Pesti Hírlap, 1921. október (43. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-01 / 218. szám

/ * *' • 1 " 1S21 OKT. a- * Budapest, 1921. XLffl. évfolyam, Szombat, október l ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész óvre 440 K Félévre 220 „ Negyedévre 110 H • Egy" hóra 40 Egyes szám ára helyben, vi­déken és pályaudvarokon 2 K Hirdetés és apróhirdetés díj­szabás szerint PESTI HÍRLAP Kiadótulaj donosok: LÉGRÁDYTESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, Vilmos császár út 78, FIÓK KI ADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-kúrát 1. az* A lakáskérdés. A kulturális életmódnak alapját az otthon képezi. De nem az olyan lakást nevezzük ott­honnak, amely a csupasz négyfalból és a tető­ből áll, s amely az embert csupán az időjárás zordsága ellen védi meg. A művelt ember ott­hona kellemes elzárt hely kell hogy legyen, ahol magába vonulhat szeretteivel, ahol őt akarata ellenére meg nem háborgathatja senki, amely otthont feldíszíteni, kicsinosítani a házíasszpny­hnK szerető gondját képezi, ahol a család viszo­nyaihoz képest kellemesen érzi magát, s amely­nek minden bútora, minden használati tárgya vagy díszítési darabja a lakóknak egy-egy örömét képezi. Ha az embernek csak azért van lakása, hogy esőben meg ne ázzék, hidegben meg ne fagyjon, akkor nem érdemes művelt élet után törekednie, a modern világ idegsor­vasztó küzdelmeiben résztvennie, akkor mond­jon le az élet minden szépvségeiről, dolgozzék csak annyit, hogy bendőjét naponta megtölt­hesse, s vonuljon valamely alkalmas barlangba, ahol a kőkorszakban laktak troglodita őseink. Az ősember lakta barlangokban is ta­láltak ékítményeket és egészen bámulatot keltő rajzokat, ellenben, ha a Bernolák­féle rendelet életbe lép, nem lesz többé érdemes, hogy valaki szépítse, csinosítsa az otthonát. Mert őt bármikor kitehe­tik a lakásából, meg kell azt esetleg mással osz­tania, keresztül járhatnak éjjel és nappal a szo­báján, feldönthetik s összetörhetik apró dísz­tárgyait, elpiszkolhatják padlóját vagy szőnye­gét, s elpoioskásithatják egész otthonát, Ugy mondják, hogy Bernolák minisz­ter ur puritán erkölcsű, erényes és szigorú felfo­gású férfiú. Gratulálunk néki ezekhez a tulaj­donságokhoz, s kívánjuk a nemzetnek, hogy sok ilyen fia lesven. De ezek még nem azok a kvali­tások, amelyeknek birtokában valaki a lakás­kérdést meg'tudja helyesen oldani. Valaki lehet igen derék, becsületes ember, de a muzsikához négsem ért, az ilyen emberre nem szabad rá­bízni a karvezetést. S az, aki magánéletében, szokásaiban, ruházkodásában ós lakási viszo­nyaiban igen primitív, talán ép ennél fogva legkevésbbé alkalmas arra, hogy egy világvá­rosnak lakásdiktátora legyen. Az, hogy puritán becsiiletességü férfiú az illető,_ ebben az esetben psak negatív természetű tulajdonság. Annyit jelent, hogy meg nem fogja vesztegetni senki, s meg sem 'próbálja. De ez nem sokat ér. Ö nem fog mindenben intézkedni tudni, a végrehajtás legnagyobb részét mások fogják intézni, s még PZ a, tulajdonsága se fog sokat használni a köz­ügynek. 'Az pedig, hogy nem ért a dologhoz, B nincs érzéke se hozzá: többet árt, mint ameny : nvit minden erénye használ. Már pedig eddigi intézkedései és közzé adott tervei amellett bi­zonyítanak, hogy nem érti azt, amire ^ vál­lalkozott. Elvenni valakinek a lakását, s odaadni annak, akinek nincs, s aki legjobban kiabál: ez nem a lakáskérdésnek a megoldása, hanem erőszakos igazságtalanság, mely elkese­ríti az emberek életét. S ezzel szemben ne hivatkozzék senki^ a vage'onlakók szomorú állapotára. Ezt a kérdést csak uj építkezések utján lehet jól megoldani. Volt rá idő, van rá megszavazva pénz is,_ es még mindig nem tettek semmit. Amióta tanács­koznak, azóta az ötemeletes lakóházaknak egész sorozatát lehetett v.olna felépíteni. Az nem igaz, hogv ma lehetetlen az építkezés. Az államvas­utak e nyár folvamán százötven lakást létesítet­tek alkalmazottaik részére a Podmaniczky­uteában. Ha azok meg tudták ezt csinálni, miért nem tudja megcsinálni máshol is az állam. A nemzeti színház telkén most építenek egy óriási mozit, oly gyorsasággal, hogy az bámulatos. Miért nem építenek ilyen tempóban lakásokat is? Nekünk olyan lakásdiktátorra van szüksé­günk, aki ebben legyen erőskezű, nem pedig olyanra, aki a művelt embereket szándékozik kitas^igálni vasököllel az otthonukból. * Az antant ragaszkodik ultimátumához. Az olasz külügyminiszter közvetítése a megegyezés kérdésében. — Benes és Schober Budweisban találkoznak. — Belgrádban támadják Benest. — A bécsi lapok Nyugatmagyarország önállóságának proklamálásáról álhireznek. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a nagy­követek tanácsa ragaszkodik az ultimátum teljesí­téséhez. Vagyis ez azt jelentené, hogy nekünk min­den körülmény között, akár megegyezünk* Ausztriá­val, akár nem, ki kell ürítenünk Nyugatmagyaror­szágot, Az ententenak ez a követelése — feltéve, hogy a londoni hir megfelel a valóságnak — a betű szerixií ugyan nem mond ellent a nagykövetek ta­nácsa tegnapelőtti határozatának, de mégsem fedi teljesen az abból kialakult gondolatmenetet. Ha az entente azt mondja, liogy nem ellenez egy létesülő megegyezést Ausztria és Magyarország között, ak­kor annak természetes következménye: időt adni a tárgyaló feleknek ezt a megegyezést nyugodtan nyélbe ütni. A nagykövetek tanácsának tegnapelőtti határozata kimondja ugyan azt is, hogy ettől füg­getlenül az ultimátumot teljesíteni kell, de ez még nem szentírás, mert hiszen nem ez volna az első záros határidő, amelyet jóakaratulag meghosszab­bítottak. Nem is valószínű, liogy az ententenak ez legyen az utolsó szava, amikor állítólag szívesen látná a békés megegyezést Magyarország és Ausztria között. Erről különben tanúbizonyságot tesz az olasz kormány félhivatalosának, a Stefani-ügynökségnek, ma kiadott közleménye. Ebből az világlik ki, hogy a magyar kormány tulajdonképen az olasz külügymi­nisztert kérte fel közvetítésre a nyugatmagyaror­szági kérdésben a neki átnyújtott javaslat alapján. Della Toretta márki, a diplomáciai szokásokhoz hí­ven, informálódott az osztrák kormánynál, hogy a hozzájuttatott javaslat alapját képezheti-e a békéé megegyezésnek. Az osztrák kormány válasza után az olasz külügyminiszter azt látta, hogy a magyar és az osztrák álláspontot össze lehet egyeztetni és erről értesitette a szövetséges hatalmakat is. Ez a diplomáciai eszmecsere tehát nagyon világos hely­zetet teremtett, különösen, miután Benes is arra töre­kedett állítólag, hogy a megegyezés Középeurópa nyugalma érdekében mentől gyorsabban megtör­ténjék. Valami azonban itt közbejátszhatott, hogy a jószándékok ellenére a tárgyalásokat késleltették, sőt a ma érkezett táviratok ezerint Benes és Scho­ber ujabb találkozását célzatosan arra a napra tfiz­ték ki, amelyen a Magyarországhoz intézett ulti­mátum lejár, holott sokkal egyszerűbb lett volna, ha október 4-ig tiszta helyzetet teremtenek. Erro a kissé érthetetlen eljárásra talán némi világossá­got vet a jugoszláv kormány magatartás'a Benes akciójával szemben, amelyről egy belgrádi távira­tunk számol be. Pasics, és a jelekből itélve. Take Jonescu, nincsenek megelégedve a cseh miniszter­elnök és külügyminiszter diplomáciai akciójával és Belgrádban nyíltan hangoztatják, hogy Benes meg­sértette a trianoni békeszerződést. Vajon ez a vád ijeszthette meg annyira Benest, hogy nagy ambíció­val megkezdett munkáját elhalasztotta a kritikus napra? Lehet, hogy igy van, de az is lehetséges, hogy más kezek zavarták meg a cseh külügymi­niszter cirkulusaii Mai tudósításunk a következő: Az olasz külügyminiszter közvetítése. Róma. szept. 30. A Stefani-ügynökség közli: A magyar kormány javaslatot juttatott el Della Torretta márki olasz külügyminiszterhez, amely arra irányul, hogy vállalja el a közvetítést Magyarország és Auszt­ria között a nyugatmagyarországi kérdés barátságos megoldása érdekében.Tekintettel arra, hogy.« javaslat a trianoni szerződés végrehajtásán alapszik, « olasz külügyminiszter beleegyezett abba, hogy ezt a Javas­latot közli az osztrák kormánnyal annak megállapí­tása végett, vajon lehet-e szilárd alapot találni a tár­gyalásokra, de kijelentette, hogy az esetleges közve­títés semmikép sem érintheti a szövetségeseknek a békeszerződés megóvására irányuló akcióját, valamint a nagyköveti értekezlet tanácskozásait. Az osztrák kancellár a maga részéről kijelentette, hogy attól a bizalomtól áthatva, amellyel az olasz külügyminiszter személye iránt viseltetik, komoly és sürgős megfonto­lás tárgyává teszi az olasz külügyminiszter közvetí­tésével hozzá eljuttatott kérést, egyben megállapított néhány olyan feltételt, melyeket Della Torretta márki azután tudomására adott a magyar kormánynak. Mi­után az olasz külügy miniszter ilyen módon megismer kedett az osztrák és a magyar állásponttal és ennek alapján lehetőnek találta az egyezség elérését, érte­sitette erről a párisi és a londoni kormányokat is és arra kérte a szövetségeseket, hogy vele együtt működ­jenek közre a súlyos probléma megoldásán. A nagy­követi értekezlet ezek utáp. a dolgok mostani állapo­táról nyert tájékozás alapján kedvezően fogadta a folyamatban levő közvetítést és ugyanakkor leszö§«%­19, hogy a közvetítés nem érinti a Magyarországnak átadott ultimátumot, amelynek határideje október 4-én telik le. Magyarország a határidő meghosszabbítását reméli. Bécs, szept 30. A Neue Freie Presse értesülése sze­rint a magyar kormiV/ az entente ultimátumára adott válaszában jelzi, hogy arra az esetre, ha a köz­vetítő tárgyalások október í-ig nem feieződnének be, az entente részéről a kiürítésre kitűzött határidő meg­hosszabbítását reméli. Itteni entente-körökben ma azt beszélik, hogy Benes külügyminiszter a maaa közve­títését elhalasztotta, mégpedig azzal a nyilatkozatta!, hogy a közvetítés napját az ultimátum lejárta után fooia megjelölni. Addig nincs abban a helyzetben, hogy közvetíthessen. Az antant ragaszkodik az ultimátum teljesítéséhez. London, szept. 29. A Reuter-ügynökség értesülése szerint a nagyköveti értekezlet tegnan elhatározta, hogy felszólítja Magyarországot, adja át október 4-ia Nvugatmagyarországot. Benes és Schober kedden találkoznak Budweisban. Bécs, szept. 30. A Neue Freie Presse jelenti: Po­litikai körök értesülése szerint dr Schober szövetségi kancellárnak Benes cseh miniszterelnökkel való ta­lálkozása október i-ikén, kedden foa Budweisban megtörténni. A két államférfiú legutolsó találkozása­kor megbeszélt uiabb összejövetelt már két ízben el­halasztották. egyrészt azért, mert Benes. aki addig külügyminiszter volt, időközben átvette a miniszter­elnökséget. és igy a találkozásban akadályozva volt. másrészt pedig azért is. mert meg akarták várni az entente ultimátumának hatását Magyarországra. Az ultimátum határideje október 4-ikén iár le és ezért kívánatosnak tartják, hogy a két államférfiú e na­pon találkozzék. Ezen a konferencián a nyugatmai gyarorszáai ujabb eseményeket is mea fogják be­szélni, amiért annak fokozottabb jelentőséget tulajdo­nítanak. Álhit Nynoatmagyaroiszág önállóságának kikiáltásáról. Bécs, szept. 30. (M. T. I.) A lapok jelentik, hogy tegnap kikiáltották az önálló nyugatmagyarországi államot és hogy a Friedrich István vezetése alatt álló országvédelmi bizottság proklamációt bocsátott ki. A bécsi sajtó által terjesztett e hírekkel szemben a Magyar Távirati Iroda megállapítja, hogy Fried­rich István Budapesten tartózkodik, Nyugatmagyar­országon pedig ilyen proklamációról semmit sem tudnak. Benes megsérti a trianoni békeszerződést (?) Bécs, szept. 30. Belgrádi jelentés szerint a teg­napi minisztertanácson Pasics miniszterelnök ja­vaslata alapján megbeszélték Benes cseh miniszterel­nök akcióját a nyugatm,agyarországi kérdésben ét megállapították, hogy Benes akciója a trianoni bé­keszerződést alapjában megváltoztatja, amelynek te­kintélyét pedig fenn kell tartani. Minthogv Pasics miniszterelnök fejtegetései szerint dr Benes akciója — amikor uj tárgyalásokat helyez kilátásba Ausztria és Magyarország között — megsérti a. trianoni szer­ződést. a kormány elhatározta, hogy e kérdést a kis­entente tagjaival egyetértésben oldja meg. Bécs, szept. 30. Belgrádból jelentik: Pasics mi­niszterelnök hosszabb kihallgatáson fogadta a román követet Hir szerint Romániának és Jugoszláviának Magyarországgal szemben való magatartásáról tár­gyalt vele. Kutkafalvy nyilatkozata az olasz sajtóban. Kutkafalvy Miklós nemzetgyűlési képviselő, a magyar-rután párt e^nöheflSénfből a békeszerződésben elnyomott népefr'ES'ngresszusáról Rómán keresztül ér­kezett Haza, ahol a napokban felkereste őt az Epocha szerkesztője, aki kérdést intézett hozzá a nyugatma­gyarországi eseményekről. Kutkafalvy a többi között kijelentette, hogy az olasz lapoknak ama hire, hogy, a nyugatmagyarországi felkelést Lehár ezredes irá­nyítja és ezt legitimista tendenciából teszi, valótlan, nemkülönben a Friedrich-féle nyugatmagyarországi köztársaságról szóló közlemény. Mindebből azt látja, hogy a nyugati sajtót még mindig a kis-entente álla­mai, főleg Csehország, vezeti járszalagán. A kiürítést illetőleg rámutatott, hogy a magyar kormány kezdet' tői fogva kész a szerződést végrehajtani, de más kér­dés a közvetlen érdekelt lakosság elhatározása, amely felett a magyar kormány nem diszponálhat. A kér­dést lényegesen egyszerűsítette volna, ha az entente, vagy Olaszország egyedül, az Ausztria által fel sem kínált anyagi garanciát Ausztria helyett magára vál­lalta volna. A magjai' nemzet méltányosságot és ob­jektivitást vár az olasz kormánytól, mert mostani magatartása az olasz—magyar barátság rovására megy.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék