Pesti Hírlap, 1921. november (43. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

2 a m Jae PESTI HÍRLAP K­nvr 1921. november 1­., Sco­ dcf. alelnöke, a csehországi német szocialisták Vezére, ki­jelentette, hogy pártja nem ismeri el a cseh kormányt szövetségestársként a demokráciáért folytatott küzde­lemben. A cseh moltfosítás tényleg jogtalan, mert a Magyarországgal szemben való fellépés a nagy antant kötelessége és csak akkor szabadna a háború­ ultimatációjához folyamodni, ha már minden békés lehetőséget kimerítettek. Zavargások Csehországban a mozgósítás miatt. "PránaTUkl. 91. 't.­ PMU titvilav ludositujánír. távirata.) A mozgósítás folyamán nemcsak Grazlic­ban, han­ed­,-irw'f­f. Rumburg és Krumau városok­ban is összeütközés volt a katonaság és a munkások között, akik szembeszálltak a mozgósítási narancs­osal, vérontás azonban nem volt. Rokitzán kertjei­ben, Pilsen közelében, kihirdették a statáriumot, mert a cseh szocialisták megtagadták az engedelyes­séget a mozgósítási naranccsal szemben. A csehek rálőttek határőreinkre. Miskolc, okt. 31. Illetékes helyről nyert értesítés Szerint Hernádvécse közelében a csehek rálőttek a határszolgálatot teljesítő közegeinkre. (MTI.), Angol hang a kisantant kardcsörtetése ellen. London, okt. 31. (Reuters) A Daily Mail „A cse­­­heknek türelemmel kell lenniük'' címmel cikket, közöl, a magyarországi helyzetről. A cikkben elmondják, hogy most, amikor Károly király abszurd kísérlete ily csúfosan — fogsággá! — végződött, véget ért az a zűrzavar, amely Magyarországon a külföld szemé­ben eddig forrt. A nagyköveti konferencia is meg­mutatta, hogy kellő helyen és kellő eréllyel fogta meg az ügyet. Európa, békéjét ez a kérdés most már­nem veszélyezteti Benes cseh miniszterelnök Ingyen egészen nyugodt afelől, hogy hazája biztonságának főkezességeit, nevezetesen Károly király lemondását és Magyarország leszerelését a nagykövetek konfe­renciájának diplomatikus tevékenysége el tudja és­el fogja intézni, tehát egyáltalán fölösleges itt kis­antant bárminő kardcsörtetetése. (MTI.) Románia nem mozgósított. Belgtftd, uhti l*- T­lJUlgl tKIPTrynYáTi TTvet'^kú­". •étkező nyilatkozatot tette: Azt hiszem, hogy a­­je­lenlegi helyzetben a kisantant sikere biztosítottnak látszik. Teljes ázfigyettsztés­ Belgrád és Bukarest kö­­rü­l" fílmártírrem rendelte el a mozgósítást, de minden szükséges lépést megtett, h­ogy annak idején akadálytalanul léphessen fel. A mi államféríióink azt vélik, hogy nem­ kell mindjárt a mozgósítást, el­­rendelni és kitenni az államot olyan költségeknek, amelyek megtérítése nagyon kétséges. Hogyan gon­dolják, hogy Magyarország megfizeti Csehországnak és az S. H. S­. királyságnak mozgósítási' költségeit"." A trianoni békeszerződésben bentfoglal­tatik és a jó­vátételi bizottság ki fogja fizettetni Magyarországgal a szövetségeseknek járó minden adósságát.­"A szö­vetségesek az elsők, akik követelésüket be­ fogják hajtani. Ha Magyarország ki akarná fizetni a moz­­gósítás kü­­séégeit, a jóvátételi bizottság a maga szá­mára foglalná le az összeget. Ezért nem is követeli Románia a mozgósítási költségek megtérítését. Ro­mánia megtett minden előkészületet a mozgósításra. A sajtónak az a közlése, amely ultimátumkitüdésről szól, nem elég szabatos. Nem ultimátumról, hanem, csak közönséges jegyzékről van szó, amellyel remél­­hetőleg sikerül biztosítani Csehország, Románia és az S. N­. S. királyság érdekét. (MTI.) Laibach, okt­. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Novi, Czas belgrádi tudósítása szerint Románia az ultimátum ügyében cserbenhagyta Ju­goszláviát. Románia nem követeli a mozgósítási költ­ségek megtérítését Manstarorsziutól és a magyar konfliktus megoldását is a nagy antantra takarja bízni. Román jegyzék a jugoszláv kormányhoz. Bécs, okt. 31. (A Magyar Távirati Iroda magán­jelentése.) A Neue Freie Pressének jel. J­ón­lv értesük­ forránk­ói-c sérmifff-információk sze­rint Bukarestből­­ a jugoszláv kormányhoz intézett kfjabb jegyzék érkezett Belgrádba. Ez a jegyzék lehe­tőleg «f»és­ erőteljesebben kifejezésre juttatja a kis­antantnak a magyar kérdésben elfoglalt változatlan álláspontját. Jugoszlávia és a magyar esemény Belátódó 11 WfiTflT ülésén Friskovics belügyminiszter a magyarországi eseményekről a következő nyilatkozatot tette: Élénk megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy azok az ag­godalmak. Ilii 'II111 11 u !­imiimrTifl i fentartásá­""' iiL ii ii iitr—^ffff^lt'illiim­ . gyors visszhan­got találtak a nagy antantnál. Nyomban érintkezés­be léptünk Prágával és közös egyetértéssel megálla­pítottuk, hogy casus bellinek tekintjük Károly ki­rály magyarországi tartózkodásának mindenféle meghosszabbítását. Románia hasonló álláspontot foglal el,­ és Olaszország késznek nyilatkozott arra, hogy a maga akcióiban is ugyanilyen szempont után fog igazodni. A nagy antant erélyesen lépett fel. Egyidejűleg nyilatkozatot kaptunk a lengyel kor­mánytól, amely helyeseli magatartásunkat. De sem­­ mi, sem a csehek, nem elégedhetünk meg azokkal az eredményekkel, , amelyeket a nagyantant idáig elért. Ha számot vetünk azzal, hogy a magyar Hivatalos körök a legutolsó pillanatig legitim uralkodónak te­kintették Károly királyt és h­ogy csupán az opportuni­tás okából akadályozták meg abban, hogy­ Iránját el­foglalja, ha figyelembe vesszük azt is, h­ogy a kí­sérletben részt vettek a parlamenti többség vezérei és más számottal személyiségek, ha végül tekintettel­ vagyunk arra,"Hogy nem­ csupán Károly király sze­mélyéről van ,a, ,hanem a­ Habsburg-dinasztia restaurációjáról, ami veszélyeztetné Középeurópa békéjét és hogy a mi országunk és­ szövetségeseink m­ert maradhatnak örökös nyugtalanságban és örö­kös'fegyveres 'felkészültségben, akkor kötelességünk­nek kell tartanunk,, hogy szövetségeseinkkel m­egfe­­­lelő biztosítékokban állapodjunk meg, amelyek elég­ségesek arra, h­ogy politikai és nemzeti érdekein­ket, valamint határaink tartós békéjét megóvják. Nyugodtan várhatjuk az események további fejlemé­nyeit,­ mert megtettük a szükséges intézkedések. Minden igyekezetünkkel rajta vagyunk, hogy hozzá­járuljunk a kérdés békés megoldásához, de szükség esetén nem riadunk vissza a legszélsőbb eszközök al­kalmazásától­­sem, h­ogy biztosítékokat szerezhessünk magunknak a békének megóvására, annak a béké­nek, amelyre nélkülözhetetlenül szüksége van nem­csak­­Jugoszláviának, hanem az egész Középeurópa­i irak. . . ' ...Az egyes parlam­enti pártok Vezérei szólaltak ezután-1e1, akik '•helyeselték­ a­ kormány magatartá­sát Wielszéörtiékfihogy tartson.'ki továbbra­ is' azon * után, amelyet* eddig követett. . .. Titokzatos hajó a holland partokon (?) , Paris, oltl If." Hollandiából Londonba érkezett —melyeket fentartással közöl­nek. — "Károly király budapesti kísérlete idején Vil­mos, volt­­német császár lakóhelye közelében isme­retlen hajó horgonyzott és a császár több titokzatos látogatást fogadott.. A királyi pár nem szenved fehérnemű szükségben. Ereges lapokban hangulatot keltő közlemények jelentek meg arról, h­ogy a királyi pár, amely tudva,­levőleg repülőgépen érkezett Magyarországba, fe­hérneműben és ruhában szü­kség­et szenved és hogy e­­tekintetben intézkedések együ­lttaján­­nem történ­tek. A• AImqv.h- '1"•'iYrriyi,|.L'üdál- j||ptétrff.^­ helyen fel­hatalmazták annak közlésére, hogy a királyi pár Tihanyban fehérneművel és ruhával is teljesen el van látva s a királyi pár vagy környezete részéről semmiféle panasz hivatalos helyre nem érkezett. Almássy kormánybiztos a nyugatmagyarországi helyzetről. Windischgraetz herceget Pozsonyban internálták. jelentése:) Az Abelus jelenti: Windischgraetz urat, a burgonyei awget, akit királyi kebelbarátja, szolgála­tában tett ..diplomáciai utazása" közben néhány nap előtt Egerben letartóztattak­ és Prágába szállítottak, tegnap három titkosrendőr fedezete alatt Pozsonyba kisérték és itt a felsőbb hatóságok utasítására in­ternálták. Tegnap éjjel Pozsonyban házkutatásokat is tartottak. Dr Duka­­Bélát, a magyar egyetem volt tanárát, Tobler plébános volt képviselőt, Bartal volt főjegyzőt, Lipcsey kegyszerkereskedőt, Grü­neberg ketegyárost és a keresztényszocialista párt titkárát elfogták.­­ A prágai lapok jelentése szerint a kassai K­ond­ós-igazgatóság az Esti Újság nyomdájában és se­r­kesztőségében­­házkutatást tartott. A lap k­iegyel­ö­é­sét az utóbbi időben megtiltották. Katona Gyinát, az Esti Újság szerkesztőjét, valamint a kassai ,­­­K­S-vállalatok egyik ellenőrét elfogták. A csehek letartóztatták Rakovszky egyik fiát. Prága, okt. 31. Liptószentmiklósról jelentik, hogy Rakovszky egyik fiát ott letartóztatták. (MTI.) A letartóztatott politikusok a pestvidéki ügyészségen. ••ilUl AlHtm'ty Unyta, Tla)Kocsziy niezsey Ödön és gróf Sigray Antal előtt vasárnap délelőtt hirdette ki dr Szilassy Pál főügy­észh­ivet.ies HíT fd­őzetes letartózta a á^^pul. -kzóla végzést. A négy p^H'llit««iiiigwfgiff^Srzik!(!elláik egymás '­­llett vannak és a lehető legnagyobb kényelemmel 1.: ják el őket. Mindannyian nyugodtan tűrik a fogsá­gt s tegnap már meg is nevezték védőiket. Avar.'. d J Gyula védője dr Hellebrandth János, Rákovszky I­t­váné dr Ironilyi Károly, Friedrích Istváné ,K­ ''uli­nyi Dezső, Sigray Antalé dr Debreczeny Sá.­­c­­­e­niczky Ödönt pedig dr Zboray Miklós védi.­­ A védők­ közül dr Zboray Miklós úgy ér­ült, hogy Betticzky Ödönt a 1920. évi I. t.-c és az 19­­1. évi III. t.-c. 1. szakaszába ütköző Mncselekm­éy gyanúja miatt tartóztatták le. Dr Debreczeny "••Ja­ilor, gróf Sigray ügyvédje nem tud arról, h­ogy mi­lyen címen folyik az eljárás a nyugatmagyaros í­­vvi kormánybiztos ellen. Sem vele, sem gróf Sigrayval még, nem közöltek semmit sem erről. Az eljárás kor­mányintézkedés folytán indult meg. Károlyi Mihály.hódol a csehekac­.. Spaiato, oki. ji. (C'.sel^ najióíro'da.f"A C.SSIV; n zeti ünnep napján az itteni c­seh konzulátuson meg­jelent is. Arra kérte a konzult, tolmácsolja a köztár­saság elnökénél és dr Benes mi­niszterelnöknél alázatos hódolatra és azt az óhajtá­sát, hogy ezentúl Csehország és Magyarország kö­zött paravágos legyen a viszony. (MTI.1 . Sopron, okt. 31. Almássy Sándor kormánybiztos az itteni helyzetről a következőképen nyilatkozott: Sopron vármegye területén a lakosság körében telje­s­­ nyugalom uralkodik. A legutóbbi puccs nem vert fel Sfall^efflTc^i nagyobb h­ullámokat. A népszavazást illetőleg meg­parlament tegnap í­m­tm minden intézkedést ! Ennek lefolyását teljes bizalommal várjuk. Jól ismert osztrák sajtóorgánu­mok ama tendenciózus hírei, melyek szerint a szövet­ségesközi tábornoki bizottság elhagyta volna Sop­ront, szemenszedett valótlanság. A szövetségesközi tábornoki bizottság Sopronban tartózkodik és várja a nagyhatalmak kormányainak további utasításait. (MTI.) Mulandóság. Irta: Drasche-Lázár Alfréd. A méltóságos úr felébredt és csak épúgy, mint más halandó, felült az ágyban, ásított, megdörzsölte a szemét, észlelte, hogy a szája íze nem a legjobb, (bizonyára a sok szivartól, amelyet ism­ét alszott), s körülnézett. A hálószobában félhomály volt, s a spalettán át behatolt egy egészen vékony napsugár. Gépiesen kereste a villanylámpát az éjjeli szekrényen, de mivel egy-kettőre nem találta meg, ismét ásított és hangosan sóhajtva visszafeküdt a párnái közé. De nem aludt el többé, hanem, amint vezető bankférumhoz illik, gondolkozott egyet a pénz­ügyi helyzeten. Azt kérdezte magától, hogy hová fog még sülyedni a korona — quo usque tandem? — majd eszébe jutottak az elmúlt napok izgalmai, a run, lovagias ügye azzal a képviselővel, aki a világ legnagyobb panamistának nevezte el annak a lap­nak a hasábjaiban, amelyet valamikor ő állított lábra, leghívebb embereiben való csalódása­, végül, hogy háziorvosának tanácsára már régen Karlsbad­ban kellene lennie. Azután arra gondolt, hogy ez a nap is milyen kellemes meglepetéseket fog majd hozni számára. Bizonyára újabb támadásoknak lesz kitéve, a­miatt a szerencsétlen tőkefelemelés miatt is követelni fog­ják a lemondását. Elsősorban Sas úr, feiű­séges barát­ja, akiből embert csinált. — Ebből nem esztek! — gondolta magában. Akármi is történik, ő nem enged, nem adja ki a hatalmat a kezéből, mert az volt a meggyőződése, hogy az ő személyére, de elsősorban a nevére a banknak nagyobb szüksége van, mint neki a bankra. És — last, but not least — mégis csak szép­­dolog volt ez a hatalom! Az a tudat, hogy ezer meg ezer ember, hajói­ meg akarata előtt és moso­lyogva lesi a" parancsát, keresi jóindulatát, hogy kénye-kedve szerint jutalmazhatja meg hiveit és megbüntetheti, tönkreteheti ellenségeit! Ez a gondolat, mintha új erővel töltené meg a méltóságost. Ismét felült az ágyában, körülnézett és csak azon csodálkozott, hogy­ az inas még most sem kopogtat az ajtón, hogy felébressze. Hisz' ilyenkor rendesen még hű titkára is már mindenféle iratokat, táviratokat, névjegyeket szorongatva, járt­kelt az ajtaja előtt, hogy átkísérhesse a bankba. Sehogysem­ tudta megmagyarázni ezt a szokatlan csendet. Igaz, nem szerette, ha már ilyenkor, még a magánlakásán is zaklatták és néha bizony türel­metlenül el is küldötte a kapuban várakozó embere­ket. Ezt rendesen később meg is bánta, vagy leg­alább is sajnálta, mert eszébe jutott, hogy itt-ott talán egyetlen szóval, egyetlen papír puszta emlí­tésével képes volt, örök hálára kötelezni valakit. Egy ilyen mulasztás különösen bántotta! Amint a minap ugyanis a bankba sietve, kirohant a kapun, az ott várakozóknak titkárával idegesen azt üzente,­hagyják békében. De volt köztük egy kékszemű, szőke, babaarcú leány is, aki bánatosan, de kedvesen mosolyogva tekintett rá,­ mintha azt mondaná: • ' — Velem tégy kivételt, te hatalmas, nagy url Nem­ fogod megbánni De ő, a gyöngébb nemnek lelkes barátja, hi­degen és kimérten elsétált a sz­ény kislány mellett, mert reggel, te m­­llán és az első tőzsdejelentések dőlt, a legszebb szemek kacsintása ellen is vértez­ve volt. Most pedig, ha visszagondolt arra a hamuszőke leányfejre, azokra a beszélő, kérő és mégis hamis kék szemekre, egyszerre csak azt kívánta, hogy még egyszer, egyetlenegyszer láthassa őket, s megeskü­dött, hogy ha lehetetlent nem kívá­nnak tőle­, ő "ai­dent meg fog tenni.. . Mivel az inas még most sem jelentke­zet, a méltóságos ur elkáromkodta magát és egy ugrással kint volt az ágyból. Újra kereste a villán ,­ de mert kapkodott, felborította az éjjeli sz­ ..vn'ven álló pohár vizet, amelynek tartalma aztán v.--ig folyt az ingén. — Mégis csak disznóság, — mondta i1.. n, de nem folytatta, mert amint tovább tapogat­ózott a félhomályban, gyertya akadt a kezébe, nyom,van utána gyufa. Meggyújtotta tehát a gyertyát és im­már harmadszor körülnézett a szobában. De mit látott, annyira meglepte, hogy az ablakhoz k­­­i :it és lázas sietséggel kinyitotta "a spalettát. A beözönlő fénytenger bántotta a szemét, azért megfordult- Maga elé bámult. A fejéhez kapott, majd a tükörhöz szaladt, hogy meggyőződjön, csak­ugyan jómaga-e az, avagy pedig csak hasonma. . De jómaga volt. S ami annyira meglepte, a is való volt: Dércsen volt, falusi tuszkulánumában, nem pedig, amint eddig hitte, Budapesten. — No hisz' ez szép dolog, — morogta, s a bank, s az üzletek, s a tőzsde, s a titkárom . . ., s .. . az a kislány . .. Valami furcsa neszre lett figyelmes. Az ••­jtó irányából jött. Mintha valaki a küszöböt kapat­á. Odament és ajtót nyitott.. Farkcsóválva beosont Diana, a vén vadászkutyája, s régi szokás sz­int nyomban hozzálátott lába­­ nyaldosásához. —­ Nem mész innen? — rivalt rá a méltó­­gás, de a kutya csak tovább csóválta a farkát és tovább nyalogatta a lábát, mint annak idején, amikor meg ráért kedvenc állatával foglalkozni, a­­kor még nem volt sem méltóságos, sem ha­t­al­mas ... Egyszerre összerezzent. Szédült. Megrúgta a kutyát, amely vonítva szék alá menekült. Ő pedig

Next