Pesti Hírlap, 1921. november (43. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-01 / 244. szám
•—11 • 1 " r .. 1 ","." Kiszomborban és Siklóson is a kisgazdapárt 11 jelöltje vezet. Villányim, Regácén és Szabadkán valószínűleg pótválasztás lesz. . A keresztény egyesülésbe érkezett választási eredmények a következők: megválasztattak a szabadkai kerületben Kórody-Katona János (ker. egy.), a dárdai kerületben Mándy Samu (kg.), a regőcei kerületben Láng József (ker. egy.), a pécsi I. kerületben gróf Ráday Gedeon (p. kir.) belügyminiszter, a villányi kerületben Bleyer Jakab (ker. egy.) volt nemzetiségi miniszter vezet. Pótválasztások lesznek: a pécsi II. kerületben Komócsy István (ker. egy.) és Baumann János (liberális), a mohácsi kerületben Prakatur Tamás (kg.) és Polgár István (ker. egy.) és a siklósi kerületben Simon János (kg.) és Rigó József (kg.) között. Legitimista hang a puccstól. Lingaver Albin nemzetgyűlési képviselő, a dunántúli legitimisták egyik vezéreseként nyilatkozik a puccsról: — A legitimistáknak nem szabad illegitim évközökkel harcolni, mert aki a jog nevében küzd a jogfolytonosságért, az nem nyúlhat a jogrendbe ütköző eszközökhöz. Pedig hát ami húsvétkor igaz volt, az igazság volt most is: uti figura doret. Nekem meggyőződésem, hogy azok az urak, akik, a királyt hazahívták és vezették, ha Bethlen pénteki pécsi beszédét ismerték vona, szombaton megállottak volna, vagy visszacsinálták volna ezt a szerencsétlen megmozdulást Hiszen abban a pécsi beszédben benne volt mindaz, amit a legitimisták kívántak., Legfeljebb csak néhány havi vagy egy-két évi türelemről lett volna szó. Pénteken Pécsett elértünk mindent s másnap Budaörs mellett elvesztettünk mindent, amit másfél év óta építgettünk. Végre pénteken halálos sebet kapott a szabadkirályválasztás pártja, szombaton pedig összezúzódott a legitimizmus tábora. (MTI.) Sopron mozgalmas napjaiból. Sopron. (A Pesti Hírlap munkatársául) A királyi pár október 20-án, csütörtökön, este érkezett a kölőképen Dénesfára, gróf Cziráky József kastélyába, ahol jelen volt grófJátossy Gyula is a feleségével, Radoszffy István és marsak. Az előkelő vendégek megérkezéséről azonnal értesítették Ostenburg őrnagyot és Lehár ezredest, de amíg ezek megérkeztek, IV. Károly és Zita már Sajtoskálon voltak, Rupprettht" Odér képviselő kastolyában. Ez idő tájbansem a háziúr, sem a családja nent volt otthon, a kastély személyzete azonban megtette a szükséges vitafeledéseket, hogy a királyi pár számára vacsorát és éjjeli pihenőt készítsenek. Hajnalban autón vonultak be lehár vezetésével Sopronba. * A régi 48-as laktanyában rövid pihenő után az audienciák következek. Ezek során IV. Károly régi nevelőjét, Tormássit Arthurt, kívánta látni, aki akkor került melléje, amikor atyja, néha*Ottó főherceg, a soproni Nádasdyhuszárok* kötelékébe tartozott. A légi utazás elbeszélés© után sor került a politikára, is és Tormássy csodálkozva kérdezte, miért maradt ki Friedrich a kabinetből? — A miniszterelnök dolga a kalottw* fa*szeállitása, — felelte IV. Károly. . . Amikor pedig Tormássy megemlítette, hogy Lingauer belügyminiszterségéről beszélnek, kijelentette, hogy Lingauer Albint sajtófőnöknek szemelte ki. A soproni 48-a laktanya az elmúlt időkben, egészen a forradalomig a 48-as közös gyalogezred kaszárnyája volt. (Ebben az ezredben "szolgált egykoron mint. ..zöldhajtókés, sárga,pityfeás-körregény" Petőfi Sándor is.) Az osztrák-magyar hadseregben német volt a vezényszó és még a nagy háborúban is német kommandóval vitték fiainkat a vágóhídra. Azóta ez megváltozott és a nemzeti hadsereg megszületésével nemcsak magyar vezényszó, demagyar szellem is költözött a kaszárnyákba. A nemzeti újjászületés óta nem is hallottak a 48-as kaszárnya falai német kommandót, de most, amikor Ostenburg magyar csendőreiül hirtelenjében kivették, a király esküt, nem egyszer hallottam a vártán a diszőrség kiáltását:, , Gewehr heraus' ..'.'• Szóról-szóra így. . * Három napon keresztül Sopron teljesen el volt vágva a világi^'Fösta, telefon, távírda, v^sut, semmi jisffí funkcionált. Képzelhető, al^íptelenebb hirek keringtek. Néhányan már azt is tudták, hogy IV. Károly a keleti pályaudvarról gyalog ment fel a Várba, ahol mindenki térdre borult előtte. Végre kedden, 25-én, délelőtt megérkezett a Pesti Hírlap vasárnapi számának néhány példánya, amelyl/'.l ;.••„.j/. Vátt & kormány ellenállása.. Nagy megkönnyebbülés járt ennek a nyomában. Mert hiába, néhány öreg benszülett éltette ugyan itt Károly királyt, de a lakosság túlnyomó többsége elítélte az egész puccskísérletet, minden résztvevőjével együtt. Csupán az ütközet híre keltett némi aggodalmat, merta lázadó csapatok között néhány ,félrevezetett soproni fiú is volt, akiket erőszakkal hurcoltak magukkal Ostenburgék. • . ' Ostenburgék távozásával teljesen védelem nélkül maradt Soypon városa Minthogy a szétvert felkelést a hírek szerint nyugat , felé menekítitek,és a város annak a veszedelemnek volt kitéve, hogy a puccsrendezők ujabb operációiknak bázisává teszik, a nyugatmagyarországi felkelők elhatározták, hogy a baj megelőzése érdekében megszállják Sopront kedden délelőtt, vonultak be a városra a felkelő csapatok. A város lakossága eleinte nem jó szemmel nézte a gyűrött ruhájú, kézigránátos felkelőket, de csakhamar megokolt velük. Belátta, hogy akik kemény harcokban a határt védik, mégsem járhatnak sakkcsizmában. És mivel példás rendet és fegyelmet tartottak, pénteken, amikor a magyar katonaság újra bevonult Sopronba, őszintén sajnálták távozásiukat és csak azért engedték őket el, hogy a há ,tárunk ne legyen védtelen. • . • "Október 28. Pinnye. A vasúti állomáson hosszú sorokban állnak a vonatok, Katonavonatok. Budaferftről jöttek vissza és mennek tovább, Hegykő felé. Ostenburg áldozatai. Most már vidáman beszélgetnek az elmúlt napok't nagy eseményeiről. Elmondják, hiogy volt neki hány halottjuk és sebesültjük ;víágányokat azonban nem lőtték szét. v j — Kár is lett volna azért a csép magyar ' ágyaért, — mondja az egyik' köve^yvee ha Ostenburg Kelenföldnél még egy fél óráig ti « • v' • ' | '.'d L ' A Sopronba helyezett selmecs'"bányászokra gondolt, Ostenburg vértanúságot szenvedett ifjú, félrevezetett áldozataira, akikét , az Üolt Károly. PESTI HÍRLAP 1921. november 1., Bé3.f. 71 kipátyőpző Tihany. Brlatonitti Ml, okt. 30. (A sUfisa.) A tihanyi kolostoor zárt. Uralkodó közelésébe senki sejjyi»fc^!lP!Sha egyre szigorúbbá válna ez a wfcr, egyre" keményebbé az ö'rinet':' •ini asvlum volt, lassan exilium lett A világhatalmak most döntenek, hová száműljék IV Károlyt," de mintha 8 már megkezdteVolna az áruilaetését idézwza. W" asz orozág «elvében, • tihanyi sziklavárban.' anyhe UbRziftfit titokzatos várrá szigorúit, xuiriítón" titok, ami rajta történik. De az elhUllatott Szavakból, a basaédes hallgatásokból, ttó, apró esény/fnví*kival elálhatatlan képet festhetünk arról, hogy él a spámttKOtt király. ' . r . .'".. . ' "" Megérkezés* (amelyet mint ügyetlen sv.ellitanutyságira írtam meg e lap hasábjain) még ugy folyt le, ahogy siető királyoknál, szokás •, fórum, disz nélkül, csak katonás, rendben , és sietve, sietve . . . Pere alatt minden ,elfottát, .eLrAppeot, szétfoszlott, mint a köd. De azóta sok minden megváltozott. Hidegebb lett az ég, ridegebbaz élet. A nagyhézvégi viharok előrohantak a Bakony mögül, fölverték a vidéket, rázuhantak a Balatonra és homlokukkal nekiszáguldottak a tihanyi, bérc vény kolostorfalának. A vad, garabótterfedés' ' megtörik , a/, öreg falakon, de, megrázná atetőgerendákat, megzörgeti az ablakokat, kisértetiesen , bejgint" a kéményen és szakadatlan, vad muzsikája hatalmadra nő, elviselhetetlenné szilajul, az örökös csöndben — didereg én-'Ösezegörgett tőle "a lélek, mert ez a novemberi szél, ez a vad muzsika velőkig átjárja azt, akinek gondja és tűnődése van. Kivin letépi az öreg fák aranykoronáját, a-/ utolsó - arány levélig, Wan elfagyasztja azutolsó,mosolyt; a dérlepett ablak üvegén áz csak_ az égi'lehágó reménytelen nagy köd néz 'be' üresen, az, a rengeteg nagy köd, mely a mélyben harsogó- szürke Vizből dagad föl a magaba s mindent, mindent' beföd. Ez az októberi vad szél jeges ujjával «' 'szivünkhöz nyúl és a borzongást a legvidámabb, cimlorák melege, a gondtalan lárma és a pattogó t*tílz m. gyógyitja és igen nagy az ember nyomorúsága, ha ilyenkor tsincs én egy barátja. De sz őszi viharon sühödve egészen megfeledkeztem IV. Károlyról, és az őuxiliumáról. Kényencéről,nyurgalmáról mindenkép gondoskodva van. Mindenkit eltávolítottak, a környezetéből, akinek a jelenléte esetleg nyugtalanságra adhatna okot, vagy akiért aggódhatna, teljesen új személyzetet kapott, kíséretétkicserélték. Zita udvarhölgyei is eltinztak, kirendelt tisztek gondoskodnak, "hogy minden kívánságuk , teljesedjék. Négy órán kint váltják föl IV. Károly , ajtaja előtt , aszörséget. Mindenféle kiváncsi" vagy tolakodó látogatástól, megkiméli:" Igaz, hogy nem is fogad senkit. Csernoch látogatása másfél órára nyúlt, utána IV. Károly komoly volt és levert. A hercegprímás, ugy látszik, nem tudta, megnyugtatni. Zita még nem mozdult ki a kolostorból, mióta Tihanyban van. Azt mondják, beteg. IV. Károly az első napokban még lement a kertbe sétálni, de tegnapóta nem teszi.•Nem tudja megszokni, hogy a háta mögött két ember megy, egy antant és egy magyar tier. Az antant alaposan és lelkiismeretesen ellenőrzi az egész őrizetet. Az angolok ebben mindig nagy mesterek voltak. Az antanttisztek tűvé tették egész Tihanyt, fölkutattak minden pincegádort, minden sarkot, zugot átvizsgáltak. Mintha az övék lenne ez a föld, valami furcsa exterritoriális terület. Leszálltak a templom alatt levő kápolnába, a kriptába, ahol egy magyar király álmait elossza, átkutatták ti csöndes halotti kamarákat, nem rejtőzik-e ott valami lázadó magyar. Magukhoz vették a kulcsokat, a pici földalatti kápolna kulcsait, a Gizelhu kápolnáét, mely aseiao magyar királyné, szent István király feleségéinek nevét viseli. Vidám, barna olaszok, beszédes és barátságos olaszok, hüvön franciák — gallporoszok és gondos, csöndes angolok." Az antanttisztek és magyar tisztek külön étkeznek, de az antant övében a kulcs. Tengerészek tá,jöttek,, előkotorászták a legvénebb balatoni hajót a aeireg lapátkerekes Barosst, abbólcsináltak hamarosan egy hadihajót, beleköltöztek. A békés, szelíd Balatonon zakatol ass öreg hajókvilágéletében sem álmodta, hogy zord hadiszerszám lesz belőle és a magyar tengerből hadivíz. Motorcsónakok futkároznak, vékony trombitájuk belecsipog a zúgó nagy szelekbe. Fönn pedig négy óránkint váltják az őrséget a Ssiklaszigeten. Mintha Tihany ma nem it volna Magyarország, hanem egy brit ágyúkncsalád. És körötte futkároznak kicsiny csónakok ,és bőg a menért. A liszik lassulárdan megközelíthetetlenül, megdönthetetlenül, komor fenségben, állja a vihart. Csak este, ha megcsendül a harang, akkor szétfoszlik, lehull ez a furcsa nox'd varázsév az el~K'elidelő éjszakában amit látunk, az- -ismét' a/ ál*módő magyar föld. • Az emberek nem sokat beszélnek. Csendesen ámennek a földjükre, a tihanyi falubeliek katonai igazolványnyal; nem kíváncsiak, nem tolakodnak, Haligstnak Ap járják az őmíri vetést. Ki tudja, mit •h&a abból a tavasz? , . . . *beír!Ah.. .stván szabadulása. elbocsátotta fog-István volt wtinissterelnö köt, akit mjfVV&btífam* «XV Jwte tartóztatott le. Este fól nvsúlt: érukör ^tedjlií&fet'éhneáf védíije; án PMitp Céxső és has»VV*Jí lakására. • A Pei^Hirlap munkatársa a pestvidéki kir. Kö»utcai fogházának kapujában elsőnek "' a szabadságát visszanyeri Friedrich ktvánnál,/aki a következő nyilatkozatot tette: ••s - ~ ügy dr Szilassy Pál főtész-helyettes, ittint 5' fogházfelügyelőség udvariasan és társa•dalmi állásondiOA méltóan igyekeztek velünk bánna, aminthogy a.',rendőrségen i-eüi vol. okom semmiféle pantasym. De bár maily megfelelőek is voltk érintkezési-formák, mégis törvénybe ütköik, amit velem elkövettek. A budaörsi csata napi VMI, azaz múlt vasárnap délelőtt már detektívek őrködtek házam előtt, nehogy akárhová is távozhassam. A rendőrség mégis hitelt adott egy Dánevű ébredő magyar' állitólagos vádjának, mely szerint én hétfőn délután egy Babics nevű székely hadnagyot a Gábor Áron-köi- Ráday-utcai helyisége előtt megszólítottam volna hogy nem ártana-e be kétsáz korona' n,-tp!;:feo" ellenében csapatomba'( Ugy tudom, hogy ur, aly magát ily néven nevezte, xuog itt fordult kz egy hatóságnál én ilyen értelemben följelentést tett ellenem. Ugy , a Gábor Aron-féle kör, mint a Bálón-féle vendéglő a Ráday-utcában van és a Bálóné-féle emlékkönyv, meg az én Gábor Aron- kör előtt, való toborzásom sincsenek távol egymástól." Mintha csak Hüttner sziadnsgy ur, a fegyenc, eszelte volna ki ezt az eszelős hazugságot. Hisz az államrendőrség detektitjei, akik a házam előtt őrséget, tartottak, a megmondhatói, hogy én se szombaton, se Vasárnap, se hétfőn el nem imgtsul a retkásognat és így nem islehettem a Ráday-utcában.• Az egész mese csak arra szolgál, hogy: engem jogtalan toborzás bűntettének gyanúja miatt meg lehessen szabadságomtól fosztani és, a Margit-köri fogházba lehessen vinni,ami azonban nem sikerült. -t..Megállapítotn,hogyvédőm nem is élt jogorvoslattal a letartóztatás ellen". A királyi ügyészség meggyőzödött a vád alaptalanságáról, úgyszólván reviedálta korábbi álláspontját" és ehen kénest helyezett szabadlábra. ..A 'kihhallgatások során még arról is esett ,sehogy'"-nek tifi részem lett volna a királypucérban. Megmondottam, hogy ez nem igaz, mert én korábban jöttem el Nyugatmagyarországból, mint a király ,otteérkezett. .De megmondtam azt is, hogy ha ott letem volna, híveimmel okvetlenül a királyhoz csatlakoztam volna. Munkatársunk megemlítette még a volt miniszterelnöknek, hogy egyes újságközlések szerint letszí'tóztatásakor nirtörcrökbe esett' volna.