Pesti Hírlap, 1921. augusztus (43. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-02 / 169. szám

1921. augusztus 2., kedd. PESTI HÍRLAP dézsma, kinek milyen a kabátja. Hogy az elszámolás e gyűjtésekkel hogy történik, azt az elmondottak után az olvasó ítéletére bizzuk. Hogy áll az igazságszolgáltatás, arról már eleget hallottunk. De mutathat föl a román Justitia olyan részleteket is, amiken nemcsak elkeseredni, de mulatni is lehet. Az árdrágítókat például igen szigorúan üldözik és büntetik, ez, amit helyesen cselekszenek. Tízezer lei bírság nem tartozik a ritkaságok közé. S azt le kell fizetni nyomban, csak azután lehet fölebbezni, birtokon kívül. Hogy aztán egy ilyen fölebbezésnek valaha foganatja lett volna s valaki a pénzét visszakapta volna, — ilyen esetről persze nem tud a krónika. Egy ilyen árdrágítóval aztán megtörtént mostanában, hogy mikor kihirdették előtte az ítéletet, becsületesen lejelentette, hogy ő képtelen fizetni. A büntetés rajta behajthatatlan. — Akkor leüli a büntetését! — De én fölebbezni akarok. — Azt megteheti. De csak birtokon kívül, ha már a büntetését leülte — mondta a bölcs bíró, a bölcs törvényre hivatkozva. És ez nem tréfa. Ha az elítélt kitöltötte a maga két vagy három hónapját, azután appellálhat . . . * S mint a magyar ruhát, üldözik a magyar kultúrát, a kisebbségek jogainak védői. Ha Bukarestből egy vándortrupp érkezik, annak a színháztól kezdve minden helyiséget díjtalanul át kell engedni. Az idegenekre látványossági adót vetettek ki. Az idegenek alatt persze a magyarokat értik. Ahol magyar színész vendégszerepel, bevétele tizenkét százalékát fizeti adóba. És mégis! Semmi üldözés, semmi atrocitás meg nem töri a gránitlelkeket, amelyekben a faj- és hazaszeretet kincsaránya rejlik. Ez az érzés gyakran humoros, szatirikus módon is kifejezésre jut. Minap egy hatalmasan kifejlett patkány tetemét találták a nagyváradi Körös-híd oszlopára akasztva. Alatta e fölírás: Nem bírtam ki tovább a román impériumot! Persze, hogy óriási apparátussal indult meg a dühös vizsgálat — de még eddig nem sikerült a tréfás patkányirtó kilétét kinyomozni. És mégis! Vasárnap van. Ott állok a régi Szent Lászlótéren, amelyet most szintén oláh névre kereszteltek. A templom mellől már eltávolították a háborúban fölállított favitézt, az Áldozatkészség szobrát, mint ahogy Szigligeti szobrát is elvitték a színház elöl. De László király emléke még ott áll a rengeteg tér közepén, mint a néma fájdalom szobra. És a zsúfolt templomból messze árad a térségre a törhetetlen, erős lelkekből fakadó, a bizakodó hit szárnyán szárnyaló zengő-zugó imádság: — Isten áldd meg a magyart! . . . A szovjetrendszer vonaglása. Riga, aug. 1. Az Est Europe jelenti: Moszkvából érkezett teljesen megbízható hírek szerint a szovjet kormány átszervezi a vörös hadsereget. A megbízhatatlan csapatokat feloszlatják és helyükbe kipróbált hűséges munkáscsapatokat szerveznek. A szovjetkormány ugyanis szükségét érzi annak, hogy teljesen megbízható haderőt szervezzen az esetre, ha a kormánykörök által előrelátott súlyos események bekövetkeznének. A déli tartományok kiéhezett lakosságát Szibériába szállítják. Moszkvában az a hír terjedt el, hogy a központi szovjet székhelyét Moszkvából Pétervárra teszi át. Ezt követné a bolseviki vezérkar és nagyszámú vörös, csapatok áthelyezése. Az áthelyezést tűz teszi szükségessé, hogy egyrészt Pétervárott nincsenek oly súlyos élelmezési zavarok, mint Moszkvában, saásrészt azt remélik, hogy onnét esetleg sikeresebben küzdhetnek az ellenforradalmi felkelések ellen. Kopenhága, aug. 1. Pétervárott hírek terjedtek el arról, hogy a szovjet kormány a mensevikiek vezetői előtt kijelentette, hogy nem tud úrrá lenni a helyzeten. A szovjet kormány hajlandó valamennyi pártot összehívni, hogy közösen határozzanak Oroszország sorsáról. Hire jár, hogy a kiküldött segítőbizottság, amelyben a bolsevisták csak gyöngén vannak képviselve, átveszi a kormányhatalmat. Pétervárott a Pavlovszki-ezred a kenyéradag leszállítása miatt pár nap előtt fellázadt. A parancsnoknak sikerült a zendülő katonákat megnyugtatni azzal az ígérettel, hogy megkísérli helyzetük javítását. Másnap az ezredet egy szabad térre vitték, állítólag azért, hogy katonai gyakorlatokat végezzen. Az ezredet a téren megbízható bolsevista csapatok körülfogák és mindazokat a katonákat, akiknek szerepük volt a zendülésben, fal mellé állították s rögtön agyonlőtték. Kopenhága, aug. 1. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A Polítikennek táviratozzák Rigából. Hivatalos jelentés szerint Samara-kormányzóságban borzalmasan pusztít a kolera. Naponta négyszáz új megbetegedés fordul elő. A lakosság nagy része anynyira fejét vesztetten menekül, hogy a gyermekeit is visszahagyja, így egyedül ebben a kormányzóságban -ezidőszerint több mint negyvenezer elhagyott gyermek van. Trockij egy interniewban kijelentette, hogy az a hír, mintha Szovjet-Oroszország, mozgósítana Lengyelország, Románia és Livland ellen, imperialista hazugság, mert hiszen a vörös hadsereg ezidőszerint három-négyszerte gyengébb, mint nyolc hónappal ezelőtt volt. Ezért újabb tiszti iskolákat állítottak fel a hadsereg minőségének javítása érdekében. Románia fegyveres készülődése az orosz határon. Moszkva, aug .1. Románia nagy csapattömegeket és tüzérséget szállít Besszarábiába. A vasaltak őrzésére külön tiszti különítményeket alkottak. Dr Ripka Ferenc a franciaországi útról. Mint köztudomású, dr Siposz Jenő polgármester és dr Ripka Ferenc udvari tanácsos, a gázgyár vezérigazgatója, július 16-án Franciaországba utaztak, hogy a főváros téli szén- és kokszszükségletét idejében kielégítsék. A hivatalos utat most fejezték be és dr Sipőcz polgármester megkezdte pár napos nyári üdülését Fonyódon, dr Ripka Ferenc vezérigazgató pedig visszaérkezett Budapestre. Felkerestük a vezérigazgató urat és megkértük, hogy mondja el a franciaországi út eseményeit. A kérdéseinkre kapott válaszokat a következőkben foglaljuk össze: — Utazásunknak — mondotta dr Ripka — kettős célja volt. Mindenekelőtt biztosítani akartuk a főváros téli szénszükségletét, továbbá a párisi koksz szállítását, s az ez elé tornyosuló akadályok elhárítását. Mindkét törekvésünk amaga teljes egészében sikerült. Bécsen és Dél-Németországon keresztül Elzász-Lotaringiába utaztunk és Saarbrückenben állapodtunk meg, ahová Strassburgból, a francia állami szénbányák igazgatója, Petit úr, vitt el bennünket állami automobilon. Saarbrückenben, az ottani bányák főigazgatója, Sayard úr fogadott bennünket. Sayard úr tárgyalt velünk behatóan a magyar főváros téli szénszükségletéről és a legnagyobb előzékenységet és megértő barátságot tanúsította Budapest iránt. De nem csak az általunk kért szénmenynyiséget adta meg azonnal, hanem e szénmennyiség szállítására vonatkozó programmunkat is magáévá tette, s felkérte az ottani vasútigazgatóságot, hogy a szállítási feltételekre nézve mivelünk haladéktalanul megállapodjék. A saarbrückeni vasutigazgatóság el is készítette sürgősen a budapesti gázgyár gázszénszükséglete ideszállításának tervezetét, a szerződéseket nyomban aláírtuk mindkét részről s azok mindjárt életbe is léptek, hogy július 21-én már el is indult Saarbrückenből Budapestre az első szénvonat. Visszatérőben, Salzburgban, a német-osztrák határon, találkoztunk ezzel a szénszállítmánynyal. — Saarbrückenből ugyancsak állami autón Párisba vittek bennünket, hogy ott az ottani gázgyárakból vásárolt koksz szállítási ügyét elintézhessük. Laurent és Brisac urak, a párisi gázgyárak vezetői, szintén nagy előzékenységgel fogadtak bennünket s örömüknek adtak kifejezést, hogy segítségére jöhetnek a sokat szenvedett magyar fővárosnak. Elvittek minket abba a gázgyárba, ahol a legjobb minőségű kokszot termelik és mi ott négy és fél millió métermázsányi kokszkészletet láttunk felhalmozva, abból háromszázezer métermázsa a miénk. E koksz egy része vonaton érkezik Budapestre, másik részét a Szajna-Marne-Rajna csatornán át vízi úton Strassburgba viszik s ott rakják át vasúti kocsikba. Párisból augusztus 10-ig bezárólag minden kokszunkat elszállítják. — Amikor láttuk, hogy mily előzékenyek a franciák, arra gondoltunk, hogy még több gázszenet és kokszot rendelünk, de ebben megakadályozott bennünket a magyar korona váratlan esése. Nem voltunk kellőleg tájékozódva az idehaza történt események felől s megkérdeztük a francia urakat, hogy mi lehet az oka e pénzügyi megrázkódtatásnak? Megmondták nyíltan, hogy politikai helyzetünk vált bizonytalanná, felvetették a királykérdést és ez ismét megingatta a nyugati hatalmak bizalmát. Emiatt kell drágább árat fizetnünk, úgy, hogy a párisi koksz métermázsája a tervezett 335 korona helyett körülbelül 520 korona lesz. — Saarbrückenből Párisba menet autóutunkon a francia urak több helyütt, így Reimsben és Verdunben megállottak és megmutatták nekünk a borzalmas csatatereket, amelyeken a romok eltakarítása jóformán még m meg sem indult. Visszatérve Salzburgban és Trufsteinban, szóval azokon az osztrák határállomásokon, amelyeken átfutnak a francia vonatok, tárgyaltunk a vasúti hatóságokkal és mindegyikkel megállapodtunk. — Odakünn szintén nagy szárazság és szörnyű meleg van, a termés úgy Észak-Franciaországban, mint Dél-Németországban és Ausztriában nagyon rossz .Az olasz külügyminiszter programmja. Róma, aug. 1. Bella Torretta külügyminiszter a szenátusban elmondott nyilatkozatában mindenekelőtt annak a szükségességét hangoztatta, hogy tiszteletben kell tartani azokat a kötelezettségeket, amelyek a békeszerződésekből, mint az olasz politikának alapjából következnek. Olaszország azonban a békeszerződést aláírott valamennyi hatalomtól az olasz jogok tiszteletben tartását is követeli. Vitás kérdésekben Olaszország a békülékenység szellemétől fogja vezettetni magát. Olaszország külpolitikájának voltaképen gazdasági politikának kell lennie, mert nyersanyagokra s fogyasztóterületekre van szüksége. A Földközi tengeren fenn kell tartani az egyensúlyt és keresztül kell vinni az Olaszországra előnyös határozatokat, amelyek a három hatalom között létrejött szerződésben vannak. Ebből annak a szüksége következik, hogy a szövetségesekkel egyetértően és lojálisan együtt kell működni. Olaszország Albánia függetlenségét követeli. Ennek azonban nem szabad mások javára és Albánia szabadságának rovására Olaszország stratégiai érdekei ellen irányulnia. Mindenesetre az egész Balkán kérdést újból meg kell vizsgálni, mégpedig a szövetségesektől elismert olasz érdekek alapján. Felsőszilézia dolgában meg kell várni a legfelső tanács döntését. A Jugoszláviával való viszonyról kijelentette a miniszter, hogy a rapallói szerződést mindkét félnek lojálisan meg kell valósítania. Pesti strófák. Szenzációs siker. Krausz : Nagyszerű volt , premierr mig élek, boldogan gondolok vissza erre, új ruhám rajtam nagyszerűen állt, viszont a Kileriké Mihája nem készült el a premierre. A büffés: Ez aztán a kitűnő darab, izgató, lüktető, pezsgő. A szünetben elfogyott 000 szendvics és 10 üveg pezsgő . . . A primadonna: Micsoda darab, mily csodás szerep. " Tusi az irigységtől meg fog békülni, s ha meglátja a báró, milyen sikerem voán, biztosan ki fog velem békülni! A szerző: Sikeremmel lepipáltam Heltait és Molnárt, talán Amerikából is kapok a darabra előlegül pár ezer dollárt . . . Nyilatkozat Szerző, színész, direktor mind nyertek a darabon, csak mi vesztettünk. Tisztelettel Művészet és Irodalom. Lengyel István. ) Batthyány a kormány politikája ellen. A Függetlenségi AS-as Kossuth-párt ma este választmányi ülésen tárgyalta a politika aktuális kérdéseit. Az ülésen gróf Batthyány Tivadar, a párt elnöke, nagyszabású beszédben bírálta a kormányzat hibáit s a többi között ezeket mondotta: — Örömmel állapitja meg, hogy a mai napon kezdi meg működését a:w©nálló magyar állami jegykibocsátó intézek amely reméli, a nem messze jövőben kellőleg fufidált magyar jegybank-részvénytársasággá fog átalaitulni. Kénytelen kiemelni, hogy ezzel a függetlenségi párt egyik régi programmpontja valósul meg s a sors iróniájának jelzi, hogy csupa olyan államférfiú kormányzása mellett alakult meg az önálló magyar bankjegyintézet, akik évtizedeken át a mélységes meggyőződés hangjaival hirdették az önálló jegybank megvalósításának még a Nagyi Magyarországban is lehetetlenségét. Felhívja a figyelmet arra, hogy a trianoni békeszerződés immár életbe lépett, ajánlja, hagyjanak fel immár a hiábavaló rekriminációkkal. 1918 őszén teljesen elvesztettük a háborút, aminek oka egyrészt a teljesen elhibázott német szövetségi politikánk volt, másrészt pedig az a tény, hogy azok, akik a háború alatt sorsunkat intézték, idejekorán nem ismerték fel, hogy a háborút tényleg elvesztettük, és nem igyekeztek már 1617-ben, az akkor még kevesebb áldozattal lehetséges békét létrehozni. A háború teljes elvesztése sok egyéb másodrangú tényezővel egyetemben okozta, hogy ellenségeink a békeszerződésben életbe léptették a londoni egyezményt 1915-ből, a Romániával 1916-ban kötött bukaresti szerződést és a Párisban a Cseh-Szlovák állam felállítására vonatkozó egyezményt, sem a mostani nemzetgyűlés, sem pedig annak idején a Károlyi-kormány ezen helyzeten változtatni nem voltak képesek. Ma nem tehetünk egyebet, mint vérző szivet bár, de lojálisan végrehajtani a trianoni békeszerződést. Aki másra izgat, úgy látszik, nem képes mérlegelni az ellenállás súlyos következményeit. Igyekezzék a kormány, az összes pártok s az egész magyar társadalom most oly közállapotot és oly közhangulatot teremteni* amely biztosítékot nyújt nekünk arra, hogy a béke- szerződés végrehajtása terén szomszédaink bizalmával találkozunk, mely bizalom előfeltétele annak, hogy a békeszerződés végrehajtása a legmesszebbmenő előnyöket szolgáltassa sorsüldözött hazánknak. — A nyugatmagyarországi kérdést illetőleg szólónak nincs kifogása, ha a magyar kormány az osztrákkal még tárgyalásokat folytat. — Megbotránkozással állapítja meg szóló, hogy Magyarországon immár két év óta személyek és egyes pártok iránti hajszák dominálják a helyzetet. Ez az út nem vezet a konszolidációhoz, amely pedig annyira kívánatos volna ép most, a béke végrehajtása napjaiban. A nemzetgyűlés legnagyobb pártja köréből ismételten hangsúlyozzák, hogy a kisgazdapárt Kossuth Lajos tradícióit képviseli. Örömmel látná, ha ez így volna, nem kételkedik a kisgazdapárt jóhiszemű-' ségében, de figyelmeztet arra, hogy botbüntetésekkel, az atrocitások tömkelegével, a sajtó- és szólásszabadság gúzsbakötésével és oly kevéssé szolgálják Kos- suth eszméit, aminthogy Kossuth szellemével és taní- tásával össze nem egyeztethető az a szélsőséges reak-.ciós politika, amelyet Bethlen gróf Tisza István helytelen utánzásával inaugurált Magyarországon. Hegyeshalmy az iparosok, vasutasok és postások ügyéről. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter kedden déluán öt órakor Rákospalotán a Colosseum mozgóban Rákospalota, Pestújhely, Dunakeszi és Alag községek keresztény kisiparosai, kereskedői, vasutasai és postásai részére előadást tart, amelyben részletesen nyilatkozni fog az ipartörvény készülő revíziójáról, a postások és vasutasok ügyéről. - szerb kommunista képviselők kiadatása. Belgrád, aug. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A mentelmi bizottság úgy határozott, hogy valamennyi kommunista képviselőt kiadja a bíróságnak.