen pacifista béke alapján vállaljam a magyar külügyminiszterséget. Ezt nem tettem, mert még akkor a törvény csak közös külügyminisztert ismert, a fegyverletételt peidg egyoldalúan Magyarország részéről, hazaárulásnak tartottam. Október 31-én jött az idesség Párisból, hogy az entente kér egy megbízottat, akivel az entente a béketárgyalásokat megelőző tárgyalásokat akart kezdeni. Ezt én közöltem Károlyival, hogy tartsa vissza a forradalomt és várja be ezeknek a tárgyalásoknak az eredményét, de akkor már késő volt, ők nem akartak várni és a forradalom kitört (Úgy van a keresztény párton.) Nem áll az, hogy gyávaságból nem maradt itt, Ausztriában ép olyan szélyes volt a helyzet, mint itt. Hogy miért támadják most, nem kutatja. (Felkiáltások a kereszténypárton: Mert a keresztény egyesülés élére állt.) Ezek a támadások nem tartják vissza attól, hogy a keresztény nemzeti irány szolgálatában működjön tovább, visszatartva azt a túlzásoktól. (Taps a kereszténypárton.) Sándor Pál kijelenti, hogy a forradalmi felelőssség kérdését kívánta csupán tisztázni, ő maga nem mondott semmit, idézeteket olvasott fel. Nem piszkít be senkit. Ha a destrukcióról akart volna beszélni, fölolvashatta volna Tisza egy beszédét, amelyben azt mondja, hogy Andrássy erősíti a destrukciót. A zsidóság ép annyira okozója a forradalomnak, mint a kereszténység. (Felkiáltások középen: Legfőbb okozója!) Németország mellett Bleyer Jakab azt fejtegeti, hogy a török hódolt ,ság idején is a nyugati kereszténység és a germán szomszédság segítségével sikerült Szent István örökségét restaurálni, most is ez az út áll előttünk, mert különben egy kis keleti ország jelentőségért sülyedünk. Ha csonka is az ország, de keresztény, az elszakított részek népeiben ellenállhatatlan vágyat fog ébreszteni, hogy ide visszíaestnerek, mert azokra a részekre is rászakad az a veszedelem, amelyen mi keresztülmentünk. Nekünk nem abtráli jogrend kell, hanem keresztény. Az európai kontinens történetét minden időben vagy Franciaország, vagy Németország határozta meg. Most Franciaország van felül, azért néznek rá egyesek bízó szemmel, pedig naivság azt hinni, hogy ez rajtunk segíteni akar. Nekünk nincs és nem lehet más barátunk, mint a Német birodalom. Ezt nem szimpátia állapítja meg, hanem a létérdekek kérlelhetetlensége. Talál Németország mai ellenségei között még olyan barátot, aki két kézzel nyúl majd utánna és akkor elkövetkezett majd miránk nézve is a históriai pillanat. A népek önrendelkezési joga fogja majd mindezt összehozni, ami jog, erkölcs, természet és történelem szerint együvé tartozik. Szent István birodalmát a benne lakó népek megkérdezése nélkül szakították széjjel, s így természetes, hogy az új alakulatok nem tudnak konszolidálódni. Figyelmeztet, hogy az elszakított részeken nemcsak a magyarok vannak elnyomva, hanem német, tót, rutén, vend testvéreink is. A nemzetiségi politikánk revízióra szorul, a ezt vezető politikusaink is elismerik. Annyit, amenynyit a hazai németség kíván, a trianoni szerződés is előír. Abban a reményben, hogy a kormány külpolitikailag az országot ellenségeinknek le nem köti és a nemzetiségi politikában tettekre határozza el magát — a költségvetést elfogadja. (Éljenzés és taps.) A szerdai ülésen folytatják a költségvetési vitát* Schlager m> törzsvendégei. Ahol a nyugatmagyarországi agitáció megszületett. — Heilinger, Neunteufel és társai Bécs, raaj. (A Pesti Hírlap kiküldött munkatársától.) Írtam már röviden arról, hogy a nyugatmagyarországi kérdés mily nagy hullámokat vert fel a nemzeti agitáció terén és ma azt a néhány bátor embert,, aki nyíltan meri állítani, hogy Ausztria a legnagyobb történelmi ostobaságot készül elkövetni, hazaárulóknak minősítik. Talán sohse vált be oly nagy mértékben a természeti igazság a hólabdáról és a lavináról, mint itt Ausztriában a nyugatmagyarországi kérdésben. A Belarán Mária Terézia hatalmas szobra mögött a puha zöldgyepes térség végén, talán télvíz idején, amikor a gyepágyat magas hó takarta, egy szerény kis korcsmában elgurítottak egy nagyon apró kis hólapdát, mely ma lavinává dagadva végpusztulással fenyeget mindenkit, aki okos szót mer emelni a nyugatmagyarországi kérdésben. Ez a kis korcsma Schlager úr tulajdona, nem sokban különbözik a többi úgynevezett bécsi kis korcsmától, igénytelen külsővel, füstös szobákkal, de jól főznek és jó bort adnak. Schlager korcsmáros még hozzá abban a jó hírben állt, hogy tüzes, zamatos magyar borokat mér ki, mert Nyugatmagyarországon, Ruston saját pincéje van. Vendégei között volt a nagynémeteknek is törzsasztala. Ezek ott itták évek óta a jó magyarbort és pipafüst mellett szőtték nagy álmukat az összes németek egyesítéséről. De sohse jutott eszükbe, hogy tulajdonképen Nyugatmagyarország egy részét is német nyelvűek lakják. Nyugatmagyarország német nyelvű lakosairól tudta mindenki, hogy jó hazafiak és nem fog rajtuk az agitáció. Schlager mesternek a háború utolsó esztendejében esszébe jutott, milyen kedves volna, ha ha vendégeit, a nagynémet asztaltársaságot meghívná Ausztra szüretre. Ez megtörtént és ez a kis vendéglátás egy nagy nacionalista agitáció kútforrása lett. A vendégek közt volt Holenbeck szerkesztő is, a nagynémet irányú kőnyomatos tulajdonosa, ő volt az első ember, aki a szüreti mulatságról visszatérve beledobta az agitációs bombát az osztrák közvéleménybe. Bizalmas embere volt Heilinger képviselőnek, akit keresztényszocialista programmal választottak meg, de összeveszett párthíveivel és önállósította magát a parlamentben. Általában meghibbant elméjű embernek tartották. Az összeomlás után Heilinger a nemzetgyűlésen Holenbeck biztatására már követelte, hogy Ausztria terjessze ki felségjogát Nyugatmagyarországra is. Egyszerűen kinevették. Véletlenül épen Renner volt az, aki akkoriban a legerélyesebben szállt szembe ezzel a „bolond ötlettel." De Heilinger nem volt az az ember, aki egykönnyen lemondott megrögzött eszméiről. Időközben segítőtársat kapott Neunteufel képviselőben, aki szintén nem volt mentes a megrögzött ideáktól. A háború kezdetén Neunteufel a sajtóhadiszálláshoz volt beosztva és ott a legvészesebb napok idejében, amikor a Kárpátokban patakokban ömlött a vér, amikor a feszültség a tetőfokát érte, mert minden percben várták frontunk áttörését, Nemnzeufel képviselő fáradhatatlanul, a végkimerültségig állandóan amiatt faggatta gondterhes vezéreinket: vajon Galícia burgonyatermését meg tudták-e menteni. Ezzel a konzekvenciával, amellyel Neunteufel a burgonyatermés iránt érdeklődött, kezdte Heilinger oldalán a nyugatmagyarországi kérdést is harsogni. Abban az időben, amikor a csehek Znaimot megszállották, az ottani kerület főnöke Teufel — mostan az osztrák monarchista párt egyik legerélyesebb agitátora — keresztülvitte, hogy részére felállították az úgynevezett nyugatmagyarországi kancelláriát. Ebben az időben már az agitáció hatalmas mérveket öltött. Néhány nagynémet érzelmű katonatiszt, a nagynémet asztaltársaságok és több képviselő csatlakoztak az agitációhoz. ugyr hogy azok is, akik eddig csak titokban halásztak a zavarosban, most már nyíltan kiléptek a porondra. A nyugatmagyarországi kancellária vezetőjévé Teufel Neunteufelt nevezte ki és ezzel megkezdődött Ausztriában a hivatalos érdeklődés is Nyugatmagyarország iránt . A sti germaini béketárgyalásokon Renner még hangosan követelt népszavazást, azzal, hogy Ausztria nem óhajt idegen területet az ott lakók megkérdezése nélkül, de csodálatosan, amikor ezt a kérdést tárgyalni kezdték abékekonferencián, már ott voltak mellette a nyugatmagyarországi szakértők, akik kész anyagot terjesztettek a konferencia elé. Ez az autentikus lefolyása a nyugatmagyarországi agitációnak. Schlager úr borpincéjében született meg az eszme, amely ma az összes osztrák pártokat uralja. Lehet, sőt valószínű, hogy az entente Schlager úr korcsmája nélkül is meghozza a maga drákói ítéletét, de ki tudja, az osztrák politikusok nem sajlottak-e volna a bölcs szóra és ahelyett, hogy saját elevenjükbe vágjanak, talán a megértés útjára lépnek, ha a ruszti bor nem izlett volna annyira Schlager úr törzsvendégeinek. Simon Vilmos: A régi búza és rozs árának leszállítása. Félhivatalosan jelentik: A közélelmezési miniszter értesítette mindazokat a bizományosokat, akik multévi termésű búzának és rozsnak az állam részére leendő vásárlására megbízást kaptak, hogy az idei május 20-án s azt követő napokon feladás alá került, vagy raktárra vett búzakészlet minden egyes métermázsája után a jelenlegi ezerháromszáz korona helyett már csak ezerkétszáz korona, rozs után pedig az eddigi ezer korona helyett kilencszáz korona vételár lesz részükre megtérítve. Az idei július 5-én feladott készletekre vonatkozólag pedig kijelentette, hogy ily készletek áfa vételére kötelezettséget már nem vállal s ha ily készleteket mégis feladnak, akkor az átvételi ár megállapítását az idei termésárak figyelembevételével magának tartja fenn, illetve, ha a feladó ezt a® árat elfogadni nem lenne hajlandó, úgy az árut rendelkezésére fogja bocsátani. A már most is kedvező s napról-napra javuló terméskilátások folytán érdekében áll tehát a gazdaközönségnek, hogy nélkülözhető múlt évi készleteit minél előbb adja el az államnak, mert az idei búzai árak ezeknek az egyébként is magasan megállapított áraknak csak egy hányadát fogják elérni. Apponyi genfi útja, Gróf Apponyi Albert szerdán reggel utazik el Genfbe, mint a Magyar Külügyi Társaság elnöke a Népszövetségi Társaságoknak ott tartandó "konferenciájára-A konferencia főleg a népszövetségi egyezségokmány módosításáról, a fegyverkezések korlátozásáról, a kisebbségek védelméről és néhány gazdasági kérdés megoldásáról fog tanácskozni. Minthogy majdnem minden államnak van Népszövetségi Társasága, így a konferencia némileg az egész világ küldöttjeinek értekezlete lesz. A magyar delegáció elnöke és vezére gróf Apponyi Albert; tagjai is dr Charmant Oszkár, dr Köttevényi Olivér, Ludwig Jenő, Paikert Alajos, gróf Teleki Pál, báró Wlassichs Gyula. A delegáció előreláthatólag június közepén tér vissza Gentbfil, Bernáth Béla ünneplése. A tokaji kerületnek 1890-ik év óta szakadatlanul Bernáth Béla képviselője az országgyűlésben és a nemzetgyűlésen. A Zemplén vármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati szakosztálya június 5-én, vasárnap, délelőtt tíz órakor díszgyűlést tart Bernáth Béla tiszteletére és ebből az alkalomból leutaznak Tokajra a kormány tagjai közül nagyatádi Szabó István, Hegedűs Lóránt, Vass József és Tomcsányi Pál Vilmos miniszterek, továbbá Bottlik József, a nemzetgyűlés alelnöke, Rubinekr Gyula, Meskó Zoltán és a nemzetgyűlés számo®1 tagja pártkülönítítt nélkül