Pesti Hírlap, 1921. november (43. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-01 / 244. szám
2 a m Jae PESTI HÍRLAP Knvr 1921. november 1., Sco dcf. alelnöke, a csehországi német szocialisták Vezére, kijelentette, hogy pártja nem ismeri el a cseh kormányt szövetségestársként a demokráciáért folytatott küzdelemben. A cseh moltfosítás tényleg jogtalan, mert a Magyarországgal szemben való fellépés a nagy antant kötelessége és csak akkor szabadna a háború ultimatációjához folyamodni, ha már minden békés lehetőséget kimerítettek. Zavargások Csehországban a mozgósítás miatt. "PránaTUkl. 91. 't. PMU titvilav ludositujánír. távirata.) A mozgósítás folyamán nemcsak Grazlicban, haned,-irw'ff. Rumburg és Krumau városokban is összeütközés volt a katonaság és a munkások között, akik szembeszálltak a mozgósítási narancsosal, vérontás azonban nem volt. Rokitzán kertjeiben, Pilsen közelében, kihirdették a statáriumot, mert a cseh szocialisták megtagadták az engedelyességet a mozgósítási naranccsal szemben. A csehek rálőttek határőreinkre. Miskolc, okt. 31. Illetékes helyről nyert értesítés Szerint Hernádvécse közelében a csehek rálőttek a határszolgálatot teljesítő közegeinkre. (MTI.), Angol hang a kisantant kardcsörtetése ellen. London, okt. 31. (Reuters) A Daily Mail „A cseheknek türelemmel kell lenniük'' címmel cikket, közöl, a magyarországi helyzetről. A cikkben elmondják, hogy most, amikor Károly király abszurd kísérlete ily csúfosan — fogsággá! — végződött, véget ért az a zűrzavar, amely Magyarországon a külföld szemében eddig forrt. A nagyköveti konferencia is megmutatta, hogy kellő helyen és kellő eréllyel fogta meg az ügyet. Európa, békéjét ez a kérdés most márnem veszélyezteti Benes cseh miniszterelnök Ingyen egészen nyugodt afelől, hogy hazája biztonságának főkezességeit, nevezetesen Károly király lemondását és Magyarország leszerelését a nagykövetek konferenciájának diplomatikus tevékenysége el tudja ésel fogja intézni, tehát egyáltalán fölösleges itt kisantant bárminő kardcsörtetetése. (MTI.) Románia nem mozgósított. Belgtftd, uhti l*- TlJUlgl tKIPTrynYáTi TTvet'^kú". •étkező nyilatkozatot tette: Azt hiszem, hogy ajelenlegi helyzetben a kisantant sikere biztosítottnak látszik. Teljes ázfigyettsztés Belgrád és Bukarest körül" fílmártírrem rendelte el a mozgósítást, de minden szükséges lépést megtett, hogy annak idején akadálytalanul léphessen fel. A mi államféríióink azt vélik, hogy nem kell mindjárt a mozgósítást, elrendelni és kitenni az államot olyan költségeknek, amelyek megtérítése nagyon kétséges. Hogyan gondolják, hogy Magyarország megfizeti Csehországnak és az S. H. S. királyságnak mozgósítási' költségeit"." A trianoni békeszerződésben bentfoglaltatik és a jóvátételi bizottság ki fogja fizettetni Magyarországgal a szövetségeseknek járó minden adósságát."A szövetségesek az elsők, akik követelésüket be fogják hajtani. Ha Magyarország ki akarná fizetni a mozgósítás küséégeit, a jóvátételi bizottság a maga számára foglalná le az összeget. Ezért nem is követeli Románia a mozgósítási költségek megtérítését. Románia megtett minden előkészületet a mozgósításra. A sajtónak az a közlése, amely ultimátumkitüdésről szól, nem elég szabatos. Nem ultimátumról, hanem, csak közönséges jegyzékről van szó, amellyel remélhetőleg sikerül biztosítani Csehország, Románia és az S. N. S. királyság érdekét. (MTI.) Laibach, okt. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Novi, Czas belgrádi tudósítása szerint Románia az ultimátum ügyében cserbenhagyta Jugoszláviát. Románia nem követeli a mozgósítási költségek megtérítését Manstarorsziutól és a magyar konfliktus megoldását is a nagy antantra takarja bízni. Román jegyzék a jugoszláv kormányhoz. Bécs, okt. 31. (A Magyar Távirati Iroda magánjelentése.) A Neue Freie Pressének jel. Jónlv értesük forránkói-c sérmifff-információk szerint Bukarestből a jugoszláv kormányhoz intézett kfjabb jegyzék érkezett Belgrádba. Ez a jegyzék lehetőleg «f»és erőteljesebben kifejezésre juttatja a kisantantnak a magyar kérdésben elfoglalt változatlan álláspontját. Jugoszlávia és a magyar esemény Belátódó 11 WfiTflT ülésén Friskovics belügyminiszter a magyarországi eseményekről a következő nyilatkozatot tette: Élénk megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy azok az aggodalmak. Ilii 'II111 11 u !imiimrTifl i fentartásá""' iiL ii ii iitr—^ffff^lt'illiim . gyors visszhangot találtak a nagy antantnál. Nyomban érintkezésbe léptünk Prágával és közös egyetértéssel megállapítottuk, hogy casus bellinek tekintjük Károly király magyarországi tartózkodásának mindenféle meghosszabbítását. Románia hasonló álláspontot foglal el, és Olaszország késznek nyilatkozott arra, hogy a maga akcióiban is ugyanilyen szempont után fog igazodni. A nagy antant erélyesen lépett fel. Egyidejűleg nyilatkozatot kaptunk a lengyel kormánytól, amely helyeseli magatartásunkat. De sem mi, sem a csehek, nem elégedhetünk meg azokkal az eredményekkel, , amelyeket a nagyantant idáig elért. Ha számot vetünk azzal, hogy a magyar Hivatalos körök a legutolsó pillanatig legitim uralkodónak tekintették Károly királyt és hogy csupán az opportunitás okából akadályozták meg abban, hogy Iránját elfoglalja, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a kísérletben részt vettek a parlamenti többség vezérei és más számottal személyiségek, ha végül tekintettel vagyunk arra,"Hogy nem csupán Károly király személyéről van ,a, ,hanem a Habsburg-dinasztia restaurációjáról, ami veszélyeztetné Középeurópa békéjét és hogy a mi országunk és szövetségeseink mert maradhatnak örökös nyugtalanságban és örökös'fegyveres 'felkészültségben, akkor kötelességünknek kell tartanunk,, hogy szövetségeseinkkel megfelelő biztosítékokban állapodjunk meg, amelyek elégségesek arra, hogy politikai és nemzeti érdekeinket, valamint határaink tartós békéjét megóvják. Nyugodtan várhatjuk az események további fejleményeit, mert megtettük a szükséges intézkedések. Minden igyekezetünkkel rajta vagyunk, hogy hozzájáruljunk a kérdés békés megoldásához, de szükség esetén nem riadunk vissza a legszélsőbb eszközök alkalmazásátólsem, hogy biztosítékokat szerezhessünk magunknak a békének megóvására, annak a békének, amelyre nélkülözhetetlenül szüksége van nemcsakJugoszláviának, hanem az egész Középeurópai irak. . . ' ...Az egyes parlamenti pártok Vezérei szólaltak ezután-1e1, akik '•helyeselték a kormány magatartását Wielszéörtiékfihogy tartson.'ki továbbra is' azon * után, amelyet* eddig követett. . .. Titokzatos hajó a holland partokon (?) , Paris, oltl If." Hollandiából Londonba érkezett —melyeket fentartással közölnek. — "Károly király budapesti kísérlete idején Vilmos, voltnémet császár lakóhelye közelében ismeretlen hajó horgonyzott és a császár több titokzatos látogatást fogadott.. A királyi pár nem szenved fehérnemű szükségben. Ereges lapokban hangulatot keltő közlemények jelentek meg arról, hogy a királyi pár, amely tudva,levőleg repülőgépen érkezett Magyarországba, fehérneműben és ruhában szükséget szenved és hogy etekintetben intézkedések együlttajánnem történtek. A• AImqv.h- '1"•'iYrriyi,|.L'üdál- j||ptétrff.^ helyen felhatalmazták annak közlésére, hogy a királyi pár Tihanyban fehérneművel és ruhával is teljesen el van látva s a királyi pár vagy környezete részéről semmiféle panasz hivatalos helyre nem érkezett. Almássy kormánybiztos a nyugatmagyarországi helyzetről. Windischgraetz herceget Pozsonyban internálták. jelentése:) Az Abelus jelenti: Windischgraetz urat, a burgonyei awget, akit királyi kebelbarátja, szolgálatában tett ..diplomáciai utazása" közben néhány nap előtt Egerben letartóztattak és Prágába szállítottak, tegnap három titkosrendőr fedezete alatt Pozsonyba kisérték és itt a felsőbb hatóságok utasítására internálták. Tegnap éjjel Pozsonyban házkutatásokat is tartottak. Dr DukaBélát, a magyar egyetem volt tanárát, Tobler plébános volt képviselőt, Bartal volt főjegyzőt, Lipcsey kegyszerkereskedőt, Grüneberg ketegyárost és a keresztényszocialista párt titkárát elfogták. A prágai lapok jelentése szerint a kassai Kondós-igazgatóság az Esti Újság nyomdájában és serkesztőségébenházkutatást tartott. A lap kiegyelöését az utóbbi időben megtiltották. Katona Gyinát, az Esti Újság szerkesztőjét, valamint a kassai ,KS-vállalatok egyik ellenőrét elfogták. A csehek letartóztatták Rakovszky egyik fiát. Prága, okt. 31. Liptószentmiklósról jelentik, hogy Rakovszky egyik fiát ott letartóztatták. (MTI.) A letartóztatott politikusok a pestvidéki ügyészségen. ••ilUl AlHtm'ty Unyta, Tla)Kocsziy niezsey Ödön és gróf Sigray Antal előtt vasárnap délelőtt hirdette ki dr Szilassy Pál főügyészhivet.ies HíT fdőzetes letartózta a á^^pul. -kzóla végzést. A négy p^H'llit««iiiigwfgiff^Srzik!(!elláik egymás 'llett vannak és a lehető legnagyobb kényelemmel 1.: ják el őket. Mindannyian nyugodtan tűrik a fogságt s tegnap már meg is nevezték védőiket. Avar.'. d J Gyula védője dr Hellebrandth János, Rákovszky Itváné dr Ironilyi Károly, Friedrích Istváné ,K ''ulinyi Dezső, Sigray Antalé dr Debreczeny Sá.ceniczky Ödönt pedig dr Zboray Miklós védi. A védők közül dr Zboray Miklós úgy érült, hogy Betticzky Ödönt a 1920. évi I. t.-c és az 191. évi III. t.-c. 1. szakaszába ütköző Mncselekméy gyanúja miatt tartóztatták le. Dr Debreczeny "••Jailor, gróf Sigray ügyvédje nem tud arról, hogy milyen címen folyik az eljárás a nyugatmagyaros ívvi kormánybiztos ellen. Sem vele, sem gróf Sigrayval még, nem közöltek semmit sem erről. Az eljárás kormányintézkedés folytán indult meg. Károlyi Mihály.hódol a csehekac.. Spaiato, oki. ji. (C'.sel^ najióíro'da.f"A C.SSIV; n zeti ünnep napján az itteni cseh konzulátuson megjelent is. Arra kérte a konzult, tolmácsolja a köztársaság elnökénél és dr Benes miniszterelnöknél alázatos hódolatra és azt az óhajtását, hogy ezentúl Csehország és Magyarország között paravágos legyen a viszony. (MTI.1 . Sopron, okt. 31. Almássy Sándor kormánybiztos az itteni helyzetről a következőképen nyilatkozott: Sopron vármegye területén a lakosság körében teljes nyugalom uralkodik. A legutóbbi puccs nem vert fel Sfall^efflTc^i nagyobb hullámokat. A népszavazást illetőleg megparlament tegnap ímtm minden intézkedést ! Ennek lefolyását teljes bizalommal várjuk. Jól ismert osztrák sajtóorgánumok ama tendenciózus hírei, melyek szerint a szövetségesközi tábornoki bizottság elhagyta volna Sopront, szemenszedett valótlanság. A szövetségesközi tábornoki bizottság Sopronban tartózkodik és várja a nagyhatalmak kormányainak további utasításait. (MTI.) Mulandóság. Irta: Drasche-Lázár Alfréd. A méltóságos úr felébredt és csak épúgy, mint más halandó, felült az ágyban, ásított, megdörzsölte a szemét, észlelte, hogy a szája íze nem a legjobb, (bizonyára a sok szivartól, amelyet ismét alszott), s körülnézett. A hálószobában félhomály volt, s a spalettán át behatolt egy egészen vékony napsugár. Gépiesen kereste a villanylámpát az éjjeli szekrényen, de mivel egy-kettőre nem találta meg, ismét ásított és hangosan sóhajtva visszafeküdt a párnái közé. De nem aludt el többé, hanem, amint vezető bankférumhoz illik, gondolkozott egyet a pénzügyi helyzeten. Azt kérdezte magától, hogy hová fog még sülyedni a korona — quo usque tandem? — majd eszébe jutottak az elmúlt napok izgalmai, a run, lovagias ügye azzal a képviselővel, aki a világ legnagyobb panamistának nevezte el annak a lapnak a hasábjaiban, amelyet valamikor ő állított lábra, leghívebb embereiben való csalódása, végül, hogy háziorvosának tanácsára már régen Karlsbadban kellene lennie. Azután arra gondolt, hogy ez a nap is milyen kellemes meglepetéseket fog majd hozni számára. Bizonyára újabb támadásoknak lesz kitéve, amiatt a szerencsétlen tőkefelemelés miatt is követelni fogják a lemondását. Elsősorban Sas úr, feiűséges barátja, akiből embert csinált. — Ebből nem esztek! — gondolta magában. Akármi is történik, ő nem enged, nem adja ki a hatalmat a kezéből, mert az volt a meggyőződése, hogy az ő személyére, de elsősorban a nevére a banknak nagyobb szüksége van, mint neki a bankra. És — last, but not least — mégis csak szépdolog volt ez a hatalom! Az a tudat, hogy ezer meg ezer ember, hajói meg akarata előtt és mosolyogva lesi a" parancsát, keresi jóindulatát, hogy kénye-kedve szerint jutalmazhatja meg hiveit és megbüntetheti, tönkreteheti ellenségeit! Ez a gondolat, mintha új erővel töltené meg a méltóságost. Ismét felült az ágyában, körülnézett és csak azon csodálkozott, hogy az inas még most sem kopogtat az ajtón, hogy felébressze. Hisz' ilyenkor rendesen még hű titkára is már mindenféle iratokat, táviratokat, névjegyeket szorongatva, jártkelt az ajtaja előtt, hogy átkísérhesse a bankba. Sehogysem tudta megmagyarázni ezt a szokatlan csendet. Igaz, nem szerette, ha már ilyenkor, még a magánlakásán is zaklatták és néha bizony türelmetlenül el is küldötte a kapuban várakozó embereket. Ezt rendesen később meg is bánta, vagy legalább is sajnálta, mert eszébe jutott, hogy itt-ott talán egyetlen szóval, egyetlen papír puszta említésével képes volt, örök hálára kötelezni valakit. Egy ilyen mulasztás különösen bántotta! Amint a minap ugyanis a bankba sietve, kirohant a kapun, az ott várakozóknak titkárával idegesen azt üzente,hagyják békében. De volt köztük egy kékszemű, szőke, babaarcú leány is, aki bánatosan, de kedvesen mosolyogva tekintett rá, mintha azt mondaná: • ' — Velem tégy kivételt, te hatalmas, nagy url Nem fogod megbánni De ő, a gyöngébb nemnek lelkes barátja, hidegen és kimérten elsétált a szény kislány mellett, mert reggel, te mllán és az első tőzsdejelentések dőlt, a legszebb szemek kacsintása ellen is vértezve volt. Most pedig, ha visszagondolt arra a hamuszőke leányfejre, azokra a beszélő, kérő és mégis hamis kék szemekre, egyszerre csak azt kívánta, hogy még egyszer, egyetlenegyszer láthassa őket, s megesküdött, hogy ha lehetetlent nem kívánnak tőle, ő "aident meg fog tenni.. . Mivel az inas még most sem jelentkezet, a méltóságos ur elkáromkodta magát és egy ugrással kint volt az ágyból. Újra kereste a villán , de mert kapkodott, felborította az éjjeli sz ..vn'ven álló pohár vizet, amelynek tartalma aztán v.--ig folyt az ingén. — Mégis csak disznóság, — mondta i1.. n, de nem folytatta, mert amint tovább tapogatózott a félhomályban, gyertya akadt a kezébe, nyom,van utána gyufa. Meggyújtotta tehát a gyertyát és immár harmadszor körülnézett a szobában. De mit látott, annyira meglepte, hogy az ablakhoz ki :it és lázas sietséggel kinyitotta "a spalettát. A beözönlő fénytenger bántotta a szemét, azért megfordult- Maga elé bámult. A fejéhez kapott, majd a tükörhöz szaladt, hogy meggyőződjön, csakugyan jómaga-e az, avagy pedig csak hasonma. . De jómaga volt. S ami annyira meglepte, a is való volt: Dércsen volt, falusi tuszkulánumában, nem pedig, amint eddig hitte, Budapesten. — No hisz' ez szép dolog, — morogta, s a bank, s az üzletek, s a tőzsde, s a titkárom . . ., s .. . az a kislány . .. Valami furcsa neszre lett figyelmes. Az ••jtó irányából jött. Mintha valaki a küszöböt kapatá. Odament és ajtót nyitott.. Farkcsóválva beosont Diana, a vén vadászkutyája, s régi szokás szint nyomban hozzálátott lába nyaldosásához. — Nem mész innen? — rivalt rá a méltógás, de a kutya csak tovább csóválta a farkát és tovább nyalogatta a lábát, mint annak idején, amikor meg ráért kedvenc állatával foglalkozni, akor még nem volt sem méltóságos, sem hatalmas ... Egyszerre összerezzent. Szédült. Megrúgta a kutyát, amely vonítva szék alá menekült. Ő pedig