Pesti Hírlap, 1921. július (43. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

6 PESTI HÍRLAP 1921. Július 1., péntek. — (A kormányzó látogatása Győrött.) Horthy Miklós kormányzó szerdán reggel kíséretével Győrbe érkezett. A kormányzói vonatnak érkezését ágyulövések jelezték. A pályaudvaron díszszázad várta a kormányzót, aki a Himnész hangjai mellett lépett el az arcvonal előtt. Dr. Darányi Kálmán főispán, majd Farkas Mátyás polgármester üdvözölte a krományzót, aki válaszában arra kért mindenkit, hogy a művelődés és a munka szelleme mellett ápolják továbbra is szívükben a szeretet nemes érzéseit, mert sorsüldözött nemzetünknek talán sohasem volt nalyobb szüksége erre, mint a mai nehéz időkben. Az üdvözlések után a kormányzó diszes kocsisor élén a vármegyeházára hajtatott ahol a hatóságok és egyházak fejei üdvözölték. A kormányzó köszönetet mondott az üdvözlésért, majd igy folytatta: — A magasabb kultúra és az erőteljes termelés két olyan oszlop, amely jövőnk sok reményének hordozója. De amíg célhoz érünk, még nagy munka, hosszú küzdelem áll előttünk, amelyben egyetértve, együttes erővel kell részt venni mindannyiunknak. Csak nagyon gazdag és nagyon hatalmas nemzetek engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hogy pártjaik viszálykodásai foglalkoztassák közvéleményüket. Mi pedig, ha az elmúlt nagy megpróbáltatás után már valamennyire talpraálltunk is, még szegények vagyunk és még messze vagyunk a magyar erő és a magyar nagyság régi ragyogásától. Nekünk zárt sorokban egymás mellett kell állnunk. Nekünk egységes közvéleményre, egyetértésre van szükségünk és azért minden becsületes magyar embernek egy táborban van a helye. Nemes versenyben, de soha sem viszálykodva, nehéz sorsunk tudatában, de sohasem csüggedve, bizakodással a jobb jövőben, de egyúttal mindig dolgozva érte, kövessenek engem továbbra is utamon, amely az erős, a művelt, gazdag Magyarország felé vezet. A kormányzó a tisztelgő küldöttségek távozása után a helyőrség tisztikarának küldöttségét fogadta, majd kíséretével meglátogatta a Kummer Testvérek textilipari r.t. csoportjához tartozó Richards Richard győri finom posztógyár részvénytársaság telepét, ahol Czeke iparfelügyelő az iparosság nevében és az elnökség nevében Richards Richárd és Kummer Hugó üdvözölték a kormányzót, aki a gyár beható megtekintése után a modern berendezés és a kitűnő gyártmányok felett teljes elismerését fejezte ki. Pukay Mariska tangulóleány fehérruhás leányok élén virágcsokrot nyújtott át a kormányzónak. A kormányzó meglátogatta a győri Pyram-gyárat is, ahol a cég alapítója és tulajdonosa, Benes Pál, rámutatott arra, hogy a nagynevű Pyram-gyár, amelynek saját nyomdája, üveggyára, doboz- és kartonagegyára van, magyar szellemben, magyar munkával közel egy negyedszázad alatt Középeurópa legnagyobb ilynemű gyárává fejlődött ki és annyira közkedveltségnek örvendenek gyártmányai, hogy ma is, amikor az exportlehetőségek még nincsenek kifejlődve, évente harmincmillió doboz Pyram terpentines cipőkrémet gyárt és Magyarország szükségletének az abszolút többségét a közönség a Pyramgyárból fedezi. A kormányzó a nagy kiterjedésű gyár minden munkatermét nagy érdeklődéssel tekintette meg, ahol szakszerű felvilágosítással szolgált Benes Pál, aki személyesen vezeti a Pyram-gyárat. A kormányzó megelégedésének adott kifejezést, hogy a magyar szellemben nevelt munkásság oly szép is nagy nevet tudott kivívni magának és amit ebben a nagy modern gyárban látott, az csak növeli örömét és bizalmát a magyar ipar iránt. A kormányzó hoszszú ideig időzött a Pyram-gyárban, ahol a munkásság törhetetlen ragaszkodását fejezte ki és távozása alkalmával lelkes ovációkban részesítette. — Győrből a kormányzó kíséretével Pannonhalmára látogatott el, ahol Bárdos Rémig főapát kalauzolásával végigtekintette az apátság nevezetességeit. A tizennyolcadik századbeli refektórium falai talán első ízben láttak most nőt a kormányzóné személyében, mert ide csak az uralkodó, vagy az államfő felesége léphet be. Hajnalban a kormányzó kíséretével tovább utazottVeszprémbe. — (Mikszáth Kálmán: A keresztmama meséi.) Albumalakú, békebelien szép kiállításban, Balogh Károly színes illusztrációival jelent meg Mikszáth Kálmán szépséges gyermekkönyve „A keresztmama meséi." A nagy palóc mesemondó kedvét, aranyló stílusát, édesded ötleteit ebben a könyvében a gyermekek szivébe hinti el. A könyv Légrády Testvérek kiadása. (Csak udvariasan!) A belügyi minisztérium szigorú hangú rendeletet bocsátott ki az alá tartozó hivataloknak, amelyben utasítja őket, hogy a felekkel udvarias hangon, kellő tapintattal tárgyaljanak. (A Déli vasút) menetkedvezményi osztályának főnökét, Molnár Vilmost, a vaspályatársaság kiválóan buzgó szolgálatai eliscíneréseképen kinevezte főfelügyelővé. (Kommunista rödiratterjesztők a bíróság előtt.) A rendőrség, mint annak idején megírtuk, letartóztatta Andics Erzsébet egyetemi hallgatónőt, Berger Ernő egyetemi hallgatót és még tizenöt társukat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Bécsbe szökött kommunistákkal szövetkeztek a bolsevista uralom visszaállítására. A rendőrség megállapítása szerint rengeteg röpiratot csempésztek be az országba és Budapesten titkos nyomdát rendeztek be, ahol lázító könyveket és röpiratot nyomattak. A budapesti büntetőtörvényszék- mint rögtönítélő bíróság Korpády Zoltán táblabíró elnöklésével csütörtökön kezdte meg a nagyszabású bűnügy tárgyalását. A vádhatóságot Pagonyi Nándor főügyészhelyettes képviselte, aki vádbeszédében Andics Erzsébetet és tizenhat társát lázadással, felségsértéssel és a fennálló társadalmi rend megdöntésére irányuló szövetkezéssel vádolta. Az orvosszakértők előterjesztették véleményüket, amely szerint valamennyi vádlott teljesen beszámítható. A csütörtöki tárgyalási nap a vádlottak kihallgatásával telt fi. Pénteken megkezdik a tanok kihallgatását* — (Torzonborz tragédiája.) A régi jó békeidőkben is sok furcsa szerzet taposta a pesti aszfaltot, fantasztikus exisztenciák éltek a világvárossá lendült magyar fővárosban. Egyik nevezetes példánya volt ennek a különös kasztnak az a rongyos, piszkos, állandóan beretválatlan arcú negyvenes férfi, akit Torzonborz néven ismertek mindenütt, ahol csak megfordult. Torzonborz az iváson kívül semmihez sem értett, dolgozni nem akart, viszont pénz nélkül berúgni még a háború előtt sem lehetett, mikor féldeci snapszot három krajcárért mért a sarki pálinkás. Torzonborz egészen furcsa módját eszelte ki a pénzszerzésnek. Lerongyoltan, mocskosan, külsejének ijesztő voltát még mesterségesen is fokozva állított be azokba a jobbfajta borbélyműhelyekbe, ahol ott intelligens középosztály beretválkozott. Torzonborz helyet foglalt a várakozók között, akik félősen húzódtak vissza a piszkos, ijesztő vendégtől. A borbélymester természetesen nem látta szivesen Torzonborz urat, félt, hogy elijeszti a törzsvendégeit s ezért diszkréten félrehúzta, s egy tízfillérest csúsztatott a kezébe. Torzonborz azonban kijelentette, hogy neki egy hatos jár s a borbély nem alkudozott vele, kezébe nyomta a pénzt, csakhogy gyorsan megszabaduljon tőle. Torzonborz végigjárt valamennyi előkelő borbélytermene mindenütt megkapta a maga hatását. Később már rendszeresen beosztotta az idejét, minden üzletet hetenkint bizonyos napnak ugyanazon órájában keresett fel, be sem lépett az ajtón, csak a fejét dugta be s az inas már futva vitte az obulust, nehogy megjelenésével konsternációt keltsen a vendégek között. A háború alatt Torzonborz eltűnt a látóhatárról, de korai volt a borbélymesterek öröme, mert az elmúlt napokban ismét jelentkezett s a változott gazdasági viszonyokra való tekintettel 20 fillér helyett most már két koronát követelt. A borbélymesterek káromkodtak mérgükben, de végül mégis csak engedtek Torzonborz terrorjának s átnyújtották a kétkoronást. Egy várospolitikai szerepléséről 03 találékonyságáról nevezetes körúti borbélymester azonban megsokalta Torzonborz garázdálkodását s midőn az ijesztő külsejű vendég jelentkezett, annak legnagyobb meglepetésére udvariasan fordult hozzá . Tessék helyet foglalni, nemsokára sorra méltóztatik kerülni! Torzonborz első pillanatban azt hitte, hogy tréfál vele a borbélymester, de látván, hogy nemsokára sorra kerül a borbélyszéken, ijedten menekült a® üzletbőlés nem is jelentkezett többé. A borbélymester az esetet elmondotta kollégáinak is s igy Torzonborz urnak szomorúan kellett látnia, hogy vége a jó keresetnek. Sehol nem kapott többé két koronát, mindenütt meg akarták beretválni s Torzonborz a demokrácia terjedését szidva, elindult új pályát keresni. A borbélymesterek pedig hálából, hogy Torzonborz úrtól végérvényesen megszabadította őket, nagyszabású bankettet rendeztek ötletes kollégájuk tiszteletére. A mulatóág végeztével az emelkedett hangulatban egy szentimentális borbélymesternek eszébe jutott a kenyerét vesztett Torzonborz s azt indítványozta, rendezzenek gyűjtést, hogy legalább végkielégítést kaphasson, össze is gyűlt 200 korona, melyTorzonborz ux rendelkezésére áll, ha jelentkezik érte annál a borbélymesternél, aki Torzonborz tragédiáját előidézte . . . L— I. — (A kolozsvári Ferenc József tudományegyetem) dr Menyhárt Gáapir Jogkari professzort, volt mult ftvi Jogkari dékánt, az 1921—22. évre rektorrá választotta. — (Kommunista fogás a törvényszéken.) Csütörtökön délután a kommunista röpiratterjesztők statárjális tárgyalásán a hallgatóság soraiban letartóztattak egy gyanús embert, akiről később kiderült, hogy bécsi kommunista körökkel tartott fenn összeköttetést. A tárgyalás kezdésekor egy fiatalember egy gyermekkel be akart menni a tárgyalóterembe. Az ajtónál álló csendőr utjukat állotta, de a fiatalember oly erőszakosan lépett fel, hogy később a csendőr mégis beengedte a tárgyalóterembe. Itt a fiú az egyik vádlottnak csomagot akart átadni, amelyben állítólag élelmiszer volt. A tárgyaláson jelenlévő egyik detektív a fiút gyanúsnak találta, megmotozta, és kommunista röpiratokat talált nála. A gyermeket letartóztatta és nyomban bekísérte a főkapitányságra. A fiú letartóztatása élénk feltűnést keltett, figyelmessé lett reá az ajtónálló csendőr is, aki a detektív által letartóztatott fiúban az erőszakoskodó fiatalember társát ismerte fel. A csendőr a történtek után a fiatalembert is gyanúsnak találta és amikor az elnök a tárgyalást tíz percre félbeszakította, a csendőr jelentette Pogonyi Nándor főügyészhelyettesnek a vele történteket és annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a letartóztatott fiatalkorú társa is bűnös lehet. A főügyészhelyettes nyomban elrendelte a hallgatóság soraiban lévő fiatalember előállítását. A csendőr az illetőt a fogházirodába vezette, ahol megállapították, hogy Rabinovics Hermann a neve és fővárosi artista. Megmotozták és igen sok bécsi, németül fogalmazott levelet, továbbá számos különböző névre szóló postafeladóvényt találtak nála, amelyekből arra következtetnek, hogy az artista bécsi kommunista körökkel tartott fenn összeköttetést. Dabinovics Hermannt egyelőre őr Wel vették és folytatták ellene az eljárást . (Pásztor József: A múzsa csókja.) Pásztor József izmos és erősen magyar tehetségének jókedvű és jólzű adománya ez az új regénye, amely egy kedves ötletből kiindulva, végletekig fokozódó vígjátéki helyzetekig bonyolódik, hogy aztán egy csendes és finoman leenyhülő vonalban megnyugtatólag bevégződjék. Az író, akinek munkakedve elfáradt, új asszonyi élményekre éhez ki felesége oldaláról, aki szárnyaira is bocsátja, de néhány erős tövisszúrása után az ingerlő szerelmi életnek a férfi visszamenekül asszonyához. Ezt a történetet Pásztor tökéletesen könnyedséggel, él,vezetes frisseséggel mondja el és könyvét ezzel a legkellemesebb olvasmányok sorába emeli. (Házasság.) Tuszkai Emmykével ma házasságot kötött Klumpp Gusztáv Adolf németországi gyáros. (Minden külön értesítés helyett.) Herédy Ilonkát eljegyezte Argényi Sándor Gyöngyösről. (Minden külön értesítés helyet.) Weil Margitot eljegyezte Duzsinszky Mór vegyészeti cikk kereskedő Budapesten. (Minden külön értesítés nélkül.) Czukor Herminkot Füzesgyarmatról eljegyezte Farkas József Szerepről. (Minden külön értesítés helyett.) (Hírek Szovjetoroszországból.) A pétervári lapok, különösen a Pravda s a Trud, az utóbbi napokban tele vannak apró hírekkel, amelyekkel a szabad kereskedelem első eredményeit illusztrálják. A Pravda leírja, hogy a munkások és a szovjethivatalnokok, akik most természetben kapják fizetésüket, az árukat rögtön a piacra viszik s eladják a kisspekulánsoknak. „A világon soha s sehol — írja — nem foglalkoztak oly óriási tömegek kiskereskedelemmel, mint most nálunk, nemre, korra s társadalmi állásra való tekintet nlékül." A Trud arról panaszkodik, hogy míg a legutóbbi időben semmiféle könyvet nem lehetett látni, most a moszkvai összes kioszkok pikáns könyvekkel vannak tele. A szabad kereskedelem első eredményeként tehát mindenütt és nagy tömegekben pornografikus könyvek láthatók. — Új lap is indult meg az új fővárosban Moszkva címmel és ez a III. kommunista internacionálé hivatalos lapja. Minthogy ennek az újságnak a külföldiek informálása a feladata, nagyon sokban különbözik a csupán „belső használatra" írt szovjet sajtótól. Mindensetre azonban jellemzi az orosz viszonyokat a lap ötödik számának vezércikke, melyet Radek írt és ezeket mondja benne: „Az egész világ kapitalista sajtója diadalmasan ujong, hogy elkövetkezett Oroszországban a kommunizmusnak várva-várt végnapja. De ők nem tudják, hogy ebben az országban — legalább, amennyire én tudom, — soha nem volt kommunizmus. Itt csak proletár kormány van, amely küzd és verekszik a mindennapi kenyérért." Majd így folytatja: „Lehet vitatkozni afelett, hogy egy országban, ahol a lakosság 85 százaléka parasztokból áll, lehetséges-e oly kormánya a munkásosztálynak, mely a parasztság követelményeit nem elégíti ki?" Hogy mit tervez a szovjet kormány a parasztság követelményeinek kielégítésére, arra" vonatkozólag Lenin ugyanennek az újságnak következő számában ezeket írja: „Szovjetoroszországot gazdasági helyzete arra kényszeríti, hogy a kisipar feltámasztására, valamint a szabad kereskedelem teljes megindítására törekedjék. Nem hunyhatjuk be azonban szemünket annak felismerése elől, hogy ezek a rendszabályok tulajdonképen új életet jelentenek a kispolgárság és a kapitalista rendszer számára és új erőhöz juttatják a parasztságot." Azután így folytatja: „Nem lehetséges szocializmus a kapitalista technika nélkül, amely rendelkezik a termelés eszközei felett, még pedig a legújabb teória szerint." A külföldieknek adandó engedélyekről pedig ezeket írja: „Az egész veszedelem, ami abban nyivánul meg, hogy átadjuk erőforrásainkat és ezzel bizonyos mértékben gazdasági jövőnket átkozott ellenségeink kezébe, oly emberek kezébe, akik az ipar óriási hatalmával rendelkeznek, tulajdonképen nem a mi veszedelmünket jelenti, hanem csupán a veszedelemből való menekülésünket, mert enélkül lehetetlen a kommunizmus továbbfejlődése." — (Az Egyetemi könyvtár) egész nyáron át, heti négy napon (kedd—péntek) nyitva lesz. — (A nyomdaipar gyásza.) A Tevan-nyomda ma könyvkiadó vállalat megalapítója és szenior főnöke. Tevan Adolf, Békésterabán hatvanhét éves korában meghalt. Érdemes, munkás életet élt. A modern magyar írók kiadásai mellett kultiválta a régi magyar irodalom remekeit is. Amatőr kiadványai bőkezűségről tanúskodtak. (A telefonjárulék részletfizetése.) Azzal az ismételt híreszteléssel szemben, hogy a posta július 1-én kérlelhetetlenül behajtja az előfizetőkön az egyszers mindenkorra szóló telefonberuházási járulékot, (Budapesten kétezer és mellékállomásért ezer korona), illetékes helyről közlik, hogy a postaintézet minden telefonelőfizetőnek, akinek anyagi helyzeténél fogva arra szüksége van, megfelelő előzékenységgel megfelelő részletfizetést engedélyez, amely augusztus 1-től válik esedékessé. (Az amerikai vizum megszerzésére vonatkozólag közli a budapesti amerikai misszió, hogy a Magyarországból bevándorlásra jogosítottak számát évi SIISS személyben, állapították meg, havonta tehát 407 személy kaphat vizumot. A törvény értelmében előnyben részesülnek azok, akik amerikai állampolgárok vérrokonai- A vízum iránt való kérvényezőt minden hónap 10-ikétől kezdve láttamozzák, mindaddig, amíg be nem telik a havi létszám- A kérvények felvétele és számozása a mtas-BZIÓ útlevélosztályában (Andrássy út 8.) történik Esti ponta. (Halálozás.) Nagyseerey Dezsőné született Brezica Ida, a jeles cimbalomművésznő és zenetanárnő. Budapesten negyvenöt éves korában meghalt. Állaga Gézának volt kitűnő tanítványa, aki maga is sok művelőt nevelt ennek a sajátos magyar hangszernek. Temetése pénteken délután öt órakor lesz a farkasréti temetőben. Dr Fischer Árpád battonyai ügyvéd, az idei június hó 25-én váratlanul meghalt. (Minden kíüön értesítés helyett.).