Pesti Hírlap, 1921. november (43. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

ára 3 korona»<v mii évfolyam, 244. (14,661) mm. Kedd, noveptöer 1 kii: Í.ÉGR dcnosoTc: ESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA; Budapest* Vilmos császár-útíS.) FIÓKKI ADÓHIVATAL: íJndapest, Erzsébet-körűt 1. ati Budapest, 1921. i \ CLŐFIZcTtSI ÁRAK; Egóaz évre - 660 IC Válévre ............. 340 „<: Negyedévre 1™ «] Egy hóra 00 jtj Egyes szám ára hefyben, vrf ctéken és pályaudvarokon 3 K.' Hirdetés és apróhirdetés azabáa szerint, J M n agyantan t az egész Habsbuvg­rnn&sffia mimmizdiását követeit. a határozat végrehajtására*. M - kormtám?- ef.fogadta az antant jegyzékéi. A 1 detrotíftfáll^^ov^le^k kérdésében xia váratlan fordulat történt." A. .nagyantant /ugyanis magáévá tett e j i ..kl ^aninntna'k állás­pontjá t , Károlynál;, hanem aiuegéíB^á^ a detronizálá­sát követeli és ennek folytán a nagyantantban képviselt nagyhatalmak budapesti megbízottai megjelentek Bethlen István miniszterelnöknél és 'átadták kormányaik jegyzék^, amely a trónfosztás! követelést tartalmad®. A minisz­tertanács, minthogy ez a követeles záros határ­időhöz van kötve, elfogadta az antant jegyzékét. Ezzel a lépéssel a nagy- és kisantant ál­láspontja között lényeges közeledés történt, ezt lehet kiolvasni a kisantant állami érf iainak nyilatkozataiból is. Érdekes különben, hogy amig Szerbia és (Csehország elrendeltek a moz­gósítást, addig Románia — belgrádi követének nyilatkozata széni üt — nem nyúlt ehez a vesze­delmes katonai intézkedéshez. Románia bel­grádi követének az a nézete, hogy Magyaróra szágtól a kisantant aligha fogja megkapni a kórt kárpótlást a mozgósítási költségokért Te­hát nemcsak a nagyantant, hanem a kisantant egyik tagjának is az a nézete, hogy a cseh és a jugoszláv követelés a költségek megtérítésének kérdésében nem helytálló. A magyar kormány saját erejéből ura tudott lenni a helyzetnek es igv teljesen fölösleges volt, hogy a kisantant ily nagymérvű katonai intézkedéseket tegyen. Ez különben a véleménye az egész külföldi sajtónak is, amely nem a legbarátságosabban kommentálja a kisantant eljárását. IY. Károly tartózkodási helyéről a nagy-" antant még mindig nem döntött. Egyelőre csak annyi történt, hogy a királyi párt a Gloworth angol nxonitoiTa viszik és állítólag addig ma­rad ezen a hajón, amig az antant végleg dönt. lk & na&y-antjmt ieaitTékv* megje­A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ma délelőtt gróf Bethlen, István miniszterelnöknél len#k a :z antant-nagvhat &lmak b ud ap esti követei és írásban az alábbi, jegyzéket nyújtották át: iA szövetsjí&i^ijiafjfliffflí^^ lévő diplomáciai képviselőinek konferenciájától Miniszter II r í V«i? íztoe-jcsénk N^yinélióií'godnak"'' .'a 3>agykövetak teüáesíki'ftk alábbflegyzekét átadni: „A nagykövetek tanácsa, amely megelégedéssel látta, hogy a magyar kormány meg felelő intézkedéseke' lett azon célból, hogy Károly exkirály ujabb kísértetének rögtöni véget vessen,-ennek dacára megállapította, hogy mindeddig a magyar kormány nem tett eleget a Szövetséges hatalmak azon hatá­rozatának, amely a trónvesztés proklamá lá-sának szükségességből BZÓL A trónról való lemondás, amelyre, ugy látszik, rá akarja bírni az exkírályt, nem tekinthető ezen határozat, végrehajtásának. A nagykövetek tanácsában- képviselt szövetséges államok aggodalommal vannak eltelve a növekvő izgatottság miatt, amelyet a restaurációnak ezen ujabb kísérlete a Magjav­országgal szomszédos államokban előidézett és tevékenyen közreműködnek annak Jeeaüla­pitásában. Ugyanezen célból felszólítják a magyar kormányt, hogy haladéktalanul proklamálja Károly ex­király trónvesztését ós hogy ezt a trónvesztést a nagykövetek tanácsának 1920. február 4-én és 1921. április 1-én hozott határozata értelmében terjessze ki egy­idejűleg a Habsburg-ház valamennyi tagjára. A tanács elvárja, hogy a magyar kormány, hozzá akarván járulni az általános béke fen tartásához, haladék nélkül hozzálát ezen határozat végrehajtásához." Fogadja stb. " Castagneto s. Hohler e. k. Fouehet s. tí. M magyar kormány elhatározása» Tekintve, hogy a magyar kormány a/, ország jelenlegi súlyos helyzetében, melyei, a szomszéd országok egyre fokozódó katonai intézkedései idéztek ©lő, rá van utalva a szövetséges nagyhatalmak támogatására, a kormány számára jelenlegi kényszerhelyzetében nem volt más választás, mint a nagyha­talmaknak ezt az ujabb határozatát elfogadni. hozta meg, a cseli •amán közölte. Minthogy az antant-nagyhatalmak kívánságuknak a törvényhozás által való elfogadására Záros határidőt szabtak, a kormány a nemzetgyűlés sürgős összehívása iránt a szüksége* intézkedéseket megteszi. Francia jelentés a nagyhatalmak lépéséről. Páris, okt. 31. Mivel Károly király vonakodik lemondani és Magyarország területét elhagyni, a nagyhatalmak értesítették Magyarországot, hogy a kisantant készülődéseivel nem fognak szembeszdllani, ha Károly király 1 mondása tovább is elhúzódnék. Románia, Csehország és Jugoszlávia képviselői szó­belileg sürgették a magyar külügyminiszternél, hogy haladéktalanul tegyek ínég a szükséges intézkedése­ket a Habsburgok'tu*vesztésének proklamálására. ­A csehországi német szocialisták nessi szolidárisak Brtinn. oki.' Tftr- rf i wt *. itíri^' fMósitójának IdrirataJ X német szocialisták gyűlésén íelszólalt I II IHWIIII aki a Magyarországgal Egyebek között ezeket Elderseli bécsi képviselő is, való konfliktusról beszélt, mondotta: —í Nyugatmagyarország értékes Ausztria, szem­pontjából, de nem bír életbevágó fontossággal. Auszt­ria a neki. ítélt terület, kedvéért nem, fog háborút vi­selni. Á magyar kérdésién nem Károly király lemon­dása a fontos, hanem sokkal fontosabb Magyaror­szág lefegyverzése. Ausztria, amelynek lefegyverzé­sét sürgősen végrehajtották, azt kívánja, hogy Ma­gyarországot is fegyverezzék le. Csehország fegyve­res segítségét óhajtják az osztrák szocialisták, mert a felfegyverzett Magyarország fenyegeti az osztrák demokráciát, az antant pedig nem tesz intézkedéseket Magyarország Te{ égy vérzésére. *** Ezzel szemben dt Czech, a prágai képviselőház A végzetes emléknap, / Október 81-ike! Dies irae, dies illa! Eg; iemzet hazafias lelkesedésben való összeforra uásának és forradalmi tűzben való fellángoló s&aak sugárzó emlé ^^^ja lehetett volna ez. ; '• nemzetellenes ösz szeesküvesnek és egy világraszóló gaz orgyil kosságnak gyászos fekete mementója, Hog; ezen a napon a nemzeti függetlenség kinyílva nitása egybeesett és összeszövődött Tisza Ist vau előre tervezett és szervezett meggyilkolása Viil: ez leszen ennek a napnak történelmi bé lyege, amely minden időkre végzetes árnyéko borit reája. A francia forradalom, későbbi véres tiilságait jellemezték azzal a hires mon d.i- .al. hogy mint Saturnusz, megette sajá gyermekeit, A mi őszirózsás forradalmunkra azt kellene mondani, hogy már az első napoi megette önmagát, megcáfolta és csúffá tett< saját eszméi jelentőségét, mert Tisza Istvái lebukott véres teteme a forradalom keresztút ;ján már az első napon eléggé jelezte, hogy Í megváltó-hivatás becstelen" kalandorok kezéb< került és a nagy felszabadulás örve alatt a ma gyár nép legszentebb vágva egy .osszetoborzoti csőcselék terroriteztikus cégévé aljasult. A lealkonyodó világháború rettenetes Véríergetegeiből két felséges eszmének vezér­csillagai bontakoztak ki a halálosan kimerüli < ( <s_ kétségbeesetten tévelygő nemzet előtt. Ai ősi állami függetlenség visszaszerzése az egyik, a f-iggetlenség álapján biztosított becsületes béke és előnyös nemzetközi elhelyezkedés ÍJ másik. De akik akkor a szédítő pillánál kedvezéséből a nemzet sorsának intézését magukhoz ragadták, mindjárt az első lé­pésnél a csillagaira föltekintő nemzetet a leg­mélyebb örvények kavargásába buktatták bele. Hogyan vált a nemzeti közszellem októberi ki' robbanása; minden forradalom irtózatos paró­diájává, mikép támasztották a rendkívüli idők és veszélyek a legalacsonyabb vezetőket: ezt kell majd a jövő történetírónak a. Karolyi— Jaszi—-Kunfi-féle konzorciumok természetraj­zából kifejtenie. Tisztában vagyunk velők nia is annyira, hogy pacifista csábtáncukkal, a melyben szerelmetes békeölelésre tárták ki kar­jaikat az egész fölfegyverzett világ felé: a leg­jobb esetben is vulkánon táncoló bohócok vol­tak, persze ugy, hogy saját lábaik alá egy tűz­mentesen kiszögellő hegyfokot választottak. Ok már eltűntek saját semmiségük éjje­lébe, amelyen az emlékezet is csak mint a koz­m r'gvetés eltévedt/szele zugát. Három elmúlt év ke; I' l í át az őszirózsás forradalom torz-alakok­1; népes i tett tragikomédiájából csak Tisza Ist­váa vértanúi képe emelkedik égnek monumen­tális í< Ínséggel. Mi. nem valljuk ugyan — mikép m'..-tanában sokan igyekeznek beleszuggerálni ajrözöuségbe — hogy Tisza István életén és ha­l-.'.lá;i fordult meg a történelmi fátum Htja és vezéri, erejével a reánk szakadt veszedelmeket el bár i thai ta volna. Amilyen tapasztalatokat és tanulságokat szerzett a világháború folyamától és saját bu­kásának körülményeiből, "el tudjuk képzelni, hogy a nagy összeomlás láttára halálos pillana­tában is az volt végső gondolata, milyen téve­dés volt az ő fanatikus hite, amely a nemzet jö­vőjét és biztosságát csak a Habsburg-király hajlandóságára és az összmoíiarchia-nagyhatái-' mi szervezetére fektette. De fájdalmas emlékéből mégis a vigasz­talás balzsama csorog a nemzet fájdalmaira. A magyar nép folyton növekvő szorongattatá­sai között benne látja személyesítve most leg­nagyobb erkölcsi erejét, azt a magasztos' önfel­áldozó hazafiságot, amelynek minden gondo­lata és tette, minden tévedése és erőszaka egye­'díil a veszedelembe került haza megmentésének ijvolt szentelve.,.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék